Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

Szükség van a nagyol ludasra Tanévnyitó a pártiskolán Az öthónapos és az egy­éves pártiskola hallgatói töl­tötték ttieg tegnap déle!'itt tíz órakor az Oktatási Igaz­gatóság emeleti nagytermét. A tanévnyitó ünnepségen olt volt dr. Horváth Sándor, a propaganda- és művelődési osztály vezetője, Tóth János, a párt- és tömegszervezetek osztályának osztályvezető- helyettese. • Suri Károly igazgatóhe­lyettes megnyitó szavai után dr. Nagy Lajos, az Oktatá­si Igazgatóság igazgatója azzal kezdte beszédét, hogy a mai nappal a megyében megkezdődik a káderképzés, most a bentlakásosoknál, es­te pedig megkezdődik az oktatás az esti egyetemeken is. — Az íft ölöket, bennün­ket, a megyei párt-vb azzal bízott meg, hogy az elkövet­kező hónapokban együtt ta­nuljunk, dolgozzunk. Most az a pártmegbízatásak az öt és a tíz hónap alatt, hogy tisztességgel, becsülettel, a legjobb tudások szerint mi­nél többet 'sajátítsanak el a tananyagbc1. A mi felada­tunk, hogy ehhez segítséget, támogatást adjunk Az igazgató mélyín ele­mezte azt, miért fordít a párt olyan nagy figyelmet arra. hogy a tagsag képezze magát. Kiemelte: a mar­xizmust mint eszmét, ideo­lógiát azért szükséges tanul­ni, hogy erősödjön a marxis­ta tudatosság, elvi vzilátd- ság, a marxista meggyőző­dés abban az ügyben, ame­lyet végzünk, amiért harco­lunk. E nélkül nem tódnak úgy, olyan eredmén\ estfai dolgozni, mint a párt elvár­ja napjainkban. A világ eseményeit, annak összefüg­géseit is csak így érthetik meg jobban s használhatják fel a munkában. Szükségük van a tanulásra az írt is. hogy felvilágosíthassák a politikánkban kevésbé jártas embereket, meg tudják győz­ni őket (jgyünk igazáról. S a nagyobb tudásra ahhoz is szükség van, hogy minden­napi munkájukat jobban el tudják végezni. Dr. Nagy Lajos röviden áttekintette a mástdik vi­lágháború után kialakult vi­lághelyzetet, beszélt a vi­lágpolitikai ellentmondá­sokról. rámutatva, t.ogy mi­lyen feladatok ailnatt a ha­ladó világ előtt. — Meg vagyunk győződve, hogy a marxizmus az az eszmerendszer, amely elve­zet egy emberségesebb, iga- zabb világhoz. Erre irányul minden törekvésünk. Ezt minél több emberrel kell megismertetni, megértetni. Önök. akik most itt vannak, nem betű szerint, szövegsze­rűen tanuljak a marxizmust, hanem a lényegét, fö tartal­mát igyekeznek majd meg­érteni, elsajátítani, s az esz­mével mint fegyverrel eliga­zodni a bonyolult világban, a sok esemény, információ -között. Az Oktatási Igazgatóság igazgatója az intézmény ta­nán kara nevében megígér­te, hogy minden segítséget megadnak a nallgatóknak. S kérte, hogy a hallgatók minél előbb váljanak közős­segge. barátokká, és ők is segítsék egymást. Ha nincs napfény, hát csinálunk... A Medicor debreceni orvosiműszergyárának egyik legrégibb terméke a kvarclámpa, amelyből évente három változatban nyolcvanezer darabot készítenek. fMTl-fotó — Oláh Tibor felv. — KS) Hétköznap a Medosz-nál Negyedszázad a szövetkezet élén (A fő kőzleteiJésl néakVJ félreeső, sajátos arculatú te­lepülés Ecsen y és Felsómo- csolad. A dombok oldalá­hoz lapuló, kanyargós fél­sor utcák messziről integet­nek egymásnak, köztük le­gelő. A mindössze kéteaer- hátszáz hektáros nagyüzem magán viseli a tai» domb­vidék minden kedvezőtlen tulajdonságát. Itt minden lépés kétszeres erőt kíván az embertől, minden ered­mény kétszeres örömet okoz, de megsokszorozódik a ku­darc súlya is. Vendég, láto­gató ritkán fordul meg itt — ént a szövetkezetét nem szokták emlegetni sem a jó, sem a rossz példák között. Ennek a -névtelen- szövet­kezetnek az élén áll ne­gyedszázad ó*a Szita János.) — A sors megöregített, talán nem is annyira az évek. Igen nyugodt termé­szetű ember voltam, de sok mindennel együtt ez már változott. Kicsit megkoptak az idegeim, hirtelenebb va­gyok; de haaragtartó sohsem. Pedig hát 1955-ben, miikor a felsőmocsoládi Petőfi Tsz el­nökévé választottak én vol­tam a legfiatalabb tagja a szövetkezetnek. Háromszáz hold, tizenkét tag: ez voit a mag. Velem együtt közülük ma már csak hárman va­gyunk aktívak; három nyug­díjas van, többen meghaltak, elköltöztek. Akkor azonban volt tennivaló. És csináltuk. Hónaprói hónapra nőtt a létszám, a terület, az ötven­hatos vihar is mindössze egyetlen órára rendítette meg a szövetkezetett A köz­gyűlés«» koraiakba írták alá kilépési szándékukat az em­berek: ne lehessen tudni ki volt az első. De mire vége lett a feloszlásról határozó Közgyűlésnek huszonkét csa­ld azzal keresett meg: ez elhamarkodott volt, aki akar lépjen ki, de a szö­vetkezet maradjon. (A Bánó uraságtól -örö­költ" majorban földeken ad­va volt a közös gazdálkodás lehetősége. Istállók, szolgála­ti lakások maradtak, a gép­állomás segítségével az ak- <ori szinthez képest elfogad­hatóan lehetett gazdálkodni. Nem kívánkozott el abban az időben senki innen, sőt az Alföldről négy-öt család ide települt; ma is itt dol- loznak.) — Mocsoládon ötvenki­lencben alakult egy másik, az Uj Elet Tsz, de egy év Tudva egyesültünk. Szép volt tkkor ez a szövetkezeti kö­isség úgy mondom hatvan- lencig a fénykorát élte. \ iákor egy kis törés követ­eiéit be, azóta minden ne- ezebb. Egyre nehezebb, öt .özség: Memve. Polány, Feszti, Mocsolád, Ecseny egyes ü lésé n e k szii k sé cessé g e vetődött föl. Azt. mondtam a Közgyűlésén: elérkezett a/. idő, hogy olyan vonatra szálljunk fel, ami sebeseb­ben visz a cél felé. Felállt az egyik tag, mikor befejez­tem, s azt mondta: aki akar, menjen el azzal a vonattal, de ő nem. Megéljenezték. Persze tudták, hogy előtte nap már itt, Ecsenyben dön­töttek az egyesülés ellen. Azóta bizonyos körökben fel­vetődött: talán jobb. lett vol­na mégis másként határozni, mert az bizonyos, hogy sem a településnek, sem a gazda­ságnak a jelenlegi körülmé­nyek között jelentősebb fej­lődésre nincs lehetősége. Az emberek egy része a továb­bi boldogulás útját úgy ke­resi, hogy keményen dolgo­zik, a háztájiban is, aztán mikor összejön az anyagi, el­megy más területre. Bizony, egyre több ház ürül ki. (Csák öt évvel később, het­venötben egyesült a mocso- ládi es az ecsenyi tsz. Kész­ben a fogyó munkaerő mi­att, részben a kor, a köz- gazdasági környezet követel­ményeinek megfelelően; az­óta sokat változott a szer­kezet. Megszűnt illetve egé­szen minimálisra csökkent és szakosodott a kertészet. A fő növény a kalászos, mel­lette két év óta a naprafor­gó. Szaktelep nincs, de éven­te 3200—3400 hízót értékesí­tenek, s megkezdték az idén a lejirányú szakosodást. A jövedelrrfezőség növelése, no meg a foglalkoztatás érde­kében melléküzemágat, var­rodát indítottak. Az után­pótlást biztosítandó liât ösz­töndíjas-szerződésük van. A »névtelen« nagyüzemben, à mostoha viszonyok között kemény erőfeszítések történ­nek.) — Hogy mi vezetett eddigi életem felén? Hiszen ez a/ elnökségben eltöltőit huszon­öt év így is merhető. Azt hiszem, a magya­rázat nagyon messzire nyúlik. Ötéves voltam, mikor a.z apam meghalt —- bal­eset áldozata lett; községi pásztor volt Karádon —, és az anyámat huszonkilenc éve­sen, három gye­rekkel, kegye- lemkenyérre Mo­csoládon Bánó Iván fogadta be. Talán azt gondol­ta: előleg ez, ha majd felnőnek a gyerekek, ledol­gozzak. Anyám napszámosként dolgozott, az első osztály után már én is napszámba jártam. Tizenhá­rom éves korom­ban lovász gye­rek lettem... Úgy érzem, ez volt az ind ítóoka annak, hogy mikor megválasztottak, meg­fogadtam: minden erőmmel ■ képviselem azok érdekeit, akiktől a bizalmat kaptam; soha, senkivel ne ismétlőd­jön meg, ami velünk. CMikor »nem elnök«, mi­kor hazamegy, átöltözik, s eteti a disznókat gondozza a marhákat.) i — A két lányomnak már nem egyszer mondták: köny- nyű nektek, elnök az apá­tok. Sosem voltam híve a háztáji zásnak, de ezen a vé­leményemen is változtatnom kellett. Ahhoz, hogy »egye­nesbe« segítsem a gyereke­ket, csinálnom kell — leg­alább néhány évig. Igen. a sors megöregített. De akár­mennyire közhelynek is hat, mindig megtaláltam a szép­séget ebben a munkában: azokért dolgozom, azok ér­dekeit képviselem, akik bíz­tak és bíznak bennem ne­gyedszázadon át. (Szita János augusztusban »töltötte, be« elnökségének huszonötödik évfordulóját. Nem volt ünneplés, nem volt gratuláció. Névtelen, szürke I hétköznap volt — mint a i többi.) Vörös Márta 1 »Az rendben van, hogy 18 ezer mezőgazdasági, élelme­zés- es vízügyi dolgozó ér­dekeit képviselik, de azt mondja meg, mit csinálnak ezek a medoszosok nap nap után nyolctól ötig?« — szö­gezte nekem a kérdést egy gazdasági vezető. Próbáltam válaszolni : »védik a dolgo­zók bér- és szociális érdekeit, jelzik a munkavégzést aka­dályozó hibákat vagy a munkavédelem hiányossá­gait, föllépnek az anyagi ösztönzés visszásságai vagy épp a vezetők megengedhe­tetlen módszerei ellen; szer­vezik az oktatást és üdülte­tést ...« Érveltem, de közben érez­tem, nem vagyok egészen biztos a dolgomban. Végül is — vallalva az esetleges neheztelést — a félig rossz­májú, félig jóhiszeműen Kí­váncsi kérdést Kiss György­nek, a Medosz megyei tit­kárhelyettesének továbbí­tottam. Mielőtt válaszolt volna, elem tette hat munkatársá­nak — mindössze ennyi a »függetlenített apparátus« létszama — heti tnunkaler- vét. — Amint látja, feladat van bőven. Ezekben a he­tekben gyakran ellátogatunk a különböző gazdaságok ara­tóihoz. Most szervezzük a megyei sportnapot. Különfé­le anyagok és jelentésed so­ra esedékes, nem is beszélve a tucatnyi napi ügyről. Tény azonban, hogy e munkák nagy része nehezen mérhető. Egyértelmű az eredmény, ha egy bérvitában siker il a dolgozók számára kedvező döntést elérnünk. Milyen eredményt említsünk azon­ban, ha mindössze ellátoga­tunk egy-egy gazdaságba és ott nehány emberrel Deszei- getünk? Első pillantásra ha­szontalan dolog, vaijiáran lehet, hogy e kedélyes be­szélgetés nyomán kialakuló jó kapcsolat segíti az otta­ni szakszervezeti aktívák munkáját. Nehezen mérhető mégis óriási nagy ere.lmenv. ha .egy gazdasági vezetői si­kerül meggyőznünk arról, hogy az szb nem »okosko- dók társasága«, amely csak kifogásol és kovetelód/ik : mozgósítani is tud a külön­féle termelési célok elérésé­ért, szervezi a munkaver­senyt és az újítómozgalmat. Egyszóval ; partnere a veze­tőknek. JÖ1 mérhető peidaul év végén az üzemi balese­Százmillió forint exportfej lesztésre .Százmillió forint- export­fejlesztő hitelt kapott a Ma­gyar Nemzeti Bankloi a győ­ri Rábatex textilipari válla­lat. Hazánkban egyedül Győrött gyártanak zsebken­dőt, s hazai igények kielé­gítésén kívül már évek óta leleniős exportot bonyolíta­nak le. Minthogy az eddigi la pasztalatok szerint jók a pi­aci lehetőségek, a gyár ve­zetése a zsebkendőgyártás fejlesztésiére kérte és kapta meg a hitelt. A 100 millió forintot teljes egészében kor­szerű gépek beszerzésére Költik. Jelenleg évente mint- egv 30 millió zsebkendőt gyártanak, s ezl a mennyisé­get 10—12 millióval növelik. tek — megyénkben igen kedvezően csökkenő — ala­kulásán vagÿ azon. hogy en­nek eredményeként niehnyi- vel csökkent a táppénzes napok száma. Lehetetlen vi­szont pontosan lemérni, hogy hány napi vitával, el­lenőrzéssel, telefonálással, hány jelentés megírásával értük ei. Végül is nap nap után »8-tól 5-ig« ezernyi kisebb-nagyobb feladatot elvégzőnk. Olykor bennün­ket is elkedvetlenít, hogy a sok erőfeszítés nagyobbrészt csak egy év adatainak osz- szegezésekor, ott is csak köz­vetve mérhető. — Az emberek többsége a szakszervezettől mindenek­előtt azt várja, hogy kemé­nyen az »asztalra csapjon« hogy harcoljon« __ — Néha nehez megértet­ni az emberekkel, hogy har­colni csak jogos és reális cé­lokért lehet, és azt is, hogy az érdekek mindenáron va­ló ütköztetésénél fontosabb a közös érdekek megkeresé­se. Az érdekvedelemnek és a termelésnek szerves egysé­get kell alkotnia. Még nehe­zebb dolog, ha a szakszerve­zeteknek a dolgozóval kell vitatkoznia. Az egyik állami gazdaság takarmánykeve­rő brigádja például jogtalan berkö vetélésekkel állt elő: hálátlan feladat volt kereken megmondani az emberek­nek ... — Nyilván vannak jogos és Indokolt harcaik ... —• Természetesen. A “csa­ták« egy részét megnyerjük, másban nem sikerül ered­ményt elérnünk. Néhány tröszt nem volt hajlandó »leadni« somogyi vállalatá­hoz a jóléti alap megfelelő részét, máshol néhány vál­lalat és gazdaság vezetője túl óvatos volt, és, még a le­hetséges bérfejlesztéseket is visszatartotta. Ezekben az ügyekben sikerült hatásosan föllépnünk. Hasonlóképp el­értük az üzemi demokrácia szabályzatainak bizonyos módosítását is. Nem jártak viszont eredménnyel jelzé­seink például »ruipidíjügy- ben«, vagy a tsz-ekben dol­gozó alkalmazottak hátrá­nyos megkülönböztetéseinek dolgában, — Nemrégiben a Medosz megyei küldöttértekezletén az egyik vendég óva intette a szervezetet, nehogy túl sok energiát fordítson az »önmozgatásra«, más fontos feladatok rovására. Mi errő. a véleménye? — Igaz, hogy sok időnket és energiánkat elveszik a különféle jelentések, nemkü­lönben az ülések és megbe­szélések, csakhogy az aszta­lon tornyosuló jelentésheg' nagyobb részét épp vala­mely szervezet vagy irány - tó testület fölkérésére, ső; utasítására készítjük. A ülések programja pedi ugyancsak kötött... Mind­ezzel együtt is törekszünk, hogy minél több időt tölt- hessiink a munkahelyeken. a dolgozók között. Nem azért, mert ez »követel­mény«, hanem mert ezek i mühelysarki vagy határbeli beszélgetések munkánk leg­szebb részei. Jómagam pél­dául tíz évig voltam tsz- főállattenyésztő, és tudom, hogy egy ilyen látogatás töb­bet ér tucatnyi jelentés át­olvasásánál. Egy néhány perces élő vitának nagyobb a meggyőzőereje, mint mep annyi körlevélnek vagy brosúrának. n. F. Hőigényes hibridek Meteorológiai térképet ké­szített a bábolnai iparszerű kukoricatermelő közös vál­lalat a teljes kukoricater- mő területre — együttesen 217 ezer hektárra. Az alkal­mazásától a betakarítás gaz­daságosságának javulását várják, s egyúttal azt is do­kumentálják vele, hogy az időjárás alakulása ma már korántsem olyan uralkodó tényező a mezőgazdaságban, főként a rendszerekben, mint korábban, akár csak egy év­tizeddel ezelőtt is volt. A korszerű, tudományosan megalapozott termelési tech­nológiákkal. a modern ter­melési eszközökkel ugyanis közömbösíteni lehet hatásai­nak egv. részel.. A közös vállalat egyik — korábban kialakított —‘ tér­képe 27 hőkörzetre tagolja az országot. Most ennek alapján — körzetenként — összesítették: mennyi hőt kapott a kukorica áz egyes tájakon. Ez -— sajnos — mindenütt jelentősen elma­rad attól, amennyit igényéi es amennyi 50 év áUagaban meg is volt. Ezzel párhuza mosan számba vették a má­sik fontos meteorológiai elem, a csapadék alakulását is. Ez a 27 hőkörzet közül 19-ben több volt a sok évi­nél. Volt ahol 200 millimé­terrel több eső esett. A csa­padéktöbblet bizonyos ha­tárig kedvez a kukoricafej­lődésének, az idén azonban, mivel kevés meleggel páro­sult, kockázatossá teszi a biztonságos beérést. Az IKR meteorológiai térké­pe épp arra ad választ, mi­re lehet a sok viszontagság ellenére számítani. Az egyes hibridek höigénye ismereté­ben és a sok évi adatok sze- rint októberig bezárólag még várható hőmennyiség alap­ján megvizsgálták minden egyes fajta beérésének való­színűségét. s erről pontosan tájékoztatták mind a 22° taggazdaságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom