Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-19 / 246. szám

EGY TÉMA KRÓNIKÁSA „Férfiak nők nélkül” Algimantasz Vidugirisz ope­rator és rendező a Toktoguli vízierömű tiszteletbeli építő­je forgatás közben. „Vidugirisz a maga módján építi erőművünket — írta a Pravda című lap, miután be­mutatták a „Narini napló” című filmet. — Nem véletle­nül választották az építők a filmrendezőt a Tokoguli víz­erőmű tiszteletbeli építőjévé.” A DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI ÉS KÖZMŰÉPÍTŐ VÁLLALAT fonyód-bélatelepi építésvezetősége fölvesz — meghatározott időre — egy vezető adminisztrátort közgazdasági középiskolai végzettséggel. Jelentkezés az építésvezetőségen: Fonyód-Bélatelep Balassa Bálint a. fi 4661 7) Életkora — 120 év. Grúzia Kesal falujának leghíresebb lakosa Ali Alijev, aki nemrég töltötte be 120. életévét. 1955-ben ment nyugdíjba, de azután sem tudott meglenni munka nélkül. A helyi kolhoztól háztáji földet kapott, ahol ma is kertészkedik. Ali Alicv- nek népes családja van, tíz gyereke, 18 unokája és 12 dédunokája. Számítógép az autóban Az elektronika járműipari alkalmazását 1958-ban kezd­ték meg. A haszonjárművek - ben. ekkor állították üzembe első ízben a szilíciumdiódá- kat a váltakozó áramú di­namó áramának egyenirá- nyítására. A hétvenes évtized végén a Chrysler—Simca gyár Ho- rizont SX típusába számító- " gépet építettek be. Ennek adatait a gépkocsi vezetője digitális jelek formájában egy műszerlapról olvashat­ja le. Számokban kapja te­hát a vezető az információ­kat a pontos időről, a ben- zintartályban az üzemanyag állásáról, a gépkocsi fo­gyasztásáról, .a lefutott ki­lométerekről, az indulástó’ megtett távolságról, az át­lagsebességről, az átlagfo­gyasztásról stb. A Horizont SX típusú gép­kocsit sebességprogramozó rendszerrel is ellátták, ezt a vezető a kormányháztól bal­ra kinyúló kis kar segítsé­gével iníűködteti. A progra­mozó berendezés az 50 km/ óránál nagyobb sebességnél automatikusan tartja a ve­zető által kiválasztott és beprogramozott sebességet. Képünkön: a Chrysler— Simca Horizont SX számí­tógépének a műszerfala. A kirgiziai Narin folyón épülő vízlépcső filmkróniká- járlak új fejezete lesz az a já­tékfilm, amelynek felvételeit nemrég kezdte meg Algiman- tasz Vidugirisz neves szovjet rendező és operatőr. A „Fér­fiak nők nélkül" című film nemsokára a nézők elé kerül. A Toktoguli vízerőmű épí­téséről készült ' „Narini nap­ló" és a „Nyugtalan nap éve” című dokumentumfilmjeinek témáját folytatta tovább, amikor megírta egy játékfilm forgatókönyvét azokról az emberekről, akikkel együtt kezdték, majd együtt fejezték be a Toktoguli es Kurpszajsz- ki vízerőfnűvet. 17 évvel ezelőtt, a Film- vészeti Főiskola elvégzése után Algimantasz Vidugirisz a kirgiz filmstúdióban kez­dett dolgozni. A tehetséges rendező már első dokumen­tumfilmjeiben képes volt túl­lépni a szenvedélytelen té­nyek bemutatásán, a film nyelvén beszélni a Narin le- igázóinak nagyszerű jellemé­ről. Algimantasz Vidugirisz hőseivel együtt gumicsónako­kon jutott el a jövendő épít­kezés helyére, megmászta a függőleges sziklákat, jefilmez- te az első gépek és berende­zések szállításának hihetetlen nül«*iehéz munkáját. A „Narini napló” és a „Nyugtalan nap éve” című filmek a dokumentumfilm műfaj kitűnő alkotásai. A rendező 15 évig dolgozott e filmeken. A másfél évtizedes munka kialakította a kutató türelmét, a krónikaíró alapos­ságát, a barát hűségét, a sa­ját lémáját szerető rendező tehetségét, a nehézségek és megpróbáltatások elviselésé­nek képességét. Algimantasz Vidugirisz, a Kirgiz SZSZK érdemes mű­vésze, két tucatnyi film for­gatója. Számos kitüntetése van, közöttük a krakkói fesz­tivál Aranysárkánya, a tehe- ráni fesztivál arany szobra, a tamperei nagydíj, a grenoblei Grand Prix és a lipcsei fesz­tivál Ezüstgalambja. Tivoli csak egy van... T észta-csipke Amott bábelőadást, balett­műsort, jazz-hangversenyt hirdetnek a transzparensek, gyermekjátszótér, gyeraiek- színház hívja a kicsinyeket. A felnőtteket éttermek, bá­rok, táncos szórakozóhelyek csábítják. Bűvészek, akroba­ták, trapézművészek szó­rakoztatják lélegzetelállító számaikkal a közönséget. Aki a kevésbé izgalmas szó­rakozást kedveli, csónakáz­hat a Tivoli táv ári", amely az egykori városárok maradvá­nya, beüthet a dodzsembe, lá'mvasúton, célba lőhet, s szórakozhat a legkülönbö­zőbb játékokkal. Trombita és sípszó jelzi a színponrpás Tivoli Gárda közeledtét. A piros-fehér díszruhás, kéksapkás gárda — 9—16 éves fiúkból áll — a királyi testőrgárda kicsi­nyített mása. Zeneszó, pará­dés felvonulás a programjuk a Tivoli megnyitása óta — immár 138 éve. Éjfélkor sziporkázó, színes virágok tűnnek fel az égen. A Tivoli káprázatos tűzijá­tékkal zárja /kapuit. repülhet a körhintán, a hul­Lovak a vaskorban Tivoli csak egy van, a koppenhágai. Mert próbál­ták ugyan utánozni, lemá­sol™, de hasztalanul. Azt a vidám, önfeledt hangulatot, amely a koppenhágai Tivo­liban magával ragadja az embert, sehol másutt nem tudják produkálni. A Tivoli Koppenhága, de talán az egész világ legna­gyobb szórakozóparkja, 80 ezer négyzetméteren terül el. 1843. augusztus 15-én nyi­totta meg először kapuit. A divatos mulatópark megépí­tésének ötlete Georg Cars- tensen nevéhez fűződik. A hajdani erődítmény színhe­lye az 1800-as években is katonai terület volt. Cars- tensen úgy kapott építésre engedélyt, hogy kikötötték, az épületek csak fából, üvegből, textilből készülhetnek, hogy gyorsam le lehessen bontani, ha ismét hadi célokra kell a hely. Erre azonban nem ke­rült sor. De a követelések hozzájárultak a könnyed, kí­nai kupolás építkezés, az úgynevezett Tivoli-stílus megteremtéséhez, amelynek eredményeképpen fantázia­dús pavilonok, minarettek, kupolák, pagodák népesítik be a kertet. Andersen cso­dálatos mesevilága elevene­dik itt meg. A kínai stílusú pantomim színház a kert legöregebb épülete, attrakciója is párját ritkító. Homlokzatára azt ír­ták fei: „Öröm másoknak örömet szerezni”. A hang- versenyteremben Lumbye — a dán Strauss — szerze­ményei csendülnek fel. / A szakirodalom mind ez ideig nem tudott világos ké­pet adni az európai őskori lovak osztályozását illetően, aminek sok oka közül töb­bek között azt említik fel, hogy különböző szempontú vizsgálatokat végeztek, nem volt egységes a mérési módszer, nem végeztek ösz- szehasonlító vizsgálatokat és kevés anyagot vizsgáltak. Az elmúlt évek során azonban lehetővé vált min­den közép- és kelet-európai leletet áttanulmányozni, azo­nos módszerekkel vizsgálni. A mérési adatokból az de­rült ki, hogy a vaskorszak­ban Európában két jól elkü­löníthető csoportokra lehe­tett a lovakat választani. A keleti csoport, amelyből a szkíta lovak lehetnének szár­maztathatók, az Al-táj hegy­ségig követhető és nyugat felé Ausztriáig nyomult elő­re. A másik csoport Nyt*- gat-Európa vaskori lova. A kukorica második fölfedezése Minden egyes kokuricaszem hatalmas energiaátalakító gyár., mely önmagát megezer- szerezi. Nincs még egy nö­vény, amelynek termelésével • az emberek adott nagyságú területen több fehérjét állíta­nának elő. A 0.1—0,3 gramm súlyú kukorieaszemből pár hónap alatt a nedvesség, a talajtápanyag és a napener­gia hatására embermagasságú növény lesz. m Hazánkban a termelt fe­hérje 40 százalékát adja a kukoi'ica. Érthetően nő tehát e „csodanövény” népgazdasá­gi jelentősége. A legutóbbi évtizedig a ku­koricában csupán az állatok takarmányát látták. Csak a hetvenes évek elején jelent­kező energiaválság döbben­tette rá az embereket a ku­korica kínálta lehetőségek­re... A növény fényes világ­piaci pályafutásának nyitja épp e hihetetlenül sokoldalú felhasználhatóság. A nagy termelőországokban — így Kanadában és az Egyesült Államokban — valóságos „kukoricáipar” jött létre. A belőle nyert folyékony cukor a táplálkozás szem­pontjából egyenértékű a ré­pacukorral, így ezt a likőrök és üdítő italok előállításánál hasznosítják. A kukoricából kivont szőlőcukor, a karbit, a C-vitamingyártás alapanya­ga. Keményítőjét a textil-, papír- és söripar hasznosítja. A növényben föllelhető enzi­meket a gyógyszeriparban és a mosószergyártásnál alkal­mazzák. A sotr még hosszú, hiszen a szem mellett a nö­vény melléktermékei, a szár vagy a csutka is fontos alap­anyagok ... Hasonlókról a legutóbbi időkig csupán a Delta kül­földi filmhíreiböl vagy a szaklapok tudósításaiból ér­tesülhettünk. A kukorica szé­lesebb körű hasznosításával kapcsolatos hazai kezdemé­nyezésekről cáak az utóbbi egy-két évben érkeztek hírek. A kukorica fölfedezésében itthon vitathatatlanul a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kombi­nát jár az élen, melynek szakemberei a nemrégiben megrendezett bábolnai napok eseménysora kapcsán adtak számot kezdeti — ámde bíz­tató eredményeikről. A kukoricában rejlő ener­gia felhasználása érdekéiben építik azt az országban eddig egyedülálló üzemet, mely na­ponta 250 tonna kukoricából gyárt majd különféle termé­keket, elsősorban csíraolajat. A finomított kukoricacsíra- olaj különleges biológiai ér­tékénél fogva (zsírsavössze­tétele, vitamintartalma) a vi­lágpiacon — az olívaplaj után — a legkeresettebb és legdrágább növényi zsiradék. Bármilyen különösen hangoz­zék is, Magyarország — ma­gas szintű kukoricatermesz­tése révén — „olajexportőr­ré” lesz... A csirátlanító üzemből ki­kerülő kukorica nagyobb ré­szét különféle lisztekké és darákká dolgozzák fel. Az úgynevezett sörgriz például fontos söripari nyersanyag le­het. A világhírű Tuborg sör előállításához több mint 20 százalékban kukoricagrízt használnak. Szabadegyházán épül a gyár, amely kukoricából töb­bek között alkoholt és folyé­kony cukrot is készít majd. Kevéssé tudott, hogy a kuko­ricaalkohol ma már a robba­nómotorok üzemeltetésében is szerepet kap, mint az üzemanyag egyik fontos alko­tóeleme. A kukorica melléktermékei közül a legjelentősebb a szár, melynek évente máig is kár- bavesző mennyisége eléri az ötmillió tonnát. Ez mintegy másfél millió tonna keményí­tőnek felel meg. E példákból is látható, hogy a kukorica jórészt még kiaknázatlan energiabánya, a holnap nagy lehetősége. Az aztékok ma jd ezeré szent növényét Kolombus dezte föl Európa számi (Magyarországra 1590 tá, Dalmáciából érkezett.) Mi fél évezred után világsze fölfedezik a kukoricát. DMOGYI NÉPLAP Szovjet-Azer­bajdzsán egyik városa, Seki, ős­idők óta híres aranykezű mes­ter-e írói. Csodála­tos fafaragásokat festett faládákat dús fantáziára valló dísztárgya­kat készítenek. De mindentől eltérnek a 74 évet cukrász, Bahsak Babajev mester­munkái. Tö bt mint fél évszázada ■ űzi a mesterségét A Babajev ké­szítette különle­ges keleti édesség a pahlava példáu valóságos tésztá­ból készült csipke amelyet rizsliszt bői állít össze dióval, színe vajjal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom