Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-30 / 255. szám
A szovjet kultúra ünnepnapjai Felavatták a mezőgazdasági továbbképző intézetet Farkas János nevét vette föl a csurgói szakmunkásképző Eizenstein Patyomkin páncélosa volt az első film, amely áttörte a Horthy-kor- szak kultúrpolitikai korridorját, s hírt hozott egy születő, új kultúra világra szóló eredményeiről. Később még a Csendes Don magyar fordítása talált utat a korabeli könyvkiadás szűk, pro-, fitkorlátai között is az olvasókhoz. Ez a két nagy mű és elszórtan még néhány híradás. jelezhette csak a magyar közvélemény számára, hogy 1917 októberében nemcsak új hatalom, hanem új kultúra is született. Olyan kultúra, amely egyszerre képes a maga .műfajaiban a legkorszerűbb, legújabb formanyelvet használni, mégis minden korábbinál nagyobb tömegekhez szól. Harmincöt esztendeje immár, hogy nem határokon átcsempészett "gyanús áru« a szovjet kultúra egy-egy műalkotása hazánkban, hanem mindennapos vendég. Harcostárs, amely az emberek szívéért, eszéért, szórakozásáért együtt küzd a magyar művekkel, s persze a világkultúra, minden jeles alkotásával. Ilyenkor, november elején mégis ünnepi külsőségek között találkozhatunk a szovjet kultúra Jegfrisebb alkotásaival és néhány jeles művésszel. Az indok elég kézenfekvő: a szovjet hatalom születésnapján, november 7-e környékén alkalom nyílik a világ első proletáré Hatnának és művészetének köszöntésére. A választék az idén különösen gazdag. És ráadásul szinte az egészből ízelítőt ad a televíziónézők milliós táborának a csütörtök esti, közvetítés, amely élő adásban számol be a szovjet kultúra napjainak megnyitó ünnepségéről. Nyesztyerenko a nagyszerű énekes, Raikin a lávái ó komikus., a moszkvai Filharmónia zenekara, az .ujvrán Virckij Táncegyüttes A sok költséggel létrehozott, majd folyamatosan korszerűsített, bővített tanműhely — erről lapunkban is beszámoltunk — 19j77 óta minden igény t kielégít a Medicor tapsonyi gyáregységében. Ilyen körülmények között és ilyen eszközökkel alaposan elsajátíthatják a szakmát az esztergályos, a lakatos, a marós ' és az elekitrolakatos-tanulók. Ezekben a szakmákban ad módot alapképzésre a tapsonyi tanműhely. Egyidóben kilencven fiatal ismerkedhet itt a választott szakmájával... 1980. október 14-e. A tanműhelyben hét (!) esztergályos tanuló tartózkodik, - a »kapacitás« ennél a szakmánál negyvenhétre ad lehetőséget. Az előző tanévben a kilencven helyett csak hatvanhét, most meg már csak negyven tanuló jár a műhelybe: tíz első-, tizenhárom másod- és tizenhét harmadéves. A Medicor fizeti a tanműhely vezetőjét, akinek igencsak megfogyatkozott a tennivalója; a marcali szakmunkásképző biztosította a három oktatót, noha most már kettő is elég. — Pedig egyáltalán, nem öncélú az itt folyó oktatás — mondja Barka József, a gyáregység vezetője. — Nem bánjuk azt sem, ha a tanulóknak csak a fele marad nálunk, hiszen a többi is a népgazdaság valamelyik termelőágazatában hasznosítja itt szerzett ismereteit. De nincs gyerek, ezt halljuk Marcaliból. Pedig elkelne a szakmai utánpótlás. Nem is szólva arról, hogy Marcali körzetében már most is és még jó néhány művész ad néhány »morzsát« azokból az önálló programokból, amelyekkel a következő napokban. az ország közvéleménye megismerkedhet. A tévéközvetítés persze sok mindenről nem tud még ízelítőt sem nyújtani. A kiállításokról például, a filmekről — közöttük az »első hírhozó«: Eizenstein több mint negyvenévi amerikai doboz- bazártsága után rekonstruált ( Viva Mexikói-járói — dráma bemutatókról. s még zenekar, hangszeres szólista is jóval több lép föl ezekben a napokban, mint ahányan az Erkel. Színház ünnepi műsorának időkorláta,i között megszólalhatnak. Egyben azonban bizonyos lehet minden tévénéző, s az ünnepi műsorok minden későbbi hallgatója, nézője: a szovjet kultúra legjobb alkotásaim ma is ugyanaz jellemző, mint az első féllegálisan hozzánk is elkerült hírhozóira. Ez a kultúra — amely azóta hallatlanul sokat gazdagodott a nemzetiségek sajátos hagyományú uj művészetével — változatlanul arra törekszik, hogy egyszerre újítsa meg az egyes műfajok formanyelvét, fejezze ki a valóság változásait s képes legyen mindig a lehető legszélesebb közönséghez szólni. Ez a szovjet kultúra a bizonyság, hogy a viták gyakran mesterkéltek, amelyek élesen szembeállítják a művészi igényességet és a legszélesebb tömegek szórakoztatását. Mert a saoyjet kultúra ünnepnapjai kétségtelenül hírt hoznak továbbra, is a szovjet művészek és a szovjet valóság 'hétköznapjairól. S a mi művészi élményeinket — ne szégyeljük a szót —. mai szórakozásunkat is szolgálják. Ünnepeljük hát a szovjet kultúrát — jó szórakozással! hiány van például forgácsoló szakmunkásokból, akiket a megyében mindössze három-négy helyen képeznek. Barka József aggodalma igencsak indokolt. Azt mondta, negyvenkilenc gyerek beiskolázását kérték erre a tanévre, és csak harmincat hagytak jóvá. Végül tizet kaptak.,. — Pedig nekem az a véleményem, hogy a gyerek, aki szakmát akar tanulni, jobb, ha mindjárt a nyolcadik osztály befejezése után jön s aztán ha kedve és tehetsége van hozzá, a munkahely támogatásával, szakmával a kezében vágjon neki az érettséginek. Most mintegy negyven olyan fiatal van nálunk, aki előbb szakmát szerzett, majd leérettségizett; elsősorban rájuk számítunk a tervek teljesítésében, ők vesznek részt a gyáregység legértékesebb termékeinek előállításában ... Nos, akár jó ez a módszer; akár nem, tény, hogy jó néhány szakma keres tanulót. Olyan szakmáikban, amelyekre igencsak nagy szükség van megye-, sőt országszerte. Elég, ha csupán a Somogyi Néplapban naponta megjelenő hirdetések közt tallózunk, láthatjuk, keresik a szakmunkásokat. Az esztergályosokat és a lakatosokat is, akiknek a képzéséhez kívánni sem lehelne jobb körülményeket, mint amilyet a Medicor tapsonyi gyáregységének tanműhelye biztosít. És kihasználtsága napjainkban még az ötven százalékot sem éri el. H. F. A Tanácsköztársaság egyik somogyi mártírjának, Farkas Jánosnak a nevét viseli tegnaptól a csurgói 526. számú ipari és mezőgazdasági szakmunkásképző intézet. Ugyancsak tegnap — a névadó ünnepségen - avatták föl az iskola irányításával működő mezőgazdasági továbbképző intézetet. Ünneplőbe öltözött diákok népesítették be tegnap délelőtt a csurgói szakmunkás- képző gyakorlótermeinek, műhelyeinek szomszédságában levő udvart. Tóth Tihamér, az intézet igazgatója köszöntötte a vendégeket, köztük dr. Balassa Tibort, a megyei tanács elnökhelyettesét, Calabár Emilt, a Medosz megyei titkárát, a megj'e, a járás a nagyközség több párt-, illetve állami vezetőjét és a csehszlovák testvériskola. a somorjaj szakmunkásképző küldötteit. A névadó és az intéz,mén.y- avató ünnepségen Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára mondott beszédet. Többek között emlékeztetett arra, hogy megyénk gazdasági, társadalmi fejlődésének igényét fölismerve egy évvel ezelőtt kezdte meg munkáját Kaposváron az építőipari szakemberek képzését szolgáló intézmény; most a mezőgazdaságban dolgozó felnőttek továbbképzésének teremtettek otthont. — Somogy fejlődésében — mondta Klenovics Imire — a viszonylag kedvezőtlen természeti adottságok ellenére is alapvető szerepe van a mezőgazdaságnak. A megye termelőszövetkezetei az átszervezés után viszonylag haAz Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének a közelmúltban lezajlott kongresz- szusán elgondolkodtató hozzászólás hangzott el korunk fenyegető népbetegségéről, az infarktusról. Elgondolkoztató, mert új megvilágításban mutatta be ezt a rettegett, kimenetelében talán kissé fetisizált betegséget. A megelőzhetőség és a gyógyíthatóság — divatos kifejezéssel; a rehabilitáció — biztató lehetőségét villantotta föl. A kérdés közérdekű voltát jelzi, hogy hazánkban évente 25 ezerre tehető a szívinfarktusban megbetegedettek száma. Megfigyelhető, hogy egyre gi/akoribb a fiatalabb korosztályoknál, sőt a nőknél is, és minden társadalmi réteget érint. Jelentősége a halál okai között szintén fokozódik. A fertőző betegségek visszaszorultával, a halálokok listájának vezető helyét 52 százalékkal a szívás érrendszeri betegségek foglalják el, ezek közül is leginkább veszélyezteti az életet az akut, heveny infarktus, amely egymagában annyi halált okoz. mint a rák összesen. Egy fölmérésből kiderült, hogy tízezer 20 éven felüli félfi közül évente 56-an, nők közül 21-en betegedtek meg infarktusban. Ezen belül férmar megszilárdultak; a téeszek egyesítésével, az állami gazdaságok területeinek összevonásával nagy arányú központosítási folyamat zajlott le. Kialakultak a nagyüzemi gazdálkodás szükséges méretei. Ma a termelőszövetkezetek átlagterülete 3879, az állami gazdaságoké 6040 hektár. A szellemi erőforrások is koncentrálódtak, s ez elősegítette a korszerű technika és technológia alkalmazását. Az utóbbi másfél évtizedben meggyorsult a mezőgazdasági termelés növekedése. Az idei megyei pártértekezlet beszámolója is és a felszólalók is megerősítették, hogy megyénk mezőgazdasági fejlődésének fő iránya és jeLlege összhangban van agrárpolitikai céljainkkal. A termelés az előző tervidőszak átlagához képest 13 —14 százalékkal emelkedett, a mezőgazdasági nagyüzemek 23—24 százalékkal terfiaknál 40. nőknél 55 éven felül meredeken emelkedő a gyakorisága. Ez a betegség veszélyezteti leginkább a produktiv korú férfiak életét. Az utóbbi tíz évben a 45 éven felüli férfiak halálozásának- másfélszeres emelkedéséért is főképpen az infarktus a felelős. A kongresszuson felszólaló balatonfüredi szívkórházi főigazgató eddigi ismereteinket azzal toldotta meg, hogy a rokkantak 40,7 százaléka szív- és érrendszeri betegség miatt vált munkaképtelenné. De vajon valóban azzá vált-e? A főigazgató szerint ugyanis szép számmal aktivizálhatóak lennének. Nagy hiba belenyugodni, hogy 40—60 éves emberek tétlenségre kényszerülnek. Hazai adatok szerint az infarktuson átesett betegek alig 19—20 százaléka áll munkába egy éven belül, nyugat-európai adatok szerint viszont ez az arány elérheti az 50-—60 százalékot. A balatonfüredi .statisztika szintén biztató. Azok közül, akik ott részesülnek utókezelésben, 55—63 százalék lenne ismét munkaképes. Csak lenne, mert a rehabilitáció megvalósítása nemcsak utókezelési lehetőség, hanem orvosi szemlélet dolga,. Az orvosnak nemcsak az meltek többet, a termelő- szövetkezetek fejlődése, gazdálkodása pedig tovább differenciálódott. Egy részük az állami gazdaságokkal azonos módon fejlődött, más részük azonban gazdálkodási nehézségekkel küzd. A központilag támogatott, kedvezőtlen adottságú szövetkezetek száma harmincháromra csökkent. A szövetkezeti gazdaságoknál elsőscyban a növénytermesztésben értünk el jelentős eredményeket. A búza és a kukorica átlagtermése 20—22, a . burgonyáé 35, a napraforgóé 84 százalékkal haladta meg az előző tervidőszakét. A megyei pártbizottság titkára szólt arról is, hogy az utóbbi tíz évben örvendetes módon folyamatosan csökkent mezőgazdasági üzemeinkben az átlagéletkor: az ágazatban dolgozó fiatalok száma ugyanis dinamikusan nő. Az aktív dolgozók átlag életkora 42 év. Megyénk fejlődésének szempontjából is nagy jelentősége van a mezőgazdaságnak. ezért a következő tervidőszakban is fő feladat a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, a minőség javítása, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése, a gazdaságos kivitel növelése. S mint Klenovics Imre mondotta, ehhez nagy segítséget nyújthat az újonnan avatott felnőtt-továbbképzési intézet, hiszen a korszerű technika, a kémiai anyagok és a termelési rendszerek térhódítása nagyobb szakmai hozzáértést igényel, ezért elengedhetetlen a szakmai ismeretek továbbfejlesztése. A megyei pártbizottság titkára szólt Farkas János a feladata, hogy vizsgálja, maradt-e a betegnek fájdalma, szívritmus-zavara. hanem az is, hogy müven módon segítheti elő a társadalomba való mielőbbi visz- szatérést. Vizsgálni kell te- herbíróképességót, figyelve, hogyan viseli el a, mozgást, a megterhelést. Ez járóbetegellátásban csak EKG-val, vérnyomásméréssel ellenőrizhető. Hogy mindez objektívabban értékelhető legyen, hogy ne csak egy-egy lelet álljon rendelkezésre, hanem az emberről alkotott teljes kép. ahhoz sokszor tairtósabb szanatóriumi megfigyelés szükséges. Éneikül nem állíthatják felelősséggel, hogy megfelelően ismerik a beteg testi és lelki állapotát,, a fizikai teherbíró képessegét. Nyilvánvaló, hogy mindez a jelenleginél több intézeti ágyat kíván. Az Egészség- ügyi Minisztérium programot dolgozott ki érre. A Balatont üreden nemrég elkészült 200 ágyas új részleggel bővítve. az intézet évi csaknem tízezer beteg fogadására válik alkalmassá. Emellett valamennyi megvében kardiológaai rehabilitációs osztályt szerveznek a tüdőgyógyintézetek e célra fölkészített 30—-40 ágyán. Az infarktus heveny szakában a kezelő kórházi oszéietút járói. A Tanácsköztársaság mártírja 1893. november 6-án született Csurgón; a helyi gimnázium első négy osztályának , elvégzése után vasutas lett. a gyékényesi állomáson dolgozott. 1918 decemberében egyik megalapítója az SZDP helyi szervezetének, később járási titkára lett Elnöke volt az 1919 január elején alakult járási munkástanács intéző bizottságának. A Tanácsköztársaság leverése után az ellen - forradalmárok elfogták, Iharosberénybe hurcolták, s Ádám Jánossal és dr. Dohány Jenővel együtt meggyilkolták. Klenovics Imre az ünnepi beszéd után átnyújtotta Tóth Tihamérnak az intézmény jelképes kulcsát. Lezsák Erzsébet, a MÁV kaposvári Farkas János KISZ ala.pszer- vezetének titkára emléklapot adott át az iskola vezetőinek. Az ünnepség résztvevői ezután a csurgói temetőbe mentek, s megkoszorúzták a, mártír sírját. A program az újonnan fölavatott továbbképző, intézetben folytatódott, A tetszetősen berendezett szobák, előadók megtekintése közben a házigazdák elmondták, hogy egy évvel ezelőtt helyezték el az intézet alapkövét. A Somogyterv társadalmi munkában készítette el a terveket. So Icát segített a csurgói, a berzencei. a gyékényesi és a lábodi termelőszövetkezet, a gyékényes! kavicsbánya, a Sefag csurgói gyáregysége és a Napsugár Ipari Szövetkezet. A névadó ünnepség alkalmától a diákok kiállítást rendeztek a Tanácsköztársaság mártírjainak emlékére. N. J. tály kezdeményezheti a beteg rehabilitációs osztályra való beutalását. Leküzdve az esetleges maradi ragaszkodást, amely orvos és beteg részéről egyaránt megnyilvánulhat. Az utókezelő orvosnak azonban mindent tudnia kell betegéről, betegsége addigi lefolyásáról; nem kevésbé munkaköréről — hogy megítélhesse a rehabilitáció eselyeit. A szanatóriumi kezelés e kiterjesztése, az infarktus utáni általánossá * tétele igen nagyot lendíthet a rehabilitáció sikerén. De vajon mi várható a még fontosabb megelőzéstől? Mert ez sem kevésbé kemény feladat. Akadnak országok, ahol képesek voltak megállítani az infarktus emelkedő tendenciáját. Ahol az ügves propaganda — a dohányzás, s zsírfogyasztás ellen — nem maradt pusztába kiáltott szó. Az Egyesült Államokban például tíz év alatt 21 százalékkal csökkent az infarktus okozta halálozás. Valójában a szokások ellen kell fölvenni a harcot. A megelőzésben. rehnbilitá- eióban egyaránt megértetni, hogy nem rettegni kell a betegségtől, hanem okosan kell élni. L. M. Több szakma tanulót keres Mi lesz a tanműhellyel? Meaelőzés — rehabilitáció
