Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-21 / 247. szám

ff ■ jrgó jelene és jövője / izáskörzet megmaradt Csurgó 1970-ben ei a nagyközség cí­ni' à következő évben N; bt várossá nyilvá­nít a csurgói patrióták gy: (hangoztatott kifogá­sa Atád csak amolyan esi áros és igazság sze­rint irgót illetné a váro­si r. Erre alkalmassá te­szi í rajzi helyzete, adott­ságai $ csaknem nyolc év­száza« i visszatekintő múlt­ja eg. iránt... Az többi tíz év azonban bebizo lyitotta, hogy a tele­pülés fejlődése szempontjá­ból ne/m az a fontos, mi­lyen vastag betűvel írták a nevét a térképeken. Pápai Imre, a nagyközségi tanacs elnöke előtt nem ismeretlen az egykori Atád—Csurgó „viszály”. — Azt hiszem, községünk lakói rég elfelejtették már elégedetlenségük okát, hi­szen Csurgó sokkal több lé­tesítménnyel gyarapodott az utóbbi évtized alatt, mint korábban járási. székhely­ként, 1965-ig alig volt lehe­tőség a fejlesztésre, s ez ér­ződött a lakosság számának alakulasat is: sokan elvándo­roltak, mivel nem látták biz­tosnak itt a jövöt. A lélek- szám ötezer alá süllyedt. Aztán fordult a kocka: kör­nyező községekből hozzánk települtek be az emberek. Ma már 5800 csurgói lakos­sal számolunk. Ehhez azonban sok min­den kellett A nagyközségi rang nagyobb pénzösszege­ket. nagyobb fejlesztési le­hetőségeket hozott. Utak. la­kások épültek, bővítették az oktatási, kulturális és egész­ségügyi intézményeket, illet­ve a közlekedési hálózatot Az ipari üzemek fejlesztése révén gyarapodott a munka­helyek száma, Az emberek munkát, megélhetést talál­tak, biztosítva látták jövő­jüket, s így akarva, nem akarva az egykori járási székhely megtar­totta hajdani von­záskörzetét. A környező közsé­gekből ma is na­gyon sokan jár- • nak ide dolgozni, vásárolni. Egy jellemző adat en­nek illusztrálá­sára: a csurgói üzemek több mint kilencszáz bejáró dolgozot íóglalkó'ztatnak. A községi ta­nácsok összevo­násával termé­szetesen gondol­ni kellett a társ­községek — Csűr-, gónagymarton, Somogycsicsó es Szenta — fejlesz­tésére is. Az el­telt évtized ezek­nek a települé­seknek az élete­ben is jelentős változást hozott. Mindenütt tel­epültek az alap­ellátást nyújtó legfontosabb kereskedelmi egységek. Szi lard burkolatú utat kapott Szenta — ez ugyanis felté­tele volt az autóbuszjárat indításának. A jelen és a közeli jövő feladata, hogy a társközségekben minél több járda épüljön. Ehhez a ta­nács anyagi támogatása mel­lett a lakosság társadalmi munkáját is számításba ve­szik. Mint minden település to­vábbi fejlődésének, így Csurgó gyarapodásának is fontos tényezője a megfele­lő vízellátás. A községben jelenleg 26 kilométer hosz- szú az ivóvízhálózat, s a kutak naponta 800 köbméter vizet adnak. Ezek kapacitá­sa azonban az idén elké­szült mélyfúrású kúttal sem elégíti ki az egyre növekvő vízigényt, ezért azt tervezik. hogy jövőre még egy kutat fúrnak. Nagy fordulatot hoz a köz­ség életében a jelenlegi legnagyobb beruházás meg­valósítása: a szennyvízcsa­torna építés. A hat kilomé­ter hosszú hálózatot és a víztisztító művet 1982-ben adják át; e csatornahálózat létrehozása módot nyújt1 majd a többszintes lakások egyre nagyobb elterjedésé*^ sere. A VI. ötéves terv célkitű­zésiéiről a tanácselnök így beszél: — A lakásépítés, a szenny­víz- és ivóvízhálózat további növelése mellett az új tizen­hat tantermes általápos is­kola létrehozása a legfőbb célunk. A tervek készen vannak, a kivitelezést ta­vasszal kezdik meg. Min­den reményünk megvan, hogy 19881ű szeptemberében már az új iskolában kezdik a gyerekek a tanévet. Leg­nagyobb gondunk a bölcsö­déi helyek növelése, mert az hiányzik legjobban a csurgóiknak. 12 millió fo­rintba kerülne, s a helyi üzemek sem zárkóznak el attól, hogy anyagiakkal se­gítsék az építkezést. A ren­delkezésünkre álló összeg azonban kevés, központi tá­mogatás nélkül nem tudjuk megoldani. Szeretnénk a régóta vajúdó szállodakér­dést is megoldani : erre a tavasszal megnyíló berzen- cei határátkelőhely miatt volna különösen nagy szük­ség. Íj. ,1. A Mezőgép sokféle alkatrészt gyárt Garanciális favitás, gyorsszerviz és állandó ügyelet Több mint, egy évtizede fog­lalkozik a mezőgazdasági gépek javításával, karban­tartásával Sreiber József, a Kaposvári Mezőgép szol­gáltatórészlegének vezető­je. A részleg dolgozói szere­lik össze és javítják az Ag- roberhez érkező kombájno­kat, az import mezőgazdasá­gi berendezéseket. Ezt a munkát Somogybán és Za­la megyében végzik. Van azonban az ország egész területére kiterjedő kötele­zettségük is: az NDK-gyárt- inányú, Petkus típusú, mag­tisztító gépcsalád karbantar­tása, illetve saját termékeik garanciális és garancián tú­li javítása. A vállalat bago- di gyáregysége Zala megyé­ben a fejő- és a hűtőgépek beszerelését és karbantartá- sát végzi. A mintegy negy­ven-tagú szolgáltatócsoport természetesen a társ Mező­gép vállalatok termékeit is javítja. — A mezőgazdasági gépek szervizelésével eltöltött ti­zenkét év hosszú idő. Mi­lyen tapasztalatokat gyűjtött ez alatt az idő alatt? — kér­deztem ám bér Józsefet. — A nagy teljesítményű gépek a karbantartókat is nehezebb feladat elé ál­lítják. Egyre több a korszerű, hidrosztatikus meghajtású gép, a mun­kagépeket is többféle hid­raulikus berendezéssel szere­lik föl. Ezeknek a javítá­sához, beállításához mérőmű­szerek kellenek. Egyik fel­adatunk ezért az emberek állandó továbbképzése. Erre külföldön, a környező szo­cialista országokban, és itt­hon a körmendi és a mező­túri mezőgazdasági főiskolán van lehetőség. Ha a többi országgal hasonlítón össze tevékenységünket, azt mond­hatom, nem vagyunk elma­radva. Talán az a különbség, hogy kint jobban kedvelik az egykor nálunk is használt fődarabcseres felújítási rend­szert. A külföldi gyártók elé­gedettek a munkánkkal. — Mi okozta a legtöbb gondot? — Van egy. s ez évek óta kísért: az alkatrészellátás. Az új típusokhoz, ..belépé­sük'’ után, nincs alkatrész. A kereskedőknek pedig nincs információjuk arról, hogy tru­re volna szükség. Vélemé­nyem szerint ez az állapot még jó pár évig megmarad. Országos értekezleteken mindig visszatérnek iá, de a hiánycikklista változatlan. Ezt a gondot enyhíti ugyan, hogy a* Mezőgép alkatrész- ellátása nagyon sokat tejiö- dött: ima már gyorsan le tudjuk gyártani a hiányzó cikkeket. Erre jó példa volt ezen a nyáron az E—516 tí­pusú NDK-beli kombájn hidraulika-szivattyú j ának meghajtó tengelye. A gyártó nem szállított, a tengely vi­szont sürgősen kellett; vál­lalatunk 1. számú gyára azonnal elkezdte a gyártást, így a meghibásodott kom­bájnokat huszonnégy óra alatt ki tudtuk javítani. A Mezőgép-hálózat óriási tö­megben száifít alkatrészt minden évben a Mezőgazda- sági Gépellátó Vállalatnak. Nem is a hazai, hanem a külföldi gépek tartozékainak pótlásával van baj. ősszel nagyon torlódnak a mezőgazdasági munkák, ilyenkor lökésszerűen érkez­nek hozzánk a bejelentések: Fejlesztik a mezőgazdaságot Bársonydzseki Kalinyinbói Felajánlások a XXVI. kongresszusra Az üzemek. gazdasagok közösségei megkezdték a felkészülést az SZKP XXVI. kongresszusára szovjet test­vérmegyénkben. A Kalinyin területi gyárak egymás után jelentik be. hogy milyen felajánlásokat tettek a kong­resszus tiszteletére. Üjabb munkasikerek ke] kívánja fo­gadni a nagy eseményt a Kulinyim Exkavátorgyár. A jobb eredményeket a tech­nológia korszerűsítésével, a munka jobb megszervezésé- vel érik el. A gyár termé­kei igen keresettek a Szov­jetunióban és külföldön — köztük hazánkban — is. A munkások úgy határoztak, hogy tovább növelik a Ki­váló áru védjegyre méltó exkavátorok arányát. A kongresszusi felajánlás ré­vén szeretnék elérni a hat­vankét százalékot. S közben előkészítik egy új típusú exkavátor gyártását. A XXVI. kongresszus megnyi­tásának napján terven felül öt exkavátort készítenek a gyárban. Négy év óta az egész or­szág figyelme kíséri a kali- nyini szilikáttéglagyár hat présgepkezelöjének verse­nyét. A tizedik ötéves terv első évében a termelékeny- seg növelését, a jobb minő­séget vállalták. Munkájuk­ról. terveikről levelben szá­molták be Leonyid llji.es Brezsnyevnek, s ő a válasz­levelében sok sikert kivant felajánlásuk teljesítéséhez. A hat présgépkezelő közül Marija Andrejevna Jersova két évvel ezelőtt megkapta a Szovjetunió Állami Díját. A kiváló munkásnő Klav- gyija Matvejevna Szamujlo- va présgépkezelővel most beszámolt a négy év óta tartó verseny eredményéről. Közben azt is szájába, vet-, ték, mennyi tartalékuk van a termelékenység további növelésére. Ha nagyobb len­ne a raktártér, ütemesen ér­keznének az égetővagonok, megoldanák az anyag auto­matikus nedvesítését, meg több téglát préselhetnélek. Az országos hírű munkáskö­zösség ,4 XXVI. kongresszus tiszteletére 26 kimagasló tel­jesítményű hét elnevezéssel mozgalmat kezdeményezett a sziíikattéglagy árban. Testvéraiegyénk mezőgaz­daságának fejlesztése az egész ország érdeke. Külö­nösen nagy örömmel fogad­ták a Kalinyin terület lakói, hogy az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa határozatban rögzítette, miként- mozdítja elő a terület mezőgazdasá­Tavasszal is ugyanez ^ hely­zet. A bagodi és a kaposvá­ri, nagy létszámú szerelőcso­portunk főleg a helyszíni javításokkal foglalkozik. A gyáregységekben pedig két­es öttagú csoportok állnak vasárnap és hétköznap ké­szenlétben a bonyolultabb forgácsoló- és lakatosmun­kák elvégzésere. A kaposvári Mezőgép vál­lalat szolgáltatórészlege két éve működik a jelenlegi szervezeti rendben. Munká­jukra jellemző, hogy sem az átszervezés előtt, sem utána nem fizettek kötbért késlekedésért, bár szinte minden somogyi és zalai szövetkezettel kapcsolatban vannak. Tevékenységük bo­nyolult, nagy szakmai hoz­záértést és önállóságot kö­vetel. Huszonkét gépkocsival járják a szerelők az orszá­got. Különös, de így van, a szervizszolgáltatást vég­zők egyik legnagyobb gond­ja, hogy kisteherautóikhoz, áruszállítóikhoz ők maguk sem kapnak elég alkatrészt. Cs. L. gának további fejlődését. 1981 és 1985 között 1266 millió rubelt használhatnak fel erre a célra a testvér- megyében. Ez húsz száza­lékkal több. mint amennyi a ,X. ötéves té'rv idején állt rendelkezésre. Ezenkívül a kolhozok további 720 millió rubelt kapnak a technikai fejlesztésre. A terület fal­vaiban kétszer annyi lakás épül. mint az előző időszak­ban. A határozat szellemé­ben ezer traktorral, két és fél ezer tehergépkocsival, nyolcszáz kombájnnal kap többet a terület mezőgazda­sága ebbén az öt évben. Egyre több szovjet gyár használja fel a fejlett tőkés 'országok termelési tapaszta­latait. A moszkvai olimpia idején kereskedelmi tárgya­lásokat is folytattak. Az egyik olasz céggel kötött szerződés szerint átveszik a barsonydzsekik és -nadrágok gyártásának technológiáját. A Kalinyini Ruhaipari Egye­sülés 1981-től kezdi meg az új termékek gyártását. A választás elsősorban azért esett a testvérváros üzemei­re. mert a gazdasági veze­tők eddig is felkarolták a választék növelését szolgáló kezdeményezéseket. Az sem mellékes, hogy eddig is volt náluk korszerű nadrágvarró szalag, már régebben beál­Az autószerelő befejezte a munkát, a tulajdonos átve­szi a kocsit, beül, indít, s amikor oldalra néz, a mel- . let.te levő ülésen egy kár­tyát talál. »-Tisztelt ügyfe­lünk! Gépkocsijának javítá­sát a Március 15. szocialista brigád tagjaként végeztem. Remélem, hogy munkámat — melyért teljes felelősség­gel tartozom — megelége­désére végeztem el. Ellenke- . ző esetben szíveskedjék ész­revételé t az üzemvezetővel közölni. A szerelő aláírása. Ugye, milyen jó lenne, ha ilyen kártya akadna a ke­zünkbe, ha televíziót, hűtő- szekrényt vagy akar gépko­csit javíttatunk. Egyelőre csak azoknak van részük ebben akik a boglárlellei Vas—Műszaki és Hűtőgép- javító Ipari Szövetkezet au­tószervizében veszik igénybe a szolgáltatásokat. A siófoki járási KlSZ-bizottság az év elején indította el a Mun­kád mellé add a neved! ak­ciót. s erre »válaszolt» a szerviz ifjúsági szocialista brigádja. Nem volt könnyű dolga Resch Jánosnak, • aki brigád-vezető és KISZ-titkár egys-zemélyben. Nagy fele­lősséget vállaltak a fiatalok azzal, hogy nevüket adták garanciának. — Már 1974-ben is volt egy hasonló kezdeményezés, ám akkor épp ettől a fele­lősségtől riadtak vissza. Amíg az elégedetlen ügyfél . csak úgy jön vissza, hogy egy szőke férfi javította (rosszul) a kocsiját, addig nincs nagy baj. Ám ha név szerint keresnek, az már kellemetlen. Most egyébként a hat évvel ezelőtt készült kártyákat használjuk, de még mindig csak a mi bri­gádunk ... Elég nehéz volt meggyőzni a fiúkat. — Mit jelent ez a napi munkában? — Ugyanazok a követel­mények érvényesek, mint eddig, de jóval nagyobb fi­gyelemmel, pontosan, lelki» ismeretesen kell dolgozni. — Hogyan fogadják az ügyfelek ezt a gesztust? .— Általában csak akkor veszik észre a névjegykár­tyát, amikor már a kapun kívül vannak. Sokan meg­lepődnek. Számunkra rend­kívül jó érzés, mikor ujaob javításra hozzák a kocsit és név szerint bennünket kér­lítottuk száz univerzá is Textima gépet a termelésbe. A megkötött ('szerzőiét sze­rint jövőre már fél-fél mil­lió divatos bársonydzseki és -nadrág készül Kalinyinban. A következő öt évben a to­rinói cégtől tíz új termék gyártását veszik át. S hogy a legkorszerűbb termék után most egy ősire ugrunk át. annak az az oka, hogy Rzsev városában visz- szatértak a hagyományok­hoz. Sokat törték a fejüket, mivel rukkoljanak ki, hi­szen más ősi városoknak, mint például a tulaiaknak ott van a szamováruk. A város története adta az öt­letet: valamikor messze föl­dön híres mézeskalácsot sü­töttek Rzsev ben. A Szovjet­unió népeinek leningrádi néprajzi múzeumában dísz­helyen láthatók a rzsevi mézes kalácsos mesterség szerszámai. A rzsevi ke­nyérgyár vállalta a mézes­kalács sütését. Aki ma be­tér a város boltjaiba, em­lékbe vihet a Rzsev címe­rével, feliratával ékesített mézeskalács szuvenírekből. S ha netán megkóstolja, ak­kor sem csalódik, hiszen a kenyérgyár szakemberei a leghíresebb régi recepteket használják fel a sütéshez Lajos Géz» nek. Mindannyian nagyon fiatalok a brigádlagok, de már állandó ügyfeleik van­nak. A tizenhárom tagú brigád­ban dolgozik Kis József. aki az ifjúsági mozgalom­ban szervező titkári felada­tokat lat el. — A szerelőműhelyben láttam egy érdekes dolgot. A brigád faliújságot tett a falra... — Ezen az időszerű ese­ményekről készítünk össze­állítást, várakozás közben gyakran elolvassák az ügy­feleink is.' Ezüstkoszorús a brigádunk, most az aranyat szeretnénk elérni. — Mit tesznek érte? — A községben már tud­ják, hogy mindenhol szíve­sen segítünk, kaptunk már társadalmi munkáért kitün­tető oklevelet, vöröskeresz­tes dicséretet. Vállaltuk, hogy a kongresszus jegyé­ben ezer óra társadalmi munkát végzünk, s eddig több mint hétszáz órát dol­goztunk. Sokszor nagyobb utánjárást kíván, hogy hi­vatalosan is elkönyveljék ezeket az órákat, műit ma­ga a munka ... — Vajon változott-e a szolgáltatás minősége a név­jegykártya bevezetése óta? Ezt Nyúlás Lajos telepve­zető-helyettestől kérdeztük. — Jóval kevesebb a rek­lamáció a brigádtagok mun­kájára, s ennek nemcsak a kártya az oka. A jó, lelki- ismeretesen végzett javítás­ra ösztönöz még a teljesít­ménybérezés. Az űj brigád - tagoknak szintén szembe kell nézniük a felelősséggel örülünk a kezdeményezés­nek, az ügyfelek is szívesen járnak vissza. A járási KISZ-bizottság még nem értékelte a moz­galom tapasztalatait, de biz­tos, hogy az autószerviz Március 15~e ifjúsági szo­cialista brigádjának nevet az elsők között fogják emlí­teni. Jó lenne, ha minden KISZ-es mozgalom nélkül a szolgáltatás más területén is munkájuk mellé adnák ne­vüket a dolgozók. I. É. Névjegy az autó ülésén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom