Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

Aimasürítmény Mátészalkáról Megkezdődött a munka a Szamosmenti

Állami Tangazdaság mátészalkai almasurítő és lepárlóüzemében, ahol a más célra íöl nem használható ipari almából almasűrítményt állítanak elő. Szállítanak az NSZK-ba, Svédországba, az Egyesült Államokba és Japánba. Képünkön: a lepárlócsamok.

Napirenden a termelői árképzés

Szakmai tanácskozás Kaposváron

Január elsejétől új gazdasági szabályozók szellemében dolgoznak a termelő vállalatok. A rendeletek egyik sarkalatos pontja a termelői árképzés, s ez sok vitára ad okot. Hogy melyek ezek a gondok, arról tegnap délelőtt hangzott el figyelemre méltó-előadás Kaposváron, a Kiszöv tanácstermében, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Somogy megyei Szervezetének, a megyei tanács-vb ipari osztályának és a Kiszöv közgazdasági bizottságának rendezésében.

Hübner Lászlóné, a Köny- nyűipari Minisztérium árosztályának vezetője az ár- mechanizmus új vonásainak elemzése közben rámutatott: a termelői árképzés különösen az úgynevezett követő vállalatok közé sorolt termelőegységeknél jelent gondot, mert ezeknek a gazdaívkemence — exportra

Egy komplett ferro-ötvö- zetgyártó ívkemence szállítására kötött szerződést a Kohászati Gyárépítő Vállalat a Remacor amerikai céggel. A mintegy 1.4 millió dolláros megállapodás annak köszönhető, hogy a pennsyl- vániai cég jónak ítélte az

sági egységeknek som viszonyítási alapjuk, sem megfelelő információs rendszerük nincs az árak kialakításához. Eddig jóformán csak a cipőiparban sikerült orvosolni a gondot, ahol a eipőbör- zéken a bemutatott termékeknek valóságos — érték- arányos — árat tudtak megállapítani. Korántsem ilyen megnyugtató a helyzet a textilruházatban: itt sürgősen változtatásokra lesz szükségAz előadás után a könnyűipar somogyi képviselői Szabó Ferencnével, a Könnyűipari Minisztérium árosztá- lyanak munkatársával találkoztak: megvitatták a tex- tilkonfekció-ipart érintő árrendszer sajátosságait. Azt vizsgálták, miként valósítható meg a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés a saját számlás exportot lebonyolító szövetkezetekben.

Egyesült Államokban már üzemelő KGYV által szállított ivkemencét. valamint a Venezuelában működő ferro- ötvözetgyártó üzemet,. melyet ugyancsak á KGYV he- j lyezett üzembe három évvel | ezelőtt.

A kohó- és gépipari ágazathoz tartozó vállalatok és szövetkezetek vezetőit Sellyebi Józsefnek, a KGM árosztálya munkatársának vezetésével vitatták meg gondjaikat.

Üj, nagy teljesítményű vetőgép sorozatgyártását kezdték meg a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár mosonmagyaróvári gépgyárában. A berendezés, amelyből három kapcsolható egymás mellé, 40 féle mag vetésére alkalmas, és. egy tízórás műszakban 100 hektárnyi terület vethető be vele. A három összekapcsolt gép munkaszélessége 13 méter.

Az új konstrukciónak a nagy teljesítményen kívül még több jó tulajdonsága van: a maggal együtt a mű1 trágyát is a földbe juttatja és a különböző fertőtlenítő szerek is kiszórhatók vele. Feltöltése géppel és kézi erővel egyaránt elvégezhető. Egyetlen személy — a trakMűszaki hónap a SÁÉV-nél

Október műszaki tájékoztatási és szakoktatási hónap, s így a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat gazdag rendezvénysorozatot szervez. Október 7-én tartják a megnyitót, és a Sí mértékrendszerről hangzik ei egy előadás. A hónap közepén — 16-án — az ifjúsági klubban a fiatal pályakezdőket tájékoztatják a vállalat vezetői a műszaki fejlesztési és termelési tervekről, valamint az eredményekről. Október 21-én építészeti és műszaki újdonságokról lesz szó, két nappal később az újítók tanácskoznak. A záró rendezvényt a szocialista brigádok klubjában tartják: műszaki filmújdonságokat láthatnak a résztvevők. A három film témája: technológiai rendszerű szervezés az építőiparban, konténeres szállítás, illetve Sopron műemlékei.

Valamennyi rendezvényt műszaki könyvek kiállításával és vásárlásával kötik össze. A szakemberek pedig már készülnek a fiatal műszakiak szakmai találkozójára is — ezt novemberben Székesfehérváron rendezik.

toros — kezeli, s ő az előtte elhelyezett képernyőn ellenőrizheti a vetőgép zavartalan működését. Fölszerelték tömörítő szerkezettel is: ennek az a feladata, hogy a mag fölött elrendezze, tömörítse a földet. A kerekek mozgatását, süllyesztését és emelesét hidraulikával végzik. A traktoros munkáját több elektronikus berendezés is segíti.

Az első vetőgépsorozat 65 garnitúrából áll, azaz 65- s/.ör három gép bői. F.zek a gépeli a napokban már bekapcsolódnak a búza vetésébe. 50 garnitúra az !KR- gazdaságokba került, tizenöt pedig az Agroker vállalathoz.

Nagy teljesítményű vetőgép sorozatgyártása

Vendégek 33 országból

Európa legnagyobb működő gépbemutatója

Ma kezdődnek a bábolnai napok

Ma délelőtt kilenc órakor negyedik alkalommal kezdődik meg a bábolnai napok eseménysorozata. A mezőgazdasági termelés és kutatás hazai fellegvárába az idén 33 külföldi és 46 hazai üzem, intézmény, és kutatóintézet hozta el új termékeit, friss tudományos-szakmai eredményeit. A három napos eseménysorozatra több mint 15 ezer hazai szakember mellett csoportokat várnak többek között Ausztriából, Cseh Szlovákiából és a Szovjetunióból.

Bábolna eredményei a mezőgazdaság dolgaiban legjá- Tatlanabb újságolvasó előtt sem teljesen ismeretlenek, mégsem érdektelen áttekinteni, miért épp Bábolna szerezte meg a jogot, hogy eRy ilyen nemzetközileg is figyelmet keltő, az egész magyar mezőgazdaságot reprezentáló eseménysorozat házigazdája legyen. S noha híres a lótenyésztéséről, immár korántsem ez az ágazat hozza a nagyüzemnek a legtöbb nemzetközi elismerést.. ■ Bábolna Tetra márkanévvel jelzett baromfihús-, tojás-, sertés, és bárány hústermelést rendszerei a világ első öt cége közt jegyzik.

Csupán baromfitenyésztési technológiáját 300 hazai nagyüzem alkalmazza- Ezeknek termékeit, Európa, Ázsia és frika 30 országába szállítják.

Ugyancsak hatalmas vállalkozás iparszerű kukorica- termelési rendszerük (IKR), mely ne*. hazai nagyüzem

a tagja. Az IKR partnergazdasagai a hazai szántóterület egy tizedén gazdálkodnak. Gabonatermés-átlagaik közt nem ritka a hektáronkénti nyolc tonna. Az iparszerű rendszer megalakulása óta 1,8 millió tonna tobbletkuko- ricát adott a népgazdaságnak, s hasonlóan kiemelkedő eredményeket értek el a búza, a napraforgó és a cukorrépa termelésében is. Magas szántű technológiájuk iránt a szomszédos országokban is nagy az- érdeklődés. Csehszlovákiában például több éve üzemszerűen alkalmazzák az IKR módszereit. Bábolna magas kitüntetések sorát kapta meg az utóbbi években, ennél is többet mond azonban, hogy az egy dolgozóra jutó termelési értékük két és félszerese az állami gazdaságokban elért országos átlagnakA bábolnai kombinát és az IKR évek óta fontos szerepet: vajlal az új növényfajlak. gépek, vegyi an.yag,-k es termel esi eljárások ki pro

hálásában.- az új utak kiesésében. Eredményei önmagukban is indokolnák e fontos szakmai tapasztalatcsere megrendezését.

Az jdei „három nap” rendkívül gazdag programot kínál. A leglátványosabbnak a mintegy 150 újdonságot — köztük több Kaposgép-ter- méket — fölvonultató nemzetközi gépbemutató ígérkezik. A külföldi vendégek egybehangzó állítása szerint a bábolnai, Európa legnagyobb mozgógépbemutatója. A csillogó monstrumok zömét munka közben tekintik meg az érdeklődők.

A gépbemutató talán legérdekesebb része a mellék- termékek betakarításának lehetőségeit villantja föl. A bábolnai szakemberek szerint az energiatakarékosság nemcsak azt jelenti, hogy kevesebb energiát kell használnunk, hanem azf is, hogy a sok energia.aj megtermelt és korábban nagyrészt kárba veszett növényrészeket is hasznosítani kell- Az országban termelt 3,5 millió tonna búzaszalma vagy a több mint 7 millió tonna kukoricaszár nagy része máig is veszendőbe megy ...

A bábolnai faj ta kísérleti lelép egyike a legnagyobbaknak Európában. 4000 ki.spar- cellán csaknem 400, a világ

minden tájáról származó hibrid összehasonlító kísérleteit végzik. Üzemelés közben mutatják be első olyan szárítójukat is, amely a korábban használt energiának csupán a felét igényli, s melynek fűtőanyaga nem olaj, hanem korábban szemétként kezelt mezőgazdasági hulladék

Szerelés közben látható az IKR első csirátlanitó üzeme, amely a kukoricában levő energia jobb kiaknázását szolgálja. Fő termékéből, a „csírából” olaj készül, gyártanak azonban emellett — étkezésre — darát és többféle lisztet is.

Még tart a próbaüzem az ország legnagyobb automata takarmány gyárában — ezt ugyancsak megmutatják az érdeklődőknek.

A további rendezvények sorából csak néhány címszó: ifjúsági-háztáji. hus- nyúltermelési. i pars zeni

nyárfaki termelési. valamint kukoricabetakaritasii bemutatók és lovas programok . .

Energiatakarékos gabona- termesztési eljárások címmel ma kerül sor a Magyar Agrártudományi Egyesület vándorgyűlésére. Az JKR szántóversenyének országos döntőjét pénteken rendezik megb. r

Ünnep a ía'un

M

égy éve kezdődött, ma már hagyományként tartják számon. Az ünnep nem dínomdánomot jelent és , nem vendégeskedést, nem >•szagos misét-, és még csak nem is a hagyományos értelemben vett familiáris ünnepet. Mégis családi esemény ez, a nagy családé. Es egyre szebb, tartalmasabb. Megemlekezés nem hangzik el. zenés ébresztőre még sohasem gondoltak; koszorúzás sincs és a régi nagy ünnepeken elmaradhatatlan ringlis sem forog a fák között. Nem szokás ünneplőbe öltözni, ellenkezőleg. Belülről mégis ünnep van: a hovatartozás ünnepe.

Láttam sokszor a falul, jártam az utcáit, építés közben is megnéztem lakóházait, középületeit: hallottam vidám nótázást és csendes beszélgetést a Kiserdőben (az ilyen helyet másutt parkerdőnek hívják), es ismerek jó -néhány közvetlen modorú, tisztességes embert, aki büszke környezetére, a falujára. A <*kirakatnak- nem túl nagy jelentőséget tulajdonítok (gyakran észreveszem, hogy az üzletből hiányzik az. ami a kirakatüvegen át vonzó és betoppanasra késztet), de ha 660 lakóház közül 547 falán díszeleg a tabla, hogy "7'iszla udvar, rendes ház,- akkui- az már nem kirakat, arra érdemes figyelni. Tartalma ugyanis valódi szocialista vonásokat -rejteget-.

Nos, nem titkolózom tovább: Lábúdon jártam. Abban a 2430 lakosú községben, amelyikben végiere is jóval többen — R íny a besenyő révén meg háromszázan. Nagykorpád lakóit is idetartozónak érezvén még nyolcszázan — laknak. S hogy ezt a három falut egynek tartom? Okom van rá, ha meghajolok — és tehetnék-e mást? — a tények elölt. A tanácselnök, Léber Gyuláné szavait idézem: -A falunapok községeinkben ünnepnapokhoz hasonlítanak-. Miért ünnep? És mitől lett azzá? Így érzik-e az emberek, s ha igen. akkor mitől várják sokkalta jobban, mint valamikor azokat a híres, nevezetes búcsúkat?

Egy férfi a negyedik évben megsértődött. Pedig t-ppen akkor kérték föl, hogy vállalja a körzet tanácstagi tisztét. Várfi Lászlónak hívják, az állami gazdaság fűrésztelepének helyettes vezetője. Korábban őt kérték, hogy a szocialista brigád teremtsen elő valahogy fa játékokat a gyerekek számára a kislábodj területen. Fellelkesült. Maga tervezte, rajzolta nieg a játékokat, a munkához irányítót adott, s az iskolánál is fölépült a cöiöpvár. Sértett ember. Mert az idén — azóta sem tudták kideríteni, hogy milyen tévedés folytán — nem kapott meghívót a falunapi társadalmi munkára. Ügy érezte, őrá nincs szükség. Megsértődött. Természetesen kiengesztelték. Számomra azonban rendkívül sokat mond, hogy ma már megsértődnek emberek azért, mert nem hívják őket tevékenykedni a köz, a falu ja vára.„

H

ogyan csinálják? S miért ünnep a falunap? A tanácselnök így fogalmazott: "Ez a imp a lakosság megnyerésének, céljaink támogatásának, az együttműködésnek legjobb alkalma«. Így igaz. Nem építenek légvárakat, nem terveznek elérhetetlent, s nem sopánkodnak azon. hogy netán valamire kevés a péz, hanem összefognak és megvalósítják pénz nélkül. Az akció — eddig évente -egyszer — úgy kezdődik, hogy a tanács összehívja a különböző gazdasági szervek, tömegszervezetek, intézmények első számú vezetőit. Elmondja — mert tudja! —, hogy mit akar. És tanácsokat, javaslatokat kér. Kap is természetesen, hiszen ki ne töprengene, ki ne próbaina segíteni, ötleteket, javaslatokat adni, ha tudja, hogy kiváncsiak rá, s ráadásul — jóllehet még nem mindenütt van így! — adnak is a szavára. Azután az említett szervek középvezetői következnek. Megfontolandó másutt is! ök is elmondják, hogy mi lenne a fontos, s önmaguk, az irányításuk alatt álló közösség mit tudna megoldani a falu szépítéséből, gondjaiból. Azután szerveznek, egyeztetnek, s mire minden családhoz eljut a névre szóló (!) meghívó, mindenki megtudhatja, hogy tőle mit vár a közösség, hol, dolgozhat és milyen szerszámot vigyen magával. A tanács előkészít mindent, hogy zavartalanul menjen a munka.

Mert munkával kezdődik a falunap, társadalmi munkával. És ünnepnapon, rendszerint március egyik vasárnapján. Reggel a kisiskolás édesanyja oldalán viszi a gereblyet, együtt dolgozta szüleivel, mint ahogy a tsz-einüK a tsz-tag- gal, a cigányember az orvossal, a tanácstitkár a fűrészüzem doigozójával. Leomlik a társadalmi »ranglétra-, megszűnőt a vezető—beosztott viszony, az alá- és fölérendeltség. A falj nap délelőttjén — elvileg máskor is! — csakugyan mindenki egyforma. S a vezető épp úgy várja, hogy együtt dolgozhasson beosztottjával, mint c. Mi a cél? Nem csak a társadalmi összefogással ■ megvalósítóit fejlesztés és rendteremtés, hanem az is, hogy a falu különböző társadalmi rétegei találkozzanak, együtt munkálkodjanak, ismerjék és megértsék egymást. (Nem hiszem, hogy valaha is elment volna parkot takarítani az alispán a MIR-malom molnárával!) Evődnek, viccelődnek, beszélgetnek — es keményen dolgoznak — az emberek, értelmes célokért, önmaguk környezetéért. Jó volna felsorolni, hogy mi mindent tettek az elmúlt négy év alatt, de hát képtelenség. A Kiserdő gondozásától a gyermekjátszóterekig, a parkosítástól az útkarbantartásig, az új iskola falazásától, betonozásától a takarításig, a faültetéstől a temetőét rendszeres karbantartásáig, a kerítés- és korlátépítésig ezernyi "jótéteményt« sorolhatnánk föl. 1977-ben a lakosság 15 százaléka dolgozott a falunap délelőttjén, az idén már harminc százaléka. És egyre kevesebben akarnak kimaradni. Amit maguk teremtettek, azt óvják, védik is. Próbáljon csak valaki rálépni az ABC-áruház előtti pázsitra! A tsz-irodából, a postáról, az üzletből szinte egyszerre ripakodnak rá: -Majd viszem a büntetést-. De még senkit sem kellett megbüntetni.

A tanácselnök örül az észrevételeknek, javaslatoknak. És változtat, ha az emberek okos ötlettel altnak elő. S közben változik a közszellem. A korpadiak orvosának szolgálati lakásán a labodiak dolgoztak, s a lábodiak KorjMdot sorolták az első helyre, amikor a művelődési intézmények felújításának sorrendjéről kellett dönteni. Közelednek a falvak lakói egymáshoz.

Láíbodon, Nagykorpádon, Rinyabesenyőben már várják az emberek, hogy mikor lesz falunap. Ha elhúzódik kissé, türelmetlenkednek. Eddig egy falunap volt évente, az idén már kettőt kell szervezni. Munkával, gonddal jár, de érdemes. A munka után kulturális és sportesemények, este falugyűlés színesíti a napot. Ez utóbbin már összegezni tudják. ki hogyan dolgozott a falujáért. Okleveleket, kitüntetéseket adnak, s talán ennél is többel: köszönetét mondanak az összefogásért, a tettekért, a falu szereidéért.

E

gyre csak kérdeztem az elnökasszonyt: mitől ünnep? így válaszolt: -Altól, hogy az emberek szeretik a falut, a tisztaságot, a rendet; szívesen szólnak es tesznek is érte. Várják, hogy sokan együtt, egy helyen, szülő a gyermekével, tanító a tanítványával, beosztott a vezetőjével dolgozhasson. Örömmel találkoznak, beszélgetnek, evődnek egymással; jól érzik magukat. És értelmesnek találják a célokat-. De hogy mindennek kialakításában milyen óriási szerepe van ' a falu vezetőinek, arról szerényen hallgatott. Ettől is ünnep a lábodiak falunapja.

Jávori 11 i-i