Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-11 / 213. szám
ŐSZ A GYÜMÖLCSÖSBEN Szeptember elseje a középiskolák többségében még csak « tanévkezdést jelentette, a tanulást nem. Megkezdoateu az őszi mezőgazdasági munkák, s ebben evek óta nagy segítséget nyújtanak, a tanulók. Pordány Lászlót, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársát ebben az időszakban ritkán lehet megtalálni az irodájában, ugyanis végigjárja azokat a termelőszövetkezeteket, állami gazdasagokat, melyek tanulókat foglalkoztatnak. — Hány iskola vesz részt a megyében az őszi betakarításban? — Valamennyi középiskola, kivéve a Kaposvári Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetet, mivel az iskola belső átalakításában segítenek a tanulók. Az általános iskolások egy része szintén dolgozik, az ö részvételük'a mezőgazdasági üzemek igényétől függ. Dolgoznak a két felsőfokú intézményünk hallgatói is. — Milyenek a munkafeltételek a megyében? — Az Oktatásügyi Minisztérium es a Művelődésügyi Minisztérium régebben közösen adott ki egy rendeletet, mely kötelezővé teszi a mezőgazdasági üzemek és az iskolák közötti szerződéskötést, ez nem volt meg mindenütt. A nagyobb létszámot foglalkoztató termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szálláslehetőséget is biztosítanak, érdemes megemlíteni a kutas—kozmapusztai, a kiskorpáéi és a vésel bentlakásos tábort. Ahol ilyen nincs, ott naponta szállítják a diákokat. Tizenkét napot dolgoznak a gyerekek, a munkaidő általában hat óra. Az egyéb feltételeket a megállapodások tartalmazzák. — Mettöl-meddig tartanak a mezőgazdasági munkák? — Nincs határ szabva, hisz itt az éréshez kell igazodni. Akik szüretelni mennek, csak október második felében állnak munkába, addig a tanítás folyik. A diákmunka összértékét aligha lehet fölmérni, a gazdasagok azonban tudják, hogy milyen nehéz helyzetben lennének, ha nem segítenének az iskolák. Az ö érdemük, hogy piacra kerülhet a paprika, a paradicsom, hogy útnak indíthatjuk az e.rporlgyümölcsöt. A jutalom: egy torta Harminchektárnyi területen piroslik a paradicsom a Latinca Sándor Terme! ő- szövetkezet földjein. A .szedéséhez négy kaposvári általános. iskola 'és egy szak- középiskola nyújt segítséget. Szüksége van a tsz-nek a dolgos kezekre, mert hiába a széli termés, ha nincs, aki- leszedje. Bár még csak másfel hete folyik a munka, Szabó Gábor tsz-elnök máris szép eredményekről számol be. — Tavaly nagyon gyenge volt a termés, így .most egy hét alatt többet dolgoztak a gyerekek, mint akkor az egész szezonban. A kereskedelmi szakközépiskola és a 11. Rákóczi . Ferenc Általános Iskola ötszáz tanulója egy hét alatt 22—24 vagon paradicsomot szedett le, ennek termelési értéke 540 ezer forint. Tavaly, az egész időszak alatt 610 ezer forintot teiineltek. — Milyen feltételeket biztosítanak a munkához? — Hegy éve ____________ v au együttműködési amolyan hagyomány. A kapcsolat azonban nemcsak a munkában van meg: autóbuszunkat szívesen kölcsönadjuk az iskoláknak, természetesen csak fél napra, mert ezzel szállítjuk saját dolgozóinkat. Gyermeknapon ajándékot vagy pénzt küldünk a gyerekeknek, az élővilágórákon gyakran eljönnek a termelőszövetkezetbe. Ebben a * tanévben kertészeti szakkört szei-ve- zünk a Rákóczi iskolával közösen. — Elégedettek a tanulók munkájával? — A hetedik es a nyolcadik osztályok jönnek hozzánk, szeptember húszadikáig mintegy ezer diák segít. Szorgalmasak és jól dolgoznak. Lelkesedésükre szükségünk is lesz, hisz a paradicsom hatvan százaléka még kint van. Most a gyakorló és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 271) tanulója szorgoskodik a földeken. Szilvaszedés Kiskorpádon Évente visszatérő a szeptember első felében melegítőben, tornacipőben az isko- ] a kapu kon reggelente kirajzó diákcsapat látványa. Őszi építőtáborok. A szerencsésebbek a munkahelyhez közeli állandó táborhelyen tanyáznak, több-kevesebb napot töltve gyüimölcsszedés- sel, a szabad időben szervezett programokkal. Két helyen verhetnek tanyát a Ku- tasi Állami Gazdaság területén, ám egyelőre csak Kiskorpádon dolgoznak. Népiéiért a kozmapusztai tábor — kéthetes késéssel érik az alma, szeptember közepén kezdődik a szedés. Kiskorpád, hétfő reggel: Lógó hasú felhők súrolják a víztorony tetejét. Zene árad k síűdió hangszóróiból, fiatalok olvasnak, beszélgetnek,. hasalnak a lakószobák ágyain. Ketten tollaslabdáznak a táborvezetőség épülete előtt, bent „kupaktanács” folyik: az első hat nap teljesítményét értékelik. Elégedettek: napról napra javult az eredmény, az átlagok a legtöbb esetben meghaladták a normát. A piai nap: a szombat-vasárnapi vihar miatt kényszerpihenő délelőtt, előbbre hozott ebédidő. s ha nem esik az eső, délután munka. Adatok. A tábor résztvevői : a gépipari szakközépiskola tanulói. Létszám: háromszáz. A táborozás időtartama: tíz nap, szeptember 12-ig. Munkaidő: fél nyolctól délután négyig. A munka szil vaszedés. Étkezés : naponta háromszor a gazdaság szervezésében, kiegészítve a munka közben ’ szilvával. A minőség: a fiúk szerint mindkét esetben „tűrhető". Orvos Kuposmérőből jár at kétnaponta. Miniatűr postaláda, naponta hozzák- viszik a levelekeL A munkaidő után több rendezvényen vehetnek részt. Az iskola KISZ-vezetőségé nemcsak a munka, hanem a programok fölött is védnökséget vállalt. Tábori focibajnokság, tollaslabda, lövészet, tájékozódási futás, j á I ék os- h u moros vetél kedők, filmvetítések segítik a ki- kapcsolódást. Elköszönünk, a délutáni munka reményében három órára ígérjük a visszatérést. Háromkor: vigasztalanul ömlik az eső. Kedd, ugyancsak délután. Végre dolgozhatnak! Mindenütt sár, tócsák, az úton kátyú, kátyú mellett. Szorgalmas kezekről tanúskodnak a mellettünk sorra „elhúzó". megrakott traktorok. Horváth Géza két saem szilváról híres. A szúrópróbaszerű ellenőrzés során ennyi hibásat találták öt kiló között a gazdaság ellenőrei. A jutalom: száz forint a brigád minden tagjának. Vezet a munkaversenyben a „tizenhatos" brigád. Százötven kilót szednek naponta, a teljesítményre nincs különösebb receptjük. A táborvezetőség egyik tagjának Trabantjával kapaszkodunk ki a sártengerből. A hátsó ülésen lécko- teg; este lövé&zverseny lesz, ezekre tűzik a lôîapokat. Érdeklődöm, hányán vesznek részt. Megütközve néz a fő szervező: — Természetesen mindenki! j megái.apodá- sunk, s evente szerződést kötünk minden iskolával. Ebben pontosan meghatározzuk a feltételeket. Kilónként 40 fülért adunk, ez megegyezik a felnőttek bérezésével. Naponta hat órát dolgoznak a gyerekek, , a tsz és a Volán autóbuszai szállítják' őket. A múlt héten minden iskolából a legjobban dolgozó osztály kapott egy tortát, ez már A pénzt könnyű elkölteni A targonca üvegtornyot helyez a futószalag elé. Csat- taná&ra kapjuk fel a fejünket: egy uborkával teli üveg esett ki a sorból. A szalag mellett dolgozó diákok már föl sem figyelnek rá, megszokott, monoton mozdulatokkal ragasztják a címkét, hajtogatják a papirdobozo- kat, csomagolják a nehez be- í öt tes üveg elvet. Alig félórája kezdődött el a délutános műszak, egy kicsit nehéz belelendülniük. Még követni is alig tudom a szememmel Bangó Erika kezét, olyan gyorsan formálja meg és ragasztja össze a papírdobozokat, s dobja a szalag végén állóknak, hogy csomagolhassanak. Nem könnyű munka ez még napi hat órában sem. alaposan megmozgatja az izmokat. — Tegnap reggel fölkelés- 'kor nem tudtam megfogni a paplant,, úgy bedagadtak az ízületeim. Egyébként ki lehet bírni, kétnaponként váltjuk egymást, így mindenkire rákerül a sor. — Melyik a legkónyebb munkarész? — A címkézés, azt ülve kell csinálni, i't a ladakészí- tésnél ahhoz az ütemhez kell igazodnunk, melyet a szalagnál levők diktálnak. — Kel hétig dolgoznak, nem sok ez? — Most vagyok negyedikes, én már úgyse megyek többet ilyen munkára. Az. idén elég sokat dolgoztam, voltam építőtáborban itthon és az NDK-ban, igaz, ott gyümölcsöt ^szedtünk. — Ügy hallottam, hogy a felnőtt .normát teljesítik . . . — Szeretnénk jól keresni, a mi osztályunk a ballagásra gyújt. Sokat segíti a tanárunk,. ha elmaradunk, beáll a sorba dolgozni. Egy másik szalagnál, ahol a szállításra kész dobozok jönnek, két fiú ül kényelmesen. A mukaiolyamatnak ez a része pihenést jelent, nem úgy a mellettük állóké, akik a 26 kilogrammos dobozokat rakják. Négy fiú egy műszak alatt ötszáz mázsát emel meg, természetesen itt is váltják egymást. Landi Zoltán és Beke Péter keze beszélgetés közben sem áll meg, a mozdulatokra szinte figyelni sem kell. — Eljönnének ide az érettségi után? — Fél évre, egy évre igen, addig tudnám csinálni, de tíz, tizenöt évig nem hiszem: Nekünk erre a rövid' időre . érdekes, de hamar meg lehet szokni. ■ ■ — Mit csinálnak a pénzzel? ' ' — Amit a nyárim kerestem, azon bevásároltam magamnak — veszi át a szol. Zoltán. — Nehez megkeresni. de nagyon könnyű elkölteni a pénzt. — Konzervgyárban dolgoznak. Megkósolták már' az itteni termékeket? — Amit mi csomagolunk, ez á paradicsom és uborka nem ízlik. Kapunk azonban kompötot, szinte mindennap bontanak nekünk. A Nagyatádi Konzervgyár tíz éve veszi igénybe a gimnazisták segítségéi, s az így felszabaduló saját munkaerő addig az egyéb termékeket dolgozza fel. A konzervgyár- tásban most van a szezonidő. Jelenleg IBI nagyatádi gimnazistát í og la, 1 koztu f n ak, aki készárut és dzsemet csomagol. Okét 189 csurgói gimnazista követi kél. hétre. A diákoknak nemcsak a telje- sitmenye, a bérezése is megegyezik a felnőttekével. Hej, eső, eső... A népi mondás úgy tartja: télen a kenyeredet, nyáron a kabátodat ne feledd otthon! Nos, bármennyire igaz is a,szólás,, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium 600 diákjának bizony nem nagyon kedvezett a szerencse. Tízórait is, felsőruhát is vittek .magukkal, a hét eleje azonban nem úgy sikerült, aiiogy tervezték. Hétfőn délelőtt eső áztatta a földeket, kedden is borús reggelre ébredtek. Nagyban folyt a találgatás: »Megy link vagy nem megyünk?« Nyolc óra körül aztán elindultak . . . Borsos István, a Bárdibükki Állami Gazdaság főkertésze nincs éppen, rózsás kedvében, amikor felkeressük. Reggel hétkor még úgy látszott, hogy rövidesen kiderül az ég, a szilvaszedést nem zavarja meg a szeszélyes időjárás. Telefonált a gimnázium igazgatójának: »Jöhetnek a gyerekek, mire ideérnek,’ felszívja a párát a reggeli n'ap.« Fél tízkor a fők er tesz nagyon dühös. Déli irányból köd ereszkedett a tájra, alig látni tovább az orrunk hegyénél, semmi remény rá. hogy kiderüljön az ég. A legjobb, ha hazaküldik a gyerekeket, mert a síkosnedves fára a baleset veszélye nélkül nem lehet felkül- deni őket. Telex Kaposvárra: jöjjenek vissza az autóbuszok, amilyen gyorsan csak lehet. A diákok egyelőre kint vannak a szilvásban. Varga Sándorral, a gimnázium igazgatójával felkeressük őket. Az első csoportnál hatalmas üdvrivalgás fogadja a bejelentést: készülődjenek, mehetnek haza. A másodikos óvónöképzősök szavaiból kiderül : szeretnek kint lenni : »még mindig jobb, mint az iskolában«, a mai nap azonban nem ugv alakult, ahogyan elképzelték. A hét első két napját leszámítva a lányoknak tetszik a munka. A Maszkos vászon - ból készült zsákokba szemenként szedik le a szilvát, közben eszegetnek is bőven. Azt mondják, senkinek sem csapta el a hasát a sok .gyümölcs, sőt, volt aki a hét. végén is szilvát evett odahaza... A fiúk elmondták: tízíös brigádokra osztották az osztályokat, s mindenkinek a saját teljesítménye szerint értékelik a munkáját. A jobbak gyakran külön méretik fel, mennyit szednek naponta. A bevétel azonban közös: többnyire osztálykirándulásra fordítják. Harmadikos fiúval beszélgetünk- Az iskola egyik legjobb matematikusa. — Lehet itt lógni? — Vannak, akik megpróbálják, de nem mindenkinek sikerül. — Például hogyan? — A teljesítményt a teleszedett vödrök után irtaik. És nézze meg: az enyém a létező vödrök legkisebbike... A fiú természetesen csak tréfált. Hiszen az egyik legjobban dolgozó brigád tagja. A gazdaság vezetőd elmondták: noha a diákok teljesítménye nem éri el a felnőttek átlagát, munkájuk nyomán naponta 250 mázsa szilva jut a hűtőházba, s onnan a kamionok közvetítésével Európa számos országába. Fél 12-kor megérkeznek az autóbuszok. A beszállás előtt a tanárok eligazítást tartanak: holnapra mindenki úgy készüljön, hogy ha rossz idő lesz, bent maradnak az iskolában, ellenkező esetben jönnek a gazdaságba. Ragyogó napsütésben indulunk haza . .. Szerdán reggel szakadó esőre ébredtünk ... II héten: a pestiek szüretelnek Somogy egyik legnagyobb gyümölcsöskertje a Siófoki Állami Gazdaságé. Itt is elkel a segítség,. hisz saját erőből aligha tudnák betakarítani a termést. A nyári építőtáborokat követően egy hétig az ÉLTE, majd a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola hallgatói szüreteltek náluk. Most a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem elsőéves diákjai szedik az almát, a körtét, az őszibarackot, no meg a paradicsomot . . . Mihályi Andrástól, az állami gazdaság személyzeti vezetőjétől hallottuk : — A közgazdászjelöltek hétfőn érkeztek Siófokra. Mintegy háromszázötvenen vannak. A gazdaság táborában helyeztük el őket. Ugyancsak hétfőn állt csatasorba a siófoki gimnázium százötven tanulója, így aztán munkáskézben nincs hiány. A munka mégis akadozik: hétfőn és kedden minden rendben ment, de tegnap délelőtt zuhogó eső köszönt a ta borozókra A gimnazisták nem is. jelentkeztek munkára. Az egyetemisták pedig egymással ismerkedtek, hisz dolgozni ők sem dolgozhattak. Mondták, majd »ráhúznak« a következő napokban. Mert az alsó- tekeresi faiskolában, meg a központi gyümölcsösben is van munka bőven, az exportra váró gyümölcsöt pedig csomagolni, osztályozni’ kell. Pénteken búcsúznak a mostaniak, vasárnap délután már újabb vendégeket var a gazdaság. A közgazdasági egyetemről érkeznek újabb hallgatók, majd a pécsi jog- tudományi egyetem hallgatói szüretelnek Siófokon. SOMOGYI NÉPLAP 13»
