Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-28 / 253. szám
Építési kísérletek A pandházak alapozásának új számítási módjait ellenőrzik az Építéstudományi Intézet tartószerkezeti laboratóriumában. A kísérlett épilletet — amely gumibakokra épült — terhelésnek vetik alá, s így ellenőrzik, hogy a szerkezet mennyiben veszi föl a terhet. Ez teszi lehetővé a gazdaságosabb alapozást (MTI-fotó — Balaton József íelv.) Két-három éve átadott beruházások működési tapasztalatait elemezték pénzügyi szakemberek. Legfontosabb megállapításaik egyike az volt, hogy az eredeti fejlesztési célt el nem ért beruházások kétharmadánál a döntést hozók elmulasztották a feltételek elemzését. Nem vették figyelembe a rendelkezésre álló, valamint a megteremthető pénzügyi források reális nagyságát, a technológia energia- és anyagigényessé- gének jellemzőit, az értékesítés várható körét. Csupán a céL látszott fontosnak, legyen meg ez és ez a beruházás, ám mivel nem voltak tisztában a feltételekkel, magát az eredményt sem érhették eL Akikéül cselekedtek, mint a fűtő, ha úgy vág neki a távnak, hogy nem tudja: most száz, nyolcszáz vagy éppen háromezer méter... S kézenfekvő: a futó fölkészülése ahhoz igazodik, milyen távon kíván rajthoz állni. A termelésben sem. lehet eltekinteni a start és a cél közötti távolság fölmérésétől. Természetes ez, hiszen a dolgok logikája megköveteli, hogy először magát a célt kell meghatározni, akar fejlesztésről van szó, akár mar zajló termelésről, értékesítésről. Az így meghatározott céllal szükséges azután összevetni, milyen szellemi, dologi tényezők állnak máris rendelkezésre, milyenek teremthetők meg, s mi az, .ami pótolhatatlanul hiányzik. Ez utóbbiak miatt azután módosítandó a cél, egészen addig, míg "létre nem jön az ésszerű kompromisszum. S akkor kezdődhet a végrehajtás, összpontosuljon minden erő, * ha így történik, az eredmény sem lehet kétségles. A céltól a startig igyek- vés furcsa módszere nem a vállalatok sajátja, hódított és hódít ma is ez az iparági és tárcairányítás különböző lépcsőfokain, s nem mentes tőle a társadalmi szervek gyakorlata sem. Mondhatjuk: így szoktuk meg. Érthető, ám el nem fogadható, mivel az erőteljesen megváltozott gazdasági környezetben a fordított irányú ..menetelésre” egész egyszerűen nincs mentség. A társadalmi közgondolko-. das ugyanis — éppúgy, mint a hivatalos értékítélet — lényégében csak egy valamit fogadott el teljesítménynek, sikernek, haladásnak, s ez a naturálisán. megfogható „több": az új beruházás, a termék mennyiségének föly- tonos gyarapítása volt. Énnek következtében aztán kialakult az a magatartás, amely nem a kiadások és a hozamok viszonyával, a költségek ésszerű mértékével foglalkozott, hanem csakis a végeredménnyel. Még akkor is, ha ez a végeredmény a teljes elszámoláskor a társadalmi pénztárba egy fillért sem hozott. Nehéz szakítani a megszokottal — ezt bizonyítja számtalan vállalat példája, miikor a hatodik ötéves terv programjának kialakításán fáradoznak. Mert tagadhatatlanul fáradoznak, nagy szellemi energiákat ölnek bele a munkába, ám olykor változatlanul úgy. hogy a céltól akarnak elindulni, mellőzve a startvonal kötöttségét. Erre vezethető vissza például a külkereskedelmi értékesítés szélsőségesen optimista, illetve pesszimista megítélése, a gyártás- és gyártmányfejlesztés állóeszköz-igényességének változatlan nagysága, és az, hogy a kelleténél kevesebb figyelem jut a körülmények többféle alakulására számító és így rugalmas cselekvést lehetővé tevő tervváltozatok készítésére. A céltól a startig igyek- Vés gazdasági, gazdálkodási magatartásban ölt testet, s válik gyakorlati hatóerővé. Ez a hatóerő ma már — mert volt .időszak, amikor a másfajta gazdasági környezetben előre vitt — nem lendítője, hanem éppen visz- szafogója a haladásnak, s a meglevő források pazarló fölhasználásának, elaprózódásának, a lehetségesnél kisebb kamatoknak az eredője. . E magatartás megváltoztatása azért is nehéz, mert legtöbbükben még ott él a célnak a feltételektől elválasztott elsődlegessége, azaz az új gondolkodásmód térhódításához legelőször is önmagunkkal kell szembenéznünk; a saját gyakorlatunkból száműzve a céltól a rajtvonalihoz igyekvést, megteremtve ezzel start és cél logikai rendjét L. G. 10% 1444 forint szolgáltatásuké A lakosság igénye és a szervezetek teljesítménye A fogyasztási szolgáltatások kétharmadát lakossági szolgáltatások teszik ki. Súlyát nem a népgazdaság termelésében elfoglalt aránya, hanem mindennapos ismétlődése és közvetlemsege adja. Hajdanában szinte a szociálpolitika részének tekintették a lakossági szolgáltatásokat. Gazdaságosságéról az utóbbi években gyökeresen megváltoztak a vélemények. Egyértelművé vált, hogy a szolgáltatás is áru: az e tevékenység.et végzők számára még keli teremteni a feltételeket a fejlődést biztosító, nyereséges gazdálkodáshoz. A szolgalta- lásokbam országosan ötszáz- milliárd forint értékű állóeszközt használnak, és ez nemcsak fontos része a nemzeti vagyonnak, hanem nagyban hozzájárul az életszínvonal emeléséhez, a modem életmód kialakításához, a szakmai továbbfejlődéshez, a szabad idő kulturált eltöltéséhez is. Közismert, hogy egész sor szolgáltató tevékenységre volt szükség, ami- kői- a nők tömege vállalt termelő munkát. Kedvező kép, torzítással Hazánkban jelenleg tizennyolc ezer szolgáltatóhely van : kilencvenöt ezer kisiparos munkája egészíti ki — én segíti — az állami, illetve a szövetkezeti szektor tevékenységét. A szocialista szektor szolgáltatóhelyeit háromezer szervezet tartja fenn. Döntő részük a szövetkezetekhez tartozik. A teljesítmény felét azonban országosan több nagy állami vállalat — mint az Afit, a" Gelka — végzi el. Somogybán a szocialista szektornak több mitot hétszáz vállaló- és szolgáltató- helye van, K«ÿi **t^saUa.to egységben — átlag hárman — évi 330 ezer forint értékű munkát végeznek. Ez alig több mint fele az országos átlagnak. Megyénk ellátásában a kisiparnak az országos átlagnál nagyobb a . súlya. Egy lakosra 1444 forint jut — ez viszont több, mint bármelyik másik megyében. Megyénk magas színvonalú ellátottsága azonban csak látszólagos: a Balaton partján az átlagosnál jóval magasabb igényeket kell kielégíteni az építőipari szolgáltatásoktól a textiltisztításig, Ez növeli a megyei átlagot. Azt sem felejthetjük el hogy Somogybán az élteit hat—hét év alatt nagy arányú volt az urbanizáció: fokozódtak a területi aránytalanságok is. Ezt, a lakosság életmódváltásából faika- dó igények is növelték. A falusiak méltán — és joggal — elvárják, hogy a szolgáltatások jelentős részéből »városi« színvonalú ellátást kapjanak. Útkeresés A szolgáltatást végzőknek magas színvonalú igény ékkel kell megbirkózniuk a következő időszakban. Ez az igény párosul egy másikkal is: a gazdaságossággal. Néhány támogatási forma továbbra is megmarad: ilyen például a központi szolgáltatásfejlesztési . alap. A szolgáltató vállalatok és a szövetkezetek azonban elsősorban önmagukra számíthatnak: csak sikeres üzletpolitikájukkal. józan költség- gazdálkodásukkal érhetnek el eredményt. A fogyasztási szolgáltatásokat végzők útkeresését bizonyította, illetve a megváltozott gazdálkodási körülményekhez való 'gyors alkalmazkodást volt hi vatott elősegíteni az érdekeltek Székesfehérvárom rendezett első országos konferenciája. A kétnapon találkozón elhangzott, hogy növekszik a területek ellátásáért felelős tanácsok szerepe a törvényességi és a hatósági feladatok ellátásában. Feladatuk bővül majd a gazdasága elemző munkával és az új szolgáltatói szervezeti formák kialakításának kezdeményezésével is. A lakosság egyre jobban igényli az ellátás mozgékony formáit: a cél továbbra is fez, hogy a helyszínen elvégezhető szolgáltatások aránya növekedjen erőteljesen. Ez azonban jó alkatrészellátást, egyszerűsített ügyintézési és elszámolást, valamint fejlett háttéripart tesz szükségessé. A területi aránytalanságok és a fehér foltok fölszámolására szükség van a hagyományos szolgáltatók és a helyi viszonyokat jól ismerő, termelő- vagy ipart szövetkezetek munka.megosztá- sara, együttműködésére. E feladat megoldásában jut nagy szerephez az úgynevezett »töredék munkaérő« is. Támogatni kell a munkaviszony mellett végzett kisipari tevékenységet. Ez összhang hiánya A szolgáltatást végzőknek 1 meg kell küzdeni tevékenységük jellegéből és a gazdasági szabályozás jelenlegi rendjéből fakadó gondokkal. A szolgáltatás «— mint tevékenység — a legritkább esetben exportálható vagy importálható. Az igények többnyidé lökésszerűen jelentkeznek, ezért, szinte mindem szolgáltatási ágban nagy rugalmasságra és a tartalék kapacitások »beépítésére« van szükség. A szolgáltatás a lakosság mindennapi életéhez kapcsolódik, ezért hihetetlenül érzékeny az árakra és a vevökapcsola.tokra. Sok munkaerőt igényel és kézművesjellege miatt a terme- lékem ységnövelés léhetösege is kicsi. Gondot okoz a szakképzés, A szakmunkásképzőkben a három évből mindössze egyet fordítanak a valódi a gyakorlati oktatásra .A fiatalok a gyárakban betanulási lehetőséget kapnak, a szolgáltatásban azonban a megrendelő nem tűri a lassú, esetleg selejtes munkát, ott azonnal kell produkálni. Ezért kellene több figyelmet fordítani a szakmai képzésre is. Osekc László Volt, aki negyven mázsát adott le Őszi tüzek fojtó füstje üli meg az évszázados fák alját. A hűvös széltől fölkavart levelek neszezését erős koppanások törik meg, nyomukban újabb gesztenyeszemek sötéUenek az avarban ... Kerékpáron átvetett, degeszre tömött zsákkal idős férfi sza.porázza a lépést a ts.z udvarán. Itt, a gesztenyés domb tövében veszik át a termést, talán még itt éri a felvásárlót __ H arminc mázsa érkezett be ma mindössze. »Mindössze«, mert volt olyan nap is, amikor 'ennek több mint a háromszorosát hozták a termelők. Kevesebb most a termés, mint tavaly volt — 7—7.5 vagonnyira számítanak —, de egészségesebbek és »öregebbek« a szemek. Így a gazdák az idén. is megtalálják számításukat. Ha úgy adódik, akár »feketén« is, mert ellepik a falut az autós cukrászok, kiskereskedők, az üzletelők. Van, aki Szegedről jött hogy _ a tsz irodájával szemben, az út túloldalán két forinttal többét adjon a szövetkezet szabta kUánkeritt J6 forintnál. Mit lehet tenni ellenük — főként, ha engedélyük is van a felvásárlásra? — Talán nincs is olyan porta Iharosberényben, aha! ne volna gesztenyefa — kockáztatom meg az elnöknek. Becslése szerint a lakosságnál; több mint kétharmada foglalkozik gesztenyé- val. Harminc—negyven ezer forintot jövedelmez évente eg y -egy családnak. Tavaly volt olyan is, aki egymaga ötven mázsát adott le. És az idén is '»csak« tízzel kevesebbet ... Harminc-egynéhány fája a tsz-nek is van elszórtan. Ezeket évenként rendszeresén bérbe adják — összesen húsz —huszonöt mázsányi termés elleneben — a tagoknak. Hamarosan útnak indul az utolsó szállítmány is a csepeli hűtőházba. A gesztenyefák alatt hajladozó embereket gereblyézők sepre- getők Váltják föl, s az idei termésre rnár csak a levél- ku pacokból fölszálló »áldozati füst- emlékeztet ... B. Z, A téli oktatásokon van mit pótolni Szántóverseny — fiataloknak Október huszonötödiké, délelőtt. Feszült arcok hajolnak a tesztlapok fölé a Dél-somogyi Állami Gazdaság somogytarnócai oktatási központjában. Befejezéséhez közeledik a verseny, amelynek második fordulójában politikai, KRESZ- és szakmai ismeretekből ad számot a négy traktoros. Idestova négy órája tart az izgalmas . versenyfutás; reggel nyolckor kezdődött a Május 1. parkerdő szomszédságában, ahol az indító rakéta jelet követően gyakorlati fölkés zültségüket bizonyították a fiatalok, Tíz szempont alapján értékeli a szakmai zsűri a bemutatót... Fél egy — megszületett az eredmény. A/, első helyen Bakonyi János, a görgetegi tsz, a másodikon Fejes József, az állami gazdaság so- mogytarnócai kerületének képviselője végzett. Idézünk néhány mondatot Szikszói Lászlónak, a csurgói mező- gazdasági szakmunkásképző intézet tanárának, a zsűri elnökének a zárszavából : — A verseny célja az volt, hogy rámutasson az esetleges hibákra, a szakmai hiányosságokra. Hiaba a legjobb gép, ha nem készül föl kellően a kezelője. Szántani kétféleképpen lehel: jól. Illetve ügy, hogy „csak fölszántom”. A verseny azt mutatja, hogy a tanfolyamon tanultakat a jövőben jobban kell * hasznosítani. Nem a szántás gyorsasága, hanem a minősége a fontos; a versenyzők között egy akadt C6ak, aki «»érte a fógásmélységet... Nem győzzük hangsúlyozni, hogy napjainkban minden talpalatnyi területet meg kell művelni. Itt métereket hagytak el néha az indulók a fordulóknál, s ennek tudható be. hogy az első helyezett teljesítménye is csak háromnegyed részben felelt meg a szabványnak ... Az őszi munkák összetorlódásának tulajdonítja az indulók alacsony létszámát Aradi József, az állami gazdaság igazgatója. Harminckilenc neveaesi lapot kapott a nagyatádi járás területén fekvő 11 tsiz és két állami gazdaság, kilenc nevezés érkezett a szervezőkhöz, s négyen (!) jelentek meg. — Az igazi vesztesek azok. akik nem jelentek meg. Az itt nyert tapasztalatok, véleményem szerint, ellensúlyozzák a verseny okozta munkakiesést; azt mutatják, hogy' a téli oktatásokon van mit pótolni. A szervezésben és a verseny lebonyolításában a gazdaság KISZ-szervezete megállta a helyét. Az ifjúmunkás- és szakmunkástanulónapok keretében a szántó versennyel eg.v időben mezőgazdasági gépszerelők szakmai-politikai vetélkedőjét- is tervezte Kutason a járási KISZ-bi- zottság. A jelentkezők kis száma miatt eat a versenyt később rendezik meg. B. 2. SOMOGYI NÉPLAP CÉL ÉS START
