Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-26 / 226. szám
MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA (Folytatás a 2. oldalról.) gazdasági tervek, döntések előkészítésében, a munkahelyi és az életkörülmények javítására hi va,tett eszközök elosztásában, a vezetők munkájának megítélésében. Tisztéit országgyűlés ! . A folyton változó és olykor nehezen kiszámítható nemzetköz» feltételeket, az előttünk álló feladatok újszerűségét es bonyolultságát figyelembe véve a kormánynak az a véleménye, hogy a következő ötéves terv törvénybe foglalásakor a szokásosnál is nagyobb körültekintéssel kell eljárni. Másképpen kifejezve, úgy látjuk, az ötéves tervet olyan módon keU kidolgozni, majd a' törvényt megalkotni, hogy világos, határozott legyen az irányvonal és a gazriaságpo- liíükai követelményrendszer, ugyanakkor a korábban szokásosnál kevesebb részletet határozzunk meg. Ez fontos fettétele annak, bogy éppen a fő cél érdekében kellő mozgásteret biztosítsunk a mindenkori helyzet követélményeihez igazodó irányítás és cselekvés számára. Ez természetesen nem azt jelenti, mintha valamiféle «■egyik napról a másikra éló« rögtönző irányítási gyakorlatra kívánnánk berendezkedni. Ellenkezőleg : a terv gazdaságpolitikai' vonalának alátámasztására es a céltudatos cselekvés biztosítására megfelelő programokat is kidolgozunk, mindenekelőtt az ipar- és a mezőgazdaság termelési szerkezetének korszerűsítésében ík ulcsszerepet betöltő műszaki fejlesztési, az adottságaink jobb kihasználását elősegítő agrotechnikai és biológiai feladatok meghldására, az energiapolitikára, az anyagtakarékosságra, a másodlagos nyersanyagok hasznosítására, a munkakultúra és a piaci alkalmazkodó. képesség f okozására. A nemzeti jövedelem elosztásának tervezésekor abból kell kiindulnunk, hogy a beföldi felhasználás’ csak kisebb mértékben emelkedhet, mint maga a nemzeti jövedelem. Közelebbről ez azt jelenti, hogy a lakosság fogyasztása évről évre némileg növelhető, lesz, de beruházásokra nem * fordíthatunk többet, mint a jelenlegi ötéves terv időszakábanA következő öt évben *rz ipari termelés átlagosan évi 3—i százalékos emelését iátKádár János, Németh Károly, Gáspár Sándor a tanácskozáson juk tervezihetönek. Fontos követelménynek tartjuk, hogy a termelés bővítését teljes egészében a munkatermelékenység növelése alapozza meg és javuljon az eszközök kihasználása. Iparpolitikánkban — a hazad energiaforrások, mámdenek- edőbt a szén, valamint a gazdaságosan kitermelhető ásványvagyon hasznosítása mellett — továbbra is mind a központ» -döntésekben, mind a vállalati vonalon a termelési szerkezet javítására, a feldolgozóipar termékei versenyképességének növelésére helyezzük a hangsúlyt. Érmek jegyében — a gyártási eljárások, az alkatrész- és részegységtermelés korszerűsítésén túl — többek között azt tervezzük, hogy a gyógyszer-, a növényvédőszer- és az ezekhez felhasznált hatóanyagok — szakinyelven az úgynevezett intermedierek — gyártásának fejlesztésére, továbbá az elektronikai ipar fellendítésére új központi programokat dolgozunk ki. A vállalati fonásokból megvalósuló fejlesztések közül elsősorban azokat fogjuk támogatni, amelyek kielégít* a nemzetközi élyona.1 követelményeit, jövedelmezlek és exportképesek. Az alacsony hatásfokú és a hosszabb távon is gazdaságtalan termelést pedig — ahogy erről korábban már szóltam — fokozatosan és következetesen visszaszorítjuk, illetve felszámoljuk. Előnyős KGST-szakosítás, az agrárgazdaság feladatai Az ipar termelési szerkezetének korszerűsítésében változatlanul megkülönböztetett fontosságot tulajdonítunk a nemzetközi ■ szakosításból adódó előnyök, kihasználásának. Ezért termelési és kooperációs kapcsolatainkat, • a műszaki-tudományos együttműködést elsősorban a Szovjetunióval és a többi . KGST-partnerünkkel, de más országokkal is tovább kívánjuk, bővíteni- A jövőben is tétéken y részt vállalunk a közös érdekeket szolgáló célprogramok megvalósításában. A mezőgazdaságiban a termelés évi 2—3 százalékos növelését tűzhetjük ki célul. Fontos érdekünk, hogy — a hazad ellátás színvonalának fenntartása, sőt javítása mellett — a mezőgazdaság növekvő mennyiségű, jó minőségű és gazdaságos termékekkel járuljon hozzá a kivitel bővítéséhez. A szellemi és anyagi erőket a növénytermesztésben is és az állattenyésztésben is az eddiginél tudatosabban és nagyobb hányadban a minőség javítására, a termelési költségek csökkentésére, s ezúton a2 egész mezőgazdaságban a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás növelésének gyorsítására kell fordítani. Felelős kötelességünknek tartjuk, . hogy nemzeti kincsünket. a termőföldet, ne engedj uk pazarolni, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek lehetővé teszik, hogy ne csak megóvjuk, de növeljük is annak termőképességéit, hogy általánossá tegyük a korszerű rét- és legelőgazdálkodást, s előrelépjünk az egyes területeken visszatérően jelentős veszteségeket okozó belviz- zek keletkezésének megelőzésében, Továbbra is nélkülözhetetlen szükség van a háztáji és a kisegítő gazdaságok lehetőségeinek minél teljesebb kihasználására, ezért ehhez csakúgy, mint a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó mezőgazda- sági üzemek melléktevékenységének fejlesztéséhez, szakmai és anyagi támogatást fogunk adni. Az építőipar évi 2—3 százalékkal növelhető termelésének tervezésekor abból a követelményből indulunk ki, hogy viszonylagosan csökkenteni kell az új építések iránti igényt, meglevő épü- létvagyomunk értékének megőrzése érdekében viszont fokozni kell a felújítási, karbantartási, korszerűsítési munkák arányát- A közlekedési ágazat fejlesztését annak a koncepciónak az alap- ján kívánjuk megtervezni, ’ ’melyet nem régiben az országgyűlés jóváhagyott, s amely véleményünk szerint helyes irányt mutat. Az életszinvotialpohíiká . ban azt a nem kis erőfeszítést kívánó feladatot tűzzük magunk elé, hogy biztosítsuk a már elért eredmények megőrzését és megsziiárdi- tását. s gazdasági -alapot teremtsünk ahhoz, hogy az életkörülmények javításában a legfontosabb területeken, ha csak szerény mértékben is, de előbbre léphessünk.. Eddigi gyakorlatunkat folytatva, a jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy megőrizzük a vásárlóerő és az árualapok összhangját, hogy lehetőségeinkkel arányban tovább javítsuk elsősorban a dolgozó nők helyzetét köny- nyítö szolgáltatások színvonalát. A személyes fogyasztásban, meghatározó jelentősége van az árak és a berek alakulásának, A kormány a jövőben, is fond.os kötet ességének tartja, hogy az árak és a bérek, növekedését olyan módon szabályozza, ami lehetővé teszi az életszínvonal tekintetében vállalt kötelezettre- j gek betartását. Ezzel együtt azonban hangsúlyoznom kell, hogy bér- és személyi jövedelempolitikánk alapja továbbra is a munka szerinti elosztás. Más szóval, alapvető követelménynek tartjuk, hogy a bérek és a teljesítmények között szorosabbá váljon az összhang, s ezzel ténylegesen megvalósuljon a kereseteknek a végzett ' munkával arányos differenciálásaA fogyasztási alap némi bővítése lehetővé fogja tenni a társadalmi juttatások összegének emelését. A többletet elsősorban arra kívánjuk fordítani, hogy fenntartsuk az alacsony nyugdíjak, valamint a többgyermekes családoknak folyósított pótlék vásárlóértékét. Továbbra is gondot fogunk fordítani az idős, az egyedülálló és az önhibájukon kívül nehéz körülmények között élő emberek megsegítésére. Az életkörülmények alakítását befolyásoló néhány más, kulcsfontosságú területen is meg kívánjuk teremteni az előrelépés lehetőségét. Ezek között megkülönböztetett figyelmet szentelünk a lakásépítés és a lakáselosztási rendszer kéidé- seire. Előzetesen azzal számolunk, hogy a következő öt évben 370—390 ezer új lakás felépítésére nyílik lehetőség. Emellett a meglévő lakásállomány korábbinál nagyobb hányadának felújításához, illetve korszerűsítéséhez szándékozunk anyagi fonást biztosítani- A kormány programba, vette lakásgazdálkodási rendszerünk átfogó felülvizsgálatát és egy olyan elosztási rendszer kialakítását, amely job- . ban megfelel a szociális szempontoknak, méltányosabbá teszi az építési terhek megosztását. .Külön is gondot kívánunk fordítani a fia- ' tatok lakásgondjainak enyhítésére és a családi házat építők támogatására. Az életkörülmények szempontjából u> fontos feladatunknak tekintjük az általános iskolai tantermek számának növelését, az - óvodai, a kórházi ellátottság javítását, az alapellátás és az oly sok embernek, tevékeny életet biztosiló egészségügyi rehabilitáció fejlesztését. Megfelelő előkészítés után a bérből és fizetésből élők számára — a munkaidőalap csökkentése nélkül -— lehetővé kívánjuk tenni az ötnapos munkahétre való fokozatos áttéiést. Ennek feltételeit — többek között jobb munka- -és üzemszervezéssel — még meg kell teremteni.Az életkörülmények javításában, közös értékeink megóvásában a jövőben is számítunk az állam fejlesztési forrásait ' kiegészítő, a köz javát szolgáló társadalmi összefogásra. A tennivalók ismeretében azt szeretnénk, ha az önzetlen segítségnek ez a tiszteletre méltó formája elsősorban az általános iskolák .számának növelését, városaink és falva- ink kommunális fejlesztését, az idős korúak helyzetének könnyítését szolgálná- Meg fogjuk keresni a módját annak, hogy az ilyen kezdeményezések az állami intézményektől is megkapják a megérdemelt támogatási- Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársak ! Az elkövetkező évekre szóló munkaprogramunkban fontos célunk a tudomány, az oktatás és a kultúra — lehe- tőségeiinkkel összhangban álló — fejlesztése. Nem hiszem, hogy e szándékunkat külön indokolni kellene, hiszen . szocialista rendszerünk természetéből fakadó kötelességünk azoknak a feltételeknek a javítása, amelyek állampolgárainkat hozzásegítik általános és szakmai műveltségük állandó gyarapításához. Ez nemcsak az érzelmileg gazdag élet, hanem a társadalmi-gazdasági fejlődés igénye is. Azokat a magas fokú hatékonysági és minőségi követelményeket, amelyeket a mai kor állít gazdaságunk elé, csak a szocialista céljainkat magáénak valló, kulturált és igényes ember'képes teljesíteni. Amikor tehát a tudomány; az oktatás, a közművelődés anyagi feltételeit bővítjük, olyan befektetést eszközölünk. amely kamatostul visz- szatérül. A tudomány fejlesztésének kérdéseiről szólva elmondhatom. az a tervünk, hogy a nemzeti jövedelemből nem kevesebb, mint, 3 százalékot biztosítunk kutatásra és fejlesztésre- Ehhez azonban hozzá kell tennem: a kormány- elengedhetetlennek tartja, hogy e nem csekély anyagi forrást elsősorban a társadalom igényeinek megfelelő, a legfontosabb, a reálisan megoldható és hasznosítható kutatási feladatok, a magas színvonalú, ■ eredményes munkát végző kutatóhelyek finanszírozására for-, ditsák. Kzéit következetesebben érvényt kívánunk szerezni annak a korábbi határozatunknak, amelynek végrehajtása — bármily sok nehézséggel jár-is —, lehetővé teszi a szellemi és anyagi erők jobb összehangolását a kutatószervezetek ésszerűsítését és a kutatási témák rangsorolását. Megelégedéssel es köszönettel szólhatok arról, hogy a kormány igényei és szándékai találkoznak tudományos életünk jeles képviselői többségének egyetértésével és támogatásával. Abban is azonos nézetünk, hogy a tudományos kutatómunka valódi értékeit az eddiginél nagyobb megbecsülésben kell részesíteni, a látszateredményeket pedig nem szabad honorálni, de kevés lenne, ha csak hivatali eszközökkel kívánnánk megváltoztatni a helyzetet. Ezeknél sokkalta fontosabb, hogy a tudományos viták nyíltabbá váljanak és a tudományos közéletben is erősödjön a választott testületi fórumok szerepe. Az eredmények elvszerű, kritikai megvitatásának és értékük szerinti támogatásának, a közéleti ellenőrzés erősítésének minden bizonnyal egyaránt hasznát fogja látni a tudományos élet és a gyakorlat is. Kedves elvtársak ! . A kormány tisztában van vele, hegy milyen fontos szerepet tölt be az oktatásügy szocialista céljaink elérésében, a jövő előkészítésében. Az iskola feladata a tanulók általános és szakmai műveltségének meg als po zá - sa. a művelődés iránti igény felkeltéset és az is. hogy hatásosan, maradandóan teljesítve társadalmi feladatét. . elültesse és ápolja az ifjú nemzedékben a szociálist", meggyőződést, a történelmi tudatot, a munka szeretettét és tiszteletét. A társadalom és az egyén érdeke egyaránt azt sürgeti, hogy az oktatásban, a továbbtanulásban mielőbb megteremtsük az esélyek egyenlőségét Ennek maradéktalan megvalósításához még nincs elegendő anyagi erőink.. De azt él kell érnünk, hogy a demográfiai hullámzás ellenére is biztosítsuk az oktató-nevelő munka színvonalának fenntartását, sőt lehetőleg további emelését- Mivel ennek ma a legfontosabb előfeltétele az általános iskola fejlesztése, a legnagyobb figyelmet a jövőben is erre kívánjuk összpontositaÁ művelődési kiadások tervszerűbb felhasználása A felsőoktatás fejlesztésével továbbra is az a cél, hogy növeljük azoknak a szakembereknek a számát, akik tudásukkal elősegítik társadalmi és gazdasági feladataink magasabb színvonalú megoldását, országunk adottságainak és lehetőségeinek mind teljesebb kihasználását. Arra . türekT szünk, hogy alkalmas eszközökkel jobb összhangot teremtsünk , à szakemberek .iránt jelentkező társadalmi igény és az egyéni ambíció között, s hogy eredményesebben . hasznosíthassuk a felsőoktatás tudományos kapacitását- Ezért programba vettük az e téren folytatott tervező- és irányító mu.n- ■kánk felülvizsgálatát. Tudatában vagyunk a személyi és anyagi feltételek fontosságának is. A népgazdaság teherbíró képességét figyelembe véve — mindenekelőtt néhány felsőoktatási intézményünk rekonstrukciójának meggyorsításával — e térem is előbbre kívánunk lépni“. A társadalmi közérzet alakításában, a szemléletformálásban, értékeink felmutatásában, a haladás szolgái la tóban de fonákságaink és gyengeségeink leleplezésében is fontos, a maguk funkcióját tekintve pótolhatatlan szerepet töltenek be a lapok, folyóiratok, a tv, a rádió, a művészeti intézmények. Érthető ezért, ha társadalmunkban erősödik az a jogos igény, hogy adjunk méltó elismerést és több támogatást az értékes, szocialista tartalmú műveknek, része- . süsük kritikában a vitatha-' tó alkotásokat és elvi engedményt nem téve, utasí tsuk el a rosszat A művészetek, a kultúra, a sajtó, a tv, a rádió munkásainak legrangosabb, soha háttérbe nem szorítható szerepe, hogy minél nagyobb számú közönséget neveljenek szocialista .közéleitiségre, fejlett ízlésre, emberi életmódra, igaz haza fiságra és internacionalizmusra. A kormány azon lesz. hogy a kultúra, a közművelődés, a. tömegtájékoztatás oly fontos küldetést betöltő munkásai, intézményei számára is javuló feltételeket biztosítson a szellemi javainkat gyarapító alkotó munkához. Azt is kötelességünknek tartjuk, hogy gondoskodjunk a művelődési ágazatra fordítható, beruházási, felújítási és a működési kiadásokra biztosított pénzforrások tervi . s/.erübb és célszerűbb fel h asznál a.sana k feltételei röl Közös érdekünk a* fetetésségüink, hogy az erre szánt összegből semmit ne engedjünk veszendőbe menni, s az anyagi eszközöket ezen a területen is rendeltetésüknek megfelelően, mind jobb hatásfokkal használjuk fel. Tisztelt országgyűlés! Az utóbbi években úgyszólván teljessé -tettük az állami, a gazdasági és a kulturális elet, valamint az egyes, szociális területek működési kereteit meghatározó magas szintű jogszabályok körét. A hangsúlyt most arra helyezzük, hogy ezek szellemében alakítsuk a gyakorlatot, a XII. kongresszus útmutatásai ■ szerint • továbbfejlesszük, magasabb színvonalra emeljük az állami irányító .munkát. Az állami feladatok, megoldásában kiemelt szerepe van az államigazgatásnak, aifiely a népképviseleti -ónk ormány- zati szerveknek alárendelten végzi tevékenységét. Figyelembe véve az államigazgatás iránt megnövekedett igényeket,' a kormány szükségesnek tartja az igazgatás' funkciók, a működés, a szervezet, az irányítási eszközöli és módszerek állandó, ösz- szehangolt és együttes fejlesztését. \ Kötelezettségeink közé soroljuk annak beható vizsgálatát, hogy milyen módon támaszkodhatunk még közvetlenebbül a népképviseleti-önkormányzati és érdek- védelmi szervek munkájára. Tevékenységünkben tokozottam számítunk azokra az útmutatásokra, tapasztalatokra, amelyekkel — alkotmányos jogaikkal élve —az országgyűlés, az országgyűlési bizottságok és a tanácsok segíthetik feladataink megoldását. Keressük annak formáit és eszközei t is. hogy a demokratikus intézmények révén miként lehet a jelenleginél egyszerűbb úton — a jogi eszközök bekapcsolása nélkül — feltárni és elhárítani a fejlődést gátló érdek- ütközéseket. ' A jövőben is nagy figyelmet kívánunk fordítani arra — felhástsnálva a nyilvános fórumok nyújtotta lehetőségeket is —. hogy idejében és minél teljesebben megismerjük a dolgozó embereknek a közügyekről, a közigazgatás munkájáról alkotott véleményét. (Folytatás a 4■ oldalon) SOMOGYI NÉPLAP
