Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-10 / 238. szám

I Szüreti beszélgetések A dombtetőről, a zörgő le­velű szőlősorok közül mesz- sze látni. A szüretelő ki­egyenesítve derekát megpi- henteti tekintetét a villaso­rok fehér palatetejen, a Ba­laton párás kékjén, az acé­los ködbe burkolózó Tiha­nyi félszigeten. Körötte pe­dig, amíg a szem ellát, gaz­dag termés alatt roskadozó szőlőtőkék — száztizenhat hektár égy helyen, egy táb­lában. —. ilyenkor már tiszta a kép. Szinte biztonsággal lát­ni, mit hozott az év. — Több évi, kemény mun­ka után szinte minden be­jött. — Az ember azt hinné, a vezetők feszültsége ilyenkor alábbhagy: — Inkább tetőzik! Mert az ember latja, tudja: meg­van, megtermett. A tenyer érzi az eredményt, csak ép­pen meg kell fogni. — Semmivel sem izgalom- menlesebb ez, mint mikor a veszteségek támasztotta ré­seket kell valamivel betöm­ni. (Vibrálnak a feszültségtől. Az elnök, Bessenyei György, a főagronómus, Sárosdi Jó­zsef, a lőállatlenyésztő, Ger­ti onts Jenő és a szőlész, Ko- ' csis Lajos. A megye egyik legkisebb de sajátos adott­ságú szövetkezetében, a kő­röshegy! Jobblet Tsz-ben a szőlővel együtt ebben az evben sok minden beérett. A megielelő szakembergár­da kialakulásával változott a forma, a termelési szerke­zei. és , változott a tartalom, az erdenai munka.) — A tervezettnél többéi hozott a gabona. Öt kiló nyírási átlagot értünk el gyapjúból. Miután a sertes- agazat megszűnt, haiomszaz- huszonnégyról ezerötszázra növeltük az anyajuhok szá­mát. A magyartarka tehené­szet a két év előtti kétezer­húsz literről az év végére eléri a tehenenként! három­ezer-száz vagy háromezer­kétszáz literes termelést. — így önmagában a tej- premium is jelentős. — Feltétlenül. És bizonyi- ték, hogy az ésszerűen se­lejtezett állománnyal, jobb irányítással, szervezéssel, ösztönző bérezéssel lehet eredményt felmutatni. — Erre az évre jellemző volt a versenyfutás az idő­járással. — Minden csúszott két- harom hetet a tavasztól kezdve. Az elnök elgondolkodik egy pillanatra, majd foly­tatja: — Lehet, hogy ez a körül­mény is hozzásegített a meg­győződésemhez: a gazdasági kiskörzetiben rejlő erő nél­kül talán nem is lehetne lé­lezni! Ötezer helyett hat­ezer-ötszáz vagon kiváló minőségű silót készítettünk, Kölcsönösen segítettük- egy­mást gépekkel, s ez igen hasznos volt. (Ennek a kis szövetkezet­nek legfőbb növénye a sző­lő. Az éves eredményt első­sorban a szüret sikere hatá­rozza meg. Munkaerőigény­ben ez az időszak jelenti a csúcsot.) — Ez a tizenkettedik ősz, hogy itt vagyunk szüretelni. — A matramindszenti Sípos A feldolgozónál. Gyerekek százai segítenek. Jánosné a vendég brigád ve­zetője. —1 Azon a vidéken is van szőlő. Miért jönnek ilyen messzi! e? — \ a la hogy a vérünkben van. Apánk is vándorolt, ne­künk is kell ez a kimozdu­lás. — Mas itt a levegő — jegyzi meg a hatvanöt éves Kun G. Gabor bácsi, miköz­ben üríti teli puttonyát. — Itt voltam tavaly is, és ha lehet, jövök jövőre is. A Mátra vidékéről öt vé­nén, a nagy tábla egy má­sik részén Bedegkérröl a kiskorzeten belüii együttmű­ködés alapján ugyancsak ötvenen szedik az édes nedv­től ragadós fürtöket. A leg- haiigo^abb. legvidámabb per­sze az a rész, ahol a kőrös­hegy i meg a földvári általá­nos iskolások dolgoznak. A napi 500—700 mázsából 100—llü-el ők szednek meg. (A szó szaros értelmében csordul a hegy leve, mikor a szőlővel megrakott pótko­csi a földútról az országúira • kanyarodik. A feldolgozóban ritmikusan rángatózik a gu­micső az áramló must só­lyától. AZiiidén saját erőbői bővült a teljesítőképesség.) Az új telepítésű, harminc hektár rizlingszilváni az idén fordult termőre. Itt be­fejeződött a szüret. A ter­més várakozáson, felüli : két­százaié/.sás iett a hektáron­kénti átlag, a harminc hek­tár lobcet adott az idén, mint .avaly az összes szőlő Varga Ferenc traktoros a gépe mellett áll. A putto­nyokból, vödrökből telik a pótkocsi. — Mit érez ilyenkor a gazdaember ? — Ez a legnagyobb öröm! Az ember látja évi munká­Á pártoktatási évad feladatai Az október közepén kez­dődő új pártoktatási évad tanfolyamaim csaknem 700 ezer párttag és pártonkívüli fejleszti majd elméleti-poli­tikai ismereteit. A politikai oktatómunka feladatairól Boros Sándor, az MSZMP KB agitációs és propagan- daosztalyának helyettes ve­zetője az MTI munkatársá­nak elmondta: — A legtöbb feladat, hogy biztosítsuk a kongresszusi határozatok egységes értel­mezését és következetes végrehajtását. Arra van szükség, hogy pártunk leg­magasabb fórumainak irány­mutatásait, dömtéseit össze­függéseiben is megvilágítsák a pártoktatásban, s hogy a politikai képzés váljék a párttagságunk egyetértésé­vel és dolgozó népünk támo­gatásával elfogadott program végrehajtásában az . egységes cselekvés ösztönzőjévé. A pártoktatás tartalma — amely évről évre a bel- es a külpolitikai események je­gyében módosul — ezúttal sem csupán elvont elméleti ismereteket nyújt. Épp ab­ban rejlik meggyőző, moz­gósító ereje, hogy a tudomá­nyosan megalapozott politi­kai ismereteket ai eleiből, a valóságból, a napi gyakor­latból vett példákkal tá­masztja alá. — A pártoktatás tanfolya­main minden kongresszusi téma napirendre kerül. A határozatokból kitűnik: a párt folytatja több évtize­des, bevált politikáját, az alapvető elvekét alkotó mó­don alkalmazza a változó körülményekre, s ezáltal új megoldásokkal gazdagítja a gyakorlatot. A pártoktatás célja, hogy elősegítse e folyamatosság es a változás dialektikus össze­függéseinek megértését, fej­lessze a történeti szemléle­tet, erősítse az eszmei-politi­kai szilárdságot és a nyitott­ságot az új feladatok, meg­oldási módok befogadására — mondotta Boros Sándor. — A képzés különböző for­maiban egyaránt nagy ' hang­súlyt kap a szocialista de­mokrácia szerepének, jelen­tőségének bemutatása a tár­sadalmi érdekek érvényesí­tésében, a különböző osztá­lyok és rétegek eltérő érde­keinek feltárásában, egyez- teteseben és megoldásában. A gazdaságpolitikai képzés ipari és mezőgazdasági ta­gozatán az idei feladatok, majd a VI. ötéves terv tel­jesítése all a propaganda középpontjában. A kulturá­lis kérdésekkel foglalkozók tanfolyamán olyan összefüg­géseket is feltárnak majd, mint a kultúra szerepe a szocialista életmód kialaku­lásában vagy a tudományos- technikai forradalom és a műveltség viszonya. A nem­zetközi politika kérdéseit taglaló továbbképzésben a békés egymás mellett eles es az ideológiai harc időszerű kérdéseivel, a nemzetközi erőviszonyok alakulásával foglalkoznak. Sok ezren vesznek részt a pártirányítás és pártélet té­makörében szervezett, vala­mint a világnézeti és etikai kérdéseket elemző tanfolya­mokon is. — Az elméleti-politikai is­meretekben való jártasság megalapozásában fontos láncszem a szocialista társa­dalom fejlődésének folyama­tával, valamint a magyar forradalmi munkásmozgalom történetével foglalkozó tan­folyam. Ezekre — csakúgy, mint A párttagok elméleti- politikai alapismeretéi című szemináriumra — elsősorban a fiatal párttagok jelentkez­tek. janiik a gyümölcsét. Mert az én munkám is’ benne van. a növényvédelemtől a talaj­munkákig sokat forgolódtam e.ek Közölt a sorok között. Az elnökhöz fordul. — Ügy vélem, a héten megközelítjük a tavalyi eredményt. — Már elhagytuk, Feri bátyám. Úgy . számoljuk, hogy a tervezett 9800 helyeit az idén meglesz a 14—15 000 mázsa. . A traktoros maga elé néz egy darabig, mosolyog, aztan hozzáteszi : — Most már csak azon spekulálok, hogy - hova tesz- szük azt a sok pénzt! (A hegyen tart a szüret. És eltart október végéig. Ez idő tájt már mutatja magát az évi munka eredménye.) Vörös Márta Jön a tél, és kopogtatnak... Már áld képes arra, hogy a sárban, esőben végigbotorog- ja a falut, s odaálljon a ta­nácshazán vagy a termelő­szövetkezeti irodában az el­nöki iroda ajtaja elé. Sokat közülük botra támaszt az év­tizedek súlya; százszor is meggondolják, kilépjenek-e az utcára, üe élni kell, s a konyháravalónak csak egy részét termi meg a kiskert, a lobbiért el kell menni a boltba. Nem hiányozhat az élelem, de a tüzelő sem — így lesz meleg a szoba, át­vészelhető a tél. Október derekán — külö­nösen ilyen időben — mar toobet lartózkodiK a falvak, népe a núzoan, mint oaa- kint. Pipa Inuk a kemények utcahosszat. Ahol magánosán vagy párosán et öreg, nem szén- vagy olaj füst oodoro- aik az eyre: ok többnyire faval etetik az ilyentájt igen­csak éhes kályhákat. Nem egy helyen látni: eltűnt a kerítés, az egyébként fejszé­re érett, kivenhedt gyü­mölcsfa is az udvarról. Tűz­re került, ami éghető és me­leget ad... A még munka­bíró öregek igyekeztek idő­ben »fölhajtant« a tüzelőt, a lehetetlenebbje brigadveze- tökre, tanácstagokra akasz- kodik az utcán — ha épp arra visz az útjuk —, és ke- ri-várja a fát. Nem váloga­tósak. Legtöbbjük csak ma­gában dünnyög, ha olyan rakomány érkezik az ud­varra, amelyiken a nyáron még madár fütyült — vagy­is száraz fa helyett friss vá­gásból küldtek neki tűzre va­lót ... A községek, mezőgazdasá­gi nagyüzemek vezetői meg­annyi gonddal birkóznak azon a területen, amelyért felelősek. S természetesen rangsorolják a feladatokat: azokat veszik előre, ame­MAI I KOMMENTÁRUNK Igékről helyi, vagy felsőbb határozatok elszámolást ír­nak elő, illetve azokat, ame­lyekhez közvetlen gazdasági érdek fűződik. Az öreg, ma­gatehetetlen emberekről va­ló gondoskodás azonban nem szorulhat annyira háttérbe sehol, hogy a tél közeledté­vel a tüzelő okozzon gondot, akár csak egyetlen háztar­tásban is! Hogy panaszra, kin-keserves utánjárásra kényszerüljenek azok, akik évekkel vagy évtizedekkel ez­előtt még szívesen segítettek másokon. Mert akkor még nemcsak a szándék, hanem az erő, az egészség is meg­volt hozzá ... Sok az olyan idős, beteg ember, akinek közeli cs tá­voli hozzátartozója sincs a faluban vagy környékén. A napot tálán a napköziben tölti, kellemes környezetben — otthon viszont hideg he­lyiség várja. Ha ott az elő­készített gyújtás, az aprított fa, gyorsan pattog a tűz, és arad a meleg. Megszólal a rádió, asztalra kerül a napi újság; s' ha az idős ember arról olvas, hogy valarnelyik somogyi termelőszövetkezet­ből kirándulni mentek a dolgozók, nem zsörtölődik amiatt, hogy neki bezzeg semmi sem jutott abból a bi­zonyos szociális keretből. Mert kapott — ebből van kedvezményes tüzelő, jutá­nyos házhoz szállítás... Te­gyük hozzá: rászolgált, ö is, mások is. akik talán aggód­nak most, a tél küszöbén. Megérdemlik, hogy törőd­jünk velük! Hogy tudjunk gondjaikról — anélkül is, hogy jönnének, kopogtatná­nak. H. 1 Új építési technológiák Nagyatádon Nagyatádon jelenleg TI vállalat végez építőipari’ te­vékenységet. Közülük négy­nek van a városban köz­pontja. Csaknem 70 kisipa­ros is foglalkozik magánla­kás-építéssel, felújítással, ta­tarozással. Az építők mun­kájának összehangolása meg­lehetősen nehéz. A városi part-végrehajtóbizottság a napokban tűzte napirendre az építőipari szervezetek munkáját, és tett ajánláso­kat a továbbfejlesztésre. A városban dolgozó épí­tőipari szervezetek technikai fölszereltsége javult, és az új építési technológiák be­vezetésével korszerűsödött tevékenységük. Bővült a dol­gozók szakmai ismerete. A foglalkoztatottak bérezése a megyei átlaghoz, a munka­feltételek pedig az ipari kör­nyezethez hasonlóan alakul­ták. Az V. ötéves, terv ele­jén tapasztalt kapacitáshi­ány a tervidőszak végére mérséklődött. Több területen kiegyensúlyozottá vált a te­vékenység. A Komfort Ipari Szövetkezet sikerrel készült fel a no-fines technológia alkalmazására. Ez új lendü­letet adott a lakásépítésnek. A-z első 32 lakást már bir­tokukba vehették a tulajdo­nosok, és még ebben az év­ben újabb 32 otthont adnak át, A városi tanács Költség- vetési üzeme az idén már a közép- és kisnyomású gáz­vezeték építésére is vállal­kozott. Tavaly teljes egészében elköltötték a lakásfelújításra szánt pénzt. A VI. ötéves tgrv telepszer,ű. több szintes lakásainak’ lerületelókészi­Magyar gazdasági napok - negyedszer A Magyar Kereskedelmi Kamara, valamint a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége októberben negyedik alka­lommal rendezi meg a Szov­jetunióban a magyar gaz­dasági napokat. A hétfőn kezdődő rendezvénysorozat­nak három köztársasági fő­város — Kijev, Tbiliszi és Ashabád — ad otthont az­zal a céllal, hogy a két or­szág szakemberei újabb le­hetőségeket tárjanak föl a szocialista integráción belül, a magyar—szovjet, együtt­működésben. A rendezvény- sorozat kitűnő alkalmat kí­nál, hogy a szovjet szakem­berek az eddigieknél részle­tesebben ismerjék meg Ma­gyarországot, fölmérjék a gazdasági, kereskedelmi együttműködés bővítésének lehetőségeit és élénkítsék az árucsereforgaimat. A tervek szerint több mint 50 előadás hangzik majd el Magyarországról, illetve fő­ként a magyar gazdaság legkülönbözőbb területeiről. Több téma, amely a korábbi gazdasági napokon is szere­pelt, a KGST-n belüli koo­perációs és szakosodási irányvonalnak megfelelően ismét napirendre kerül. Ilyen például a Tyler-licen- ren alapuló áruházi hűtőbe­rendezések gyártása — en­nek nagy visszhangja volt a korábbi rendezvényeken. Visszatér az autóbuszgyár­tás és -fejlesztés kérdése is, akár csak á számítógépek sokoldalú felhasználásában elért eredményeké, tapasz­talatoké. Az előadássorozat prog­ramját a helyi igényekhez igazították. Kijevben pél­dául külön kérésre hangzik majd el előadás a meleghá­zi növénytermesztés műszaki követelményeiről, a növeny- olajgyártás és csomagolás tapasztalatairól, a húsfel­dolgozás technológiájáról. Az előadásokat dia- és filmvetítések kísérik. Az előadások után lehetőség nvilik majd közvetlen esz­mecserekre 15. lése befejeződött, felkészül­tek a panellakás-építési technológia fogadására. To­vábbra is jellemző az építő­iparra az elaprózottság, a szót tagol tság : a beru háza - soknál nem érvényesül a generál elv. Többször kés­lelteti az épületek átadását a szán- és szerelőipari kapaci­tás hiánya. Eddig nem járt sikerrel a helyi építőipari szervezetek centrai izációját szorgalmazó törekvés. Még mindig jelentős eltérések vannak az egyes gazdasági egysegek szakmai felkészült­sége, alkalmazott technoló­giája, , fölszereltsége között. Jelenleg csupán a magas­építésben hatféle technoló­giával dojgoznak. Ez hátrál­tatja a tervszerű munkaeró- a tcsoportofútás t, azi együtt­működés kiterjesztését. Az sem megnyugtató, hogy ese­tenként nincs tervező, vagy késnek az építkezések tervei. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a VI. öteves terv fejlesztési cél­jainak eléréséhez- megvan az építőipari kapacitás. Az államilag támogatott, több szintes lakások építési prog­ramját a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat meg tudja valósítani. A ma- gánkezdeményezésü lakás­építésben a döntő szerep a Komfort Isz-re hárul. Ezért föl kell készülnie a no-finés technológiával megvalósít­ható korszerű. csoportos vagy családi sorház típusok építésére is. A tervezett in­tézmények és ipari létesít­mények megépítésére a ta­nácsi építőipari vállalat kö­telezte el magát. A testületi ülés kívánatos­nak tartotta, hogy továbbra is szorgalmazzák az érde­keltségi alapon nyugvó együttműködést, es föl kell készülni a VI. ötéves tervi feladatok zökkenőmentes •végrehaj fására. D. S SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom