Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-28 / 253. szám

Negyei labdarúgó-bajnokság íMktftatas a 4. gidairól) Marc aíí 1:1 (1:0) Barcs, 200 néz». V.: Pálfy. Barcs: Kólái — Pintér, Erdc- IccZm, Gölöncsér, Kovács, Dóczi (Horváth Gy.)> Holtíosi (Obii­án), Vinkler, Kerényi, Nagy, Gulyás. Megbízott edző: Berda Károly. Marcali: Müllner — Babina, Batki, Kolozs, Zsinkó, Héder, Luka, Rácz (Läufer), Bálint, Kovács, Kiss. Edző: Sándor Imre. A végig alacsony szinvo- naiú találkozón főként me­zőnyjáték folyt, amelyen a Baarcsnak volt több helyze­te. Ezeket azonban a gyen­ge napot kifogó csatárok rendre elügyeUenkedték. Ki­állítva: a hazaiaktól Nagy. Góllövők : Kerényi, illetve Luka. Jók: Pintér, Gulyás, illetve Batki, Héder. Luka. Barcs ifi—Marcali ifi 3:0 ifj. Pandur Ferenc Szönyi SE—VBKM Vasas 1:1 (0:1) Tászár, 50 néző. V.: Sze- recz. Szónyt SE: Tormann -* Kiss J., Szabó L. (Major), Lengyel, Miovecz, Putzer, Nagy, Kova- csik. Huszár, Öncső, Horváth. Edző: Bélleki Sándor. Vasas: Utasi — Rétsági, Pataki, Lac­kovies, Szabó, Horváth, Fábián, Varga, Pintér (Borbély), Pável, v Várnai. Edző: Fülöp János. A változatos, jó iramú küzdelemben mindkét olda­lon több gólhelyzet kimaradt. A döntetlen igazságos. Gól- lövők: Kovicsik, illetve Vár­nai. Jók : Kiss J., Huszár, Nagy, Horváth, illetve Pata­ki, Horváth, Pável. Béltefci Sándor Latinra SE—Balatonszárszó 7:1 (2:0) Marcali KW néző. V_: Fa­zaurek. Latinra SE: Fenyőgi — Ko­vács, Kövér, Pető, Pintér, Vil­lányi, Ferenczi, Kurdi, Bodó (Tanai), Veres, Bosnyák. Edző: Borsfái Géza. Balatonszárszó: Zotter — Hadaró, László, Ger- gye, Bán (Takács. Papp), Ko­csis, Molnár, Kecskés. Szakács, Rózsa, Gacs. Edző: Dróth János Az ötletesen, jól játszó La- tinca támadásainak a lelkes vendégcsapat csak az' első félidőben tudott ellenállni. Az eredmény ilyen arany­ban sem látszik túlzottnak. Góllövők: Bosnyák (4), Bo­dó. Villányi, Kövér, illetve Rózsa. Jók: Bosnyák, Fe­renczi, Kurdi, Kövér, Pető, illetve László, Gengye, Ró­zsa, Gacs. Giber Károly A ralié az élen Hidegh a legjobbak között tek, akikben nemzetközi Az autó- és motorsport sportággá elismertetése után 1978. januárjában hozták létre az autós országos szak- bizottságot, amelynek fel­ügyelete alatt három szak­csoport versenyei folynak. A bizottság vezetője Reisz György ezúttal a minőségi eredményekkel is büszkél­kedő szakcsoportok ez évi munkájáról számolt be az MTI munkatársának. — A ralli, a hegyi és a pálya verseny szakcsoportok közül kétségkívül a leg­drágább, á,m ez a leg­eredményesebb is. Itt van reális lehetőség arra, hogy a versenyzők rendszeresen edzenek, szinte összenőjenek a'kocsijukkal. Jelenleg Ma­gyarországon 70—80 olyan rallist tartunk nyilván, aki folyamatosan részt vesz a sza kcsoportok ' erő próbáin. Az igazsághoz tartozik, hogy Ferjáncz Attila annyira «ki­lóg-« a többiek közül, mintha a mad magyar labdarúgó vá­logatottban Puskás szerepel­ne, Hozzá hasonló tudású versenyző nincs is a jelenle­gi mezőnyben, legföljebb né­hány fiatat ígéretet említhe­mércévei mérve is van fan- ■ tázia. Ilyen például a Pécsi Volán két versenyzője, Si- raor Gyula és Szuhanyik Ferenc, továbbá Hidegh Já­nos (Kaposvári Közlekedési SE) és a Volán SC repre­zentánsa, Dudás Gyula. — A hegyi versenyzők szakcsoportja a legszerve­zettebb valamennyi közül. Két olyan hegyi pályánk is v an — AbaJigeten és Párád- sasvár környékén —, amely a legkényesebb igényeket is kielégíti. Tóth Janos (Kül­ker SC) és Kiss Dezső (Vo­lán SC) személyében nem­zetközileg is , számító .hegyi, versenyzőkkel rendelkezünk, hozzájuk csatlakozik a Kül­ker SC sportolója Cserkúti József, ak.i a IX. géposztály­nak megfelelően EB-futa- main az összesítésbeli ötödik helyet szerezte meg. Jelen­leg mintegy 70 a hegyi ver­senyzőink száma, a további fejlődés egyik alapfeltétele ebben a szakágban is az új pálya megépítése lehetne. Erre azonban a jelen idő­ben nincs lehetőség. Fonyód—Karad 1 :fl (1 :&) Fonyód, 200 nés». V. Fes­ti J. Fonyód: Szalai — Horváth, Gyuricza, Vázsonyi, Zombori, Kocsis (Mukli), Tombor, Bo­ros, Túrái, Vass, Lepénye (Per- necz). Edző: Túrái László. Ka- rád : Keresztes — Takács, Lepé­nye, Komáromi I.. Komáromi IL, Szalai, Kudomrák. Németh, Baranyai, Balogh, Bók. Edző: Torma Lajos. Végig a Fonyód irányítot­ta a játékot, a jó napot ki­fogó karádi kapus azonban csapatát megóvta a nagyobb arányú vereségtől. Gőllövő: Tomiban. Jók: Boros, Vass, Tombor, Vázsonyi, illetve Keresztes (a mezőny leg­jobbja), Lepenye, Komáro­mi II. Fonyód ifi—Karód ifi 3:2 Zákányi Kálmán Táncsics SE—Csurgó 5:0 (3:0) Kaposvár, 150 neao. V. : Kérem. fancies: K ornai — Csábrák (Illés), Molnár, Kiss, Takács, Gajág, Németh, Hideg, Szanyi (Petneházi), Orsós, Bodó. Edző: Zsoldos László. Csurgó: Jancsi — C. Kovács, Kisgéczi, Sár- kánj7, Péntek (Horváth R,), Ko­vács I., Harez, Készéi, Bod- zsár. Tátrai, Kovács Gy„ Edző: Készéi Ferenc. Végig a hazai csapat ját­szott fölényben, és már az első félidőben biztosította győzelmét. A vendégek szór­ványos ellentámadásai nem veszélyeztették a Táncsics kapuját. A helyzetek alap­ján akár több gólt is lőhet­tek volna a hazai támadók. GóIIövók ; Bodó (3), Szanyi, Orsós Jók: Takács. Gajág, Bodó. Hideg, illetve Készéi, Tátrai, Bodzsár. Rákóczi III. ifi—Csurgó ifi 4:0 Jurák Íráséi A forduló válogatottja: Ke­resztes (Ka rád) — Brunner (Bogiárielle) Tóth (Kiss J. SE), Kiss (Szönyi SE). Ta­kács (Táncsics SE), Balázs (Tab), Boros (Fonyód), Krafft (Nagyatád), Károlyi (Kiss J. SE), Pável (Vasas), Bosnyák (La tánca SE). 1. Kiss J. 11 7 2 2 21- 7 1« 2. Latinra n b 4 1 27-15 1« 3. B.-lell« íi 5 5 1 37-lb 15 4. Táncsics h 7 1 3 31-13 15 5. Siófok il 5 4 2 2b-12 14 b. Fonyód h « 2 3 lb-lS 14 7. Barcs h li 1 4 17-14 13 8. Tab h n —­5 23-lb 12 9. Marcali h ■3 6 2 14-13 12 1«. VBKM V. íi 4 3 4 18-13 11 11. N.-atád íi 4 3 4 14-15 11 12. Szönyi SE h 2 3 b 9-22 7 13. Kadarkút h 2 2 7 9-39 b 14. Csurgó 1L 1 S 7 9-23 5 * Kaiád n l 3 7 7-2« 5 1€. B.-szárszó íi 2 — 9 14-30 4 A fekete gén titka Algernon agyáramaiit egy műszer segítségével figyeli. Algernon fején, lábain elektródák. Foxman város­neveket mormol Algernon fülébe. «Amszterdam ... An­kara ... Budapest...« Fox­man hosszan, türelmesen dolgozik. 8«. Kilenc hónap múlva. 1999 karácsonya. József és Maria egyszerű otthona, Mária domború hassal, szerelmesen bújuk! Józsefhez. József aggodalmaskodik. — Nem fáj semmid? — De... most... mintha kezdődne... József toporog, szerencsét - lenkedik. • — Mi lesz azzal a táv­irattal? Amelyet egy hete kaptunk. — Semmi. — Mária .. I Mit tudsz te erről a Foxmamól? — Nem sokat. Semmit. Egy tudós, akinek a gyerekünket köszönhetjük. — Bocsánat... nemcsak neki ... a hiúságának is ... — Minden férfi hiú, aki gyereket akac. — És Foxirrvan nem akart mástól is gyereket? Ügy értem, hogy a kulcsot nem akar­ta odaadni valaki másnak is? mama egy­szer mintha me­sélt volna ilyen­ről. De az illető nem vállalta. Ak­kor Foxman csú­nyán megfenye­gette. Azt mondta annak a nőnek, hogy ezért meglakol. Hogy az életével fizet. De ezt csak a mamától hallot­tam ... József áll Mária mellett, töpreng, gondolkodik erősen. — Mária! Én azt hiszem, hogy mi egy nagyszabású terv részesei, vagy inkább: végrehajtód vagyunk! Fox­man előre elképzelte, hogy egy adott helyzetben mit fogunk csinálni, tudja, hogy te a gyereket, ha hozzájutsz a kulcsokhoz, meg fogod szülni, tudta előre, hogy én leszek olyan balek, hogy mindenbe beleegyezem, szó­val, mint egy jó sakkozó, tudta előre az összes lépése­ket. — A jó lépéseket, édesem, csak a jó lépéseket ! — És most kaptunk egy táviratot. Azt hiszem tőle.1.. — Nem tudtuk megfejte­ni... — Én sokat próbálkoztam. — És van eredmény? — Azt hiszem, igen. — Arra gondoltam, hogy .. — Mondd, édesem ... — Megfejtettem a távira­tot. Foxman küldte egy he­te. Azt írja.: »Mária, József. Születéshez gratulálok. Ke­ressétek Erzsébetet. Fia lett: János. Vigyázzatok egy más - ra. Lilian! lelövettem. Fox­man. Utóirat. Algernon jól van. Tőle tudtam meg a cí­meteket.« — Ki az a Lilian? — Honnan tudjam? — És én? — Orvos kellene .. . — Nincs. A faluban nincs orvos. Nemsokára itt lesz a bába. Mi lehet szegény Er­zsébettel ? — A kolléganőddel? Ö is szült egy fiúcskát... Egy egészen apró fiúgyereket. .. — Nem tudom, hol le­het ... Megint a fájások .. . Már hárompercesek ... József kinéz az ablakon. — Odanézz! Ott! Három em ber ! Valóban, nagyon messze, három sötétruhás úr lépdel a sivatag homokjában. Fe­hér, világítóan fehér ing van rajtuk, kezükben fekete dip­lomatatáska. Mária ieljajdul, vajúdik. A három férfi mögött lát­hatóan szaporodó tömeg. Utolérik a három férfit: Jo­nest, Bertramot és a forra- dásos homlokát. A tömeg vonul Mária ott­hona felé. Távoli gyereksírás hangja hallatszik. A tömeg énekel. Jones. Bertram és a forradásos elvesz a tömeg­ben. Beletapossa K őket a siva­tag homokjába. Az ének és a gyeréksirás egyre erősebben hallatszik. Esteledik. Az égen feltűnik egy fé­nyes pont. Egy rakéta? Lehet. (VÉGE) A NAGY „MECENAS" Száz éve született Hatvány Lajos válságosabb időkben sem fe­Ady és Móricz után egy kevésbé fénylő csillagot szemlél napjainkban az iro­dalmi közvélemény: Hatvány Lajos csillagát. Nem alapta­lan azonban a föltételezés, hogy Ady messzire sugárzó ragyogása Hatvány hite, fa­natizmusa, anyagi pártfogása nélkül nemigen, törhette vol­na át az ellene acsarkodók szátotaáradatát. Hatvány Ady- nak, Móricznak, Babitsnak és a fiatal tehetségeknek, segített szószéket ácsolni. 1908-ban hatalmas vagyoná­nak morzsáit vitte a Nyugat bölcsőjéhez. Osvát és Igno­tus szellemi kisugárzása Hatvány és Fenyő Miksa tá­mogatása nélkül nem szá­míthatott volna sikerre. Az első évek diadalmeneté kis híján zsákutcába került, Hatvány kevesellte Osvát koncepciójában a folyóirat progresszív irányvonalát. Az emlékezetes 1911-beli szakí­tás után így nyilatkozott: »A Nyugat esztétikájába némi haladó politikai vonást szán­dékoztam becsempészni. Ez­zel a törekvéssel szemben állt az esztéta Osvát aki megakadályozta ezt a kísér­letet. ö nem bánta jobb vagy baloldali szerző művét teszi közzé, ö csak azt nézte, hogy jó verset vagy prózát adjon!« Hatvány aggályoskodása alaptalannak bizonyult, a Nyugat kibírta az ármányko- dók támadásait, a gazdasági világválságot. . Csak egyet nem élt volna túl : a közép­szerűséget. A nagy Nyugat- mozgalom óriások lépteit, fi­gyelte és irányította. Komoly vesztesége, hogy nem karol­ta föl az egyik legméltób- bat József Attilát. Hatványnak Ady volt a bálványa; József Atti­lát bécsi emigrációt» évei­ben fiatal rokonaként ik- tápolta. Párizsba küldte, a Sorbonne-ra, de a leg­ledkezeít meg róla, kiegyen­lítette a szanatóriumi költ­ségeket. Megtehette — sum­mázzák a szkeptikusok —, hiszen Magyarország egyik leghatalmasabb pénzardsz- tokratájának a fia volt. Ez igaz, de az ő pályája sem­miben sem hasonlít apja el­képzeléséhez. A nyugati egyetemet» a német és a francia kultúra hatott rá a legjobban, s Petőfinek alig akad nála nagyobb propa­gálóra ; a plebejus költőt annyira szerette, hogy szin­te lépésről lépésre bemutatta életének minden mozzanatát az így élt Petőfi (1955—57) öt kötetében. Sokszínű, érdekes, vibráló egyéniség volt Hatvány La­jos. Színpadi szerző es kri­tikus, lapszerkesztő —, 1917- ben átvette a Pesti Naplót —, és a következő évben megalapította az Esztendőt, hogy szállást adjon a Nyu­gat-nemzedék legjobbjainak, fórumot biztosítson a radi­kális politikusoknak a pol­gári fáradalomhoz vezető úton. Nálánál kevesen sze­rették jobban szülővárosu­kat. És mit kapott ezért a rajongásáért? Igaz, diadal­menetben is volt része, az őszirózsás forradalom idején beválasztották a Nemzeti Ta­nácsba, de ennek ára a majdnem egy évtizedes emigráció lett. A hazatérés után a Markó utcai bőrtőn lakója volt a «vörös báró«. Tíz évig élt Budapesten, de 1938-ban jobbnak látta. ha ismét az emigrációt választ­ja : Párizs után London adott neki kényszerű otthont. Mindenre figyelt, az euró­pai hadszíntér alakulása mellett megfért az irodalmi viharokat kiváltó polémiji végső kimenetele vagy a Jó­zsef Attila és Babits között me°kövesük ellentét és az ezt követő némaság. Hat­vány kritikáinak, esszéinek a hangja nem volt mindig kel­lemes, polemizáló tanulmá­nyai nem ritkán sebeket ütöttek, de szerzőjük is áll­ta derekasan a vágásokat. / Tévedett is. Irodalmi tanul­mányainak túlnyomó több­ségét azonban haszonnal for­gathatjuk. Egy dolgot soha nem szabad szem elől té­veszteni: Hatvány már a század elején elkötelezte ma­gát a társadalmi és művé­szeti haladás mellett. Öt az irodalmi mű megítélésében nemcsak esztétikai, hanem társadalmi—politikai szem­pontok érdekelték. Tanul­mányaiban az írót nem mint művészt vizsgálta csak, po­litikai habitusa legalább annyira érdekelte. Könyvkiadásunk az utóbbi években sok adósságát tör­lesztette Hatvanyval, szem­ben. Kötetekbe gyűjtötték azokat a tanulmányait, ame­lyek évtizedeken át a kü­lönböző folyóiratokban po­rosodtak. Az Így élt Petőfi mellé sorolható Ady (I—II), Irodalmi tanulmányok (I— II), illetve Gy.ul us című könyve. S van még tennivaló is bőven a Hatvány-életmű körül. Több ezer oldal azok­nak a köteteinek a száma, amelyeket a két évtizedes emigráció alatt írt. «• né­metül adtak ki Becsben és Berlinben. A Kossuth-díj és a. ha­lála előtti évben. 1980-ban történt akadémiai levelező taggá választása is följogosít­ja arra a megkülönböztetett elbírálásra, hogy kimondjuk — születésének centenáriu­mán — a jeles humanista tudós előtt tisztelegjünk az- . zal : könyvkiadásunk tegye lehetővé minél hamarabb a teljes életmű megismerését. Radies Kárólv Szakkör, négykor Aki akar, \ gyalulhat A fiúk már fél négykor ott topognak a műhely be­járata előtt, pedig a szak­kör csak négykor kezdődik. A mester megsajnál ja és behívja őket. — Jaj, de jó! Ma fél órá­val többet dolgozhatunk — mondják szinte kórusban, A kaposvári Lakberende­ző Ipari Szövetkezet szak­oktatója, az egyedi bútoro­kat gyártó részleg vezetője: Cselik József, Ö a mester. A szövetkezet alapítása óta itt dolgozik, ismeri a szakma csaknem minden fogását. — A szakkör már hatodik esztendeje működik, a Kili­án György Ifjúsági- és Üt- törö-művelődési Központ s ze evezésében. Az ifjúsági ház fizeti az én tiszteletdí­jamat is; a varos általános iskoláiból jött gyerekek ná­lunk, az ipari tanulók mű­helyében, a szövetkezet szer­számaival és hulladék anya­gaival dolgoznak. Általában azok a hetedikes és nyolca­dikos gyerekek érdeklődnek, akik szeretnek fúmi-farag- ni. Heti egy alkalommal jö­vünk össze: én megmuta­tom azokat a szakmai fogá­sokat, amelyeket egy ilyen korú gyergk könnyedén el­sajátíthat. Elsősorban az a cél, hogy megismerjék a munka szépségét, s ha va­lami. apróbb javítást kell otthon elvégezni, ne állja­nak ott tehetetlenül — Ügy tudom, a saakkö- rösök közül évente több nyolcadikos az asztalos szak­mát jelöli meg a továbbta­nulási lapján. — Igen. a nyolc-tíz gye­rekből minden evbe» akad, aki szeretne itt maradni, s hozzánk jön szakmunkásta­nulónak. Csak az a baj, hogy miután bizonyítványt szereztek, sokan elhagyják a gyalupadot, hűtlenek lesz­nek a vésőhöz, a kalapács­hoz ... Most két iskolából vannak itt diákok: a Kinizsi-lakóte­lepiből és a Gárdonyiból. — Van valamilyen tema­tika, amely szerint a szak­kör működik? — Van, de ahhoz nem ra­gaszkodom mereven. Ha a gyerekeknek van saját ötle­tük, azzal foglalkozunk. Van, aki most épp egy rex- asztalon dolgozik, a másik fűszertartót csinál, de ké­szül itt virágtartó és isko­lai szemléltető eszköz is. Amit itt csináltak, azt mind elvihetik haza, örömet sze­rezve a családnak. Saját „gyártmányaikkal” lepik meg szüleiket karácsonykor, névnapon, születésnapon. Nagyon lelkesen dolgoznak. Általában azért lesik az órát, mert szeretnék, ha mi­nél lassabban múlna az idő. Kis Sanyi, Berkes Nándi és Vida Attila a Kinizsi-la­kótelepi általános iskolába járnak. — Nagyon szeretünk ide jönni, mert itt azt csinál juk, amihez kedvünk var A mester mindent elma gyaráz, és sok mindenben segít... Zóka Feri, ősi Zoli és Hajczinger Imre a Gárdo­nyiból jött. — Az iskolában örülnek, ha csinálunk egy faliújságot vagy valamilyen szemléltető eszközt. Sokszor eszkábál- tunk már olyasmit is, ami a mester szerint ' nagy szak­értelmét igényel ... — A mester miért szere­ti a szakmát ? — Mert nagyon sok szép­ség van benne. Lehet ter­vezni, töprengeni egy-egy problémán. És gyönyörködni a kész bútorban — A mai szakmunkások­nak, akik a sorozatgyártás­ban vesznek részt, erre nem sok lehetőségük van. . . — Ez igaz. A munkás csak azt csinálja, amit meg­mutatnak neki. Jól begya­korolja, s idővel az egesz mechanikus műveletek so­rává alakul. Talán ez az egyik oka. hogy annyian itt­hagyják a szakmát. A mester magyaráz, a ki­pirult arcú gyerekek pedig dolgoznak. önfeledten, lel­kesen. Némelyik még azt sem veszi észre, hogy a ..munkaidő” véget ért. Körtési Ésolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom