Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-09 / 237. szám

Színházunk huszonöt éves Direktor elvtársnak szólították a Huszonöt éves jubileumára készül a Csiky Gergely Színház. Negyedszázada működik állandó állami társulat Kaposváron. Sorozatunk az alapítókat idézi föl, felelevenítve az első évad eseményeit, képekkel utalva a későbbi időszakokra. Sugár Lászlót, 1955 56-ban direktor elvtársnak szólítot­ták. A kaposvári Csiky Ger­gely Színház első igazgató­jával Budapesten beszélget­tünk. Energikus, határozott fellépésű ember ma is, bár már nyugdíjas művész. Fe­gyelmezett baritonja munka­eszköz: gyakran habjuk a rádióból, filmek szinkron­hangjaként, televíziós sze­repben- is találkozunk vele. Éppen Tahi László vígjáté­kában forgatott, amikor a beszélgetésre felkértük. — A riporter tartozik egy személyes vallomással: első színházi élménye a Sugár László rendezte János vitéz volt, 1955 decemberében. Fel- nöttlcént visszaidézve Kacsoh dalművét, a kaposvári pro­dukció rendhagyónak tet­szik: vissaakanyarodásnak Petőfihez, az eredeti mű­höz -.. Sugár László' így emlék­szik vissza a huszonöt évvel ezelőtti János v-iUez-elöaelás­na : — Valóban, Petőfi elbeszé­lő költaményéhez hű színhá­zat igyekeztünk csinálni ; Miszlay István végzős ren­de zőnövendek személyében meg is jelenít a színpadon a költő, hogy ő maga kísérjen a vers teremtette mesevilág­ba, ahol a sárkányok, óriá­sok olyan magától értetődő­en léteznék __! v „Kaptam is a fejemre” a petőfiesített János vitéz daljáték miatt ! De ötven előadást ént meg, s ez akkoriban vidéken nagy szó volt. Sárdy János lejött Kaposvárra, dicsérte. — Hogyan lett színház- igazgató? — Három színház létrejöt­ténél bábáskodtam korábban. Negyvennégyben a szovjet hadsereg föikérésére' Káldor Jenövei és Bondi Endrével nyitottuk szegedi Vá­rosi Színházat. Negyvenöt januárjában már szakszer­vezetet is alakítottunk ott; Beregi Oszkár volt az el­nök, Jákó Pál és én vezető­ségi lagok. Néhány évvel később részt vettem a hon­védség keretén belül műkö­dő művészcsoport létrehozá­sában is, ez volt a mai Nép­hadsereg Művészegyüttes magja. Aztán az Állami Fa­luszínház első lépéseinél is , ott voltam. így eshetett rám a minisztérium választása, amikor Sopronban, Egerben és Kaposváron társulat ala­pítását határozták el. Eger­ben Ruttkay Ottó lett az igazgató, Sopronban Zách János, de az utóbbi színház végül is nem született meg. Engem 1955 májusában kér­tek föl. Akkor azonban a szerződéskötések ideje már lejárt, így nem vállaltam a meglbízást; ilyen felelősség- teljes, körültekintést igénylő munkához több időre lett volna szükségem. Ekkor Kondor Sándort, a Madách Színház gazdasági igazgató­ját kérték föl a feladatra. Ö az épületet megtekintve, a műszaki-technikai fölsze­reltséget felmérve, rövid időn belül visszaadta a meg­bízatást. Ismét behívattak a minisztériumiba, ahol újra felkértek, és támogatásukról biztosítva kineveztek a ka­posvári Csiky 'Gergely Szín­ház élére. Azzal fogadtam el a kinevezést, hogy az el­ső színiévad után negyven- százalékos átszervezést hajt­hassak végire a társulatban, a komoly művészi munka érdekében. A iámulat ugyanis magán viselte az esetlegesség negatív jegye­it.. . — Volt egy kívül cifra, be­lül hodálynyi épület. Ho­gyan indult ebben a munka? — Azokra a hetekre ma is egyfajta meghatottsággal gondolok vissza. Az a város, az a megye színházat akart! Mindenben segítették mun­kámat a hivatalos szervek is. Színészek, műszakiak, fi­zikai munkával tették ját­szásra alkalmassá az épüle­tet. Én egyébként ismertem a kaposvári színházat: gye­rekkorom egy évét ebben a városban éltem le, lévén apám a pécsi főrendező, s a társulat itt iá játszott. Ju­lius Fucik drámájában pe­dig ezeken a deszkákon ját­szottam főszerepet a Failu- színház tagjaként. ‘Amikor a kaposváriak beléptek a régi épületbe, alig akartak hinni a szenüknek: színházuk valóban Thália templomává változott. — Az első előadás a Szép Juhászné című daljáték volt. Miért? — Ajánlották nekem Ka­tona József Bánk bánját, Madáchtól Az. ember tragé­diáját. Csakhogy a huszonhét színész-státuszú művész kö­zött nem volt Bánik, Gertru­das, Adám... A közönséget meg kellett nyerni! Ez mű- vészetpolitikai feladat volt. Meg keld vallanom, sokan nem értették meg a döntés jogosságát, s később ez kon­fliktusforrás is lett. A tár­sulat erejéhez méretezve vá­lasztottuk meg a darabokat. Bécsi operettek helyett dal­játékokat, magyarországi ős­bemutatót is tartottunk ab­ban az évadban, új magyar művet hoztunk színre, Ben Jonsont, Shaw-A, Sarkadi Imrét játszottunk. Munka- igényes évad volt: 220 elő­adást produkáltunk vidéken, 260-at Kaposváron. Tíz pre­miert tartottunk. Majdnem minden este telt ház előtt játszott a társulat; a színház nem volt veszteséges, és ez akkoriban is ritkaságszámba Az egyik labdarúgó-csa­patban leváltották az edzőt. A távozó tréner így mutat­ta be a játékosokat az új edzőnek: Korzinkin kapus. Jó ke­délyű. mosolygós, nyíltszívű fiú. Szeret tréfálkozni. Még a legnehezebb helyzetben, mondjuk 0:5-ös mérkőzés- állásnál is képes pajkosan kacsintani, szellemeskedni, nagyokat kacagni. Beceneve: »Optimista«. Hiányossága: bizonytalanul vetődik a lab­dára. Buzujev balhátvéd. Zárkó­zott és komoly fiatalember. Szereti a természetet, virá­goskertje és akváriuma van. Érdekes, szellemes társalgó. Tudja, mi az életcélja. Hiá­nyossága: rossz az irányzéka. Toptuskin jobbhátvéd. Ki­tűnő családapa, három gyer­meke van, de negyediket is akar. Tiszteli az idősebbe­ket: apját, anyját, nagyany­ját és — amit különösen nagyra kell értékelni — az lékezet az akkori társak kö­zül? — Süllős Gábor volt a fő­rendező. Földeák Róbert be­osztott rendezőként dolgo­zott. Miszlay Pista kezdő volt a pályán, a vizsgaelő­adását is a Csiky Gergely Színházban rendezte. Ma­gyart Péter lelkes, vernek karmester fogta össze a nyolcvan százalékban hely­beli zenészeket. S a színé­szek? Mondom, nem volt erős társulat: mégis néhány kitűnő művész játszott ab­ban az első társulatban. Ho- molcay Pál, Körösztös Ist­ván, kezdőként Csurka Lász­ló, Komlós István, Tóth Bér la, Ágh Éva és mások ma, huszonöt év óta is előttem vannák... Ahogy most lá­tom: néhány hónap alatt kí­vánták meg azt az első igaz­gatótól a felettes szervek, amihez jó tizenöt év kellett. De mem panaszkodom, ez idegen tőlem. Szép emlékek kapcsolnák ahhoz a város­hoz. — Mi volt a legszebb? — Amikor megnyitották a színésziházait a Dózsa György utca sarkán. Sdk áldozatkész ember munkájának a gyü­mölcse volt ez. Egyébként én, noha 43 évet töltöttem eddig a pályán, olyan kö­zönséggel azóta sem talál­koztam, mint a kaposvári és a somogyi. Szurkoltak a tár­sulatnak, mint egy futball­csapatnak. Abban a kifűt- hetetlen épületben az előírt hőfok télen, ugyan nem volt meg, de a közönség hő­foka igen! Ezért is ját­szottunk odafent a színpa­don, dacolva a hideggel. Az emlékek tovább élnek az emberben; én talán a hálás közönség miatt vagyok ma anyósát is. Gyenge oldala: pontatlan az összjátéka a vé­delemmel. Gugusin balszélső. Barát­ságos legény, nagy kék sze­me van, igen jó megjelené­sű. önzetlen ember: szíve­sen odaadja a pénzét, az ebédjét, az utolsó futball- labdát ... Faliújságszerkesz­tő. Hiányossága: nem tud fejelni. Szamcovszkij jobbszélső. Három nyelven. németül, angolul és skótul beszél. Be­ceneve: »Nyelvtudós«. Ha nincs edzés, a szabad idejét versírással tölti. Kettő már nyomtatásban is megjelent. Gyenge oldala: nem ponto­sak az átadásai. Berebgyejkin es atár. A művészeti szakkör aktiv tag­ja. Táncol, énekel, szerepel a »Hamleti-ben. Hiányossá ga: jobblábas lövéseiben nincs erő, bal lábával a láb dat sem tudja levenni. Sugár László lök minden ottani színházi sikernek, ott vagyok minden budapesti vendégszereplésü­kön. Naigyon komoly művé­szi munka kezdődött ott Z sámbéki Gáborékkal. De továbbmegyek: a . szemem mindig rátalál az újságok­ban a megyével foglalkozó cikkekre, hírekre. Noha azóta nem jártam ott, mégis so­kai tudok a városról. Bár, lehet, hogy már rá sem is­mernék, hiszen kinőtte gye­rekcipőjét ... Sugár László munkáját sok kitüntetés jutalmazta. Mun­ka Érdemérem, Munka Ér­demrend, Szocialista Kultú­ráért elismerés, a Párt régi harcosa kitüntető cím, Szak- szervezeti munkáért kitünte­tés stb. A József Attila Szín­ház tagjaiként ment nyugdíj­ba. A kaposvári színházi „hős­kor” vezető részesével bizo­nyára találkozunk majd a jubileumi díszelőadáson. Ktjacsko csatár. Határozott és bátor ember. Ha kell, ké­sedelem nélkül segít a rá­szorulóknak. Barátkozó ter­mészetű. Oklevelet kapott a tűz eloltásáért és életmentő kitüntetést egy fuldokló ki­mentéséért. Hiányossága: nem tud kapura lőni. A legközelebbi mérkőzés alkalmával az új edző egy új csatárt állított be. Ez a fiú nem tudott vic­celődni, voltak nézeteltérései az anyósával, csak az anya­nyelvén beszélt, nem vétt részt a szakköri tevékenység­ben, nem szeretett a faliúj­ságba Írni es egyetlen egy­szer sem mentett ki senkii sem tűzböl, sem vízből. De a csapatot kihúzta * csávából, mert a sok-sok hiányossága mellett volt egy ó tulajdonsága: jó volt az rányzéka, pontosak voltak az átadásai és nagyszerű gó- 'okát tudott lőni. Sági Tóth Iümk fordítása ­ment. — Kiket őriz meg az em- is Kaposvár-szurkoló. örü- Leskó László Jelenet a Napsugárka című bohózatból. Jurij Zolotarjev Á jó tulajdonság Fogyatékos gyerekek rehabilitációja Kaposvár egyik legszebb utcája a Németh István fa­sor: az évtizedes harsak sut­togása behallatszik a kisegí­tő iskola tantermedbe, ár­nyékok táncolnak a fala­kon... Kétszáznyolcvannégy fogyatékos gyerek remélhe­ti, hogy tizennégy-tizenhat éves korára fog rajta a ta­nulás, a nevelés, beillesz­kedhet a felnőttek életébe. A város többi általános is­kolájához képest a szeré­nyebb lehetőségekkel is be kell érniük, a zsúfoltság itt nemcsak . négyzetméterekben mérhető; a tárgyi feltételek hiánya a sérült gyerekek személyes sorsára is jobban rányomja bélyegét. A hu­szonnégy tanulócsoport helyben kilenc tanteremben — a zsibongóban is. — és tá­vol az anya iskoiától há­rom tanteremben tanul. Két- műszakos oktatás folyik a falak között. Ezen a hely­zeten a néhány év múlva fel­épülő új kisegítő iskola se­gít majd. Ám addig jó né­hány tanulócsoport — és gyérek — hagyja el az is­kolát és újak érkeznék, te­hát a feltételek állandó ja­vítása: napi feladat. Az oktatás és a nevelés nem választható el, egységes folyamat a kisegítő iskolák­ban, ahol fogyatékos gye­rekekkel nagy hivatástudat­tal foglalkoznak a pedagó­gusok. A pályára irányítás, a munkavállalás biztosítása nagy körültekintést igé­nyel: üzemi kapcsolatok nél­kül szinte lehetetlen vállal­kozás. A kaposvári kisegítő iskolából arról kaptunk hírt, hogy az »első fecske« beko­pogtatott. Az egy üzem, egy iskola mozgalom eddig nem »fedezte« föl a kisegítő is­kolát. most ősszel azonban megtört a jég. A Közúti Építő Vállalat nyújtott segítő kezet: mun­kájuk nyomán a gyerekek a sportudvar örömeit már él­vezhetik, A sáros, buckái udvar helyén tisztán tartha­tó betonmező, és sportpá­lyák csalogatják a gyereke­ket. Egyszerre három osz­tály is tart olykor testneve­lésórát, ezek közül csapán egy juthat be a kis torna­terembe, a többiek a sza­badiban mozoghatnak. A gye­rekek maguk is részt vehet­tek az udvar rendezésében, s külön érdemük a vállalat dolgozóinak, hogy szinte szü­lői gondoskodással avatták be őket a munkába. Nem lesznek többé latyakosak a tornaruhák, és az ételhordók sem porosodnak az utcán, mivel eddig nem járhatott be a szállító jármű az ud­varra. A városgazdálkodási vállalat kertészei még a tél beállta előtt rendezik az is­kola udvarát; ahová virág kerülhet, ott lesz is. A ker­tészet eddig is sokat segített az iskolának, ide járnak a tanulók termelési gyakorlat­ra. Minél több munkahellyel — munkával — ismerkednek meg a gyerekek, annál biz- tpsabban megállapítható, milyen munkakörre alkalma­sak. A városgazdálkodási vállalat kertészete mellett ezután már a Közúti Építő Vállalatra is számíthat eb­ben az iskola. A nagyrészt társadalmi munkában vég­zett udvarrendezés alkalmat adott arra, hogy megbeszél­jék: mire van még szüksé­gük a gyerekeknek. A reha­bilitáció kiszélesítésének a lehetősége, amire szintén készségesen vállalkoztak, példamutató. Ugyanis szoro­san felzárkóznak az oktatá­si és nevelési feladatok tel­jesítéséhez. Ne kallódjon el fogyaté­kos gyerek sem — ezt tart­ják szem előtt a kisegítő is­kolában. A tanterv hatéko­nyabb megvalósítása, a re­habilitáció kiterjesztése ezt segíti elő. S ha sikerrel jár a fogyatékos gyerekek rehabi­litációja, ennek nemcsak az iskola, a gyerek, a szülő, ha­nem a munkaerő-gazdái ko­dás is örül: az egész társa­dalom javára válik. Ehhez már a kisegítő általános is­kolai oktatás kezdetén hoz­zá kell járulniuk a termelő­üzemeknek. Jpyőrg.. a , fogyatékos gye­rekek eve lesz. Az eddiginél is jobban reflektorfenybe ke­rül a sorsúk, életük., .„Nem kampányokra van szükség, hanem olyan szoros és tar­tós kötelékre, mint amilyen­ben példát mutatott most a Közúti Építő Vállalat. Horányi Barna Műszaki és közgazdasági hónap Sokoldalú tevékenység Negyedik alkalommal ren­dezte meg a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége Somogy megyei Szervezetének sió­foki intéző bizottsága a mű­szaki és közgazdasági hóna­pot. Tegnap délután nyi­totta meg a rendezvénysoro­zatot Szakonyi Géza, a GOV igazgatója, az MTESZ sí ófoki intéző bizottságának elnöke. Az első előadást dr. Bucsy László, a közgazetesá- gi tudományok kandidátusa vállalta »Az innováció sze­repe gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában, külö­nös tekintettel a struktúra- vallásra és az energiáik orla- tozásra« címmel. Az MTESZ siófoki intéző bizottsága öt éve működik; eredményesen fogja össze, koordinálja a városban te­vékenykedő különböző mű­szaki és közgazdasági szak­csoportokat. 1977-ben — elő­ször — a Balaton környezet­védelme jegyében rendezték a tudományos rendezvény- sorozatot, 1978-ban. Siófok várossá nyilvánításának tíz­éves évfordulója határozta meg' a programot, tavaly az energiagazdálkodás problé­mái, az idén pedig a gazda­saga egységek »megújhodá­sának« lehetőségeivel fog­lalkozik több előadás. A műszaki és közgazdasá­gi hónap keretében 15 elő­adást tártainak a különféle műszaki egyesületek helyi esc portjainak rendezésében Legközelebb például pénte ken a Magyar Elektrotechni­kai Egyesület helyi csoport­ja iák rendezésében Varga Lajos üzemmérnök tart elő adast "Üj technológiák és szabványmódosítások«, cím­mel. A Közlekedéstechnikai Egyesület helyi csoportjának rendezvényei is minden bi­zonnyal sok érdeklődőt von­zanak majd; Pincehelyi Ka­roly. a Mahairt kereskedelmi forgalmi vezetője és Riedl János hajózási felügyelő ugyanis a második kompát­kelőhely kialakításának le­hetőségeiről beszél. Ugyan­csak ennek a csoportnak a rendezvénye lesz a műszaki és közgaadasági hónap záró előadasa, amelyet Szabó Sándor, a Mahairt igazgató­ja, a KTE elnöke tart. Té­mája a helybelieket és az üdülőket egyaránt érdekelni fogja, hiszen a hajójárat be­kapcsolásának lehetőségeit vizsgálja a város közlekedé­sébe. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület helyi csoportja ^Fenntartási mun­ir.k erőforrástervezése«, a tudományos csoportok közö­sen a "Sí mértékrendszer alkalmazása«, az ONBKE siófoki csoportja »A Barát­ság kőolajvezeték-rendszer fejlődése« címmel rendez előadást többek között. A műszaki és közgazdasá­gi hónap rendezvényeivel párhuzamosan a városi és járási könyvtár október 7-e és 31-e között műszaki könyvkiállítást rendez a művelődési központ könyv- • tárában és a GOV-köapont előcsarnokában. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom