Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-17 / 244. szám

VW LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,20 Ft NÉPLAP I AZ M S Z MP ‘SOMOGY ME G Y El B 1 Z 01 K ’ s TSiÁGÁ N A K LAPJÁ ; » • . 1 XXXVI. évfolyam, 244. szám * 1980. október 17., péntek ■ ■ Vége! ér! az Eurépai Ifjúsági Együttműködés Szervezetének budapesti tanácskozása Újabb találkozó jövőre, Svájcban Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1980. október 16-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről, az iparirányítás fej­lesztésének alaae'veiről, valamint a párttagsági díjak fizetésének helyzetéről és új rendjéről szóló előterjesz­téseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. Afganisztáni küldöttség látogatott hazánkba Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására ha­zánkba érkezett az Afgán Béke- és Szolidaritási Szer­vezet küldöttsége: Zyar Mo- jaiver Ammad, a szervezet elnöke, tanszékvezető egye­temi tanár, Zakai Abdul Ta- wab, az Afgán Egységes Né­pi Demokratikus Párt nem­zetközi kapcsolatok osztályá­nak munkatársa és Jusufi Akhtar Mohamad, az okta­tási minisztérium kiadó hi­vatalának főigazgatója. A küldöttség csütörtökön megbeszélést folytatott Ko­vács Bélával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárával, az Országos Bé­ketanács főtitkárával és Harmati Sándorral, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság elnökével. A küldöttség tájékoztatást kapott hazánk 35 éves fej­lődéséről, az országos béke­tanács és a magyar szolida­ritási bizottság tevékenysé­géről. Megvitatták teendői­ket ' szervezeteik együttmű­ködésében, a két nép közöt­ti barátság és szolidaritás erősítésében. A szivélyes légkörű, baráti találkozón részt vett Jeelani Bakhtari, az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság budapesti nagykövete. A küldöttség részvételével magyar-—afgán barátsági és szolidaritási gyűlést tartot­tak csütörtökön Budapesten az OKISZ székhazában. A nagygyűlésen P. Szabó Jó­zsef, a Magyar Szolidaritási Bizottság tagja, a Magyar Rádió szerkesztője méltatta az afgán népi demokratikus rendszer küzdelmét a kon­szolidációért, az imperialista erők szervezte ellenforradal­mi támadás ellen. Csütörtökön. a hajnali órákban, a záróközlemény el­fogadásával véget ért az Eu­rópai Ifjúsági és Diákszerve­zetek Együttműködési Szer­vezetének I. konzultatív ta­nácskozása. A vígadó nagy­termében tartott több mint kétnapos nemzetközi ifjúsági fórumon 26 európai ország különböző’ politikai és ideo­lógiai irányzatokhoz tartozó töob mint 500 nemzetközi, re­gionális és nemzeti ifjúsági szervezetének küldöttei vet­lek részt. Az ifjúsági szervezetek képviselői a találkozó ered­ményeit összefoglaló záródo­kumentumban hangot adtak szilárd elhatározásuknak, hogy a mai feszültebb nem­zetközi helyzetben is össze­hangolt, együttes akciókat indítanak a béke, az enyhü­lés és a leszerelés ügyének előmozdításáért. A résztvevők aggodalmu­kat fejezték ki a fegyverke­zési hajsza eszkalációja, va­lamint az európai kontinens és a világ népeinek békéjét fenyegető nukleáris fegyve­rek terjedése és a hideghábo­rút idéző katonai doktrínák megjelenése miatt. Felhívták a nemzetközi közvélemény figyelmét a S aLT—II. ratifikálása elha­lasztásának, valamint az új típusú középhatósugarú nuk­leáris fegyverek gyártásából és európai telepítéséből adó- I dó veszélyekre. A záródoku­mentumban határozottan ál­last foglaltak az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet határozatainak következetes megválj», tcou mellett. Ennek fontos állo­mása lehet a kormányképvi­selők közeigd madridi talál­kozója, ameiyen — hangsú­lyozza a dokumentum — dönteni kellene az európai enyhülési és leszerelési kon­ferencia mielőbbi öszeüivasa- ról is. A tanácskozás résztvevői a záródokumentumban rögzí­tették mindazokat a szerve­zeti-technikai tennivalókat is, amelyeknek — az európai ifjúsági együttműködés ked­den megalakított szervezeté­nek surer es működéséhez el­engedhetetlen — megvalósí­tása az elkövetkező iuoszak- ban esedékes. A részvevő szervezetek — kiemelve a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi bzdvelségnek a nagy je­lentőségű budapesti tanács­kozás sikeres megtartásában betöltött szerepel, és méltat­va az európai ifjúsági .együtt­működés fejlődéséhez való cselekvő hozzájárulását — felkérték a KISZ-t arra, hogy vállalja magára az if­júsági együttműködés szer­vezetének működésével ösz- szefüggő szervezeti-technikai feladatok ellátását a II. kon­zultatív tanácskozásig. A II. konzultatív tanácsko­zást 1981-ben Svájcban ren­dezik meg. Tízezer köbméter fa feldolgozásra Nyögve kapaszkodik a rönkszállító teherautó a föl- azott domboldalon. Eső szi­tál, s vízcseppek milliárd- tai borítják a faóriásokat S reszketni kezdenek, mikor belejük vág a motorfűrész... A somogyzsitfai határban tárunk, a Somogyi Erdő- és . áfeldioLgozó Gazdaság tap- -.onyi erdészetének terűié­ért. Százezer forintba ke- . ült az út befedése zúzott tővel, de megéri: enélkül a jepek moccanni sem tudná­lak hatalmas terhűkkel. Márpedig van mit kihorda­ni a .Böhönyétöl Zalakomá- rig terjedő mintegy 5600 hektárnyi erdőből: az idei terv 38 ezer köbméter fa ki­termelésével és elszállításá­val számol. — A gazdaság üzemeibe: Barcsra, Csurgóra, Marcali­ba tízezer köbmétert vi­szünk feldolgozásra, s töb­bet értékesítünk külföldre is. Ausztriába fenyőt és égert, Olaszországba csert és tölgyet szállítunk — tá­jékoztat az erdészet vezető­je, Német/» Antal. A tapsonyi központban és a somogyzsitfai vágáste­rületen is olyan „tárgyi em­lékekre” bukkanunk, ame­lyek azt az időt idézik, ami­kor még figyelemre méltó volt a gyártási tevékenysé­gük is. Itt van például a melegedő: most üresen áll a Uszításon, de ha meg so­káig esik az eső, biztosan behúzódnak a favágók meg a rakodók. Évekkel ezelőtt a tapsonyiak csinálták az erdőgazdaságnál az első ilyen alkalmatosságot, amely könnyűszerrel áttelepíthető — minthogy vontatható — a soros munkahelyre. Kise­lejtezett pótkocsialvázra építették, a „házba” mosdót, kályhát is szereltek, asztalt és székeket állítottak be: egyszóval megvalósították a szociális gondoskodás hasz­nos formáját. Azóta több tu­cat ilyen melegedőt helyez­tek üzembe a Selag erdésze­teiben, s továbbra is folya­matosan készítik Szántódon, a zamárdi erdészet fahúz- üzemében... — Az idén megszüntettük a fagyártmány telepünket, csak „házi rendeltetésre” dolgozunk — mondja az erdészetvezető, amikor az iroda közelében fölhalmo­zott faáruról kérdezem, -r- Ezt itt még elszállítják. Amikor működött a fűré­szünk, nagyüzemeket szol­gáltunk ki parkettfrizből, sőt exportáltunk is belőle. Dolgozóinkat átcsoportósí- tottuk a kitermeléshez, s ezt annál is inkább tehet­tük, mert néhányan közülük erdészeti szakmunkások, s a kerületekben igencsak megnőttek a feladatuk... A tapscmyi erdészet tehát mostanra „tiszta" erdészet­té vált, vagyis a telepítés, az ápolás, a kitermelés, a vágás, a szálfák szállítása — ehhez például különleges erőgépek, csuklós traktorok is kellenek —, darabolása és a különböző vasúti rako­dókhoz való fuvarozás ad munkát. Két erdei melege­dő a vág ás terű leien, néhány száz parketfríz a központban — „hírmondó” csupán. Ám, miként most a fakitermelési feladatok teljesítésével, azokkal sem vallottak szé­gyent. II. F. Dunaújvárosban, több mint OOO c/.cr tonna hengerlést tömböt készítenek az idén, a vasmű kohászati gyáregységének folyanialos acclöntóművcbon. Ebből dolgozák a dunaújvárosi és Budapesten a lőrinci hengermű. Képün­kön: acélöntés a folyamatos öntő berendezéssel. Vita a tsz-ek szakembereilátottságáról a Teszöv elnökségi ülésén Parázs viták, kritikus, és örtkri ti k us vélemény ny il va­nités, ml több: konkrét, a gondok orvoslását valóban segítő állásfoglalások jel­lemzik elég rególa már a megyei tsz-szö v etség el­nökségének üléseit. Így volt ez tegnap is, amikor fő na­pirendként- a megye ;tsz-ei- nek' káder- és ‘ Személyzeti' munkáját, ezen •'belül első helyen átvezetés sün Vonala t,- a gazdaságok szakemiberel- látotlsagát és a vezetőután­pótlás kérdését tárgyalták. Az utóbbi öt év alatt á megyében a 82 tsz-bői negy­vennek az élére, új elnök ke­rült, s a változás oka 11 esetben az alkalmatlanság. Ez idő alatt a tsz-szakembe- rek 40 százaléka cserélt munkahelyet, s közülük 135 »nem-termelő munkahelyet« keresett (és talált) ; egész Somogybán mindössze 14 felsőfokú végzettségű fő­könyvelő dolgozik a tsz-ek- ben, miközben 12 csupán elemi iskolai végzettséggel látja el az egyre bonyolul­tabbá váló munkát vagy hogy a személyzeti vétótok közül öt év alatt 49-en vál­toztattak munkahelyet, s hp.gy e fontos feladat vég­zői közül 22-nek a munka­kör betöltéséhez szükséges alapfokú végzettsége sincs meg — nos ezek a tények önmagukért is vitára sar­kallnak. Többen is formálisnak ítélték az előírt »káder- utánpótlási. képzési 'terve­ket«, amelyeknek jó eset­ben egynegyede, ha megva­lósul. (A gazdaságok például középtávon 2950 szakember továbbképzésével számoltak, az összesített éves tervek­ben már csupán 1835-tel. s ezeknek 60 százaléka vett részt végül valóban a to- vábbképzéáeken. Ezzel kap­csolatban jegyezte meg a bala tons zabad i tsz el miké: nem biztos, hogy az a cél­ravezető. lia az evekkel elő­re elkészített »statisztika« pontról pontra megvalósul. A követelmények gyorsab­ban változnak, semhogy va­lakiről teljes bizonyossággal kijelenthetnénk, hogy öt év múlva tó vezető lesz. »Nem igaz. az. hogy olyan nehéz volna tehetséges, kezdemé­nyező és jól felkészült em­bert találni; sok a vezetés­re átkai más fiatal szakem­ber. csak meg kel! látni őket«. Fontos politikai cél a fi­zikai dolgozók vezetővé ne­velése. minél nagyobb arányban. Első pillantásra m ej nők ken ki hát, hogy egy, ezzel kapcsolatban tavaly kiadott felhívás nyomán mindössze egyetlen ember vállalkozott a továbbtanu­lásra. •' Elgondolkodtató, vé­leményt möndott ezzel 'kap-' usolalbun.a siófoki gazdaság elnöke: »Egy jól dolgozó traktoros dicséretet, jutal­mat, . sut kitüntetést kap, meggondolja hát, hogy vál­lalkozzon-e a t rak Lpr 06 bri­gád-vezetői munkakör betöl­tésére. A magasabb beosz­tással ugyanis kisebb bér, több .felelősség jár, és ke­vesebb a biztos siker.« A hetest tsz elnöke na­gyon is időszerű és koránt­sem csupán náluk fejfájást okozó gondról szólt. A VI. ötéves terv személyzeti munkával kapcsolatos for­manyomtatványait kifogá­solta, amely 18 oldalon több ezer »rublikában- még air- ra is feleletet vár, hogy mi a gazdaság elképzelése 1990- re. »Miért kényszerítenek bennünket.. hogy hasra ütve írjunk be adatokat? Mire jó ez áz egész? Egyszerűbb, az élethez igazodóbb adat­lapokra volna szükség.« • A' vitatémák e korántsem teljes sora ellenére a tsz- szövetség személyzeti mun­kával kapcsolatos elemzése méltán számol be fejlődés­ről. 1975 óta kétszázzal nőtt a megyeben a felsőfokú végzettségű mezőgazdasági szakemberek szama, s már meghaladja az ezret. Szem­beszökően javult o vezetés szakmai-politikai színvonala. Számok sora helyett álljon itt egy magától értetődő megállapítás. Korábban is voltak fölkészült közgazda- sági szemléletű bátor veze­tők. de az utóbbi öt . évben típussá lettek. Ma már az a vezető »szúr .szemet«, alti­ból hiányoznák ezek a vo­nások. A felmérésék bői kitű­nik, hogy ii következő' Őt évben a megye gazdasagai 442 felsőfokú és 725 közép­fokú végzettségű vezetőt, il­letve szakembert várnak. Az elnökség a továbbiak-. ban a megye sertéstenyész­téseinek helyzetét és a más­fél éve létrehozott gazda­sági kiskörzetek működésé­nek tapasztalatait vitatta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom