Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-16 / 243. szám
Őszi erőfeszítés Kétvariációs fölkészülés A feladat távirati tömör- eegbeh : csaknem egy és negyed millió tonna termés betakarítása, elszállítása, valamint talaj,munka az ősziek és tavasziak alá 240 ezer hektáron és vetés 90 ezer hektáron. E számok érzékeltetik, hogy mezőgazdasági jellegű megyénkre messzemenően vonatkozik Vancsa Jenő miniszternek egy országos tanácskozáson a közelmúltban elhangzott megállapítása : »A hagyományos — máskor egyébként jól bevált — szervezéssel, a kapacitások szokásos kihasználásával nem érhetünk célba. Ennél most többre van szükség*. Ez a bizonyos »-több- sok mindent magába foglal. Egyik eleme az, hogy a csúcsidő munkáinak elvégzésére két variációban készült föl megyénk mezőgazdasága. Az egyik változat — figyelembe véve a növények két-három hetes érési késését — átlagos időjárással számol, a másak. azokat a teendőket veszi sorra, amelyeket egy kedvezőtlen, csapadékos ősz hoz maiggval. Hogy melyik változat érvényesül majd, arra még nem lehet választ adni. Hol tartanak a feladatok végzésében, most, október derekán? »A körülményekhez képest nincs szégyenkeznivalónk* — így mondták a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályán. A múlt hét végi eső amilyen jókor jött a talaj munkák és a vetés szempontjából, annyira hátráltatta a betakarítást. Ennek ellenére közvetlenül a befejezés előtt all — minden korábbinál nagyobb területen : csaknem tizenkét és fél ezer hektáron — a napraforgó, betakarítása és a számítások szerint még egy hétig ad munkát nyolcszáz hektárnyi burgonya. Ha különösen nehéz körülmények között is, de már »kikerült« a földből a cukorrépa több mint egy harmada. A jelentős és értékes társadalmi összefogásnak is köszönhető, hogy a megtermett gyümölcs négyötöde biztonságban van, például a megye egyik legnagyobb »almás- tsz-e, a vései be is fejezte a szüretet. A főbb növények betakarítását ez jellemezte a hét elején. Folytatódtak a talaj- előkészítő munkák, és hovatovább már a betakarítás függvénye a további talajmunka. Nagyobb lendületet kapott a búza vetése: megyénkben a termőterület húsz százalékán került földbe a jövő évi kenyér magja. A legtöbb kétség és a legtöbb aggodalom forrása a kukorica, kivált azokban a gazdaságokban, ahol nagyobb arányba kerül utána búza a földbe .. . Még mindig nem általános a betakarítás megkezdése: sok he- helven még a korai fajtáknál is igen nagy a víztartalom. De tovább már nein szabad várni ! fl földet nem lehet becsapni A segesdi tsz-ben sohasem okozott fejfájást az aszály, annál inkább a túl sok víz. Nem reméltük, hogy a majd egy héten át hulló eső után elsőként épp itt találunk munka közben gépet A terepjáró vezetőjének bravúrja juttatott el a sártengeri szigetre, amelynek egyetlen „lakója” Maróti István traktoros volt — SportkifejeaéseeJ élv« irreális a pálya... — Gyakori, hogy hármat is fordul a kerék, mire egy fordutabnvit előre jutunk, mégis muszáj menni, hiszen így nyerhetünk néhány napot. .Ilyenkor, ősszel torlódnak a munkák, ' és sokba kerül mindéin kényszerpihenő. — Ügy hallottam, egymaga többet csinál egy műszakban, mint a testvérgép váltói kettőben. Aki ezt elmondta, még hozzátette: nem a normával van baj, csupán ,,a Maróti külön kategória”. 1- Jól esik a dicséret, de azért ez túlzás. Egyszerűen csak megbetegedett a váltótársam, és non akartam, hogy túl sok teljesítmény essen ki. Különben is azt a 15 hektáros „műszakeredményt” nem tíz, hanem gyakran. 14—15 óra alatt érem el. — Sokan vitatkoznak ezzel,mégis tény — ezt maguk a traktorosok tudják a legjobban —, több száz hektárnyi szántás minőségét pontosan lemérni lehetetlen. — A vezetőket szerencsés esetben be lehetne csapni, a földet semmiképp. A következő tavasz- szal árulkodna... Minden munkánál fontos a lelkiismeretesség. Különösen sok függ az ember szakmai becsületességétől. — Ügy tartják, a K—700- as kétszeresen is nehéz gép... — Este olykor úgy érzem, elég a kezeim. Pedig még csak azt sem mondhatom, hogy szokatlan, hiszen 1961 óta traktorozok a tsz-ben. Itt, Segesden különösen sokat dagasztjuk a sarat, és hát az sem könnyíti a munkánkat, hogy van olyan területünk, ahol a 31 hektár nyolc darabban van. Márpedig a bérünket nem a vonulásért, hanem a szántásért kapjuk. — Hallottam olyan rélereket alkalmazni. Ebben az irányban tett egyik lépésünk, hogy már hatodik éve végzünk szárítás nélküli fóliás tárolást Az idén is mintegy 700 tonna — az össztermésnek mintegy a tizede — kerül prizmákba. Ennek a mennyiségnek a szárítása mintegy félmillió forintba kerülne. Ugyancsak sok megtakarítást hozhat a növénytermesztés szerkezetének módosítása: a kevésbé „energiaigényes” növények — nálunk ilyen a jó eredménnyel betakarított repce — arányának növelése. Fontolgatjuk az olajnál olcsóbb tüzelőanyagok — például a gáz. — vagy valamilyen melléktermék \ föl- használásának lehetőségei is. Kukoricaszárítás — szakszerűen „A kukorica nem vesz el”, . . .csak elpárolog vagy ha úgy tetszik: köddé válik. Legalábbis ha a szárító vezetője nem vigyáz. Tudvalevő, hogy a szárítóteiepe- aen 15 százalékos nedvességtartalmúra. kejl szárítani az arukukancat,, Korántsem könnyű feladat ez,1- hiszen gyakori, hogy az egyik pót- kocsí ..36-os” szemet hoz. a' ÁÖvétkezö egy másik .határ- részről „32-eset”. Ha a szárítóból kiKeiűlő szem csak egyetlen százalékkal , nedvesebb a szab-, ványnal,. nem yeő^k a.L^Xa- lán enne! is totjb kart okoz a ;. túl szárítás?. Nem csbpân azért, mert olaj és idő por csekolódik el. A könyvelők — előírás szerint — 15-ös nedvességtartalmú kukoricával számolnak a tonnák összegzésénél. Ha csak egyeLlen 'százalékkal több vizet vonnak el, a súlykülönbözet. elvesz. Az így „eltűnő" tonnákra később csupán az „érthetetlenül” magas termelési költség emlékeztet. múlt őt évben négyszeresére nőtt energiaköltségek a jelenlegi szinten megállapodnának. A szárítás már így is, önmagában, az ösz- szes termelési költség egynegyedét adja. 181 tonna az idei olaj fölhasználásunk. .— Egy’ ponton fúl a szárítás költsége nyilván még oly. lelkiismeretes és fölkészült szakemberek munkája mellett is tűrhetetlenné válik... ;— Tény, hogy mi is kényszerülünk energia takaré-. kosabb es olcsóbb modsze» Tegnap érkezett az els ■ kukorica a kutasi tsz szárítójába. A nedvességtartalom nagy — 36—39 százalék —, a betakarítás meg kezdésével tovább mégse lehetett várni.. . — Kemény napok következnek — mondta Hárs József szárításvezető. — A kombájnok 22 vagonnyi szem betakarítását is győznék naponta, a mi kapacitásunk viszont csak 12 vagon 24 óra alatt. Minden >ercet ki kell használni, hogy a legkevésbé fékezzük az ő teljesítményüket — Ilyen feszes tempo mellett aligha jut idő a különböző nedvesség tartalmú szállítmányok külön szárítására vagy a nedvességmérő percenkénti használatára.. .. — Szerencsére az évek so ián kialakul bennünk eg: különös hetedik érzék. Mos már elég, ha elharapok egy szemet, s legfeljebb fél százalék tévedéssel tudom, mi- yen nedves a kikerülő kukorica. A műszer, mert hiszen azt is használjuk, számtalanszor igazolta már „megérzésemet”. Ennél is fontosabb, hogy nem jött még vissza szállítmányunk szárítási kifogás miatt. Ennyiből is látható, sok függ a szarítótelepek dolgozóinak szakértelmétől. .. — S egyre több — állította a kutasi tsz energetikusa, Végh Gábor —, hiszen nem valószínű, hogy az elFőagronómusok Kedd, október 14-e. Dömötör Lajos Kisgya- lánban: — A szántás kivételével mindennel állunk. Tegnap délután még kínlódtunk, mert tényleg kínlódtunk, a cukorrépával, de aiz éjszakai és hajnali eső végleg leállította a munkát. Persze ez alatt a »végleg« alatt maximum egy-két napot értek..., ha az idő is engedi. Optimista vagyok. A mostani eső nagyon kellett : szüksége volt rá a•z elvetett kétszázhúsz hektár búzának — ez csaknem harmada a termőterületnek —, könnyebb lesz szedni a répát, nem is beszélve arról, hogy fele erői. energiát igényel a talajelökészítés. Most hogy minden egyéb áll, nagyot tudunk előre lépni a magágyfcés-zítéssel, és ez is előnyt jelent, ha megindulhatnak a vetőgépek. A kukoricát a héten el kell kezdenünk, hogy folytathatjuk-e, azt nem tudom. A legkorábbi fajtáknak hainni ne három százalékos a víztartalma. Hogy késik az eres, a kukorica különösen nagy erőfeszítést kíván, azt tudtuk előre. Mindezzel együtt azt mondom, ha mostantól kedvez az idő, és tartani tudjuk a műszaki színvonalat — elméletileg elegendő a »épkapacitásunk a feladatokhoz — akkor nem lesz, nem lehet probléma! ősz Nándor, Somogyszil- ban: — All a víz a földeken. Legalább két jó nap kell ahhoz, hegy indulni tudjunk. Nagyon, nyugtalanít a még .kinn levő száz hektár cukorrépa, nehogy úgy járjunk mint 1 tavaly, hogy három traktornak kellett húzni egy pótkocsit! A kukoricák? Épp a napokban határoztuk el —* most még időben van —, változtatni kell. Háromszáz hektár búzavetést terveztünk a kukorica után, ebből kétszázon már döntöttünk a táblacseréről. Nemcsak a szakvezető ideges, higgye el ! Naponta jönnek az emberek, mi lesz ezzel a sok feladattal. Nem mi kérjük a hétvégi. ünnepi munkát: ők mondjak, ha nekiallhatunk, nem lesz megállás ... Nagy György, Magyar- alad: — Két hektár híján hatsssáz hektár a búzánk, s még egy szemet sem tudtunk vetni. Épp az előbb beszéltem a brigádvezető- vel : deiután kimegyünk, tárcsával megpróbáljuk, s ha bírja a föld, nekiállunk vetni. Nagyon nyugtalanít a cukorrépa is: egy gépsorunk van, éppenhogy beindult a munka, s megjött az eső. Igaz, hogj’ a sziliek ígérték segítséget, de az elsőség az igaiiake, csak azután jöhetnek hozzunk. Persze 8yo2»e ez a ma gépsorunk is, ha mehetne. Próbára teszi a 7. embert az ilyen ősz, kivált így, mint az idén is, amikor tulajdonképpen minden nagyon szélien. sőt többnyire a várt fölött »bejött«. De ami meg kinn van, a-z nagy tétel, nagy kockázat. Persze megoldjuk, elvégezzük! Ha nem naippail, hát éjjel, ha kel 1 éjjel -nappal ... . Október 14-e. A délelőtti bujkáló, nap délutánra el tűnt. s a felhőkből, iw js,. ott is szemerkélni kezdett Most az idő dönt ■ — Épp aiZon ’ t&nakodtunk, hogy mitévők legyünk — a nagyberki elnök, Bernóth Ferenc cipője meg vizes, nemrég mosta le róla a reggel fölszedett sarat. — A vetésnek? Igen annak jól jött az eső; gyönyörű az árpa, épp most néztük. Kicsit aggódtunk, mert foltosán kelt a szárazságban, de most szépen bújik ki mindenütt. — Mi volt akkor a tanakodás tárgya? — A kukorica. Meg mindig olyan vizes, hogy nem lehet menni. Egyszerűen: keni a dob. És háromszázötven hektárnyi kukorica után búzát kellene vetni ! Nem szívesen élünk a táblacserével; azt vallom, inkább vessük el a búzát egy kicsit később, mint harmadik évben búza után. Ma még ezt mondom. De ki tudja, hogy milyen lesz az idő, nem kényszerít-« az »elvek« föladására ... — Nem alkalmazzak a fóliás tárolást ? — De igen. Mi már tíz év óba csináljuk, és igen jól bevált: a szarvasmarha-á' lományun-knuk igy takart, juk be a kukoricát. De ehhez is az : kell, hogy legalább harminc—harmincöt százalékra csökkenjen a víztartalom ... Huszadik éve vagyok ezen a poszton, de nem emlékszem olyan őszre, hogy október közepén ilyen gondjaink lettek volna a kukoricával. — Biztos, hogy volt már nehéz ősz. — Hát persze! Azért reménykedem most is, mert a hetven négyes ősz olyan volt, hogy azt mondtuk: képtelenség lesz végezni. Aztán az esők után jött egy kél- három hetes jó idő. Igaz. nagyon rá kellett verni a munkára, de sikerült. Hát ebben bízom most is. — All a kukoricabetakarí- tás, áll a vetés. Október közepén, mikor már tetőzni szokott az őszi csúcs. — Nem a szokás szabj: meg most a munkák sorrendjét, hanem az idő. Má kor a legutolsó feladat vol. a mélyszántás; mivel má lehetőségünk nincs, mos ezt csináljuk. A Kukoricát nem övezi a búzáéhoz hasonló ünnepélyesség. Aratáskor a határra figyel ország-világ, a lényegesen nagyobb feladatot jelentő kukoricabetakarítás rendszerint „csak úgy" lezajlik Pedig a határban dolgozó kombájnosok és a szállítójárművek vezetői egyetértenek abban, hogy az aratás hovatovább csak az őszi betakarítási csúcs főpróbája . . . A gazdaságok vezetői elmondják, hogy kukorica-vetésterüle tűk legalább akkora, mint a búzáé, de míg nyáron csak a kalászosok voltak, ősszel a kukoricával párhuzamoson még be kell takarítani - és el kell szállítani — a cukorrépát, valamint a má- sodvetésüek termését, föl kell szántani a határt és el kell vetni a jövő nyári arotnivalát. A legtöbb gazdaságbon ősszel egyszerre öt-hat helyszínen is folyik a munka, s ennek jó megszervezése nagyobb próbatétel oz agronámusok számára, mint a mindenki által legnehezebb mezőgazdasági munkának tartott aratásé volt. Az aratás pora és a nyári nap melege csupán apró kellemetlenségnek hat egy a dermesztő ködben vagy fagyos szélben, sárral dacolva, végigdolgozott nyújtott műszók vége felé . .. Négy vennapi kukoricatörés vagy szántás után a negyvenegyedik na pori gépre ülni olyan, mint a maratoni futónak megtenni az utolsó métereket A héten kezdődő - és n megszokottnál már most láthatóan nehezebb - őszt munkáik résztvevői megérdemlik a «gyeimet, oz elismerést, ményt, miszerint igazságtalanság, hogy nyái-végi jó időben, mikor fut, es novemberi ködben, mikor vánszorog a gép, I ugyanaz a hektáronkénti talajmunka /lére... — Valóban így van, de hát a mezőgazdaság elképzelhetetlen efféle „igazságtalanságok” nélkül, mivel a földek fölött nincs tető ... Aligha illett volna tovább zavarni. Még csaknem 1500 hektárnyi szántás vár a se- gesdi traktorosokra. es köztük nem kis részben Maróti István mesterre.
