Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-25 / 251. szám

À legmodernebb technológiával VllétfVi(fw»nyl»MNMi in ft* egyik legmodernebb technológiávftl dolgozó millió rund- és szem- cségy&rtő Üzemet adták át Mosonmagyaróváron, a Timfiild- és Műkő rund gyárban. A* új létesítmény évente tizennyolc ezer tonna mükorund gyártására alkalmas: ezt az anyagot kiváló hOállósága folytán kemencék betétanyagául használják, a rendkívüli keménysége miatt isiszolóan,vágókat is készítenek belőle. Kénünk az rtj üzemcsarnok egy részét mutat ja Kötények, focilabdák Játék, reklám és piac Eltemetlek Semoyyi raït A Köti el dolgozással fog­lalkozó vállalatok az idén nincsenek tvll jó helyzetben. A kaposvári Delta S portám és Bötkonfeikció Szövetke­zel. sem lóg toi a sorból. Így eldorádóról nem számolha­tott be Zsalakovlcs László elnökhelyettes, amikor a „bőrt'control” kérdeztük, de szolgált jónéhany érdekes­séggel. 1 — A bórának eléggé „elsza­ladtak”, így a kereslet csök­ken. Miként tudóik alkal­mazkodni a szövetkezet eh­hez a helyzethez? — Nekünk valamivel könnyebb a dolgunk, mint más boros vállalatoké, mert viszonylag kévék színbőr- rel és több hasítékkal fog­lalkozunk. A hasított bőr olcsóbb, könnyebben el le­het adni. Gondjaink másfé­lék: az ország nem dúskál jó minőségű, drága alap­anyagban, mégis sokszor pa­zarolni kényszerülünk. Két példát érdemes itt említe­ni. A munkavédelmi kesz­tyűket olcsóbban is meg tudnánk csinálni hasított bőrből, do a szabvány nan engedi, hogy változtassunk. Megfigyeltük azt is, hogy sók helyütt nem a megfelelő munkavédelmi kesztyűket adják a dolgozóiknak: a kesztyű kesztyű, mindegy, csak legyen. Ezeket aztán vagy nem használják az emberek, vagy gyorsan tönkremennek. Ez fölösle­ge^» kiadás. Nekünk ugyan jó üzlet, ha minél drágább kesztyűt gyártunk és min­két, a .rendeltetésszerű hasz­nálat, figyelmen kívíll ha­gyása nem érint közvetlenül, de ha ezeket a hibákat beil­lesztjük az „összképbe”, az egész ország rosszul jár. Sok drága bőrt megtakarít­hatnánk! Hasonló a helyzet a kötényeknél. Az egész világon százszor nyolcvan centis a védőkülényszab- ván.v. A magyar előírás: száztízszer kilencven, cen­ti. E hiúi» mondjuk, hogy a tíz centit a munkások úgyis levágjuk, mert külön­ben el'batlanának a kötény­ben. Nyugati partnereink­nek szállítjuk a kisebb kö­tényt, itthonira a nagyot. Aztán meg lehet nézni sok munka» kis elemözsiáslás- ksáját: kötényből van. Me­gint. csak látszólag önma­gunk ellen beszélek, mert nekünk a nagyobb kötény nagyobb bevételt hoz, De az így elpazarolt sok/ bőr vala­hol hiányzik — Mennyi égy évben a termelésük ezekből a cik­kekből ? *— Egymillió pár kesztyűt csinálunk, n « kéthanmada it ti i on marad. Százhúsz ézer kötényt készítünk: ebből harmincezer megy export­ra. Rövid fejszámolás után. a könnyen kimutatható „kár" kilencezer muter kilencven centi széles bőr (és ékkor csak a hosszában fölösle­ge* tíz centit számoltuk.) Kár, hogy ezt a kárt a ma­gyar szabvány okozza. A szövetkezet másik fő terméke a labda. Négyszáz­ezret szabnak ki évente, nyolcvanezret ők varrnak össze. A rossz nyelvek sze­rint a labdával egy baj van: a magyarok mostaná­ban nem tudják rúgni. Es a tabdakészítönek van-e gondjuk? — A bélRflrfí igény igein kicsi. A labdák 15 százalé­ka marad itthon, ennyire van szükség. Gyártunk ren­des meccslabdát, ifjúsági es kölyökfocit, valamint férfi- és női kézilabdát. A színbőrből készült börgo- lyó szabványos, bármelyik futballpályán használható. A hasítékból készült otthoni játéknak való, Jó a labda- üzlet, bár... Ë ..bár.. .* már egyéb összefüggéseket rejt. A ma­gyar labdákat az At’tex ex­portálja,, Valaha, az arany­csapat idejében ez a labda „fogalom” volt, Ma már egy lé kevesebbre kerül ma­gyar Cégjelzés. Ez a szövet­kezetnék ugyan nem baj, mert a bevétele megvan; de végsösoron hátrányt jelent — ha a jövőt nézzük. A magyar labdának nincs kül­földön megfelelő reklámja. Az Adidas és más világcé­gek jelzéséivel forgalomba (kerülő focik egy része pe­dig nálunk készül. A na­gyobbik haszon viszont nem a magyar kasszába érkezik. A fejlődés pedig nemcsak a haltai futballistáktól függ; a „ziccert” a kereskedelem szakemberei is „berúghat­ják”. A lieftn égy.fe jobb minő­ségű labdákat készít, s a többi magyal' labda varró cég is javul Es a néni rég vásárolt bélyegzőgép mégis nyugati markaival fest ter­mékeikre ... — A magyar homokfutót korlátlan mennyiségben le­het hazai márkában eladni. Hála a fogathajtóknak, akik minden trófeát elhoznak — mondja fanyarkás mosollyal az elnökhelyettes. Ezúttail sfem a Delta kerítésén belü­li helyzet aggasztja, hanem a nagyobb hibák miatt fő a teje. — A magunk dolga nem annyira nehéz. Várhatóan eléggé szerény évet zárunk, ám derűlátóak vagyunk. 1981-es kilátásaink nem rosszak. A munkavédelmi cikkek továbbra is mennek, a hazai eladáson kívül első­sorban francia exportra. A labda körül még van égy kis biaonytalansäg, de nem vészes. Ezek Dsiuaba, az NtiuáK-i»a, Evédetr&iaába, es a Szovjetunióba kerülnék elsősorban. Most ígjékazünk az angol piacra. A szigetor­szágiak ebben is konzerva­tív ízlésűek: nehéz ott el­adni a hatszögletű szeletek­ből összevarrt labdát. A prognózisok valamelyes árcsökkenést Jeleznek a bőr- piacött. Ennek jó é* kedve­zőtlen hatásait viszont ma még nem lehet megjósolni. Az említett hibák kijavítá- sa azonban nem a világpia­ci ártól, hanem a hasai dön­tésektől függ. Es először ezeken kellene változtatni, hogy javuljon a bőrös hely­zet. A IV. siófoki műszaki és közgazdasági hónap egyik «— a lakosságot és az üdülőkét egyaránt érdeklő — témája a helyi hajójáiát megindí­tásával kapcsolatos elképze­lés. A Közlekedéstudományi Egyesület siófoki csoportja előadások alkalmával és kü­lönböző tanácskozásokon vi­tette — vitatja — meg az. ézzel kapcsolatos szakmai kérdéseket. S, az »elképze­lés« kifejezés helyett immár helyesebb á konkrét » terv« szó használata, hiszen — úgy tetszik — sem anyagi, Sem kivitelezési gond nein fogja akadályozni á helyi hajójáratok bekapcsolását Siófok tömegközlekedésébe. Emil beszélgettünk Szabó Sándorral, a Mahart Bala­toni Igazgatóságának vezető­jével. a Közlekedéstudomá­nyi Egyesület siófoki Cso­portjának elnökével. — Először erről szólnék, mely tények indokolják a helyi ha jó járat rm-gválósí- tiását — mondta. — A Köz­lekedéstudományi Egyesület ázért vitette meg a Siófok és a széplaki Ezüstpart kö­zötti helyi hajójárat tervét, mert ennek megvalósulása a város nyomasztó közle­kedési gondját enyhítené. A Közúti Tudományos Ku­tatóintézet 1978 nyarán, a főszezonban vizsgalatokat végzett, s eredményéként Javasolta a többi között à liajójárat megindítását. Egy évvel előbb már az MTESZ megyei pályázatán második díjat nyert á Mahart négy­tagú közössége (Grófné Hof- váth Ilona, Horváth Gyula, Jankovits András és Pincze- helyi Károly) az emit tett té­ma feldolgozása lévén. E pályamunkában az arany­parti kikötő megépítéséről is szó esett, bár egyedire el­sősorban as- Ezüstpáft léhé- tobegeit crttemce tctCyclem.be Felülvizsgálják a kaposvári tanács rendeletéit Felülvizsgálják és kor­szerűsítik a tanácsrendelete­két Kaposváron. A városi tanácsnak jelenleg tizenöt rertdelele van hatályban. A legrégibb 1958-ban készült (a tágított és parkosított zöldterületek védelméről szól), a legújabbat pedig a múlt évben hirdették ki: a közterület tisztántartásának és a háztartási szemét keze­lésének rendjét szabályozza. A tanácsrendeletek a jog­szabályok helyi végrehajtá­sának rendjét írják elő, il­letve a helyi társadalmi vi­szonyokat szabályozzák a közösség érdekének megfe­lelően. Az életvi.saonyoküan bekövetkezett változások, az új, illetve módosított jogsza­bályok. szükségessé teszik, hogy a tanács felülvizsgálja és a megváltozott körülmé­nyekhez igazítsa rendeletéit. Ügy ítélte .meg a tanács, hogy a parkok és zöldterüle­tek használatának rendjét új rendelettel célszerű sza­bályozni. Az építési törvény hatálybalépésé óta nincs létjogosultsága a főbb útvo­nalakon levő üzlethelyiségek kialakításáról szóló tanács­rendeletnek. s ezért ezt majd hatályon kívül helyezik. El­avultnak tartják — a több­szöri módosítás ellenére is — a vásárcsarnokról, a piac­ról szóló rendeletet, felül­vizsgálatra szorul az álla­tok tartásáról intézkedő is, hiszen megszületése óla to­vább fejlődött a város, új lakótelepek alakultak ki. Javasolták azt is, hogy a helyi sajátosságoknak meg­felelően szabályozzák a köz­területek felbontását és helyreállítását, az utcák el­nevezésének, házszámozásá­nak. rendjét. Más városok­hoz hasonlóan az épületek, közterületek fellobogózáiá- nak szabályait is megálla­pítják. venni. Itt jelenleg is nagy beruházásokat Végeznek, pél­dául a SEDT mintegy fél­milliárdos költséggel bővíti üdülőit. Jelenleg 200Ö síakszSeve­zeti beutalt pihenhet az Ezüstpatrton, de a« említett beruházások megvalósulása után ennek kétszeresére fog nőni a vendégek száma. Ezenkívül — mint ismeretes — jelentős vállalati üdülők is működnek itt (Medicor, Dunai Vasmű, InterpTéssz stb.), valamint egy jókora kemping. Nyáron tehát az Ezüstp&rt és környéke a város egyik legsűrűbben la­kott része. Az itteni vendé­gek is közlekedni, utazni akarnak, ők is ott szoronga­nak a buszokon es nehezítik asz autóforgalmat. A kikötő, a helyi hajójá­rat azonban nem csupán köz­lekedést, hanem kulturális, szórakozási lehetőség is: hi­szen .népszerű zenés sétaha­jók érintik majd ézt az Üdü­lőövezetet. A zenés hajókat kedvelik az Ezüstpart ven­dégei. Az idén nyáron pél­dául tíz alkalommal utaz­tatta á Beloiannisz sétahajó a SZOT-üdülök vendégeit Továbbá csónak- és vitorlás- kikötök kialakítására is le­hetőségünk lés*z, ezt: a Ba­latoni Intéző Bizottság is se­em anyagilag. — Ki építi A kikötőt és miből? — Az érintett üdülők, fő­ken t a SZOT anyagi fedeze­tével valósítható meg az ezüstparti kikötő. A kivite­lezést a Mahart üzemigaz­gatósága vállalja. Ehhez van megfelelő kapacitásunk es építési gyakorlatunk. Szak­mai értelemben gondót je­lent Viszont — ezért is fog­lalkozik a témával á Közle­kedéstudományi Egyesület —, hogy a kikötő a etek part Tegnap délután a kapos­vári . Keleti temetőben nagy részvéttel helyezték örök ry govóra Somogyi Pált, a part és a munkásmozgalom legré­gibb somogyi harcosát. A végső tiszteletadáson ott vol­tak: egykori munkatársai, a tömegszervezetek és mozgal­mak képviselői, ismerősei és tisztelői. Ravatalánál párt­munkások és a munkásőr­ség tagjai álltaik díszőrsé­get. A jeles forradalmártól, írótól Dette Ferenc, a városi pártbizottság első titkára vett búcsút, méltatva élet­művét, mindvégig elköte­lezett, kommunista maga­tartását, Megemlékezett hosszú, erkölcsi értékekben gazdag élétútjáról. — inter­nacionalista forradalmár volt, aki jól tudta, hogy a szocializmus Ó3 a humaniz­mus, a förradalfntság és az emberség egymástól elvá­laszthatatlan fogalmak — mondotta —. Tudta: az a feladata, hogy segítsen fel­számolni a ,nyomort, kiala­kítani a dolgozók jobb éle­tét. Töretlen erővel küzdött az új, szocialista társada­lom építéséért. Hatvankét esztendeig volt alkotó, kez­deményező, harcoB egyéni­sége pártunknak. s több évig a kaposvári városi pártbizottságnak. Szociális-' ta életünk szüntelenül meg­Üj üzemcsarnokba költö­zött a Dunántúli Regioná- náiis Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat kaposvári üzemvezetősége .A toponárl úti földszintes épülettömb több mint ezernyolcszáz négyzetméter alapterületű. A Győri Tervezővállalat el­képzelései •alapján a SAEV építette, Kaposvár ’legrégibb vízmüve mellett. A két éve kezdett beruházás huszon­nyolc millió forintba került, sekély Vize miatt 4—300 mé­ter hosszú mólót igényel, s építésekor sokfélét szempon­tot kell majd figyelembe venni. Egyébként a terve­zett menetidő Siófok és az Ezüst part között 15 perc. A kikötő megvalósítás« Után külön hajó beszerzésére nem lesz szükség. A tervek sze­rint ÓFánkétnt indul oda— Vissza egy-egv járat, leg­alább is kezdetben. Később termeszei esen sorra kerülhet az aranyparti kikötő építése is. — Előreláthatólag mikor indulhat az első hajó? — Ha a kikötő építéséhez szükséges pénz a jövő év januárjában rendelkezé­sünkre áll, 1982 nyarán. Ter­vezzük, hogy az Új kikötőt érinteni fogja egy-egy me­netrendi járat is: példáid a Tihany és Siófok köäbtt köz­lekedő hé t az Ezüstparton Családi házak és sorházak építésére alkalmas előre­gyártóit el ennék gyártását kezdte meg a Nyékíádházai Mezőgazdasági Epületelent- gyár. Az üzem, amely eddig főként a mezőgazdasági épü­letekhez, Valamint üzemcsar­nokokhoz készített előregyár­tóit elemeket, most hozzáfo­gott kétszintes, kél, három­éi« négyszűbás beépíthető tetőterületű lakásokhoz szük­ségé* elemek gyártásához i.s. Az ötven, hetvenkilenc és száz négyzetméter alap­területű lakosok M aiapoaas újuló, lüktető fejlődését lát­va boldog érzéssel gondolt arra, hogy amiért dolgo­zott, megvalósult. Kedves Somogy! elvtársi Drága Pali bácsi! Búcsú­zon a megyei és a városi pártbizottság nevében ; an­nak a pártnak a nevében, amelynek a legnehezebb időkben is hű harcosa vol­tál. Búcsúzom pártunk egyik legrégibb tagjától, a kultu­rális és irodalmi élet lelkes, fáradhatatlan, alkotó mun­kásától. Búcsúzom elvtár­said, harcostársaid, bará­taid nevében is. akikhez a közös harc, a közös munka emlékeinek végtelen lánco­lata fűzött. Munkád eredményeit hagytad ránk vigaszul. Eny­hítse fájdalmunkat âz a tudat, hogy mi és az új nemzedékek, további utun­kon találkozunk termékeny életed maradandó alkotásai­val. A síméi a pártezérvézet és a Magyar Partizán Szö­vetség, valamint a munkás- mozgalom somogyi veterán­jainak nevében Mautner József búcsúzott az elhunyt Komógyi Páltól. A koporsót a munkásgyászlnduló hang­jai mellett bocsátották a sírba, amélynek halmát él- borítolták a kegyelet koszo­rúi és virágai. és a Berzsenyi utcai, telepről végleg kiköltöztek à Vizesek. Az új üzemcsarnokban kap­tak helyet a lakatosok, a forgácsolók, a vízórahitelesí­tő és javltóré&zleg, valamint a bÜVárszlvattyú-bemérő, a gépkocsljavító-műhely, és jó néhány korszerű raktár is. A kaposvári üzemvezető, Tatár Kiss Imre ugyanúgy örül a rendezett környezet­nék, mint a telep százöt dol­gozója. A feladatuk a 137 kaposvári mélyfúrású kút, a nyolc vízm őrtelep, a 20 tör­pe vízmű, a termálfürdő, a szennyvíztisztító telep és az igali fürdő létesítményeinek karbantartása, javítása. Az idei munkák értéke majd­nem eléri a tízmillió forin­tot. Az üzemvezetőség dol­gozói építik a kaposvári rendszert Toponárrai össze­kötő vezetéket is, Most a nyomáspróbáknál tartanak. Az egymillió-kétszázezer fo­rintos beruházást október végére fejezik be. A lakato­sok és a villanyszerelők többnyire a helyszíni javí­tásokon dolgoznak. A bú­várszivattyúk , szerelésével, felújításával foglalkozó for­gácsolók inkább hely hez kö­töttek. Mostantól fedett, sze- relőaknával ellátott műhely­ben dolgozhatnak a gépko­csiszerelők is. Fontos, hogy a vízórajavítóknak nem kell állandóan helyhiánnyal küz­deni. Bár a nagyobb mére­tű vízórákat idegen kivitele­zőkkel újíttatják föl. a kiseb­bekből évente így is tizen­négy ezret javítanak, Az Üzemcsarnok: környé­két rendezték, hátul tágas parkolót építenek a jármü­veknek. Készülnék a szabad lóid terű letek parkosítására is. A telephez tartózik két szolgálati lakos. után mintegy 4 nap a Jatt a helyszínem szerelhetők össze. A nyékládházas Mésőpá- nél Budapesten, valamint, a Borsod megyéi F01Y6 község­ben egy-egy tizenöt lakásból álló »mifttetelépülésla «épít fel, hogy a kis lakásépítőket megismertesse épületelérrtéd- nek felhasználhatóságával. U !*, Ezüstparti kikötő Helyi járat a Balatonon is mega.i;.at majd. Hz. A. C«. L. Négy nap alatt összeszerelhető családi házak A vízmű korszerű műhelyei

Next

/
Oldalképek
Tartalom