Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-23 / 249. szám

Öföisf tart a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Az idei tervteljesítésről, a jövő év feladatairól MADRIDI TALÁLKOZÓ Előkészítő megbeszélések Tegnap«*eggel a Kremlban megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának idei őszi ülésszaka. A megnyitó plenáris ülésen részt vett Leonyid Brezsnyev, azSZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnök­ségének elnöke, valamint több más szovjet vezető. A szovjet parlament két. házának képviselői megvi­tatják. és elfogadják *az 1981, évi terv és * költségvetés tervezetét, megvizsgálják az ez évi terv és költségvetés végrehajtásénak menetét, meghallgatják az 1979-es költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, és foglal­koznak egy, a szabálysérté­si eljárásokkal kapcsolatos törvényjavaslattal is. A napirend legfontosabb pontja, a jövő évi terv és költség vetés parlamenti vi­tája egy hosszú folyamat végső szakasza lesz. A do­kumentumokat. a két ház — a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács — állan­dó bizottságai által szep­tember végién létrehozott előkészítő bizottságok vizs­gálták meg. A témák sze­rint alakult bizottságok szak­értők -— az állami bizott­ságok, minisztériumok és más központi hivatalok ve­zetői — bevonásával átte­kintették a terv- és költség- vetési fejezeteket, és javas­lataikat, megjegyzéseiket áz állandó bizottságok október 19-1 együttes ülése elé ter­jesztették. Végül pedig' — keddi plenáris ülésén — az SZKP Központi Bizottsága is megvizsgáltál, elfogadta és a legfelsőbb tanács elé terjesz­tésre javasolta a dokumen­tumokat. A legfelsőbb ta­nács elnöksége ugyancsak kedden tekintette át a. tör­vénytervezeteket és azokat elfogadásra javasolta. A Szovjetunió 1981. évi népgazdaságii és szociális ter­vét Nyikolaj Bajbakov, a minisztertanács ein ok he­lyettese, az állami terv bi­zottság elnöke terjesztette szerdán a legfelsőbb tana® ülése elé. Bajbakov bevezetőjében a végéhez közeledő jelenlegi .ötéves .terv néhány eredmé­nyéről adott összefoglaló ké­pet A tervidőszak végleges elemzését a februárban ösz- szeülő pártkongresszus vég­zi majd el, de — mint a miniszterelnök-helyettes megállapította — máris el lehet mondani, hogy az öt év során új sikerek szület­tek a párt által megszabott, hosszú távra szóló gazdasá­gi stratégia megvalósításá­ban. Ezen belül idén az elő­ző évhez képest a nemzeti jövedelem 3,8 százalékkal emelkedik, éléri a 436 mil­liárd rubélt. Ennek négy­ötödét jóléti célokra fordí­tották, beleértve a lakásépí­tésre fordított kiadásokat. Az ipari termelés 1980 -ban — 1979-hez képest — négy százalékkal, azaz 24 milliárd rubellel lesz* magasabb. A termelés növekedésének több mint háromnegyed része a .munka termelékenységének növekedéséből származik. Bár a mezőgazdasági ter­melést károsain befolyásolta a rendkívül kedvezőtlen idő­járás, az ötéves terv egészét számításba véve a mezőgaz­dasági termelés növekedése magas volt, a termelési évi állaga kilenc százalékkal magasabb, mint az előző öt­éves terv időszakában. A gabonatermelés 12 százalék­kal nőtt, emelkedett a gya­pot más növényeié a hús, a tej, a tojás és a gyapjú termelése, illetve felvásárlá­sa is. A párt által megjelölt életszínvonal-program meg­valósítása során az idén is sok új eredmény született. A lakosság reáljövedelme a múlt évihez képest három százalékkal emelkedik. A munkások és aiz akalmázol­ták reálbére három, #a kol­hozparasztok munkajöve-. delme 3,9 százalékkal ma­gasabb, mint tavaly. A tár­sadalmi alapokból történő kifizető,sek összege 1980-ban 116,5 milliárd rubel — 5.7 sbáaalókkal több, mint ta­valy. Az idén több, mint tíz­millió szovjet ember lakás­körülményeim javítanak a lakásépítési program meg­valósításával. Nagy összege­ket fordítottak a közokta­tásra, az egészségügyre, a nyugdíjak kifizetésére is. A minisztertanács elnök­helyettese ezt követően a jövő évi népgazdasági terv főbb előirányzatait ismer­tette. ^Hangoztatta, a terv biztosítja a népgazdaság, mindenekelőtt a kulcsfon­tosságú ágazatok technikai korszerűsítését, a gazdaság intenzív fejlesztésének meg­valósítását, a meglévő gaz­dasági potenciál hatékonyabb kihasználását, a munka ter­melékenységének követke­zetes növelését. Az előirányzat szerint a nemzeti jövedelem jövőre 3,4 százaiékkal növekszik, s ez az alapja a reáljövedel­mek emelésének, a munka­bérek fejlesztésének, a tár­sadalombiztosítás javításá­nak, a beruházásoknak. Az ipari termelés tervezett nö­vekedése 4,1 százalék, a me­zőgazdasági termelésé 7,5 százalék. Az iparban 3,6 százalékkal kívánják emelni a munka termelékenységét — ez biztosítja a termelés tervezett növekedésének 90 százalékát. A költésigvelés 140,2 mil­liárd rubelt irányoz elő az állami beruházásokra, ez 4,5 százalékkal több, mint az idén. Az 1980. évinél 6 szá­zalékkal többet, 22,6 milldár- dot fordítanak a tudomá­nyos kutatásokra. A tervek szerint a lakos­ság reáljövedelme jövőre 2,9 százaiékkal nő, a munká­sok. és alkalmazottak átlag­fizetése 171 rubel, a kolhoz­parasztok munka utáni ke­resete 123 rubel lesz. A tár­sadalmi fogyasztási alapok 4,3 százalékkal emelkednek, elérik a 121,5 milliárd ru­belt. Több, mint tízmillió ember számára biztosítanák jobb lakáskörülményeket. Jövőre 2,1 millió szovjet ember szerez közép- és fel­sőfokú szakképesítést. A természetvédelem céljaira állami beruházásokból 1.8 milliárdot fordítanak, de ezen kívül a válla,Iáitok, a különböző gazdálkodó egysé­gek is jelentős összegeket használnak fel erre a célra. A Szovjetunió -külkereske­delmi forgalmában 1981-ben tovább növekszik a szocia­lista országok részesedése, az idei 52 százalékról 55 szá­zalékra — mondotta a töb­bi között beszámolój ában Bajbakov. A jövő évre szóló költség - vetési - tervezetet VaszUij Garbuzov pénzügyminisz­ter ismertette. A költségve­tés 298,2 milliárd rubeles bevételt és 298 milliárdos ki­adást irányoz elő. A kiadá­sok több mint fele, 162 mil­liárd az iparfejlesztés cél­jait szolgálja, ennek nagy része a nehéziparba, kerül, de a' közfogyasztási cikkek termelése is jelentősen, 4,2 százalékkal bővül. A mező- gazdaság céljaira az állami költségvetés 51,6 milliárdos beruházást irányoz elő, to­vábbi 20 milliárdot fordíta­nak erre a célra a kolhozok. A költségvetés szociális- kulturális tételeinek összege együttesen 101,8 milliárd, ez 4.6 milliárd rubellel több, mint az előző évben. Továb­bi 25 milliárd kerül felhasz­nálásra erre a célra a vál­lalatok, a' kolhozok, a társa­dalmi szervezetek anyagi eszközeiből. A többi között 530 ezerrel bővítik a böl­csödéi és óvodai férőhelyek számát, 900 ezer gyermek részére építenek új iskolá­kat. Nyugdíjkifizetésre és egyéb társadalombiztosítási célokra 36,9 milliárd rubelt fordítanak. Vaszilij Garbuzov beje­lentette, hogy honvédelmi célokra a költségvetési elő­irányzatoknak mindössze 5.7 százalékát, — 17.05 milliárd rubelt — fordítják. A pénz­ügyminiszter hangsúlyozta : a Szovjetunió és a szocia­lista közösség többi országa az egész világ előtt bizonyít­ja békészeretetét, jószándé­kát. A szocialista országok új, békiés kezdeményezése­ket terjesztettek elő, meg­mutatják az általános lesze­reléshez, a nemzetközi fe­szültség enyhüléséhez vezető utat A beszámolók után. a leg­felsőbb tanács két háza.kü- lön-külön ülésen kezdte meg a jövő évi terv és költ­ségvetés vitáját. Az érdemi találkozó idő­beosztására benyújtott NDK javaslat az egyetlen, amely valóban kompromisszui nos jellegű, kielégíthet minden- iát, kellően figyelembe ve­szi mindegyik fél álláspont­ját, kitér a találkozó min­den szakaszára és mind­egyik szakaszra megfelelő időt biztosít — jelentette ki Jurij Dubinyin nagykövet, a szovjet küldöttség vezető­je a madridi találkozó elő­készítő megbeszéléseinek szerdai ülésén. Az összes többi javaslat nélkülözi az ilyen megközelítést — mon­dotta, nyilvánvalóan a hét­főn este benyújtott luxem­burgi—portugál közös indít­ványra utálva. Dubinyin hozzáfűzte: el­térhetnék a vélemények ab­ban a 'tekintetben, hogy az egyes szakaszokra eiőirány­A múlt hét elejétől új­ságírók, televíziós csoportok várakoztak a svájci konfe­rencia-városban a szovjet— amerikai tárgyalás megkez­désére. A küldöttségek meg­érkezése után nyilvánvalóvá vált: Moszkva és Washing­ton tapasztalt szakértőket küldött Genfbe, olyan dip­lomatákat. akik a SALT— II. szerződés hosszú és ne­héz tárgyalás-sorozatán bi­zonyították képességüket a kompromisszumok megtalá­lásában. Mindazonáltal a genfi megbeszélések különlegesen nehéznek ígérkeznek. Az el­ső találkozóikon még az sem dőlt el, hogy miről is tár­gyaljanak a küldöttségek? Emlékeztessünk : a hadá­szati fegyverkorlátozásról folytatott szovjet—amerikai tárgyalás menetrendjében a második SALT-szerződés után kerülne sorra olyan megállapodás megszövege­zése, amely már az Európá­ban elhelyezett nukleáris fegyverzetet is érinti. A Szovjetunió egyúttal jelezte, hogy előbb-utóbb a, brit és a francia atomfegyverekről szintén tárgyalni kell. Ta­valy azonban a NATO olyan lépési tett, amely az európai katonai egyensúly megbomlásával, új rakéta- fegyverkezési versennyel fe­nyeget. Az úgynevezett euróraké- tákról van szó. Arról a tervről, hogy az elkövetke­ző években a nyugat-euró­aott idő sok vatgy kevés, ezek egyéni megítélést tük­röző véleményeik, amelyek azonban azt kifejezik, hogy az egyes küldöttségeknek mi a célja az érdemi talál­kozón. A valóságban az NDK javaslat időt biztosít mind a helsdníki záróok­mány végrehajtásának meg­vitatására, mind az új ja­vaslatok megvizsgálására, mind pedig a találkozó be­fejező okmányának meg­szerkesztésére — hangsú­lyozta. Ez utóbbira, mint jelen­tettük, az említett luxem­burgi—portugál indítvány öt napnál is kevesebb időt biztosítana, ami nyilvánva­lóan nem lehet elegendő a véleményék egyeztetésére és < közös határozat megszöve- I gezésére. ' pai NA TO-államok területén 572 amerikai, középható tá­volságú rakétát helyeznék el. Ezt a fejlesztést, amely fenyegeti a szovjet—ameri­kai hadászati egyensúlyt, az­zal'indokolják, hogy a Szov­jetunió korszerűsítette kö- zéphatótávolságú raikéta- erőit. Csakhogy ezeket, a ra­kétákat, amelyek kizárólag a Szovjetunió területén állo­másoznak, azért állították fel hogy ikiegyensúlyozzák a Nyugiat-Európában lévő, elő­retolt amerikai nukleáris ra­kétákat, távolsági vadász­bombázókat, valamint a brit és a francia a tóm ütőér őt. Üj NATO- rak éták elhelye­zése Európában tehát nem indokolt. Tavaly december óta a nemzetközi politikában vi­haros hónapok teltek el és sok más.mellett ez a kérdés .szinte állandóan a napiren­den szerepelt. Moszkva mindannyiszor emlékezte­tett rá, hogy ez a lépés ve­zetett a kelet—nyugati kap­csolatok lehűléséhez. Szük­séges tehát, hogy azenlített rakéták ne kerüljenek Euró­pába. Megtárgyalták e kér­dést Schmidt nyugatnémet kormányfő moszkvai látoga­tásán is és a kancellár köz­vetítése hozzájárult a pár­beszéd felvételéhez. A Schmidt—Brezsnyev megbeszélés után. ismeretes­sé vált:" a Szovjetunió még a SALT—II. ratifikálása előtt hajlandó megkezdeni e kérdéskörben a tárgyalást. Kama— Wyszynski találkozó Stanislaw Kania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára találkozott Stefan Wy­szynski bíborossal, Lengyel- ország prímásával — jelen­tette szerdán a PAP len­gyel hírügynökség. A talál­kozón az ország belső ''nyu­galmával és fejlődésével kapcsolatos kérdésekről volt szó. Mindkét fél kifejezésre juttatta azt a nézetet, hogy »az egyház és az állam konstruktív együttműködé­se jól szolgálja az ország érdekeit, ezért folytatják ezt az együttműködést a Len­gyel Népköztársaság javára és biztonságának érdeké­ben«. A genfi megbeszélés elne­vezése vitatott a kezdet pil- lairaatátóÁ Az amerikai fél ugyanis, la saját terminoló-^ g-iáját használva, úgy akar­ta feltüntetni, mintha a na­pirenden csak a Szovjetunió oldalán lévő rakétákról le­hetne szó, illetve azokról a még nem - létező amerikai fegyverekről, amelyek tele­pítését a NATO decemberi határozata előírja. Moszk­vában ezért rámutatnak: az adok-veszek ilyen amerikai felfogása elfogadhatatlan. Megállapodásra, a fegyver­rendszereik leépitésérè, s az új fegyverkezési hajsza el­kerülésére csak akikor lehet számítani, ha Washington betartja a katonai paritás általa is elismert elvét. Te hát : a hadásza ti mérleg ré­szét képező előretolt ameri­kai hordozóeszközök ritkítá­sáról. vagy leépítéséről is tárgyalni kell ! A Pentagon vonakodik ettől. Úgy tünteti fel, mint­ha ezek nem is léteznének. Pedig a szocialista országok közelében lévő repülőterek­ről, a partmenti vizeken ha­józó anyahajakról és tenger­alattjárókról a Szovjetunió területén lévő célpontokat is fenyegetnek az atomrobba- nófejekkel ellátott légi bom­bák, rakéták. A tárgyalásso­rozat elnevezésének — han­goztatják Moszkvában — er­re utalnia kell. Mindez nem formális vi­ta. A szocialista nagyhata­lom képviselői számtalan­szor kifejtették: érdekük a nukleáris leszerelés. Euró­pában már annyi atomfegy­ver van, ami a Hirosimái bomba pusztító erejét sok­ezerszeresen múlja felül. A leszerelés, a fegyverkorláto­zás azonban kizárólag a kölcsönösség alapján mehet végbe. A történelem arra ta­nít, hogy az egyoldalú en­gedmények megengedhetet- lenek ilyen súlyú stratégiai kérdésekben. A Szovjetunió azon van, hogy a dialógust, a lét pár­beszédét fenntartsa. Szüksé­ges a megbeszélés folytatá­sa, a kölcsönös megértés ke­resése. Csak így lehet elke­rülni, hogy az enyhülés ered­ményei még komolyabb ve­szélybe kerüljenek. Ez az egyetlen módja a minden korábbit felülmúló fegyver­kezési verseny elháríitásá­Á rehabilitált riksa Ismét feltűnt a kínai fő­város utcáin a múlt kedvelt és megszokott közlekedési eszköze, a triciklis riksa. Jó­val a felszabadulás után is csaknem húszezer riksa köz­lekedett Peking keskeny ut­cáin, megkönnyítve a több milliós város közlekedését. A »kulturális forradalom« ide­jén azonban felszámolták a riksákat, mondván, hogy a riksa sérti a kínai emberek nemzeti méltóságát és meg­alázó mind a riksásra, mind az utasra nézve. A pekingi hatóságok a jelek szerint felülvizsgálták ezt az »elmé­letet«: A rendőrség kiadta a működési engedélyt az első riksások számára’ és a Hangcsouból rendelt tricikli­ken már megindult az uta­sok szállítása Peking egyes útvonalain. A rendőrség ál­tal megállapított tarifa kilo­méterenként körülbelül há­rom forint, és a szállítási díj rassz idő esetén alku tár­gyát képezi, azaz emelhető. A főváros munkaügyi hi­vatala szerényen »-emberi erővel működtetett, három­kerekű közlekedési eszköz­nek« nevezi a rehabilitált riksákat, amelyek »működ­tetői« elsősorban a középis­kolát végzett munkanélküli fiatalok közül kerülnek ki. Az előzményekhez tarto­zik, hogy a pekingi lakosság régóta panaszkodik a közle­kedési eszközök zsúfoltsága miatt. Egy idő óta olvasói levelek jelentek meg a saj­tóban, követelve a jól bevált és olcsó közlekedési eszköz, a riksa rehabilitálását. A Piac című pekingi lap ve­zércikkben hívta fel a ható­ságok figyelmét arra, hogy ha olyan, Kínánál lényege­sen fejlettebb ország, mint Szingapúr, megengedheti magának a riksák használa­tát, miért kell Kínának sze- mérmeskednie? naik. M. G. A KEFE- ÉS MŰANYAGIPARI VÁLLALAT azonnali belépéssel felvételre keres 2 férfi munkavállaló! raktárkezelői munkakörbe Jelentkezés személyesen a vállalat' munkaügy, osztályán. , , (146624) * Genf: a lét párbeszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom