Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-19 / 246. szám

rr f M ______jr FE LELŐSSÉG A KISKÖZSÉGEKÉRT Valin úgy is nevezhetnénk azt a társadalmi folyamatot, amely körülbelül egy évtize­de tart — s nyomán elnépte­lenedő falvak vagy virágzó közigazgatási központok jöt­tek létre —, hogy a legújabb honfoglalás. A településszer­kezet. megváltozása különösen érezteti hatását Somogy me­gyében. A lakosságnak itt csupán a 34,1 százaléka él vá­rosban, a másik egyharmada társközségekben. A tanácsi körzetesítés új központokat hozott létre, de ezekben a központi községekben a kö­zösségek még csak kialakulá­suk elején vannak, a kisköz­ségekben pedig már megszűnt a régi közösség. A kisközségek, az ezer lé- lekszám alatti települések olyan hátrányokkal küzde­nek, amelyékhek orvoslása nemcsak egy-egy falu gond­ja, hanem az egész' közigaz­gatási egységé, à most szer­veződött új, nagy „családé". A társadalmi mozgás iránya egyes részterületeken időköz­ben meg is változik: a koráb­ban elnéptelenedett általános iskola alsó tagozata ismét be­népesülhet. A társközségek iránti fele­lősség megnyilvánult a Ha­zafias Népfront Somogy me­gyei Bizottsága elnökségének minapi ülésén is, ahol a me­gyei művelődésügyi osztály is a Népfront művelődési mun­kabizottsága terjesztette elő beszámolóját a kisközségek­ben élő százezer ember köz- művelődési helyzetéről. A társközségek közművelő­dési helyzetét — az alapellá­tást és az intézmény, vagy amatőr művészeti csoport kö­rül kialakult életet — nagy színvonalkülönbség jellemzi, ezt. állapította meg a beszá­moló. Megfelelő az intézmé­nyi ellátottság Balatonbe- rényben, Istvándiban, Buzsá- kon. figyelemre méltó közmű­velődési közösségek működ­nek Mosdóson, Kercseligeten, Mesztegnyőn. Pogányszentpé- teren, Rinyabesenyőn, az ol­vasómozgalom szempontjából kiemelhetjük Kálmáncsa, Te­leki, Nemesdéd szerepét, ám a települések huszonöt száza- lékén kritikus a helyzet. Az elöregedett könyvtárépületbe nem lépnek be szívesen az emberek, s a szerény művelő­dési lehetőségek további ér­dektelenséget szülnek, csök­ken a tudományos ismeretter­jesztő előadások száma (főleg a kaposvári járásban). A körzetesítés folyamatát sok helyen az igazgatási kör­zet helyi vezetői befejezettnek tekintik, másutt a helyi irá­nyítás figyelme nem terjed ki a székhely községén túlra. Bénító ez a szemlélet. A társközségekből, miután á helyi tanács megszűnt, többnyire elköltözött az isko­la is, a megüresedett általá­nos iskolai épületek művelő­dési hasznosítása — bár er­ről a megyei tanács határoza­ta intézkedett — e kelleténél lassabban halad. És a tíz-ti­zenöt éve épült falusi műve­lődési intézményekkel mi tör­tént az elmúlt időszakban? Ezek is kihasználatlanok, s állapotuk fokozatosan rom­lik, Büssüben, Bodrogon, Csombárdon, Hedrehelyen, Somogygesztiben fiatal műve­lődési otthonok pusztulnak el, ha időben nem gondoskodnak róluk, nem tér vissza az élet a falak közé. / A „közös hasznosítás” ezek­ben a kisközségekben nem­csak gazdaságos, hanem az egyetlen lehetőség is, hogy új közösségek .alakulhassanak, s azokban tartalmas legyen az élet. Nem lehet azön vitatkoz­ni, hogy kiköltözik-e a könyv­tár vagy marad az épületben, mert a KISZ-fiatalok önálló otthont .szeretnének berendez­ni maguknak. A kulturált könyvtári környezetben keli megtalálniuk a művelődés, o ’ közös szórakozás, a klubélet lehetőségeit. Helyesen foglalt 'állást a helyzetelemzés — hogy a jö­vőben a települések érdekvi­szonyai alapján teremtsék meg az alapellátás feltételeit. Azaz: eddig egyoldalúan csak a székhely községek^öhettek szóba a kulturális intézmé­nyek központosításában. A társközségek közművelő­déséért nemcsak a székhely község, felelős. A járási és körzeti művelődési központok munkaköri feladata, hogy se­gítsék a kisközségekben éló emberek igényeinek a kielé­gítését, illetve az igények éb­resztését. Ilyen feladata van a megyei művelődési köz­pontnak és több megyei in­tézménynek. A mozi üzemi vállalat az elnéptelenedő mo­zik gazdaságtalan működteté­sét is vállalta, a korábbi igé­nyeket leszállítva, de bizto­sítja, hogy a kevésbé ráfizeté­ses „vándormozik” alkalman­ként eljuttassák a legkisebb településekre is a filmművé­szeti alkotásokat. Az év végén a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága napirendre tűzi a somogyi kisközségek közművelődési helyzetét. A népfront elnöksé­ge a beszámoló alapján nem­csak saját feladatait jelölte ki a következő időszakra, ha­nem — bizonyára — haszno­sítható az a vita is, amely kiemeltje: az alapellátás, a személyi és tárgyi feltételek javítása mellett a társközsé­gekben fokozni kell a közös­ségi életet. A helyi társadalmi szerveknek ebben kiemelkedő szerepük van. A Hazafias Népfront közelgő választásai alkalmat adnak arra, hogy az újonnan megválasztandó tes­tületekben olyan személyek is képviseljék a köz ügyét, akik szem előtt tartják a közműve­lődést. A következő ötéves tervben alapvető feladat, hogy csökkentsék a különböző települések és rétegek közöt­ti kulturáltságbeli különbsé­geket. Többek között ebben is a társközségek iránt érzett felelősséget látjuk. Korányi Barna Népművelők vándorgyűlése / A korszerű közművelődés Kecskeméten tartotta első vándorgyűlését a Magyar Népművelők Egyesülete. A tegnap kezdődött kétnapos program keletében Pozsgay Imre művelődési miniszter tartott a művelődéspolitika időszerű kérdéseiről vitain­dító előadást az ország minden területéről részt vevő háromszáz szak­embernek. A többi között elmondta, hogy a gazdasági fejldés és a kul­túra 'kapcsolata elválasztha­tatlan a továbbfejlődés szem­pontjából, s a művelődés a Nagyatád új szobrai A hatodik évadot zárták a nagyatádi szobrász-alkotó­telepen. Három új müvet mutatunk be — ezek a sza­badtéri gyűjteményt gyara­pítják. Vilt Tibor -Szobrász- állvány-' című faplasztikáját (jobbra fent) már fölállítot­ták a telepen. Farkas László Madár és folyó című műve (balra lent) és Gulyás Gyula la mobil kompizicioja is (alsó, jobboldali képünk) az •v terméséből való. szűkösebb anyagi feltételek között sem szorulhat má­sodlagos helyre. Ma a résztvevők megvi­tatják a Magyar- Népműve­lők. Egyesületének felhívá­sát, amit »A korszerű köz- művelődés« címén hirdet­nek meg 19ül-ben. Célja, hogy a különböző területen dolgozó népművelők öt té­makörben feltárhassák és közreadhassák azokat a módszereket, tonnákat, amelyek elöbbrevihetik a közművelődés ügyéi. Bíró: Nos, Durand, hall­juk, mit művelt. Durand : Már megbocsás­son, bíró, én semmit sem mű... ­Bíró: Hogyan? Hogy •szó­lított?! Engem, a bíráját?! Durand: Ezt mondtam: ►►Bíró«. Bíró: így kellett volna mondania: ►►Bíró úr«! Durand: ön azonban Durand-nak nevezett. Szó­lítson »Durand úr«-nak, és akkor én is »bíró úr«-nak nevezem. Bíró: Nyolcnapi elzárásra ítélem a magas bíróság megsértése miatt! Ez nem színház, e.s maga nem azért jött ide, hogy szórakozzék! Nemde, ülnök úr? Ülnök út', csupán azért lökdösöm, hogy ( felébredjen. Ami kor a bíró beszól, akkor tilos alud­ni. Lesz még ideje, hogy ki- aludja magát, amikor az ügyvéd emelkedik szólásra. Durand: Éjjel fél egy vol t... Bíró: Éppen a legjobb idol választotta a sétára ... Mi a foglalkozása ? Bemutató a színházban Marica, talpig szivárványban Ha történelmünknek arra a rövid szakaszara gondo­lunk, amelyben az élelmi­szereket dekára kiporciózva, jegyért lehetett kapni, a Ma­rica grófnő szereplői bizo- , nyára a nehéz testi munkát végző bányászokkal, marti­nászokkal, hídépítőkkel 'azo­nos méretű kenvéradagot, szalonnát kapnának .. . Az utcai remek plakát — vagy csak nyomdahiba? — ígéret volt: a rózsaszín pa­píron hölgy es úr táncol, fejjel lefelé, Maricát fejre állították — ejtették? — és megrázták a színháziak, hadd potyogjanak róla csilingelve a hamis éltszerek, hulljon ki zsebéből a selyemcukorka. a marcipán. Aztán újra talp­ra segítették, és lett belőle — no, nem trampli! — de máj dn-em hogy közülünk va­ló. a sáros vagy pori» anya­földön két lábon álló, járó élőlény. így gondoltuk. Nem egészen így sikerült. Kálmán Imre magyar ele­mekkel ötvözött bécsi ele­ganciái ú operettjei közül az egyik legsikeresebb épp ez, az 1981-ben komponált Ma­rica grófnő. Librettót a Brammer es Grünivald ►►cég«, szállított hozzá. Majd. mivel a , zeneszerző elégedetlen volt, új verziót írtak derék darabgyárosaink. A króniká­hoz tartozik, hogy 1947-ben Szinetár György formált új változatot a Fővárosi Ope­rettszínháznak, 1969-ben pedig Kardos György a deb­receni Csokonai Színháznak. Az ellebegő nyitány után a szín előterében színházi inunkaertekezlet - zajlik, hogy ntelyik változatot adja elő a társulat. Végül komp­romisszum születik: minden­ki játssza, amit tud! S ez az Eörsi István-téle új át­dolgozás lényege. Hanem is túl bő, mindenesetre forrá­sa ez a humornak. A má­sik érdem: sikerült valamit fölmutatni a monarchikus viszonyok mixelte világból, amelyben — itt legalábbis — a paritás a fundamentum, igaz, az ostobaság egyenlő­sége ez. Magyar főúr, oszt­rák mágnás: cseh hercegné, félhorvát földesúr, román bojár egyformán gügye. Eörsi egyetlen cinkos ka- csifllas nélkül — tehát mesz- szire ( kerülve a nacionaliz­mus csapdáját — karikíroz- za a »nemzeti sajátosságo­kat«. Babarczy László rendezése itt a legtüz/játékosabb, ahol idézőjelesítenie sikerült az operettet. (Az egész első fel­vonás ilyen!) Ám a perszif- ’-ició az egészet illetően el­képzelhetetlen. lehetetlen. Az együgyű szituációk, a gyak­ran édeskés dallamvilág megköti a reformer kezét. Végig ugyanis nem ellen- -lontozhatja — gyakorta kri­tikai beállításokkal — az os- tobácska színpadi szituáció- I kát vagy a pilleszámyú mu- I zsikát. Talán ha húztak vol­na a terjengős cselekmény­ből és lett volna szívük el­hagyni néhány betétdalt,.. A girlandos. cukormázas tortához hasonló kastélyos. Fernand Reynaud: A BÍRÓ Durand: Művész vagyok. A rádióban szerepelek. Bíró: Mindennap? Durand : T érmés ze lesen nem. Bíró: Hallják, ülnök urak? Monsieur Durand teljesen rendszertelenül keres. Tehát, már fél egy volt, maga pe­dig összetalálkozott egy fia­talemberrel, aki, az ügyvéd­je előadása szerint, éppen munkát keresett. Durand: Ostobaság, hiszen borotva volt a kezében! Bíró: U.iabb hat napi el­zárásra ítélem a bíróság megsértéséért! Annál in­kább, mert az ügyvéd meg­magyarázta, hogy miért volt borotva az ügyfele ke­zében. Percekkel előbb bo­rotválkozott meg. és elfelej­tette helyére tenni a borot­vál. Es maga megj.s mos ütötte! Igag vagy nem? Spindlrr Béla és Pogány Judit. szivárványé« színpadon — Szegő György díszlete — hol meglódulva, hol sánti- kálva halad a cselekmény a végkifejlet felé, amikor Is a két szerelmes — Marica és a munkát vállaló Tasziló mágnás, illetve Zsupán bá­ró és Lisa kisasszony — egy­másé lesz. Búbáj kodás és egy más jskolázottsagú já­tékmód találkozik itt, oly­kor nem megfelelő arányok­ban. A bécsi operettjátszás elemei — a farce, a népszín­mű, a bohóctréfa, a dráma — egyszer-egyszer a musi­cal modorával keverednek. Két nagy alakítás fogja össze ezt a színpadi produk­ciót. És ne legyünk szemér­mesek a jelzőt illetően: va­lóban nagy játékról van szó! Koltai Róbert Zsupán Kál­mán bárójáról és Spindler Béla Tasziló gróf-Török Bé­lájáról. Koltai olyan elemi erővel, bájjal, humorral ál­lítja elénk a bumfordi bá­rót, ahogy csak a legna­gyobb komikusok képesek. Spindler Béla embert fa­rag , a kirakati fabábuból »aki« az operettben a bon- viván. Ez a nagyszerű szí­nész képes drámaivá mélyí­teni a szentimentalizmus szintjén megírt szituációt. Nem találok — nem is aka­rok keresni — jobb hasonla­tot: Spindler Béla Latino­vits Zoltán-i szinten alakítja szerepét. Kettejükön kívül elsősorban az epizodi.stáké a dicséret. A kitűnő Csernak Árpádé, aki végig ídézőjele- sítette a játszott figurát és Hunyadkürty Györggyel re­mekelt a cl ow n - betétben is. Tóth Béla emberi inasa kí­vánkozik még ide, majd Papp István »aranyos« la­kája; Danffy Sándor, Rozsa Tibor, Szegő Zsuzsa, Kom- lós István, Serf Egyed, Som­ló Ferenc stb. Tapsoltunk Czakó Klára Fortuna isten­nőt mímelő Bosena herceg­nőjének. Pogány Judit ope­rettbe tévedt Gelsocnina. (Lásd Fellini : Országúton !) Nagy Anikó tiszteletre méltóan küzd Maricáért; olyan reménytelen küzdelem ez, amelvben — hogy hason­lattal értünk — a birkózónak mérkőzés közben még éne­kelnie is kell. Nem ő tehet róla, hogy két vállra fekte­tik. A színpompás jelmezek Szegő Györgyöt dicsérik, a társulat ebbéli képességei­hez mért, egyszerű koreog­ráfia Gessler Györgyöt. He­vesi András vezetésével a zenekar ismét »együtt van«, s ha tisztelegtünk a színé­szek munkabírása előtt, ezt kell tennünk róluk megem­lékezve is. l.eskó László íróküSdöttség indul Moszkvába A Magyar Írók Szövetsége nemzetközi kapcsolataiban kiemelkedő jelentőségű a Szovjetunió írószövetségével való együttműködés, amely évről évre tartalmasabbá, gyümölcsözőbbé válik — mondották az MTI munkatár­Durand: Nem tudom, mi­ért kellett éppen éjjel fél egykor borotválkoznia, de azt tudom, hogy megpró­bálta kinyitni az autómat. Bizonyára azért, hogy levág­ja a bőrt az ülésekről ! Bíró: Tehát, maga meg­ütötte. Ezáltal túllépte a jo­gos önvédelem határát. Hi­szen ez a fiatalember sem­mit sem akart magától. Az autóval, egy élettelen gé­pezettel volt dolga... A törvényt nem azért találták ki, hogy megszegjék. Ha tör­ténetesen találkozik valaki­vel. aki éppen beszállt az autójába, akkor nem szabad ököllel rátámadnia, hanem meg kell kérdeznie aß 11 lé­teitől a nevét, a elmet, a csa­ládi állapotát, es felkérni, hogy várakozzék, kis ideig a bűncselekmény színhelyén, míg ön tanúkért szalad — legalább két tanút! Mit mond erre,? Durand: Én... roppant sajnálom . . . bíró iVr .. . ««»»Ilftrt tiyergy £<**htas.*> sának az írószövetség vezetői, tájékoztatót adva az év hátra­levő részében esedékes írószö­vetségi programról. Oktôbçr 20-án kezdődik Moszkvában a szocialista or­szágok írószövetségi vezetői­nek értekezlete. Ezen a ma­gyar írókat Dobozy Imrének, az írószövetség elnökének ve­zetésével küldöttség képvise­li. Ismét fontos kérdés szere­pel az immár hagyományos tanácskozás napirendjén: mit tehetnek az írók, hogyan lép­hetnek föl a béke megőrzé­séért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. Ezenkívül be­számolnak a közös rendezvé­nyekről és országuk, irodalmi életének eseményeiről, fejle­ményeiről. A szovjet kultúra napjai alkalmából október 30-án szovjet íróküldöttség érkezik Budapestre. A vendégek — a tervek szerint — irodalmi es­ten. író—olvasó-találkozón vesznek részt az Elzett-gyár berettyóújfalui egységénél, el­látogatnak a Láng gépgyárba, s jelen lesznek a/. írószövet­ség, valamint a Magyar Rá­dió közös szervezésében a Radnóti Miklós Irodalmi Színpadon november 6-án sorra kerülő szovjet irodalmi esten is SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom