Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-24 / 224. szám
\ Vándorló kiállítások E gy-egy kiállítás, tárlat megnyitása jelentős kulturális esemény még azokon a helyeken is, ahol állandó múzeum, kiállítási terem van. Hát még az olyan községekben, melyekben a képző- és iparművészet csak vendég. S igen sok a múzeummal, kiállítóhelyiséggel nem rendelkező településünk- A leleményes népművelőnek persze a hivatásos kiállítóterem hiánya nem lehet akadály. Hiszen lehet — s szoktak is — tárlatot rendezni iskolában, (művelődési ház-* ban, tanácsteremben, a pártházban, üzemben vagy bármilyen közösségi épület egykét termében, esetleg folyosóján. De honnan az anyag, amelyet kiállítsanak!? Képzőművészeink általában hivatásos kiállító teremben szeretnek szerepelni: De nem is igen szerezhetnek tudomást arról, ha valamelyik községben — mondjuk az iskola tantermében kiállítást szeretnének rendezni. Csak ha megkeresi őket az intézmény vezetője, ha netalán személyes kapcsolat, ismeretség révén felkérnek egy- egy művészt. Van azonban a múzeumok többségének egy igen hasznos . kezdeményezése. Nemcsak saját látogatóik számára, hanem az ország távolabbi részeibe is szállítható vándorkiállításokhoz gyakran állítanak össze anyagot. Ezzel a múzeumok ismeret- terjesztő lehetősége kiszélesedik, s múzeummal, kiállítási anyaggal nem rendelkező helyek is értékes bemutatóhoz jutnak. A Nagyatádi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban a tanácsoknál vizsgálta, miként gondoskodnak az idősekről, hogyan működnek az öregek napközi otthonai, bevált-e a házi szociális gondozó szolgálat? Megállapították, hogy az idősekről történő gondoskodás színvonala emelkedett, bar a kisebb településeken a szervezett és intézményes gondoskodás csak részben megoldott. Emelkedtek az erre fordítható összegek, és szaporodott a gondozásban részesítettek száma. Jelentős a társadalmi és tómegszer- vezetek, valamint a szocialista brigádok Önzetlen társadalmi összefogása. Néhány helyen azonban, javítani kell a rendkívüli szociális segélyezés rendszerességét, biztosítani az idősek étkeztetését és bővíteni a jól bevált házi szociális gondozásban részest tend ők körét. A tanácsok 1973-ban 940, 1979-ben pedig 1200 forintot adtak átlagosan egy-egy rászorulónak szociális segélyként havonta. Étkeztetésben 210 személyt részesítenek. A házi 1 gondozást Nagyatádon és Csurgón 3—3 főfoglalkozású, Segesden pedig 1 részfoglalkozású gondozónő látja el, míg a többi községben aktívák végzik ezt a feladatot, Ezek a múlt évben csaknem 4000 látogatást tettek, gyógyszert szereztek be. takarítottak. Számottevő az a segítség is, melyet az úttörők és a vöröskereszles aktívák nyújtanak. A napközt otthoni ellátást Ót községben szervezték meg, ezekben másfél száz idős embert helyeztek el. A népi ellenőrök megállapították, hogy a napközi otthonok helyiségei, berendezései, felszerelései biztosítják a kényelmes és egészséges ellátást. Ugyanakkor a csurgói I. számú otthon zsúfolt és nincs udvara. Időszerű az iharosberényi napközi otthon felújítása. A nyitvatartási idő mindenütt megfelel az igényeknek. a gondozottak reggel 9- től általában délután 3—4 Á vándorkiáTtitások témája igen sokrétű lehet. Többnyire azonban évfordulókhoz, aktuális eseményekhez kapcsolódnak. Tavaly például a Tanácsköztársaság 60. évfordulójára, a Móricz és a Móra centenáriumokra állítottak össze egy-egy kiállításra valót. Helytörténeti aktualitásokhoz kapcsolódott a Szegedi árvíz emlékezete, a Tata, Oroszlány 25 éve, a Somogy megye bemutatkozik című vándorkiállítás. Az országos múzeumok közül a Magyar Nemzeti Múzeum, a Természettudományi Múzeum (az utóbbi 87 helyen), a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, _ a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Műszaki Múzeum vándoroltatott tavaly profiljának megfelelő kiállítást. Tíz megyei szervezet — Bács-Kiskun, Békés, Csong- rád, Győr-Sopron, Hajdú- Bihar, Komárom,' Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár és Szolnok — állított össze vándorkiállítást. 1980-ban 19 féle, bárhol felállítható, összeszerelhető tatalósorozatot ajánlanak a múzeumok. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum 20 tablóból álló fotódokumentációs kiállítást kínál a Magyarországi Általános Munkáspárt tevékenységéről a párt megalakulásának 100. évfordulója alkalmából. 80 tablóból áll az anyag, amelyet ugyancsak a Munkásmozgalmi Múzeum állított össze a Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága közreműködésével, amely a Memento 1944 címet viseli, 75 éve született óraiig tartózkodnak az otthonokban. Rendszeres az orvosi ellátás, az egészségügyi gondozás. Megtalál hatók az asztalokon a napilapok, a folyóiratok, a társasjátékok, nem hiányzik a tv és a rádió sem. Az otthonok vezetői tartalmas programokat biztosítanak — többek között egészségügyi előadásokat — a lakók részére. v A községi művelődést intézmények — mindenekelőtt a könyvtárak — alkalmanként klubdélutánokat, műsorokat szerveznek. A NEB szükségesnek látja, és javasolja a községi tanácsoknak, hogy további társadalmi és anyagi összefogással javítsák az ellátás színvonalát. bővítsék a gondozásban részesítendő!-: körét. Mező Imre címmel a munkásmozgalom nagy alakjáról szól egy másik kiállítási anyag. Az 1930. szeptember 1-i tüntetés 50. évfordulójára emlékezik a Munkát, kenyeret! című tárlat. Az Élelme- zésipari Dolgozók Szakszervezete megalakulásának 75. évfordulójára is állítottak össze kiállítást a Munkás- mozgalmi Múzeumban. Bizonyára sokan kölcsönzik majd a Szocialista brigád- mozgalorii címet viselő, 80 tablóból álló sorozatot is. Ugyancsak munkásmozgalmi témájú kiállításokat vá; lógattak össze a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, Fejezetek a kereskedelmi alkalmazottak munkásmozgalmából és a Vendéglátóipari dolgozók a (magyar munkásmozgalomban címmel. Az előbbi a magyar kereskedelmi, az utóbbi a vendéglátóipari dolgozók szervezetének történetét foglalja egybe, összefüggésben a kereskedelemben foglalkoztatottak életkörülményeinek alakulásával. E múzeum két reklámtörténeti és egy étlaptörreneti kiállítással is a kölcsönzők rendelkezésére áll. A Bács-Kiskun megyei múzeumok állították össze azt a két kiállítást, mely a megye történelmével foglalkozik. Az őskor emlékei Bács-Kiskun megyében című anyag az őskortól a késői vaskorig tekinti át a terület történelmét. A mai Bács-Kiskun megye az Árpád-kortól a t török hódoltságig című tárlaton fényképekkel illusztrálják a témát. A Heves megyei múzeumok Mészvárak című kiállításán tengeri csigák, kagylók, őslénytani anyagok láthatók. I rodalmi évfordulókhoz kapcsolódik a Petőfi Irodalmi Múzeum József Attilá vándorkiállítása, amelyen fényképek és tablók szerepelnek, s amely kiállítás felállításához á múzeum esetenként’ segítséget is ad. A Bács-Kiskun megyei múzeum igazgatóságától kölcsönözhető a megye nagy fiának, Katona Józsefnek az emlékére összeállított tárlat. Néprajzi témájú a Saa- bolcs-Szatmár megyei múzeum rendezte gazdag fotóanyag, melyet a megye népi építészetének, hagyományainak szenteltek. Tárgyak arca címet viseli Kovács Tamás fotókiállítása, melyet a Magyar Néprajzi Múzeum rendezett, az Útközben címet Bállá Demeter fotóművész anyaga, a Fejér megyei Múzeumok rendezésében. K. M. fl fekete gén titka — Egyáltalán nem. — Csak annyit, hogy , »Jól van, Mark, jól van, pilótái«? — Igen. Ennyi. Meg is érkeztünk. Tessék. — Jól van. Mark, jól van, pilóta. — Látja, így van ez; mire összejönnénk, már vége is a fuvarnak. — Köszönöm, Mark! — Hello, főnök! Meghoztam a nagyfiút! — Jól van Mark! Jól van, pilóta! — szól le a terasz: ói Foxman. — Jöjjön föl, fiatalember! — Ügy van, gyere, József! Gyere, edesem. — Jóvök már, jövök! — Amíg megy föl, alig hallhatóan morog magának : »Mennyit rángatják az embert!« — József, drága József! Úgy féltettelek! Nincs semmi baj? .— Mária lefut József elé, együtt jönnek föl. — Nincs hát... Mi bajom lenne? Viszont nem tudtam meg semmit Erzsébetről és arról a fickóiról... — Nem baj, édes Józsefem. .. nem baj ... és mit csináltál? — Néztem Erzsébetet meg azt a fickót. Ki lehet az? — Nem tudom. Fogalmam sincs ... És mit csináltak? — Táncoltak. És engem bámultak. Aztán a fickó elment telefonálni, a nő tovább bámult engem, a parke : t kellős közepéről. — Erzsébet? — Igen — Khm . . . Khm ... bocsánat.., — Foxman, torkát reszelve. József felé fordulva bemutatkozik. — A fiatalurat még nem ismerem;a nevem Emanuel Foxman. — A vőlegényem . .. Látja, professzor úr, milyen kedves fiú? Ugye, József, te igazán1 kedves fiú vagy ? — Igen, igyekszem... A kedvedért. Csakis a kedvedért ... Gondoskodás az öregekről Kiállítások, koncertek, kirándulások Hz ifjúsági ház iszi programjából Színes, változatos programokkal várja az idén is az úttörőket és a felnőtteket a kaposvári Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ. Őszi müsorajánla- tu'kiból csak néhányat emelünk ki kedvcsinálóként. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt kellemes szórakoztatást és hasznos ismeréteket nyújt majd a modellező szakkör, ahoj repülőt, hajót, autót építhetnek szakképzett klubvezető irányítása mellett az érdeklődők. A képzőművészetet kedvelők a Balázs János kör munkájába kapcsolódhatnak be; foglalkozásaikat az Ady Endre utca 3. szám- alatt tartják, minden kedden és szerdán 17-től 19 óráig. Aki szereti a verset, ‘ mesét, zenét, a kalandos történeteket, ráadásul ügyesen rajzol és nem fél a szereplésektől, ' annak ajánlják az árinyjáték szakkört, ahol megtanulhatják a gyerekek a bábkészítés technikáját is. Ugyancsak a zene a mottója az ifjúsági házban működő gyermektánccsoportnak. Itt alsó és felső tagozatosok ismerkedhetnek meg a tánc — az egyik legősibb művészet — alapelemeivel. A történelmi ismeretek, bővítése a népi kultúráink feltárása, szúkebb hazánk —Somogy megye — megismerése a célja a honismereti szakkörnek. Noha mindössze egyéves múltra tekinthetnek vissza. munkájukat, eredmény eiket jól tükrözi, hogy a kör tagjai szép elismerésben részesültek: jelen voltak a csillebérci népművészeti táboriján. Nem elég a horgászatot kedvelni, érteni is kell házzá. Ehhez nyújt segítséget a horgászául!, ahol az érdeklődök megismerkedhetnek a pecázás írott és íratlan szabályaival, a módszerekkel, hazánk legjelentősebb horgászvizeivel. Mindez élmény- beszámolók, előadások, filmvetítések. játékos vetélkedők fonmájábán történik. Akiknek kirándulásra támad kedvük, azoknak bizonyára hasznos és kellemes kikapcsolódást nyújt a szeptember 27-i látogatás a nagyatádi ipúvésztelepen, melyet a képzőművészeti világhét megnyitása alkalmából rendeznek. Másna.p a nagyteremben a Karthágó együttes koncertjére kerül sor. Október elején két előadáson is Rodolfó szórakoztatja búvésztrükkjeivel az ■ ifjú közönséget ; hetedikén pedig a soimogysúrdi általános iskola rajzszakkörének kiállítása nyílik meg. 12-én a dzsesszklub keretében aKis- rákfogó együttes ad műsort. November 7-én díszmadár- kiállítást nyitnak. A színművészeiét kedvelők bizonyára örömmel fogadják majd Horváth Teri Sárigyöp című előadói estjét, amely 17-én lesz. A november havi programból kiemelkedik még Levente Péter műsora 23-án és 24-én. Játékkiállítás nyílik' 26-án. Vár a Mátra alatt A régi templom, későbbi várkápolna maradványai. » Ezren és ezren mennek a budapest—miskolci főúton, gyönyörködve a Gyöngyös és Kálkápolna között észak felé sötétlő Mátrában, s tán nem is sejtik, hogy a hegytömb tövében éudekes kis vár maradványai állnak. Érdemes egyszer oda is elzarándokolni, nem kíván nagy kitérőt. A főútról több mellékút vonalon. is elérhetjük jó szőleiik nedűiről híres községeken .— Abasáron, Do- moszlón, esetleg a két Deb- rőn — keresztül a célt: Kis- nánát. A falu — Náivr — neve elsőnek egy 1325-ből való oklevélben maradt fenn, ez azonban nem jelenti azt, hogy az idő tájt keletkezett. Régebbi voltára utal az egyik — a karcsúbb — torony is a kis dombon, ahol a nánaii vár romjai állnak. Ez a hajdani várkápolna tornya. A régészek úgy találták, hogy ez előbb állt, mint maga a vár, és eredetileg egy egyházas hely körtemploma volt. Építőanyaga és szentélye leginkább XII. századi jelleget őriz, de a körülötte kialakult hajdani temető legrégibb sírjai egy évszázaddal még korábbi korra vallanak. A templom azonban nem maradt meg olyannak, ahogy először épülhetett, hanem több ízben is bővítették. így nyugat felől a temető korábbi sírjad fölé épült félkör- íves alaprajzú toldialéka. és egy másik hasonló, de szögletes — csonka nyolcszög alaprajzú —, szentélyszerú rész csatlakozott a keleti oldalához. E-z legkésőbb 1428- ra befejeződött, mert akikor a régi fal alap főié került Kompolthy László sírja. ~ Ezt a családnevet érdemes megjegyezni, mert a Kom- polthyak — akik az Aba nemzetségből eredtek —voltak Nana urai, ők építtették a várat is főúri székhelyül nagy uradalmaik közepette, s így a család élőn eve is nánai lett. (A falu Nána neve egyébként egykori személynévből ered.) A család több tagjának följegyezte a nevét a történelem. így Kompolthy I. Péter az utolsó Ái’pád-hazi királynak, III. Endrének volt a támogatója — az Abak ugyanis mindvégig a hívei maradtak, miközben az elhatalmasodott főurak zöme valósággal függetlenítette magát a királyi hatalomtól. Az ő halála után lányának kiszemelt jövendőbelijét, Vencel cseh királyfit támogatta a trón utódlására I. Péter, s csak 1308-ban állt az Anjou Róbert Károly mellé. Később jelentős méltóságokra emelkedett. Az ő fia is vármegyék elöljárója volt, dédunokái pedig országbírók, főpohárnokok. A Kompolthyak az említett régi templom közelében a XIV. században építtettek egy palotát. Azután a XVI. század elején várfallal o.sz- szefogták a templomot és a palotát, s a falat nyugat felől kaputoronnyal erősítették meg. Végül is kettős falgyú- rú ölelte egységbe a kápolnából és a palotából, a gazdasági és lakóépületekből álló családi várat, amelynek az 1962. évi feltárását követően szépen megvédett, helyreállított romjaiban gyönyörködhetünk a helyszínen (bent pedig egykorú fegyverek, szerszámok, oklevelek és használati tárgyak kiállításában). Nem sokáig állt épen a vár. A család kihalta után, a XVI. század közepén török támadás áldozata lett, pusztulásnak indult, s többé már nem újították fel. Romjai megőrizve vallanak egy hajdan rangos és az ország történelmében nem jelentéktelen szerepet játszó családról. Az ő váruk, birtokköz- pontjuk volt ez a nem stratégiai jelentőségű vár. N. F. SOMOGYI NÉPLAP — Képzeld, József, a professzor úr á delfinekről beszélt nekem... nagyon érdekes dolgokat mondott. Hogy. a delfinek nyelvét miért nem lehet megfejteni . .. És hogy mennyire okosaik, pedig őket nem a munka tette okossá... ■ — Ha nem a munka, akkor mi teszi okossá az embert? A professzor hallgat. Mária. mintha vizsgázna, úgy magyarázza Józsefnek az1 előbb hallottakat, hogy azzal a professzor tetszését is megnyerje. — Először is: av. ember nem delfin és a delfin nem ember. — Ennyit én is tüdők. .. — József morog, mint egy álmos kisfiú. — De mindezt csak a delfinek tudnak elmondani, ennyi delfinnel kapcsolatos rejtélyt csak a delfinek lennének képesek megmagyarázni. Nahát, de gyönyörűek! — József csak most veszi észre a medencét, a delfineket... Igazán g,yönyörűek.\ Foxman csöndesen, elégedetten mosolyog. Aztán megszólal : — Nézze, fiatalember; tudom. hogy maga rákkutatás- . sál foglalkozik. Válaszoljon nekem - egy kérdésre! Miért van az, hogy noha minden második ember rákban hal meg, á.z állatok, közt szinte ismeretlen a betegség? — Az állatok többsége nem betegségben pusztul el. A többségnek egyszerűen nincs ideje arra, hogy valamilyen halálos betegséget szedjen össze magának. Mire megbetegedne, ahogy mi, emberek a betegséget definiáljuk, már meg is ette egy másik állat. — Természetesen. De azért én elgondolkoznék azon, hogy a rák, a sejtbur. jánzás csak néhány kultúrnövényben és az embernél fordul elő... egyébként nem. — Azt hiszem, professzor úr, hogy az állatok eleve egészségesebben élnek, minit az emberek többsége. — József úgy érzi, hogy a professzor csak udvariasságból beszélteti, ezért le akarja zárni a beszélgetést. — Tudja, professzor úr, ha a véleményemet kérdezi, ennyit mondhatok mindössze: az állatok többet vannak levegőn ... — Ig^n ez az! Maga nagyon értelmes dolgot mondott. tudja meg, fiatalember! S tudja-e, hogy hol a legtisztább a levegő? — Tudom, A vízben. (Folytatjuk.)
