Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

A színt a hímek örökítik A galambtenyésztő oklevelei Büszkén hajtja leiét hosz­szú farktól ladra a pávagia- lajntb. kedvesen mókás a — parókás. Előkelőén illegett •►ruháját-« a fodros, kecsesen tipeg a brun ni hegyes.., Szaggatott búgó . hangok röppenek a gatambász szá­járól, hallatán fehér, vörös, i ekefce, kék, krémszínű ma­darak sereglenek kíváncsian a házikó drótej tájához. Szórakozás, pihenés és ha­szon — mondja a tenyésztés- öl a galamhászok jedmonda- a Ebiből csak az első kettőt allja magáénak Kiss János, i nagy bajomi postahivatal vezetője Hat-nyolc éves ko­któl ez a hobbija, s eddig agy huszonöt fajtával pró­bálkozott. Harmincnál több ik'evél hirdeti a munka eredményét — szól fajtael- lőkről kiváló minősítésű ga- ambokrói. — Egy fajta tökéletesítését nyolc-tíz év munkájával ér- ileljük d. Nehezebb a dől­nünk a színek nyesésénél, mint egy festőnek, hisz,élő -anyaggal““ dolgozunk. A hímek örökítik a szűnt, a to­jók a testi ormát — a taiélli- asofcon az elbírálásnál] mind­kettő «sonos súllyal esdklait­ba. Annak a brünninek — sóhajt »— csak egy kicsivel lenne hosszabb a lába .... A napi törődés? Az etetés­re, itatásra korlátozódik. Cu­korborsó, köles, • kukorica, búza -epce, napraforgómig keverékét kapják. Néha'tört vakolatot, pirított tojáshéjat; cukrot, sót — ahogy a kon­díciójuk kívánja. Persze -huncutok ám — mindig a kedvesebbet eszik mag ... A tavaszi és a nyári köl­tési időszak a legszebb a te­nyésztő munkájában — a megelőző párosítást a legne­hezebb. Mert nem lehet a galambra bízni a párvállasz- . tási — a kijelölt »partnereit« r ém mádig nyerik meg egy­más tetszését. Néha idegen­kednek, n-m -beszélgetnek« — -mire jön a -feketeleves« : az elkülönítő ... A néhány hetes -elmélkedés« szomorú magányukban a családalapí­tásról többnyire a tenyész­tő malmára hajtja a váizet... — Sokon csak legyintenek, ha galambászok szóba kerül­nek. Pedig tanulni ke® ezt is — mutatja a szakkönyve­ket, a vaskos folyóirat-köte- get, —■ Hónapról hónapra változnak a tennivalók. Csak ezek betartáséval őrizhetjük meg a szirti galambból ki- tenyésztelt mintegy ötszáz fajta tulajdonságait. Évezre­dek neves és névtelen te­nyésztőinek munkáját. Az igazi tenyésztő nem -nyere­ségvágyból« foglalkozik ga­lambokkal, hanem a gyö­nyörködtető látványuk, mag az, apró-cseprő munka nyúj­totta örömért. S ezt már csak megkoronázzák a kiállításo­kon kapott elismerő szavak. A köztudatban többnyire az él, hogy csak magányos emberek hobbija a galamb- tenyésztés. Szinte minden foglalkozású ember űzi, s ennyire kiterjedt országos és nemzetközi kapcsolatokat riktán tapasztalni más terü­leten. Gyakran érkeznek hozzám is látogatók, s ilyen­kor, ha tehetem, minden mást félbehagyok — alig győznek szabadulni... Tigristarka madarakat röptét a magasba, néhány ©gyedét a ritka Kaposvári keringenek. Pair darabot tart csak — nem kiállításra, ha­nem, hogy fönntartsa ezt a tenyésztők körében valaho­gyan elfeledett, ritka, épp ezért értékes fajtát. B. Z. Készül a karácsonyra T úrázásra csábító táj Hejcei kövek Kd tudja, hol van Hejce? No persze, a környékbeliek. S hol ez a környék ? A Her- nád bal partjára néző Zempléni hegyek nyugati ol­dalán, Miskolc és Kassa, kö­zelebbről a hajdan hordóiról neves Gönc és a bibliaforga­tó Károlynak hajlékot ddó Vizsoly között. A Vilmányból keletre kiá­gazó út, átvágva a vasúton, mintha csak a hegyekre akarna fölkapaszkodni. Ta­lán a Borsó-hegyre, vagy azon is túl — de aztán meg­áll a meredekebb kaptató alatt. A falu ott húzódik meg, ahol a .patakvölgy mé­lyén bevágódik a hegybe. Festőién szép, túrázásra csá­bító tájon fekszik Hejce, ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falu, amelynek nevét a XIII. század második fe­léből már oklevél őrizte meg Heyce alakban. Személynév­ből származtatják, de hogy az milyen eredetű lehetett, nem tisztázták. Az első okleveles adat egyébként 1261-ből IV. Bélá­tól való, s már az is úgy említi a helybeK egyházat, mint amely jóval élőbb, Szent István korában meg­volt. Az egri egyházmegyé­hez tartozott és Abaúj vár­megyéiben feküdt. A fáin múltja ugyancsak változatos - lehetett. Úgy mondják, a cseh hadvezér, Giskra, azaz tan z B-randysa, atoi előbb a husziták oldalán, majd a Habsbur­gok zsoidjábam harcolt, amikor 1440-től 1462-ig az akkori Észak-Ma- gyaror szagot jó­részt megszállva -tartotta. akkor Hejce fölső felén ás csehek telepedtek meg (s ezért az­tán későbbre is sok Cseh család­név és Vencel ke­resztnév maradt). A falúnak azt a részét Cseh ország­nak is nevezitek. A Rákóczi-sza­badságharc ide­jén. is erődített hely voit Hejce. E légi erődítések emléke a katoli­kus templom kö­rüli terméskő erőd-fal ne- radvány löréservel. Maga a templom egyébként átalakít­va kisebb múltai “sejtet, pe­dig maga is régi időktől áü. A templom közelében a kastélypark ódon hangulatot őriz. A tórténetéhee; tartozik, hogy a raapóHeom időkben. L Ferenc császár és király az egri egyházmegye tertStefeét megosztva kialakította. a szatmári és a kassai püs­pökségeket Ez utóbbihoz tartozott azután Afeawj, Sá­ros és Zemplén vármegye zöme. A királyi rendelet persze a püspök jawadal­■ ' -US-- ■ V' - h \z erőtHWBaf ' ^ w wj mains Is gttoftxÉbdMS. » a kassái püspök! fbaedétméül szolgáló birtokok kötó&t fel­sorolta a hejoeát is. E birtok lett & ksssetfi -p«-- püki nyaratóbeJjae. A temp­loma meHettt patrfdbBan.-«etHe'.- kedett a püspoiki aga® -Bak — fáktól körüktópe- ;*Brïgo.s épület volt a. ma^auanEsnébei.. Páriáját terméskő -ftü iwefete körüli kapákkal, « • (kapok hoz veaető boüásies W> htóakikal. tag épen, eróte&es tocmáik- kal történelmi időket idézve állnak a, Zenmáéa» kegyek oldaJám » M X. F. Őszi munkák a kiskertben Dísztárgyak - hulladékból A he@eRZ6óp*sztofy kék lángja a bádogember egyik lábát ragasztja a tör­zséhez. A garázs előtt mun­kapad, rajta teljesen vagy félig kése hamu- és gyertya- tartók, lámpák, falikarok. mugarn. aki éft«ba4 a stsafkmá- jaerit, imádja aiz anyagot,- örömét leli a'formában, meg abban, ha használhat vala­kinek — mondja egy apró kis öregember, afkíit Móna Ottónak hívnak. í — Nem vagyok tősgyöke­res kaposvári, s az életem nagy részét sem ebben a varosban élttem le. Pár év­vel ezelőtt — amikor a lá­nyom ide jött férjhez — költóatünlk Dunaújvárosból Somogyba. Negyven évig hengerészként dolgoztam, megismertem a vas, az acél lelkét. Mert csodálatosan szép fém ám ez, csalk na­gyon keli tudni bánni ^ vele ! Nyugdíjba vonulásom előtt soilcait gomjolta-m arra, hogy a saját fantáziáimat és gon­dolataimat is bele kellene önteni az anyagba, de hát mindig közbejött valami. Társadalmi megbízatások, családi gondbk, tanulás. .. Meg nem is volt rá lehető­ségem, hiszen világéletem­ben emeletes bérházban laktunk. Nagyon megörültem, ami­kor Kaposvárra költözve a iányomék családi házában régre kialakíthattam ma­iamnak egy kis. műhelyt.* El­határoztam, hogy minden hónap elején elcsípek a íyug-díjból valamennyit, és •sszehozok egy kis műhelyt.­így vefltem meg a készüléket, egy régi, kászn- perált esztergapadot, a szer­számokat, s közben forgat­tam az iparművészeti köny­veket, folyóiratokat is. — Ahogy idefete jöttem, nem néztem még a számot sem, hiszen nem lehet elté­veszteni a házat. Szép, ízűé-1 ses kerítés, mutatós külső lámpák jelzik a jtaz lakájé­nak hobbiját — Könnyű toâzàsokfea es­ni. „Öngyöm-böngyömöket” rakni mindenire, sokszor el­véve ezzel a tárgy funkció­ját. Rendszerint akkor esik az ember ilyen hibákba, amikor valamit nagyon jól akar megcsinálná. A legsi­kerültebb alkotások hirtelen ötletből, egy nekifutásra szü­letnek. — Milyen tárgyakat, esz­közöket készít a legszíveseb­ben? ' ' — Erre nem tudok vála­szolni. Ugyanúgy örömemet lelem, ha egy kis kocsit kell megcsinálnom, * mintha mondjuk egy díszesebb lám­pát, vagy gyentyoitartót bar­kácsolok. Bevallom, az utób­bi időben szobrokkal is pró­bálkoztam. Ezekef azonban még önmagam előtt is szé­gyellem, nemhogy másoknak megm utat nám. — Ügy tudom, nincs ipar- engedélye. — Nincs én nem is aka­rom kiváltani. Nem volt cé­lom sohasem, hogy nyugdíj- pótlásként „kezeljem” a hobbimat. A rokonoknak, az ismerősöknek, a szomszédok­nak mindig szívesen meg­3WK CBoK WÄÄ3K, de hogy én ezaei üzieteijefe, az nem as én „farmom Hamarosan ktsixulnom itoeÄ Sreraosomyra, mer«, äywntoor a kèfcarjectt notoonság már seámte ekvámja, hogy valami­vel meglepjem őket — Honnan scvmá he act anyagot? — Kjwéfcal nêtfWîl hulladé­kot hasznaitok, amát a MBH- telepeken, vagy ismerősök­től szerveik: he. Otya® is elő­fordult már, hogy nagyon tudtam örülni egy kiselejte­zett, rozzant tűzhelynek, vagy lavórnak is, ha épp olyan anyagira volt szüksé­gem, A lényeg: mi lesz be­lőle, milyen örömet tud sze­rezni nékem és másoknak. K. Zs. A tamps nagy nesze már beérett és munkánk megér­demelt efedntenyét betetoa- rrtoétttk- PÜttn— momben még most sem Miét Most időszerű feladatainkkal már a kővetkező évi termésünk biztonságát atepoezok meg, tehát nagyon tentas őseiket elvéeemünk. A gyömötosöstaertekjbem most tegJényegesebh tenni­való a mechanikai tsédeke- zés. A lehullott leveleket, fertőzött gyümölcsöiket szed­jük össze és semmisítsiük meg. Bzæi a monilia és liszttoarmat fertőzésének ve­szélyét, viaàanwnt a kártevőik áttetelésének lehetőségét csötokenftjúk. A gyümölcsfák törzseire (körte, kajszi, szil­va, ringló, cseresznye, meggyfa) helyezzünk fel her­nyóenyves öveket. Ezek a té­li araszolok elleni védeke­zést szolgálják, A kártevők bebáboaódása a talajban tör­ténik. A repülésre képtelen nőstények — mivel tojásaikat minél magasabbra akarják elhelyezni — a fák törzsein­hadadnak felfelé. Így aaoftán­a hernyóénak' öveikkel köny- nyen összegyűjfhebjük és megsemimisíttietgtik. Az öv áMalábain M)—12 centiméter széles pergamen szerű papír, amelyet hemyóenyvvel keß bekenni. Természetesen a papírcsík két szélét nem, mert akikor a kártevők: nem tudnának alámászni. Az övé­két zsineggel rögzítsük a fák törzseire. Általában decem­ber közepéig szükséges a használatuk és 8—10 napon­ként ajánlatos cserélni. Az ahmafákat a szüret be­fejezése után — amennyiben vamasodás veszélyét észlel­nénk, rézoxidklorid 50 WP 0,3 százalékos lével perme­tezzük. A körtefáknál ugyancsak a vanasodás veszélyét kerülhet­jük el, a rézoxidklorid 50 WP 0,5 százalékos permete­zésével. Az őszibarackfáknál a tafrinás levéli olt osság át­tételéi gombai ónál Katának és a klaszterospóriuimios levél - lyukacsosodás áttelelő micé­Közlemény 3 Értesítjük ügyfeleinket, hogy a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kaposvári, kardosfai és szentbalázsi erdészete 1980. augusztus 1-el összevonásra került. Az összevont erdészet új neve és címe: Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Zselici Erdészete Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 21. Telefon: 11-420. (43479) Készítsünk hintalovat Öröm a gyerekeknek • Azok a barkácsoló apukák, akik tudnak és szeretnek fával dolgozni, bizonyára szívesen vállalkoznak arra, hogy szabadidejükben kis­gyermeküknek maguk készítsenek hintalovat Először a bemutatott A ábra alapján na­gyítsuk föl a szabásrajzot: az 1 cm-es kocká­kat 8 cm-esre növeljük csomagolópapíron, és abban pontokkal jelöljük meg a nagyítandó ábra főbb pontjainak helyét. Azután egyik ponttól a másik felé haladva, közbül is jelöl­jük meg a kontúrvonal irányát. Végül az egész vonalat határozottan, folyamatosan húz­zuk, s minden pontja a minta hálózatának megfelelő ponton haladjon át. Erről a megnagyított rajzról vesszük le külön-külön a törzs, a lábak, a talp rajzát. Anyagul 1 hüvelykes gyalult deszka a leg­alkalmasabb.* Előbb a lábakat enyvezzük a törzsre (feltesszük a nagyított rajzra., s helyü­ket úgy. jelöljük ki; vigyázzunk, hogy Bal- ”' jobb darabot készítsünk !) A két törzs közé beépített ülőke 25 cm hosszú. legyen. Becsa- poljuk az oldalakba, de lécet is enyvezzünk alá, kiset i szögekkel is rögzítve. Az ülés elé a lábtartót 25 mm-es hengeres lécből készít­jük. A B ábrán az összeépítés módját láthatjuk, így megállapítható, hogy az egyes alkatré­szekből hány darabot kell készíteni. Amikor a ringó talpat“ is rászereljük, tömitsük el a csa­varfejeket, csiszoljuk, lessük és lakozzuk le a kész munkát. lywnoáoafc pwaaUftüsa. érdeké­ben — ugyancsak tézoxid- kiorrd 50 WP 0,3 százalékos pormecezőszeot használjunk. A bogyósgyüiroötosűeknél — szamóca, máitaa, ribizke, köszméte — szántén nagyon fontosak a mechanikai véclc kezesek. A lehullott, fertő­zött levelek összegyűjtéséve’, elégetésével jelentősein " cső' kenthetjük a levélfoltossá ; tavaszi fertőzésének lehet" - ségeit, valamint elpuszlíthe.i- jük a sód romolyok telel 3 hernyóinak jelentős részét. A szőlőkben moot van a szüret. A munáoa azonban ezzel nem fejeződött be. A jól előkészített talajba ilyen­kor kell telepíteni a szőlői,' A fajták megválasztásánál legyünk figyelemmel a kü­lönböző érési ; időszakok* j. Kiskertekbe 4—5 fajta sző­lőt telepítsünk. A szaporító­anyag beszerzésénél legyü; ü nagyon óvatosak. Légimé > nyugtatóbb, ha államilag e - gedélyezett faiskoláiból, Uh - ve leralkatokból szerezzük bt a teljesen egészséges szaporí­tóanyagot. Ilyenkor kell el­végezni a szőlő bújtatását, illetve most kell bújtatni a zöldoltással beoltott vessző­ket is. A szőlőben lombhullás után már végezhetjük a fe­dési munkáikat A fiák ültetését a lombhul­lás után ; a nedvkeringés teljes megszűnésekor kell vé­gezni. Fontos azonban, hogy még a fák ültetése előtt, pontosan határozzuk urueg, hogy milyen koronafonmát akarunk majd’ kialakítani, mert ez meg határozza a sor- és tőtávolsógot. Az ültetőgö­dör kiásásánál a talaj felső rétegéből kevés földet te­gyünk külön és gondoskod­junk ainróL, hogy ez a hu­muszos réteg kerül jön a győkérzetbez. (Fontos, hogy az ültetési mélység mind én­kor megegyezzen a faisko­lákból kitermelt fiák ültetési mélységével.) A gyökereket természetesen ültetés előtt vissza kell metszeni Aján­latos ültetés előtt a gyökér­zetet csávázószerből készített pépbe mártani az esetleges fertőzések elkerülése céljá­ból. (10 liter víz plusz 10— 15 dkg csáváaószer plusz 5 dkg agyagos főid.) Fontos az őszi tala j forgatás is. K. K. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom