Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-09 / 211. szám
S KV Izzó váratlan veresége Az NB I-re törő kaposvári lányok nem várt, nagyarányú vereséget szenvedtek A.ikán a Videotontól. Igaz, másnap Győrben sikerült javítaniuk. de féíő, hogy ebben a késhegyre menő küzdelemben a »végelszámoláskor« ez a két pont esetleg hiányzik majd. Ezen a héten nemcsak a lányok szerepeltek vidéken. A tabi férfiak Nagykanizsán léptek pályára és nyertek. .Nem így a Dózsa. A lila- fehérek esélytelenül utaztak a fővárosba, a Kossuth KFSE-hez, hisz olyan csapattal kellett felvenniük a küzdelmet, amelytől itthon is vereséget szenvedtek. A hét végi mérleg tehát két győzelem és két vereség. Női mérkőzések: Ajkai Videoton—K. V. Izzó 3:0 (8, 6, 5) K.V. Izzó: Lengyel, Bódis, Simonná, Csonka, Tóth, Oláh. Csere: Monostori, Hollósi, Novák, Pintér. Edző: Vermes Károlyné. Napos, szeles időben szabadtéren került sor a mérkőzésre. Sajnos a teremhez szokott kaposváriak ezekkel a körülményekkel nem tudtak megbirkózni. Az eredmény alakulásában közrejátszott a hazaiak nagyon lelkes játéka. Az Izzó gyenge napot fogott ki. K. V. Izzó—Győri MÁV DAC 3:0 (2, 7, 4) Izzó: Csonka, Németh, Oláh, Lengyel, Novák, Hallási. Csere: Bódis, Tóth, Pintér. Edző: Vermes Károlyné. Magabiztos a győzelem. A gyenge játékerőt képviselő Vendéglátók ellen valameny- nyi tehetséges fiatal szóhoz jutott az Izzóban. Férfiak: Tabi Videoton—Nagykanizsai Vízmű 3:1 (8, 12, -13, 3) Tab: Nagy, Sudár, Horváth, Gáspár, Szabó, Angyal Csere: Horváth L. Edző: Nagy Károly. Nem játszott tudásához mérten ezen a találkozón a somogyi együttes. Győzelme nehezebb volt. mint ahogy a játszmák alakulása sejteti. Kossuth KFSE—K. Dózsa 3:2 (5, -10, 11, -13, 5) Dózsa: Tukacs, Mester, Gál. Csere: Torma, Valle-r. Domonkos, Károly, Vidék, Edző: Vitz István. Kétórás nagy csata. Az első játszmában az ellenfél már 12:0-ra vezetett. Később feljavult a Dózsa, s a játék képe alapján azonos erőket vonultatott föl a hazaiakkal. A játékvezetés azonban .nem volt méltó a színvonalhoz. Mindkét fél részére több tévedés történt, ezt a csapatok azonban sportszerűen tudomásul vették. A Dózsát lelkesedéséért illeti dicséret. napjai Sűrűsödik a program Mészöly dolgos A magyar labdarúgó-válogatott legközelebbi mérkőzése csak szeptember 24-én lesz a Népstadionban Spanyolország ellen, Mészöly Kálmán szövetségi kapitánynak azonban a közbülső napokon is van tennivalója. Az elmúlt hét szombatján Békéscsabára látogatott, és . a Békés megyei edzőknek adott tájékoztatón szakmai továbbképzés keretiben a magyar futball jelenlegi helyzetét, feladatait vázolta. Délután megtekintette a Békéscsaba —Nyíregyháza bajnoki mérkőzést, amelyen elnyerte tetszését a nyírségiek játéka. — Az újonc együttes teljesen megérdemelten és jó játékkal szerezte meg az idegenben nagyon értékes két pontot, a békéscsabaiak meglehetősen enerváltan, ötlet- telenül játszottak — mondta. A Nyíregyháza csapatából különösen a gyors Kiss Miklós tetszett, de felügyelteim Moldován, Kovács és Klé- ninger játékára is. Jó volna őket mielőbb nemzetközi mérkőzésen is látni, miként tudnak felnőni a nagyobb feladathoz. Ügyes volt a kis termetű Kozma is, aki teljesen hatástalanitatta a hazaiak játékmesterét, Pásztort Vasárnap délelőtt Orosházára ment át a szövetségi kapitány,' itt nagy számú közönség előtt a városi kultúrteremben válaszéit az érdeklődők kérdéseire. Hogy az elmélet csak a gyakorlattal ér sokat, azt délután bizonyította Mészöly: aiz 1960-ban Becsben UEFA-tomát nyert együttes szerepelt ugyanis a mezővárosban a helyi öregfiúk válogatottja ellen. Az egykori ifik — Mészöllyel a védelem tengelyében — 4:3 (2:1) arányban győzitek. Nagy szeretettel fogadták a 20 évvel ezelőtti »aranyérmeseket«, akik ha néha döcögősen is — jó pár kiló súllyal nehezebben —, de azért sokat felvillantva régi tudásukból arattak nagy tetszést. Ez a csapat szerepelt: Száger — Menczel, Mészöly, Kürtösi — Galambos,, Muzslai (Nagy B.) — Faliszek, Kékesi, BeA tizenketteseké a főnyeremény A 36. játékhét teíitalálafos szelvénye: x, x, 2. x, 2, 1, 2, x, x, 1, 2, x, 2 + 1, Tizenhárom plusz egy és tizenhárom találatos szelvény nem voit. ÍH fogadóért el tizenkét találatot. Nyereményük 453 904 forint. A tizenegyesek 6930 forintot, a tízesek 1088 forintot érnek. ne, Dunai II., Krajcsi (Gál). Nem véletlenül jegyezte meg Mészöly a mérkőzés után: »Bárcsak fiatalítani lehetne ezen a csapaton, nem lenne nagyobb gondom...« A teljesség kedvéért: a vendégek góljait Dunai II. (2), Bene és Mészöly szerezték. A kapitány hétfőm az MLSZ-ben tevékenykedett, kedden pedig segítőtársa, Mezey György társasátgában Londonba repül, ahol szerdán megtekinti az Anglia— Norvégia világbajnoki selejtező mérkőzést, megfigyeli a jövő évi két ellenfelet. Ugyanezen a napon Várnában Bulgária—Románia barátságos mérkőzés lesz, ezt Száger György, az edzőbizottság elnökhelyettese és Szimcsák István, a 21 éven aluliak edzője tekinti meg. Igyekszik kénét alkotni a selejtezőbeli ellenfélről, a román válogatottról, amely legutóbb kitűnő játékkal 4:1 arányban verte Jugoszláviát. Ezt követően már sűrűsödik a program. A szeptember 13-i bajnoki forduló után jelöli ki a kapitány az »A«. és »B« keretet, és a Népstadionban szereplő játékosok szeptember 18-tól az Olimpia szállóban készülődnek a Spanyolország elleni mérkőzésre. A B-válogatott az Ibériai-félszigeten lép majd pályára, ugyancsak szeptember 24-én. Apáti Miklós A fekete gén titka — Neun tudom, hogy milyen. Fogalmam sincs róla. — Ezt nem hiszem ... hogy te csak úgy, magadtól bedobsz egy adatot... a közösbe ... az nem létezik. .. — Lehet, hogy nem is nő — mondja Jones. — De nó: Máidénak hívják. — Szép név. — Nagyon ügyes név. — Ügy érzem, mintha máris mindent tudnék. .. ■— Mintha bölcsebbelc is lennénk... Nem érzed, Charlie? — Nekem nő a fejem... — Nékem dagad a pénztárcám ... — Hiába csúfo- lódtok ... Hiába minden. Én szeretem Erzsébetet. Gyerekünk lesz egymástól. — Az előbb Máriát mondtál... — De Máriát nem ismerem ... Értsétek meg, Erzsébet a menyasszonyom, ő is a Génában dolgozik, és tőle tudom, hogy Foxman meg Mária rendkívül bizalmas kapcsolatba kerültek . . . talán még most is beszélgetnek. — Ezt könnyen ellenőrizhetjük... — mondja Jones. — Kapcsoljam Foxi munt, főnök?. — Kapcsolja! SS. Foxman szobájában bérre-' gő, búgó hang. Foxman a kagylóért nyúl. — Igen, tessék. Én vagyok, igen . .. Maga az, Jones ? Parancsoljon .... Mit óhajt? — Egyetlen kérdésemre válaszoljon, professzor úr. De őszintén! Egyedül van most? Charlie és Dán feszülten figyelik Jonest és a video- késaüléket A képernyő üres. — Honnan tudja? — Onnan, hogy nem adja be a képet. . . Ejnye, profesz- szor úr __ F o ximan mél la llankpdák : — Ehhez önöknek semmi közük. Nekem is lehet magánéletem. .. Mi közük van az érzelmi életemhez? ... Ha jól tudom semmi, de semmi ! Az égvilágon semmi . . . Igenis: ha tudni akarják, nem vagyok egyedül. .. Egyik asszisztensnőmmel beszélgetek .. . magánügyekről ... Értik? 39. — Köszönjük a tájékoztatást, professzor úr .. . — Jones lerakja a kagylót. — Értjük hát. Persze, hogy értjük ... Köszönöm,! Don. Megint pon tos voit az imíormáKüldetés klarinéttal Csaknem két óna volit még hátra a hangverseny kezdetéig Kailinyin legnagyobb művelődési központjában, , Sasvárinó Perjés Margit azonban olyan hévvel kezdte el noszogatni a Kaposvárról érkezett trió másik két tagját, mintha a íel- ] epésre pillanatok múlva karúit volna sor. „Menjünk, nézzük meg a színpadot! Játsszuk el mégegyszer a Glinka-dairabot, még csiszolhatnánk rajta jvajámit!” S nem volt mit tanná, a két fiatal ernte r engedelmesbe deli: jó hetven percig gyötörték hangszereiket a ren- dezkedésnek, lótásnak-íu- tásnak, csörgésnek és csattogásnak fittyet hányva, hogy később vastapsot arathassanak. Másnap a várostörténeti múzeumiban kerültem Sas- váriné mellé. „Ez mi? És az? Kérem, ezt fordítsa le nekem! S ha lehet, aizt is!” Neim akadt egyetlen kép vagy emléktárgy sem a kiállításom, melyhez ne fűzött volna legalább egy-két mondatos kommentárt, eredeti látásmóddal. Gondossága és nyuighatatlanságia minden- íkibein személyes roikonszen- vet ébresztett, s nemsokára hivatalosat is: a kaposvári zeneiskola kitűnő klarinét- tanárnője nemrégiben, [megkapta a Szocialista kultúráért kitüntetést. Az indoklás : eredményes pedagógiai tevékenységéért, részvételéért a kaposvári (klarinétos trió — majd kvartett — fel-, lépéseim, kimagasló érdieméiért a zenei ismeretterjesztésben, s a. remek példatárért, mely tavaly jelent meg. A kitüntetés odaítélésének előzményeit firtatva rá kell döbbennem: a tanárnő látszólagos határozottsága mögött nagy adag szerénység búviik meg. Olykor az az érzésem támad: a medáliáit örömmel osztaná fel, ha lehetne, szülei, tanárai, zenésztársai, tollégái, barátai között. — Azt, hogy a Rrenn- bergbányán és Veszprémben töltött gyermekkoromban felébredt a vonzalmam a muzsika iránt, elsősorban édesapámnak köszönhetem, e sokoldalúan képzett, számos hangszeren játszó autodidakta zenésznek és zenekarvezetőnek. S feltétlenül hálával tartozom későbbi tanáraimnak, Lantos Magdának, Szűcs Józsefnek, Vóczi Gyulának, Zámbó Istvánnak: az ő segítségük nélkül sohasem hajthattam volna végre azt a — magam számára is váratlan — huszárvágást, hogy a Zeneakadémián, a felvételi vizsgán hat fiút „üssek ki” és egyedül engem vesznek föl a klarinét- tanszakra. Annál is inkább, mert tele voltam aggodalommal : mit keresek én, a vidéki kislány, a nagyszerűen felkészített pesti gyerekek k özött ? ciód ... Cha rlie... te m«*dent megtudsz Máriáról... Dán! Te menj vissza Erzsébethez, én meg megnézem, mit tudtunk meg az MGB- ről . .. Lehet, hogy máris megelőztük őket? Bei-tram és a dot tore vitatkozik. — Értse meg, Bertram... mást nem lehetek, egyelőre. Vámunk kell. Lilian sokkos állapotban van. Úgysem tud meg tőle semmit... — De én magától sem tudok meg semmit, dottore. Kik lőttek magukra? — Sajnos, csak torkolattü- zeket láttam. Embert nem. — Jonesék nem élnek ilyen módszerekkel... — Ez csak az MBG lehetett, ... — Ilyen primitív dolgokat csinálni.. lövöldözni az utcán, egy zárt gépkocsira. Meg Lilianra, egy magányos nőre... — Lehet, hogy csak taktika .. . így akarják valami őrültre fogni a dolgot. S A szorongás bizonyítási vágyba csapott át, a da« fogékonyságba : Sasváriné ma ia meghatározó élményeiként őrzi Richter, Oj&ztrah, Szeri ng, Menuhin, Casals, ,Giu- lini és más világ- klasszis művészek budapesti fellépéseinek emlékét, s nehezen titkolható meghatottsággal emlegeti volt tanárait, akik nélkül — így mondja — semmire sem vihette volna: Bartha Dénesi, Kistétnyi Melindát, Kroó Gy" - gyöt, Nagy Olivért, s m 1 nd :. _ - előtt Mihály Andrást és Balassa Györgyöt. Az élet „me- lódiavonoilában” azonban hamarosan ismét felbukkan az aggodalom motívuma, ezúttal a lelkesedés ellenpontjaként. — Mint minden zeneaífea- dómis ta, egyszer-másszor én is gondoltam arra, hogy koncertező művész leszek. Ám valahányszor játszani hallottam utánozhatatlan virtuózunkat, Kovács Bélát, rá kellett döbbennem : mellette ..nem rúghatnék labdába"... így maradt, boldogan vállalt pályaként, a tanárosko- dás. Zened pályára került növendékek hosszú sora bizonyítja: a tanítás nem csupán afféle pótcselekvés Sasváriné számára. Szeme, ha tanítványai kerülnek, szóba, legalább oly furcsán csillog, mánt amikor tanárairól és művészi eszményképedről beszél. S lelkesedése a kvartett említésekor csap a tetőfokára. A csoport, melyben kollégáival, Balázs Istvánnal, Kardos Kálmánnal és Pallós Lászlóval muzsikál együtt, nemcsak megyei, de országos hírnévre is szert tett kísérletező kedvével. — Repertoárunkon a ae-' birodalomnak csaknem a teljes keresztmetszete szerepel, a prekkassziik usoktól Meásiaeriig. S most ismét nagy fába vágtuk a fejszénket: Sztravinszkijnak az Egy katona története című müvét tanuljuk. Próbálkozásainkat szerencsén-e a közönség is egyre nagyobb érdeklődéssel fogadja, nem kell hát attól félnünk, hogy idővel művészi ambícióinik elfojtására kényszerülünk. Viszontlátásra tehát — a Sztravinszkij -kompozíció bemutatóján. A megyeszékhelyen, és — aiz együttes szokásához híven — a , megye kisebb településein. L. A. Bogláron volt az első déli kikötő A balatoni gőzhajózás kezdetei »Munkában fáradt ember, ha a Balaton víztükrét meglátja, új életet érez ereiben csörgedezni« — írta az első »idegenforgalmi szakvéleményt« Széchenyi István, akinek a szobra Balatonfü- reden, a parti sétányon a balatoni gőzhajózás kezdeteire is emlékeztet. A Honismeret ez évi második számában dr, Várady György tollából olvashatunk azokról az erőfeszítésekről, amelyeknek eredményeképpen az első balatoni kétárbocos vitorlás, majd az első gőzhajó a vízre merészkedett. Festeticsek sokat tettek a balatoni vimeHesieg: így akarják ártalmatlanná ten ni egyik légi on- tosaibb emberünket. — Szegény Lilian . -. Fog neki fájni? — Micsoda? Miesoda fog neki fájni? — Hát... ha maga . . . ugye, ahogy szokás... rákapcsolja az agyát egy komputerre ... — De Bertram ! Lilian nein hazudik! Lilian biztos, hogy nem hazudik, ő nyndent megtesz az M-GíB erdekeiert! — Dottore, ezt én is tudom. Nem is ezért kérném a vizsgálatot. Anra vagyok kíváncsi, hoigy szeret-e. Hogy vonzódik-e hozzám . .. — Bertram, ez nagyon veszélyes ... ebben asz. állapotban ... — Értse meg, dottore, ezt tudnom kell... És nem szabad tévednem. Egy hajszálnyit sem. Semennyit sem... T ehát... — Rendben van. Megcsinálom az agyátvilágítást. — Kösz, dottore! (Folytatjuk.) torláshajók és dereglyék kifejlesztése érdekében. 1797. július 24-én bocsátották vízre a Phönix nevű kétárbo- cost. Széchenyi nemcsak a, tó különleges Szépségét fedezte föl, hanem az elmaradottságra is fölfigyelt, amikor ezt irta: »Az ország legkiesebb magyar vidékét elhanyagolt állapotából kiemelni minden hű hazafinak legközelebb fekszik érdekében!« Sikerült megnyernie Herte- lendy Károly lesencetomaji földbirtokost, Zala alispánját a balatoni hajózásnak. 1845 nyarán Széchenyi szakértőkkel látogatott el Füredre, svájci és angol cégekkel tárgyaltak. »Gőzös a Balatonon, egészén új és alig kiszámíthatatlan életet, élénkséget hozna Magyarország e kies vidékének ...« — értesítette a tárgyalásokról Deák Ferencet. A hajó faváza egy évvel később el is készült Óbudán, és lófogattal vontatták le Füredre. 1846. szeptember 1-én a Kisfaludy nevű hajó már ott ringott Füred előtt a tó vízén. A gőzhajózás igényeinek megfelelő kikötők építése is fáradságos előkészületeket igényelt. Hertelendy már 1847-ben jelentette, hogy Badacsonyban. Alsóörsön, Bogláron és Fülöpön, majd ezeket követően Füreden épük Az eredeti hajó 1869-ig szolgált a vízen. 1887-ben pedig már csak a bontó munkásokra várt. Szétdara- bolták és beolvasztották. Csupán néhány korabeli rajz maradt fenn róla — hites bizonyíték az első magyar gőzhajóról, mely a Balaton vizét szelte.
