Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-29 / 254. szám

Somogyi jogâSÆnap Kaposváron Következetesen, hatékonyan Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tartott előadást A jog&ifealmazá? törvé­nyességének időszerű kérdé­seiről volt szó tegnap Kapos­váron, a hetedik alkalommal megrendezett somogyi jo- gsásznapom. A délelőtti meg­nyitóm — amelyen részt vett Tanai Imre, a megyei párt- bizottság tátikára és Sarudi Csaba, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese is — dr. Halász János megyei fő­ügyész, a jogászszövetség megyei szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Dr. Jókai Lórándnak, a Ma­gyar Jogász Szövetség főtit­kárának megnyitója után dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyésiz vizsgálta előadásában a XIL komgreszus határoza­tainak tükrében a jogadkaä- mazás törvényességének idő­szerű kérdéseit. Délután há­rom szekcióban, folytatódott a tanácskozás. Dr. Földvári József egyetemi tanár, a Pé­csi Tudományegyetem rekto­ra a Büntetőtörvénykönyv alkalmazásának néhány idő­szerű kérdéséről, dr. Farkas József egyetemi tanár pedig a környezetvédelem idősze­rű jogi .kérdéseiről tartott előadást Dr. Gyenge Kornél a legfelsőbb bíróság tanács­elnöke a szerződéses fegye­lem alakulását vizsgálta a Polgári törvénykönyv egyes új rendelkezéseinek tükré­ben. Dr. Szíjártó Károly előadá­sában a jogalkalmazás tör­vényességének időszerű kér­déseiről szólva kifejtette: a fejlett szocialista társadalom fölépítésének szervezéséhez, irányításához a szocialista állam erősítésére, funkciói­nak minél hatékonyabb ki­bontakoztatására van szük­ség. Ennek pedig egyik alap­vető eszköze a társadalmi szükségleteknek megfelelően alkotott és következetesen, hatékonyan alkalmazott szo­cialista jog. A legfőbb Ogyész eíőadá- sábaíl kiemelte: az új Bün- tetőtörvénykönyv bevezetésé­re szervezetten fölkészültek a jogalkalmazók. Az eltelt másfél1 év tapasztalata az, hogy az új rendelkezések al­kalmazásában nem volt za­var és a vártnál kevesebb volt a vitás jogkérdés is. Az új rendelkezéseket az egész országban egységesen alkal­mazták. A jövőben is töre­kedni kell a megváltozott körű és tartalmú jogintéz­mények helyes alkalmazásá­ra az új törvénykönyv tar­talmának teljes kibontakoz­tatására. Dr. Szíjártó Károly bírál­ta azt a helytelen szemléd tét, amely különbséget pró­bál tenni a gazdálkodás kö­rébe tartozó és az egyéb ügyek elbírálása között. Előfordul — mondotta —, hogy a gazdasági szervek szerződésszegéseit enyhébben ítélik meg, mint másokét, sőt az is, hogy a fennálló saját követeléseik érvényesítésé­ben nem, egyszer a társadal­mi tulajdon terhére — li­berális gyakorlatot alakíta­nak ki. Ezeket a nézeteket föl keld számolni: a társa­dalmi vagyon terhére senki sem lehet nagy vonalú és nem várhatja el ugyanezt a maga javára.« Kifejtette: a jogalkalma­zás törvényességének lénye­ges kérdése a hatályos jog­szabályok előírásadnak pon­tos, _a társadalmi viszonyok­kal összhangban történő vég­rehajtása. A kongresszus foglalkozott a közrend és a ■közbiztonság helyzetével. A legfőbb ügvész a bűnözés mai jellemzőit sorolta föl ae első félév statisztikája alap­ján. Elmondta: a bűncselek­mények száma és a bűnözés struktúrája lényegesen nem változott Az év első felé­ben a vagyon elleni bűncse­lekmények 3, a közlekedési bűncselekmények száma pe­dig 16 százalékkal csökkent. Kevesebb a bűncselekmény­nek számító halálos közúti baleset és az ittas jármű­vezetés; háromszázalékos a csökkenés az erőszakos és a garázda bűncselekmények esetében ás. örvendetes, hogy 1975-höz képest tíz száza­lékkal csökkent a fiatalko­rú elkövetők száma. A bű­nözés visszaszorításában je­lentős segítő lehet az állami és gazdálkodási fegyelem erősítése, az állampolgárok kulturális és erkölcsi szín­vonalának, jogtudatának nö­velése. Széles körű, össze­hangolt munkát igényel a' bűnözésem kívül eső tör­vénysértések megelőzése is: elsősorban az esetenként ta­pasztalható közöny, az el­néző. megbocsátó, indokolat­lanul szemet hunyó maga­tartás megszüntetésével. Hozzá tartozik a törvényes­ségen alapuló közszellem biztosításához az állami és állampolgári fegyelem. A jogszabályi és hatósági elő­írások túlnyomó többségét az állami és gazdálkodó szer­vek, valamint az állampol­gárok betartják, de a kivé­telek száma sem, csekély. A vizsgálatok szerint a legerő­sebb a. fegyelem a szabály­sértési és; a leggyengébb az építésügyi hatósági határo­zatok végrehajtásában. Mindehhez hozzátette, hogy nyilván magasabb lenne az önként végrehajtott határo­zatok száma, ha következe­tesebb volna a számonkérés. A gazdálkodás javításában is sok még a tennivaló. A közvagyon gondosabb keze­lését segítik azok a törvé­nyességi vizsgálatok, ame­lyek a lel,tárhiány földeríté­sével és megtérít.tetésével kapcsolatos joggyakorlatot, illetve a társadalmi tulaj­donban bűncselekménnyel okozott károk megtérítésévé] kapcsolatos intézkedési és végrehajtási gyakorlatot elemzik. Sajátos dolog — mondta a legfőbb ügyész —, hogy a vállalatok egy része a keze­lésére bízott köztulajdon vé- 'delrne érdekében a törvény­telein megoldásoktól sem ri­ad vissza, más vállalatok, más területeken pedig még a törvényes lehetőségeket sem használják ki. Az ügyészi szervek min­dent megtesznek azért, hogy a szocialista törvényesség a gazdálkodás területén is mindenütt érvényesüljön. Nem veszik azonban — nem is vehetik — át a tör­vényesség biztosításában a gazdálkodó szervezetekre és felügyeleti szerveikre háruló feladatokat. Az ügyészség a jövőben még fokozottabban, törekszik arra, hogy a köte­lezettségek teljesítését ellen­őrizzék és a gazdálkodó szer­vezetek illetékeseit törvé­nyességi feladataik teljesí­tésére szorítsák. A felelősök­kel szemben következeteseb­ben élnek a fegyelmi, a kártérítési, a szabálysértési vagy akár a büntető eljárás kezdeményezésével is. Dr. K. I. Art Buchwald Mit motyognak a járókelők? Lehet, hogy képzelődöm, de az idei választási évben egy­re több embert látni, aki magában beszél. Csak végig kell mennünk az utcán, és mindenütt motyogó embe­rekbe ütközünk. Fölébredt bennem a kíváncsiság, hogy mit is mondhatnak ilyenkor, ezért nyoméba szegődtem az egyik ilyen dünnyögő férfiú­nak. A következőket hallot­tam: »Carterre nem szavazha­tok. Bárkire, csak Carterre nem. De hát Reaganre sem szavazhatok. Ha viszont An­derson mellé szegődöm, ak­kor eltékozlorn a szavazato­mat. Jobb, ha mégis Car­terre szavazok. De hát Cár- terem. látszik, hogy fogalma sincs, mit csínáL Miatta süllyedünk bele a recesszió­ba, és ha még négy évet kap, akkor szabályos gazda­sági válságba kerülünk ... Mégis jobb lesz Reagan. Ö viszont biztosan beleviszi az országot egy , háborúba... Borzalmas lenne, ha egyide­jűleg lenne recesszió is, meg háború is!... Jobb, ha An- dersonra szavazok. Na. de mit tudok Andersonról ? Leg­utóbb Carterre szavaztam, mert semmit sem. tudtam ró­la. Ezt a hibát még egyszer nem követem el. Nem hin­ném, hogy meg négy évet hajlandó lennék kihúzni a georgiad maffiával. Jobb, ha Reagianre szavazok. Bár ez­zel tulajdonképpen arra sza­vaztam, /hogy egyszerű vá­laszokat adjunk komplikált kérdésekre. Talán mégis jobb lenne Anderson. De miért szavazzak Andersom-a? Be­csületesnek látszik — de mindnyájan becsületesnek tűnnek az elején. Azt hi­szem, mégis Carterre adom a voksolnád. Miket beszélek? Pontosan Carter miatt vagyok ilyen bajban, most, hogy dönte­nem kell, kire szavazzak. Egyetlen problémát sem ol­dott meg. Egyik nap ezt mondja, a másik nap azt. Ügy látszik, nincs más vá­lasztásom, Reaganre kell szavaznom. De ha Reagan lesz az elnök, akkor két vagy három bírát is ki fog ne­vezni a legfelsőbb bíróságba, márpedig én nem tudnék együttélni olyan birákkal, akiket Reagan jelölt ki oda. Nyilvánvaló, hogy sutba kell hajítanom az egész két- pártrendszert. és Andersent kell támogatnom. De vár­junk csak, Anderson nem nyerhet. Legföljebb elront­hatja a dolgot a másik ket­tő számára, és akkor az ered­mény a képviselöhazban dói el. amely bizonyara Cáriért juttatja majd ide. Ezért a pénzért egyszerűbb, ha Car­terre szavazok. Igaz, a fele­ségem azt mondta, többé nem áll szóba velem, ha is­mét Carterre szavazok. Ezek szerint mégis Reagan mellett döntök. Nem, még­sem lehet Reagan. Sohasem tudja pontosan a tényeket. Ez még rendjén is van, amíg valaki csak ácsingózik a ha- taloma-a, de.ha már bekerült abba az irodába, akkor* baj lehet belőle. Mégis jobb lesz Anderson. Anderson? Vajon nem a- kommunikációs esz­közök sztárja ő, aki tüstént kiég, mihelyt lezajlottak a választások? S egyáltalán: mit tudok róla, azonkívül, hogy másképp fest, mint a többiek? Észhez kelletne már térnem. Nem örülök a do­lognak. de mégiscsak Carter mellé állói*. De hát ha Car­terre szavazok, akkor az egész átkozott családját be­iktatom újra a Fehér Ház­ba. Nem hiszem, hogy ki­bírnám Amy tinédzserkorát, és azt is tudom, hogy Billy- ből elegem volt. Reaganinek legalább családja nincsen. Lehet, hogy Andersonra kéne szavaznom, és akkor megíeiedkezhetem az egész dologról. Ámbár az ő szava­zói múltja sem olyan nagy n a Iskola az evenkeknek Roman lljutkin erős alka­tú, magas fiú. Tréningruhá­ban mászik le a tetőről, amelynek javításában segéd­kezett és a gazda méltóságá­val váirja a kérdést — Szeretsz a bentlakásos iskolában tanulni? — Igen — feleli lakoniku­san. — Evenk vagyok, eveink iskolában tanulok. Azt mondták, ez a. fiú az egyik legtehetségesebb a képzőművészeti iskolában. Az iskola , kiáHítóteimében függő képeit külföldön is is­merik. Roman édesapja és édes­anyja Tinida városától 160 kilométerre lakik. Ezt a vá­rost tekintik a BAM-hoz tar­tozó hatalmas terület «-fővá­rosának-. A városka neve Ukránra, a szülők két gyer­meke, Roman és Szvetlána az állam költségén bentlaká­sos iskolában tanul. Egy-egy gyermek évi ellátási költsége 1160 rubeljébe kerül az ál­lamnak. — Iskolánkban száz gye­rek tanul: azoknak a szü­lőknek a fiai és lányai, akik a hagyományos rénszarvas- tenyésztéssel vagy prém,be­gyűjtéssel foglalkoznak. és alig van idejük a gyerekek nevelésére — mondja Nelli Beloszlfidceva, a bentlakásos evenk iskola igazgatója. — A hagyományos iskolától annyiban különbözik intéz­ményünk, hogy a gyerekek nemcsak tanulnak, hanem itt is laknak. Naponta négyszer étkeznek, i.tt pihennek, ta­nulnak. Ezenkívül van egy előkészítő osztályunk, ahol játékos tormában tanítjuk a leendő első osztályosokat. A gyerekek hétéves koruktól a többi szovjet kisiskolásokhoz hasonlóan kezdik a kötele­ző tíz osztályt. fene vonzó. Azt mondja, hogy már sokszor, sok ügy­ben meggondolta magát. Nős, ha ő meggondolhatja magát, én is megtehetem. Carterről legalább tudja az ember, hogy mit várhat. Ha bárki megkérdez, én Carter- hívő vagyok. Nem, ezt nem tudom rezzenéstelen arccal kimondani. És azt talán ki tudom mondani, hogy Rea­gan híve vagyok? Nem. Azt sem tudom. Azt ki tudom mondani rezzenéstelen arc­cal. hogy Anderson híve va­gyok. Vagy talán nem olyan rezenésitelen az arcom? Et­től féltem eleitől fogva. Akkor hát most hol is ál­lok? Lehet, hogy Carter rengeteget tanult az elmúlt négy évben, és a második időszakában jó elnök lesz. Már történt ilyesmi koráb­ban is. Mikor történt? Hon­nan tudnám! Ha Reaganre szavazok, annak az az elő­nye, hogy ő bejelentette, csak egy időszakot marad. Ez a javára szól. Node hát előrehaladott korát is figye­lembe kell vennem. Kell valamiféle megoldás­nak lennie a problémára. Várjunk egy percig! Azt hi­szem, megvan. Miért is nem gondoltam rá előbb? Elköl­tözőim Chichagoba, ahol nem veszik olyan komolyan azt az elvet, hogy egy ember csak egyszer szavazhat,- és leszavazok mind a háromra. Páraktól**« m*ki Jwgt Szabad idejüket a gyere­kek különböző szakkörökben töltik, ezek között különösen, népszerű a rajz-stúdió. A gyerekek legjobb munkáit az iskola kiállítótermében mu­tatják be. Ott függenek azoknak az alkotásai is, akik mái- elvé­gezték az iskolát. Közöttük találhatók Roman lljutkin bátyjának, Alekszejeimek a munkái. A 9. osztályos Szvetlána lljutkina legnagyobb öröme, hogy falujában az Orbita szputnyikrendiszer segítségé­vel színes televízión nézheti a látókörét tágító televíziós adásokat. — A nyári szünidőt diák­jaink ugyanúgy töltötték, mint más társaik — mondta az igazgató. — Egy rövid otthoni pihenés után a Zárja evenk szovhoz munkájában segítettek a felnőtteknek. Akiknek egészségi állapota megkívánta, a BAM Lápri elnevezésű űttörőszanatóri- umiban. pihentek ingyenes beutalóval. Havi] Biktagirov Vöröskeresztesek számvetése Javult a propaganda Ülést tartott tegnap a Magyar Vöröskereszt Somogy megyei elnöksége. A testület értékelte azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a megyei szervezet a Magyar Vöröske­reszt V. kongresszusa óta eltelt három évben ért el és meg­határozta a legfontosabb' feladatokat is. Az ülésen megje­lent és felszólalt dr. Rostás István, az országos szervezet aielnöke is. • Bár a vörös keresztes akti­visták — munkások, téesz- tagok, diákok, pedagógusok és természetesen egészség­ügyi dolgozók — aligha büszkélkedhetnek azzal, heg/ eszményi körülmények kö­zött dolgoznak, bár megyénk településszerkezete sok gon­dot okoz, bár az egészségügyi kulturáltság jó néhány he­lyen szinte ismeretlen foga­lom, vannak már biztató eredmények is. Kiváltkép­pen az, hogy az egészséges életmód önkéntes misszioná­riusai idejekorán fölismer­ték : csinnadrattákkal, látvá­nyos kampányokkal nem ér­hetünk el sikereket, s ezért az »aprómunkát« választot­ták: a lassú, szívós meggyő­zést az ismeretterjesztésben, a tájékoztatásban, a neve­lésben. Nem maradnak hát visszhangtalanul azok az előadások, ankétok, viták és az írásos propaganda mód­szerei sem, melyekkel pél­dául a perifériákon élő ci- gányiakosságot igyekeztek rendszeres tisztálkodásra ösztönözni vagy az üzemi dolgozókat arra, hogy hasz­nálják a munkavédelmi be­rendezéseket, vegyék igénybe a szociális létesítményeket. Jó partnernek bizonyultak ebben a tevékenységben a szocialista brigádok : az ő ér­demük is, hogy tavaly 64 ezren jelentek meg csaknem kétezer ismeretterjesztő elő­adáson. Különösen a tanfo­lyamok voltak népszerűek: a »szülők iskoláját« vagy az elsősegélynyúj tás ala peleme- it ismertető kurzusokat több ezren látogatták. A beszámoló szerint tol­lend ült megyénkben a kör­nyezetvédelmi munka, a tisz­tasági mozgalom is, amelybe bevonták valamennyi telepü­lés lakosságát, az ipari üze­mek több mint kilencven százalékát és a .közlekedési szerveket is. A mozgalom ak­tivistái több mint nyolcvan- ezer lakóházat értékellek, közülük több ezret díszítet­tek föl a, Tiszta udvar, ren­des ház feliratú táblával. Ellenállásba ütköztek vi­szont a vörös keresztes akti­vistáik a családpolitikai pro­pagandában. Talán agy régi elöMéietrendazar tearábbetó­sét bizonyítja, hogy me­gyénkben igen alacsony a népszaporulat (tavaly ki- lencvennel többen haltak meg, mint ahányan szület­tek). Nem csökkent a cse­csemőhalálozás! arány es nagy mértékben növekedett a veszélyeztetett terhesek száma. Egyre több — tizen­nyolc éven aluli — lány kér terhesséigmegszakítást, a Nagylányok iskolája és a Családi életre nevelés fiúk­nak című kurzus »hatásfo­ka« tehát* egyelőre meglehe­tősen alcsony. Kedvelik vit §zomt a »szülők iskoláját« és sokan járnak a ki&maimaklu- bokba is. Egyre szervezettebben vég­zik a vöröskereszt esek az idős, magukra maradt em­berek gondozását. Az' utóbbi három évben hatezer egye­dül élő vagy beteges öreg­nek viselték gondját; minde­nekelőtt a kis községekben. Vitathatatlanok a sikerek a gyermek- és ifjúságvédelem­ben. az alkoholizmus elleni, küzdelemben is; nem a szer­vezet aktivistáin múlik, hogy e tevékenységük hasonlít a mondabeli negyven danaida fáradozásához. A vészélyez- tétett gyermekek és az al­koholisták száma ugyanis nem csökken. Jobb ered­ményt hozott az a tizenhét ankét, melyet a cigámyla- kosságnak szervezett az el­múlt években a Vöröske­reszt és néhány más szerv. A megyei vezetőség érté­kelte azt a munkát is. me­lyet az aktivisták az elsőse­gélynyújtás módszereinek is­mertetésében, a véradómoz- galomba.n és a polgári védel­mi ismeretek terjesztésében értek el. Kedvező jel az is, hogy a vöröskeresztes tevé­kenység lassanként tömeg- . mozgalommá fejlődik. Tavaly több mint háromezer akti­vista kapott alapképzést és több mint kétezren vehettek részt továbbképzéseken. Ez a folyamat csupán a megye- székhelyen akadozott. L. A. SOMOGYI NÉPLAP «

Next

/
Oldalképek
Tartalom