Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-02 / 205. szám
Szükség van a nagyol ludasra Tanévnyitó a pártiskolán Az öthónapos és az egyéves pártiskola hallgatói töltötték ttieg tegnap déle!'itt tíz órakor az Oktatási Igazgatóság emeleti nagytermét. A tanévnyitó ünnepségen olt volt dr. Horváth Sándor, a propaganda- és művelődési osztály vezetője, Tóth János, a párt- és tömegszervezetek osztályának osztályvezető- helyettese. • Suri Károly igazgatóhelyettes megnyitó szavai után dr. Nagy Lajos, az Oktatási Igazgatóság igazgatója azzal kezdte beszédét, hogy a mai nappal a megyében megkezdődik a káderképzés, most a bentlakásosoknál, este pedig megkezdődik az oktatás az esti egyetemeken is. — Az íft ölöket, bennünket, a megyei párt-vb azzal bízott meg, hogy az elkövetkező hónapokban együtt tanuljunk, dolgozzunk. Most az a pártmegbízatásak az öt és a tíz hónap alatt, hogy tisztességgel, becsülettel, a legjobb tudások szerint minél többet 'sajátítsanak el a tananyagbc1. A mi feladatunk, hogy ehhez segítséget, támogatást adjunk Az igazgató mélyín elemezte azt, miért fordít a párt olyan nagy figyelmet arra. hogy a tagsag képezze magát. Kiemelte: a marxizmust mint eszmét, ideológiát azért szükséges tanulni, hogy erősödjön a marxista tudatosság, elvi vzilátd- ság, a marxista meggyőződés abban az ügyben, amelyet végzünk, amiért harcolunk. E nélkül nem tódnak úgy, olyan eredmén\ estfai dolgozni, mint a párt elvárja napjainkban. A világ eseményeit, annak összefüggéseit is csak így érthetik meg jobban s használhatják fel a munkában. Szükségük van a tanulásra az írt is. hogy felvilágosíthassák a politikánkban kevésbé jártas embereket, meg tudják győzni őket (jgyünk igazáról. S a nagyobb tudásra ahhoz is szükség van, hogy mindennapi munkájukat jobban el tudják végezni. Dr. Nagy Lajos röviden áttekintette a mástdik világháború után kialakult világhelyzetet, beszélt a világpolitikai ellentmondásokról. rámutatva, t.ogy milyen feladatok ailnatt a haladó világ előtt. — Meg vagyunk győződve, hogy a marxizmus az az eszmerendszer, amely elvezet egy emberségesebb, iga- zabb világhoz. Erre irányul minden törekvésünk. Ezt minél több emberrel kell megismertetni, megértetni. Önök. akik most itt vannak, nem betű szerint, szövegszerűen tanuljak a marxizmust, hanem a lényegét, fö tartalmát igyekeznek majd megérteni, elsajátítani, s az eszmével mint fegyverrel eligazodni a bonyolult világban, a sok esemény, információ -között. Az Oktatási Igazgatóság igazgatója az intézmény tanán kara nevében megígérte, hogy minden segítséget megadnak a nallgatóknak. S kérte, hogy a hallgatók minél előbb váljanak közőssegge. barátokká, és ők is segítsék egymást. Ha nincs napfény, hát csinálunk... A Medicor debreceni orvosiműszergyárának egyik legrégibb terméke a kvarclámpa, amelyből évente három változatban nyolcvanezer darabot készítenek. fMTl-fotó — Oláh Tibor felv. — KS) Hétköznap a Medosz-nál Negyedszázad a szövetkezet élén (A fő kőzleteiJésl néakVJ félreeső, sajátos arculatú település Ecsen y és Felsómo- csolad. A dombok oldalához lapuló, kanyargós félsor utcák messziről integetnek egymásnak, köztük legelő. A mindössze kéteaer- hátszáz hektáros nagyüzem magán viseli a tai» dombvidék minden kedvezőtlen tulajdonságát. Itt minden lépés kétszeres erőt kíván az embertől, minden eredmény kétszeres örömet okoz, de megsokszorozódik a kudarc súlya is. Vendég, látogató ritkán fordul meg itt — ént a szövetkezetét nem szokták emlegetni sem a jó, sem a rossz példák között. Ennek a -névtelen- szövetkezetnek az élén áll negyedszázad ó*a Szita János.) — A sors megöregített, talán nem is annyira az évek. Igen nyugodt természetű ember voltam, de sok mindennel együtt ez már változott. Kicsit megkoptak az idegeim, hirtelenebb vagyok; de haaragtartó sohsem. Pedig hát 1955-ben, miikor a felsőmocsoládi Petőfi Tsz elnökévé választottak én voltam a legfiatalabb tagja a szövetkezetnek. Háromszáz hold, tizenkét tag: ez voit a mag. Velem együtt közülük ma már csak hárman vagyunk aktívak; három nyugdíjas van, többen meghaltak, elköltöztek. Akkor azonban volt tennivaló. És csináltuk. Hónaprói hónapra nőtt a létszám, a terület, az ötvenhatos vihar is mindössze egyetlen órára rendítette meg a szövetkezetett A közgyűlés«» koraiakba írták alá kilépési szándékukat az emberek: ne lehessen tudni ki volt az első. De mire vége lett a feloszlásról határozó Közgyűlésnek huszonkét csald azzal keresett meg: ez elhamarkodott volt, aki akar lépjen ki, de a szövetkezet maradjon. (A Bánó uraságtól -örökölt" majorban földeken adva volt a közös gazdálkodás lehetősége. Istállók, szolgálati lakások maradtak, a gépállomás segítségével az ak- <ori szinthez képest elfogadhatóan lehetett gazdálkodni. Nem kívánkozott el abban az időben senki innen, sőt az Alföldről négy-öt család ide települt; ma is itt dol- loznak.) — Mocsoládon ötvenkilencben alakult egy másik, az Uj Elet Tsz, de egy év Tudva egyesültünk. Szép volt tkkor ez a szövetkezeti köisség úgy mondom hatvan- lencig a fénykorát élte. \ iákor egy kis törés követeiéit be, azóta minden ne- ezebb. Egyre nehezebb, öt .özség: Memve. Polány, Feszti, Mocsolád, Ecseny egyes ü lésé n e k szii k sé cessé g e vetődött föl. Azt. mondtam a Közgyűlésén: elérkezett a/. idő, hogy olyan vonatra szálljunk fel, ami sebesebben visz a cél felé. Felállt az egyik tag, mikor befejeztem, s azt mondta: aki akar, menjen el azzal a vonattal, de ő nem. Megéljenezték. Persze tudták, hogy előtte nap már itt, Ecsenyben döntöttek az egyesülés ellen. Azóta bizonyos körökben felvetődött: talán jobb. lett volna mégis másként határozni, mert az bizonyos, hogy sem a településnek, sem a gazdaságnak a jelenlegi körülmények között jelentősebb fejlődésre nincs lehetősége. Az emberek egy része a további boldogulás útját úgy keresi, hogy keményen dolgozik, a háztájiban is, aztán mikor összejön az anyagi, elmegy más területre. Bizony, egyre több ház ürül ki. (Csák öt évvel később, hetvenötben egyesült a mocso- ládi es az ecsenyi tsz. Készben a fogyó munkaerő miatt, részben a kor, a köz- gazdasági környezet követelményeinek megfelelően; azóta sokat változott a szerkezet. Megszűnt illetve egészen minimálisra csökkent és szakosodott a kertészet. A fő növény a kalászos, mellette két év óta a napraforgó. Szaktelep nincs, de évente 3200—3400 hízót értékesítenek, s megkezdték az idén a lejirányú szakosodást. A jövedelrrfezőség növelése, no meg a foglalkoztatás érdekében melléküzemágat, varrodát indítottak. Az utánpótlást biztosítandó liât ösztöndíjas-szerződésük van. A »névtelen« nagyüzemben, à mostoha viszonyok között kemény erőfeszítések történnek.) — Hogy mi vezetett eddigi életem felén? Hiszen ez a/ elnökségben eltöltőit huszonöt év így is merhető. Azt hiszem, a magyarázat nagyon messzire nyúlik. Ötéves voltam, mikor a.z apam meghalt —- baleset áldozata lett; községi pásztor volt Karádon —, és az anyámat huszonkilenc évesen, három gyerekkel, kegye- lemkenyérre Mocsoládon Bánó Iván fogadta be. Talán azt gondolta: előleg ez, ha majd felnőnek a gyerekek, ledolgozzak. Anyám napszámosként dolgozott, az első osztály után már én is napszámba jártam. Tizenhárom éves koromban lovász gyerek lettem... Úgy érzem, ez volt az ind ítóoka annak, hogy mikor megválasztottak, megfogadtam: minden erőmmel ■ képviselem azok érdekeit, akiktől a bizalmat kaptam; soha, senkivel ne ismétlődjön meg, ami velünk. CMikor »nem elnök«, mikor hazamegy, átöltözik, s eteti a disznókat gondozza a marhákat.) i — A két lányomnak már nem egyszer mondták: köny- nyű nektek, elnök az apátok. Sosem voltam híve a háztáji zásnak, de ezen a véleményemen is változtatnom kellett. Ahhoz, hogy »egyenesbe« segítsem a gyerekeket, csinálnom kell — legalább néhány évig. Igen. a sors megöregített. De akármennyire közhelynek is hat, mindig megtaláltam a szépséget ebben a munkában: azokért dolgozom, azok érdekeit képviselem, akik bíztak és bíznak bennem negyedszázadon át. (Szita János augusztusban »töltötte, be« elnökségének huszonötödik évfordulóját. Nem volt ünneplés, nem volt gratuláció. Névtelen, szürke I hétköznap volt — mint a i többi.) Vörös Márta 1 »Az rendben van, hogy 18 ezer mezőgazdasági, élelmezés- es vízügyi dolgozó érdekeit képviselik, de azt mondja meg, mit csinálnak ezek a medoszosok nap nap után nyolctól ötig?« — szögezte nekem a kérdést egy gazdasági vezető. Próbáltam válaszolni : »védik a dolgozók bér- és szociális érdekeit, jelzik a munkavégzést akadályozó hibákat vagy a munkavédelem hiányosságait, föllépnek az anyagi ösztönzés visszásságai vagy épp a vezetők megengedhetetlen módszerei ellen; szervezik az oktatást és üdültetést ...« Érveltem, de közben éreztem, nem vagyok egészen biztos a dolgomban. Végül is — vallalva az esetleges neheztelést — a félig rosszmájú, félig jóhiszeműen Kíváncsi kérdést Kiss Györgynek, a Medosz megyei titkárhelyettesének továbbítottam. Mielőtt válaszolt volna, elem tette hat munkatársának — mindössze ennyi a »függetlenített apparátus« létszama — heti tnunkaler- vét. — Amint látja, feladat van bőven. Ezekben a hetekben gyakran ellátogatunk a különböző gazdaságok aratóihoz. Most szervezzük a megyei sportnapot. Különféle anyagok és jelentésed sora esedékes, nem is beszélve a tucatnyi napi ügyről. Tény azonban, hogy e munkák nagy része nehezen mérhető. Egyértelmű az eredmény, ha egy bérvitában siker il a dolgozók számára kedvező döntést elérnünk. Milyen eredményt említsünk azonban, ha mindössze ellátogatunk egy-egy gazdaságba és ott nehány emberrel Deszei- getünk? Első pillantásra haszontalan dolog, vaijiáran lehet, hogy e kedélyes beszélgetés nyomán kialakuló jó kapcsolat segíti az ottani szakszervezeti aktívák munkáját. Nehezen mérhető mégis óriási nagy ere.lmenv. ha .egy gazdasági vezetői sikerül meggyőznünk arról, hogy az szb nem »okosko- dók társasága«, amely csak kifogásol és kovetelód/ik : mozgósítani is tud a különféle termelési célok eléréséért, szervezi a munkaversenyt és az újítómozgalmat. Egyszóval ; partnere a vezetőknek. JÖ1 mérhető peidaul év végén az üzemi baleseSzázmillió forint exportfej lesztésre .Százmillió forint- exportfejlesztő hitelt kapott a Magyar Nemzeti Bankloi a győri Rábatex textilipari vállalat. Hazánkban egyedül Győrött gyártanak zsebkendőt, s hazai igények kielégítésén kívül már évek óta leleniős exportot bonyolítanak le. Minthogy az eddigi la pasztalatok szerint jók a piaci lehetőségek, a gyár vezetése a zsebkendőgyártás fejlesztésiére kérte és kapta meg a hitelt. A 100 millió forintot teljes egészében korszerű gépek beszerzésére Költik. Jelenleg évente mint- egv 30 millió zsebkendőt gyártanak, s ezl a mennyiséget 10—12 millióval növelik. tek — megyénkben igen kedvezően csökkenő — alakulásán vagÿ azon. hogy ennek eredményeként niehnyi- vel csökkent a táppénzes napok száma. Lehetetlen viszont pontosan lemérni, hogy hány napi vitával, ellenőrzéssel, telefonálással, hány jelentés megírásával értük ei. Végül is nap nap után »8-tól 5-ig« ezernyi kisebb-nagyobb feladatot elvégzőnk. Olykor bennünket is elkedvetlenít, hogy a sok erőfeszítés nagyobbrészt csak egy év adatainak osz- szegezésekor, ott is csak közvetve mérhető. — Az emberek többsége a szakszervezettől mindenekelőtt azt várja, hogy keményen az »asztalra csapjon« hogy harcoljon« __ — Néha nehez megértetni az emberekkel, hogy harcolni csak jogos és reális célokért lehet, és azt is, hogy az érdekek mindenáron való ütköztetésénél fontosabb a közös érdekek megkeresése. Az érdekvedelemnek és a termelésnek szerves egységet kell alkotnia. Még nehezebb dolog, ha a szakszervezeteknek a dolgozóval kell vitatkoznia. Az egyik állami gazdaság takarmánykeverő brigádja például jogtalan berkö vetélésekkel állt elő: hálátlan feladat volt kereken megmondani az embereknek ... — Nyilván vannak jogos és Indokolt harcaik ... —• Természetesen. A “csaták« egy részét megnyerjük, másban nem sikerül eredményt elérnünk. Néhány tröszt nem volt hajlandó »leadni« somogyi vállalatához a jóléti alap megfelelő részét, máshol néhány vállalat és gazdaság vezetője túl óvatos volt, és, még a lehetséges bérfejlesztéseket is visszatartotta. Ezekben az ügyekben sikerült hatásosan föllépnünk. Hasonlóképp elértük az üzemi demokrácia szabályzatainak bizonyos módosítását is. Nem jártak viszont eredménnyel jelzéseink például »ruipidíjügy- ben«, vagy a tsz-ekben dolgozó alkalmazottak hátrányos megkülönböztetéseinek dolgában, — Nemrégiben a Medosz megyei küldöttértekezletén az egyik vendég óva intette a szervezetet, nehogy túl sok energiát fordítson az »önmozgatásra«, más fontos feladatok rovására. Mi errő. a véleménye? — Igaz, hogy sok időnket és energiánkat elveszik a különféle jelentések, nemkülönben az ülések és megbeszélések, csakhogy az asztalon tornyosuló jelentésheg' nagyobb részét épp valamely szervezet vagy irány - tó testület fölkérésére, ső; utasítására készítjük. A ülések programja pedi ugyancsak kötött... Mindezzel együtt is törekszünk, hogy minél több időt tölt- hessiink a munkahelyeken. a dolgozók között. Nem azért, mert ez »követelmény«, hanem mert ezek i mühelysarki vagy határbeli beszélgetések munkánk legszebb részei. Jómagam például tíz évig voltam tsz- főállattenyésztő, és tudom, hogy egy ilyen látogatás többet ér tucatnyi jelentés átolvasásánál. Egy néhány perces élő vitának nagyobb a meggyőzőereje, mint mep annyi körlevélnek vagy brosúrának. n. F. Hőigényes hibridek Meteorológiai térképet készített a bábolnai iparszerű kukoricatermelő közös vállalat a teljes kukoricater- mő területre — együttesen 217 ezer hektárra. Az alkalmazásától a betakarítás gazdaságosságának javulását várják, s egyúttal azt is dokumentálják vele, hogy az időjárás alakulása ma már korántsem olyan uralkodó tényező a mezőgazdaságban, főként a rendszerekben, mint korábban, akár csak egy évtizeddel ezelőtt is volt. A korszerű, tudományosan megalapozott termelési technológiákkal. a modern termelési eszközökkel ugyanis közömbösíteni lehet hatásainak egv. részel.. A közös vállalat egyik — korábban kialakított —‘ térképe 27 hőkörzetre tagolja az országot. Most ennek alapján — körzetenként — összesítették: mennyi hőt kapott a kukorica áz egyes tájakon. Ez -— sajnos — mindenütt jelentősen elmarad attól, amennyit igényéi es amennyi 50 év áUagaban meg is volt. Ezzel párhuza mosan számba vették a másik fontos meteorológiai elem, a csapadék alakulását is. Ez a 27 hőkörzet közül 19-ben több volt a sok évinél. Volt ahol 200 milliméterrel több eső esett. A csapadéktöbblet bizonyos határig kedvez a kukoricafejlődésének, az idén azonban, mivel kevés meleggel párosult, kockázatossá teszi a biztonságos beérést. Az IKR meteorológiai térképe épp arra ad választ, mire lehet a sok viszontagság ellenére számítani. Az egyes hibridek höigénye ismeretében és a sok évi adatok sze- rint októberig bezárólag még várható hőmennyiség alapján megvizsgálták minden egyes fajta beérésének valószínűségét. s erről pontosan tájékoztatták mind a 22° taggazdaságot.
