Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-11 / 239. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,20 Fi SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP ^OM O G Y MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 239. sióm 1980. október 11., szombat Országos vita a tervről Púja Frigyes beszéde az ENSZ-ben Az emberiség számára sorsdöntő feladat a béke megőrzése Púja Frigyes külügyminiszter csütörtökön középeurópai idő szerint a késő esti órákban felszólalt az ENSZ közgyűlésének általános politikai vitájában. Beszédében á magyar külügyminiszter a következőket mondotta: A magyar nép megelégedéssel fogadta azokat a nagy eredményeket, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításában, egyes bonyolult nemzetközi problémák rendezésében, a különböző társadalmi rendszerű Országok együttműködésében a hetvenes években elértünk. Mi ma is szilárd meggyőződéssel valljuk : korunkban az emberiség számára sorsdöntő a bélié megőrzése, egy újabb világháború veszélyének elhárítása. A magyar kormány továbbra is ezt tekinti alapvető feladatának, és minden eszközzel arra törekszik, hogy elősegítse az enyhülés eredményeinek megőrzését és kiszélesítését. A mai helyzetben különleges fontosságú, hogy fennmaradjanak és erősödjenek azok a szálak, amelyek a békés egymás mellett élés keretében, á különböző társadalmi rendszerű országok között az elmúlt években szövődtek. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi életben nincs olyan vitás kérdés, ameiy kellő jóakarattal ne lenne rendezhető politikai úton. Összehívták a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságát Az előzetes megállapodásoknak megfelelően október második felébén kerül sor Varsóban a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésére. A mai helyzetet az jellemzi, hogy a nemzetközi politikában egyidejűleg vannak jelen az enyhülés és a feszültség elemei. Az utóbbi években tapasztalhattuk, hogy a józan törekvések mellett számos olyan lépés is bekövetkezett, amely rontotta a nemzetközi légkört. Ennek fő okát mi abban látjuk, hogy a vezető NATO-országok a fegyverkezés új hullámát indították el, már 1978-ban, washingtoni értekezletükön. Nem is titkolt céljuk a katonai erőfölény megszerzése a Varsói Szerződés tagállamaival szemben. Márpedig az emberiség leghőbb kívánsága és alapvető érdeke napjainkban a béke megoltaimazása, a biztonság megszilárdítása, a békés együttműködés bővítése. A Magyar Népköztársaság kormánya, együtt a szocialista közösség más országaival, a haladó és más béke- saenető országok népeivel, a világ minden, népe sorsáért felelősséget érző kormányával kész együttműködni e nagy célok valóra vallasa érdekében. Ebből kiindulva a magyar kormány egyetért az e fórumon beterjesztőn ' ' szovjet emlékiratban foglalt értékeléssel a leszerelés feladatairól, és teljes támogatást nyújt a háborús veszély csökkentésére irányuló, sürgős intézkedéseket tartalmazó szovjet javaslatok elfogadásához és megvalósításához. A Magyar Népköztársaság kormánya elengedhetetlennek tartja, hogy folytatódjanak és meggyorsuljanak a tárgyalások a leszerelés egyes problémáiról, hatékony intézkedéseket hozzanak a fegyverkezési hajsza megfékezésére, hogy az egyenlő biztonság a fegyverzet mind alacsonyabb szintjén valósuljon meg. Meggyőződésünk, hogy a Genfben és más fórumokon folyó két- és többoldalú leszerelési tárgyalások sikere (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdték a kukorica A tervezettnél jobban bővült a tárolótér Nem könnyű feladat ösz- szcfoglalni a hatodik ötéves tervről szóló vita legfontosabb megállapításait. Mint ahogyan a tervkoncepció készítői sem voltak könnyű helyzetben: minden eddigitől eltérő körülmények között készül a magyar népgazdaság új ötéves terve. A v....ggazdasághan — » ennek változásaitól egyre kevésbe szakítható el gazdaságunk fejlődése — felgyorsultak a folyamatok, olyannyira, hogy a tervezésnél a környezet hatása már nem egyszerűen szempont, hanem meghatározó tényező. Ezért is kérte fel a kormány a különböző társadalmi szerveket, vitassák meg a tervezetet, s az irányelveket. mondják el véleményüket, tanácsaikat. Két heten keresztül követték egymást a társadalmi és tömegszervezetek vitái: több százan; szakemberek, műszakiak, közgazdászok, tudósok, mezőgazdaságban dolgozók szóltak hozzá a tervjavaslathoz, s jó néhány hasznosíthat», megszívlelendő vélemény is elhangzott ezeken az eszmecseréken. Mint ahogyan azt a Magjai" Tudományos Akadémia lilájában is megállapították, a népgazdaság mostani ötéi es terve új fejezetet nyit- Iiat a szocialista tervezés történetében. A terv elsősorban abban különbözik a korábbiaktól, hogy minden eddiginél nyitottabb, s rugalmasabb cselekvési program kialakítását teszi lehetővé. A kormány által készített koncepció számol azzal, hogy a világgazdaság iáitozásai a jövőben még kelésbe lesznek kiszámíthatóak, mint eddig. A terv egyes fejezetei ily módon tehát nem kinyilatkoztatások, hanem rugalmas keretek, amelyeket a rövidebb távú cselekvési programok töltenek ki tartalommal. Csakúgy, mint korábban, most is a viták középpontjában álltak a beruházások. Most már évek óta népgazdaságunk legfontosabb feladata, az egyensúly helyreállítása. Az elmúlt években kedvező tendenciák jelezték a pozitív változásokat. Több társadalmi szerv fórumán is felvetődött azonban, hogy a uépgazdasagi egyensúly helyreállításának elsődlegessége mellett az eddigieknél na- gjobb súlyt kell helyezni a beruházásokra, a műszaki fejlesztésre. Ezek növekedési ütemének csökkenése valóban hozzájárult az egyensúlyi helyzet javulásához, ám a későbbiekben nem kívánatos hatásaik is lehetnek. Többen figyelmeztettek arra, hogy hosszabb távon a technikai fejlődés, a sokat emlegetett szerkezetváltoztatás követelményei jelentősebbek. Ezek elhanyagolása az iparban a további fejlődést, a mezőgazdaságban pedig a mai — nem egy esetben világra szóló — eredményeket is veszélyezteti. S ehhez kapcsolódik az a megállapíts is. hogy a népgazdaság előtt álló — minőségileg magasabb rendű — feladatok nagy része megoldhatatlan az infrastruktúra tervszerű fejlesztése nélkül. Sok hozzászóló foglalkozott az emberi tényezők fontosságával. A következő években ugyanis az eddigieknél is több múlik az emberek helytállásán: a gazdasági-társadalmi fejlődés feltétele, hogy a dolgozók személy szerint is jobb minőségű munkát végezzenek. Ez azonban nem egyszerűen elhatározás kérdése. Többen is megfogalmazták: helyes lenne a jelenlegi bérszínvonal-szabály «-’ás kötöttségeinek feloldása, mégpedig oly módon, hogy ezzel megteremtsük annak a feltételeit, hogy a jó képességű és jó) dolgozó emberek többet is kereshessenek, így javítható csak megfelelően a társadalmi termelés minősége, haté- konysága és nemzetközi versenyképessége. A vitában felszólalók mindannyian az útkeresés jegyében mondták cl véleményüket, s olyan fontos kérdésekre kerestek a választ, mint például hogy, merre tart a magyar népgazdaság? Miként alakul életszínvonalunk, hogyan kerül egymáshoz közelebb a tudomány és a gyakorlat, ini várható az elkövetkező évek során a munkaerő-gazdálkodásban? Lényeges kérdések ezek, s a vitákban számos javaslat is elhangzott. Köztük az a megállapítás — mely a világgazdaságban betöltött szerepünket, lehetőségeinket elemezte —, hogy törekednünk kellene az országban meglévő szellemi töke jobb hasznosítására. Hazánk ugyanis, a kis országok potenciális rugalmasságát kihasználva — a világgazdaságban átmenetileg jelentkező hiányok miatti szükségletek kielégítésében érhet el sikereket a nemzetközi piacokon. A tervdokumentáció vitáját a Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége kezdte, majd sorra követték ezt a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és más társadalmi szervek fórumai. A különböző helyeken — a tevékenységi köröknek megfelelően — más és más hangsúlyt kaptak az egyes feladatokhoz való hozzászólások. Abban mindenesetre megegyeztek: az idei év elején módosított és új alapokra helyezett gazdasági szabályozás az egyik lehetőségét már megteremtette a továbblépésnek. De egyetértettek abban is, hogy korszerűsíteni kell a gazdaságirányítás intézményrendszerét, a vezetés szervezetét, csakúgy, mint a vállalati irányítási rendszert. S mindehhez járul még az a követelmény: ne csak a tervezés, az előkészítés tá- maszkoJjék a közös gondolkodásra, de a légre hajtásban is érződjék az, hogy céljaink közösek. A gazdaságok a kukoricának 23—30 százalékát a gabonaipari vállalatoknak adják el a termékértékesítési szerződések alapján, a fennmaradó nagyobb részt pedig a mezőgazdasági üzemek saját állatállományukkal etetik föl, illetve részben ebből fedezik a kistermelők szükségletét. A gazdaságok a tulajdonukban maradó kukoricának csak elenyészően kis részét értékesítik valamelyik társgazdaságnak — ay, idei termés kereskedelmi merlege így vonható meg a Gabona-tröszt illetéikeseinek tá- jékozatása alapján. Az elmúlt évekhez képest 1980- b.an az értékesítés arányaiban változás nem várható; az állami gabonaipar továbbra is a termésnek valamivel kevesebb mint harmadával gazdálkodik Addig azonban — a nehéznek ígérkező betakarítás során — a szokásosnál nehezebb dolguk lesz nemcsak a termelőknek (a - megkésett élés és az újabb esőzés miatt úgyis komoly időhátrányban vannak), hanem a gabonaipari vállalatoknak is. Az ipar három műszakban használja a gabonaszárító gépeket, amelyek várhatóan szünet nélkül járnak majd. ösz- szesen félmillió tonna kukoricát száríthatnak meg. Az ipar októberben befejezte az V. ötéves terv táro- lóépitési programját, amely arra volt hivatva, hogy enyhítsen a gabonaraktározás krónikus gondjain. Az eredeti előirányzatot sikerült túlteljesíteni; a tervezettnél 8—10 ezer tonnával nagyobb a fölépített silótér. Emellett még 60—80 ezer tonna gabona tárolására további ideiglenes színeket emelnek; részben ennek köszönhető, hogy a termest az idén is megóv Tasakban termett paprika. Az Óbudai Mezőgazdasági Kertészeti Szövetkezet élen jár » legkorszerűbb módszerek meghonosításában: a paprikát ötkilós műanyag tasakokban termeszti. A szegfűnél és más kultúráknál eternitkádakba helyezik el a fertőtlenített kerti földet, s így teljesen sterilen tudják nevelni a növényeket. Kísérleti üvegházukban — a megfelelő tápanyag biztosításával — kőgyapotba is ültetnek szegfűt. (MTI-fotó — Fehérváry Ferenc felv. — KS) Sikeres volt a bemutatkozás Tabi hőlégfúvók Csehszlovákiában A Pozsonyban rendezett nemzetközi építőipari kiállításon bemutatták a tabi Épí-. tő- és Vegyesipari Szövetkezet hőlégfúvóit. Ezeket à különböző kapacitású berende- , zéseket szabadtéri' munkáknál éppúgy föl lehet/ használni, mint csarnokok fűtésére. Az automata hölégfüvó- csalá-dot itthon már ismerik, külföldi kiállításon azonban most először szerepeltek vele. Kovács András, a szövetkezet elnöke részt vett a csehszlovákiai bemutatón. — A kiállítás rendezői arra törekedtek — mondta —, hogy a magyar építőipar eredményeit technikai fölszereltségét bemutassák a szlovák vállalatoknak. Fontos szerepet kapott a bemutatón a gazdaságosság, az anyaggal és energiával való takarékosság. Vendéglátóinkat — a kiállítás rendezőit — elsősorban a takarékos módszerek érdekelték. Az átvételét hat jak az időjárás, viszontagságaitól. Továbbra is érvényben varrnak azonban a bértárólási szerződések, amelyek évek óta rendszeresek az ipari és a mezőgazdasági üzemek között. Az új kukorica átvétele megkezdődött, a szabvány, valamint az árrendelkezések változatlanok. Az első tízezer tonnás tételt zavartalanul fogadta az ipar, és jó részét a takarmánybolt-há- lózatba irányította. Így az új termés egy része rövid úton a kistermelőkhöz került. A takarmányellatás országszerte • kiegyensúlyozott, nyugodt, zavartalan az állatok etetése. Van elég keveréktakarmány is. Új keverőüzem Indult Sarkadon, évi 120—140 ezer tonnás teljesítménnyel. Egyre több üzemben a sikeres rekonstrukció után várják a feldolgozandó uj kukoricát. energiatakarékosságot különösen fontos szempontnak tekintik: épp ezért szinte niinden szakembernek az volt az ‘első kérdése, hogy hőlegfúvóink milyen hatás- fokkal dolgoznak'. Ezeket a gyártmányokat évekig tartó fejlesztőmunkával kísérleteztük ki. Az automatikus működésű hőlégíúvó-család tagjainak 40—80 ezer kiloka- lóviás a kapacitásuk: olyanok, amelyeknek a teljesítménye megfelelő és energiafelhasználásuk is kedvező. A pozsonyi bemutatkozás egyúttal a- tárgyalások kezdetét is jelentette: a Ni- keksz Külkereskedelmi Vállalat irányításával itthon folytatódnak a megbeszélések az árakról és a szállítási feltételekről, s a kapacitást is figyelembe véve tesznek majd ajánlatot a szállításra. Határmenti árucsere-forgalmi társaság Baranya és Somogy ötvenhárom termelő és kereskedelmi vállalatának, illetve szövetkezetének részvételével együttműködési társaság alakult pénteken Pécsen, a határmenti árucsere-forgalom további fellendítésére. Az alakuló közgyűlésen a társaság létrehozását kezdeményező Konsumez Külkereskedelmi Vállalat vezér- igazgatója, Tóth László elmondta: a határmenti aru- csere-íorgalom fejlesztésének egyik fontos eszköze együttműködési társaságok alakítása a határmenti megyék gazdasági szerveinek részvételével. Az ellátás javítása és a választék bővítése mellett ezek a társaságok elősegíthetik a szabad exportkapacitások hasznosítását, a kölcsönös előnyökön alapuló termelési kooperációk kialakítását is a szomszédos országokkal.
