Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-07 / 210. szám

t «t/ y' V ! I A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,60 Ft XXXV!, évfolyam, 210, szám 1080, szeptember 7„ vasárnap Tanácskoztak Somogy szakszervezeti küldöttei Kulcsfontosságú feladat a gazdasági célok elérése Megválasztották az SZMT elnökségét és a tisztségviselőket Tanácskozásra gyűlt ossz« Somogy 103 ezer szervezett dolgozójának 180 küldötte tegnap Kaposváron, az SZMT székhazának színház* termében. A X. megyei küldöttértekezleten megvitatták á szakszervezeti mozgalom ötéves munkájáról készített jelentést, határozatot hoz tak a tennivalókról, a XXIV. szakszervezeti kongresszus elé terjesztendő javaslatokról, és megválasztották a vezető testületeket, vala­mint a tisztségviselőket. Az elnökségben he­lyet foglalt dr. Csehák Judit, a SZOT titkára. Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára as dr. Prieszol Olga. a Közalkalmazottak Szak­szervezetének főtitkára. Róna Imre, az SZMT elnöke köszöntötte a tanáeskozás résztvevőit, majd Kalmár László, az SZMT tagja vette át a küldöttértekezlet vezetését. Ezután dr. Szere nyi János, az SZMT vezető titkára mondott ki­egészítő szóbeli előterjesztést az írásban meg­küldött beszámolóhoz. os er* messzenv» n óén Kgyeleimbe keli ver«u a mozgalom minden szintjén' a legfelsőbb irányító szerv­ben csakúgy, mint az alap- szervezetekben. Ezzel kap­csolatban figyelemmel kell kísérni a tömegek vélemé­nyét, a tagság igényét, és nyílt, őszinte, gyors tájé­koztatással biztosítani a kö­zös gondolkodást és cselek­vést. A SZOT titkára részle­tesen szólt a testületek és a tisztségviselők megnöveke­dett felelősségéről. Ennek az eddiginél határozottabban és következetesebben kell érvényesülnie mind az igé­nyek megfogalmazásában, rangsorolásában, mind az érdekvédelem és -képviselet mozzanataiban. A felelősség vállalása, a döntési jog bá­tor gyakorlása növeli a tag­ság bizalmat a mozgalom szervei iráni. Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára felszó­lalásában utalt a megyei pártértekezlet megállapítá­sára, amely szerint az el­múlt öt évben erősödött a somogyi szakszervezeti moz­galom, nőtt a tömegbeíolya­sa, tekintélye, nevelő, moz­gósító ereje. Elismeréssel szólt a bizalmiak munkájá­ról. Az üzemi demokráciá­val kapcsolatban hangsú­lyozta : többet kell tenni azért, hogy fórumai hatéko­nyabban betöltsék érdekfel­táró, egyeztető és képvisele­ti szerepüket. A továbbiak­ban kiemelte: a megyei pártbizottság számít a szak- szervezetek kezdeményezé­sére, részvételére a döntések előkészítésében, tevékeny­ségére a politika megvalósí­tásában. — Előrelépésünk fontos feltétele — hangsú­lyozta —, hogy minden szakszervezeti tag és tiszt­ségviselő megértse és kör­nyezetével is megértesse: alapvető érdekünk a gazda­ságfejlesztés minőségi és hatékonysági céljainak el­érése, mert csak ezáltal le­hetséges az élet- és munka­körül,menyek javítása, élet- színvonalunk megőrzése, il­letve emelése. A tanácskozás dr. Szeré­ny i Janos zárszavával feje­ződött be. Ezután a küldöttek meg­választották a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsát, majd az elnökséget és a tisztség - viselőket. Az SZMT elnöke lett Tarr Gyula; vezető tit­kár dr. Szerényt János; tit­károk: Varga József és dr. Müller Lajos. Az elnökség tagjai: dr. Borbély Éva. dr. Fonal János, Galabár Emil, Márkus Mihály, Paré Irén, Temesi Józsefné, Tóth Zol­tán, dr. Vidik Györgyi, Lő - rincz Józsefné. Komlós Ist­ván, Kurucz Jánosné, Ma­gyar Lajos és Tárnái Zoltán. Air. SVÍftTT jelentése W- omeite: a szakszervezeti ' vá­lasztói gyűléseken a gazda­sági élet fő kérdései, álltaik ay. érdeklődés középpontjá­ban. Gyakran esett szó ar­ról, hoigv szervezettebb és fegyelmezettebb munkára van szükség az irányítás és a végrehajtás minden szint­jén. E követelmény érvénye­sítéséhez azonban nélkülöz­hetetlen feltétel, hogy min­den szerv, közösség és egyén pontosan ismerje feladatát. A munkaversenyről szólva jogos igényként merült fel az egyszerűség, a közérthe­tőség és a rugalmasság a tennivalók megfogalmazásá­ban, az önkéntesség, a de­mokratizmus és a sablon- mentesség a végrehajtásiban. A tagság határozott intézke­déseket vár a kiegyensúlyo­zott, fegyelmezett munkát segítő körülmények, feltéte­lek biztosítására. A szak- szervezeti1 bizottságok szor­galmazták a teljesítmény szerinti jövedelemelosztást, illetve ebben a dolgozóik valóságos részvételét. Az összegezés időszakában sok szó esett a szakszervezet választott szerveinek mun­kájáról. A tagság helyeslésé­vel találkoztak azok a belső szervezeti változásók, me­lyek az előző kongresszus óta a mozgalomban végbe­mentek. Ezz-el összefüggés­ben több helyen hangsúlyoz­ták: a vezető testületek és a bizalmiak éljenek jobbam hatás- és jogkörükkel, har­coljanak következeteseb­ben a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javításá­ért; fordítsanak nagyobb figyelmet az üzemi demok­rácia fórumrendszerének hatékonyabb működésére. Az előterjesztésből ismert­té vátt, milyen fontos kér­désben alakult ki egységes álláspont a tagság körében. Ezek közül is kiemelkedik a lakásigények gyorsabb ki­elégítése, a települések köz- úthálóizatánalk fejlesztése, az egésaségügyi ellátás, az ok­tatási körülmények javítá­sa. Az írásban eljuttatott ha­tározati javaslat egyebek között hangsúlyozza: kulcs­fontosságú feladat a gazda­sági célok elérése, illetve az ezt segítő szakszervezeti te­vékenység korszerűsítése, hatékonyabbá tétele. Szük­ség van a szocialista mun- kaverseny-tmozgalom továb­bi bővítésére, állandó meg­újulására, folyamatos alkal­mazkodására a változó kö­rülményekhez. Továbbra is nagy figyelmet igényel a vezétő, irányító munka fej­lesztése, a testületi tevé­kenység korszerűsítése, egy­szerűsítése, a mozgalmi jel­leg erősítése. A szakszerve­zeti szervek fontos kötelezett­sége a nevelő munka elmé­lyítése, kiszélesítése, a szo­cialista tudat fejlesztése is. A vitában tizennyolc kül­dött, illetve meghívott ven­dég vett részt, összesen tíz szakma, területileg pedig az egész megye képviseletében. Felszólalt dr. Csehák Judit, a SZOT titkára is. Egyebek között felhívta a figyelmet árra, hogy a szakszervezeti mozgalom feladatai és mód­szerei együtt változnak gaz­dasági es politikai életünk­Bányásznap! nagygyűlés Tatabányán Havasi Ferenc beszéde Zenes ébresztő köszöntőit mindenkit szombaton a zászlödiszbe öltözött Tatabá­nyán, ahol á 30. bányásznap országos ünnepségét tartot­ták. A gazdag programsoro­zat első eseményeként fel­avatták Varga Imre Kossuth- díjas szobrászművész Orp­heus című alkotását. Simon Antal, a bányaipari dolgozók szakszervezetének elnöke nyitotta meg ezután a bányá­szat utóbbi 35 évét tükröző országos vándorkiállítást. Az ünnepi nagygyűlést, ahol a bányászat 120 000 dol­gozóját köszöntötték, a Vér­tanuk terén . rendezték meg, ott, ahol 81 évvel ezelőtt 11 bányász esett a csendőrsortűz áldozatául.' Az ünnepségen, amelyet Seregi János, a Ma­gyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgatója nyitott meg, nagyon sokan viselték a bá­nyász díszegyenruhát, mint­egy jelképezve, hogy Ma­gyarországon ismét nagy jö­vője van a szénbányászatnak A nagygyűlés elnökségében több párt-, állami és tömeg­szervezeti vezető vett részt. Ott voltak az ország vala­mennyi bányavidékének és :i bányászat valamennyi ágaza­tának a küldöttei, valamint az új bányák feltárását segí­tő szovjet bányászok képvi­selői. A nagygyűlés szónoka Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Poli­tikái Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt. Lesz munkájuk, jövőjük Beszéde bevezető részeben Havasi Ferenc megemlékezett a magyar bányászok hősi küzdelmeiről, az elmúlt évti­zedekben tanúsított helytállá­sukról, megfeszített munká­jukról, majd a következőket mondotta: — Napjainkra úgy alakult a helyzet, hogy szén, szénhid­rogén- és uránbányászatunk energiaigényeink több mint felének a fedezésére vállal­kozhat, és kell is, hogy vál­lalkozzon. Ez a kutatás, a fej­lesztés és a termelés hosszú évtizedekre szóló prognózisa. Olyan prognózis, amely biz­tos jövőt ígér a ma és a hol­nap bányászgenerációinak. — Igen gondos elemző vizs­gálatok és számítások ered­ményei alapján ma már egy­értelmű, hogy hazai ásványi nyersanyagkincsünk jelentős hányadának kitermelése — figyelembe véve a jelenlegi világpiaci árakat — gazdasá­gilag előnyösebb, mint a nyersanyagok behozatala. Ar­ról azonban továbbra sem szabad megfeledkeznünk, hogy csak a népgazdaság anyagi erejével összhangban álló beruházási és fejlesztési célokat tűzhetünk ki, és hogy eredményekre csak akkor számíthatunk,, ha fejlesztési és termelési feladatainkat a világszínvonallal is összemér­hető termelékenységgel vé­gezzük. — A szénbányászat jelen­leg évi 25 millió tonna körüli szenet termel. Ma már a mélyművelési szénnek több mint 80 százaléka származik frontfejtésekből, és ennek is mintegy fele a ma legkorsze­rűbb önjáró pajzsbiztosítású frontokból. Évről évre foko­zatosan csökken a j elvesztés nehéz fizikai munkaigénye. — Az eocén program kere­teben már a jövő évben — a tervezettnél égy évvel koráb­ban — termelhet a márkus- hegyi és nagyegyházi bánya, Löbb mint félmillió tonna ki­váló minőségű barnaszénnel gyarapítva a felhasználható szénmennyiséget. Folyamat­ban vannak a mányi bánya beruházási munkálatai és megkezdődtek a lencsehegyi üzem beruházásának előké­születei is. Nem kis reménye­ket fűzünk a mecseki kok­szolható szén termelésének növelését szolgáló fejlesztési elképzelésekhez. Ezek is meg­hozhatják első gyümölcseiket a VI. ötéves terv időszaká­ban. Minderre gondolva, mondhatjuk, hogy lesz mun­kájuk, jövőjük a szén bányá­szainak! — A szén mellett az or­szág gazdasági életében igen jelentős szerepet játszik szen- hidrogén-termelésünk.'Az évi 2 millió tonna olaj a népgaz­daság igényelte mennyiség­nek mindössze 20 százaléka ugyan, de csak nehezen és nagy áldozatok árán volna pótolható. S az évi 10 mil­liárd köbméteres földgáz­igény nagyobb részét — 6« százalékát — is hazai terme­léssel fedezzük. Ezeket a>. arányokat meg kell őriznünk a jövőben is. Hazai nyers­anyag kincseink között ki­emelkedő jelentőségű a bauxit, amelynek termelésp a felszabadulás óta eltelt há- ropn és fél évtized alatt öt­szörösére, több mint évi 3 millió tonnára emelkedett. Ez az ágazat igen kedvezően já­rul hozzá külkéreskedelmi (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezett a lengyel minisztertanács Széles körű béremelést hajtanak végre Varsóban szombaton ülést tartott a lengyel miniszter- tanács és béremelési kérdé­sekről döntött, továbbá ele­mezte az ország gazdasági helyzetét és a tennivalókat. A korábban bejelentett ter­veknek megfelelően a kor­mány elhatározta, hogy az idei év szeptemberétől a jövő év áprilisáig bezárólag széles körű béremeléseket hajlanak vegre az állami vállalatok­nál, mindenek előtt azokban a szakmákban, ahol az et- múj^ években a legkisebb mértékben nőttek a fizetések. Mint a kormány szóvivője elmondta, a döntés értelmé­be^ 1981. január 1-től a leg­alacsonyabb bér sehol sem lehet havi 2400 zlotynál ke­vesebb. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a béreme­lésekhez szükséges fedezetei a gazdálkodás hatékonyságá­nak fokozása és a termelé­kenység növelése révén kell megteremteni. « Intézkedett a lengyel kor­mány azoknak a nyugdíjak­nak a felemeléséről is, ame­lyeket még 1976 előtt állapí­tottak meg. Konkrét döntés­született arról, hogy 1983-ig az egész társadalomra* kiter­jedően egységesítik a családi pótlékok rendszerét. Addig is fokozatosan növelik a sok- gyermekes és az alacsony jövedelmű egy vagy több gyermekes családoknak nyúj­tott támogatást. A minisztertanács leszögez­te, hogy energikus intézkedé­sekre van szükség a lemara­dások pótlására. A szakmi­niszterek felmérést készíte­nek a hatáskörükbe tartozó területek helyzetéről, sa ÍV. negyedévre szóló terveket ennek megfelelően módosít jak. (MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom