Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-23 / 223. szám

Zsm/feségf riadó ■ a Ötezer köbméter fáért... Pártiskolások között Életközeiben Szorgos mtmka a taszári vasútállomáson A gépjárművek. zetorok, munkagépeik motorjainak zúgása közben alig hallani a jelentést, meg a felsorakozott embereket, üdvözlő szava­kat. Hajnali sötétség borít el mindent. Taszáron, az ál­lomással szembeni téren em­berek gyülekeznek. Béna József, a zselici er­dészet vezetője jelent Ta­kács Lászlónak, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó gazda­ság polgári védelmi parancs­nokának, hogy készen állnak a feladat végrehajtására. Ez pedig nem könnyű. A Zselic erdeiből 5000 köbmé­ter fát kell biztonságos hely­re, könnyen megközelíthető utak mentén levő depókba, vasúti állomásokra szállítani. Egy részét nyomban vago­nokba rakják, természeti csa­pás, árvíz sújtotta területek­re, exportra, illetve a belföl­di Tüzép-telepekre, gyárakba továbbítják. A négyszáz ember, a csak­nem kétszáz gép a megye minden részéből jött, ahol az erdőgazdaságnak területe van. Az éjfélkor elhangzott riadó után sokan, azonnal in­dultak, hogy idejében Ta- szárra érkezhessenek. A kitűzött cél — két nap alatt mentesíteni az 5000 , köbméter fát — sikeres tel­jesítésére verseny indult. Kerületek és gépkocsiveze­tők, darukezelők, rakodók versengtek, ki teljesít töb­bet Megindulnak a gépek. Közlekedési rendőrök segíte­nek, zseblámpák' fényével irányítják a forgalmat, hogy a rengeteg jármű biztonsá­gosan elhagyhassa a gyüle­kezési helyet, s eljuthasson a zselici erdőség kijelölt részé­be. Alig telik el egy óra, az el­ső megrakott teherautó — kormányánál Sipos Jánossal, a zárnáixii erdészet sofőrjé­vel — befut a taszári állo­másra. Azonnal a szerelvé­nyek mellé állítják jármű­vét, s Miseta József, a so- mogyvári erdészet darusa percek alatt megszabadítja terhétől a kocsit, hogy az új­ból fordulhasson. Van ele­gendő vasúti kocsi, a MÁV a/különböző állomásokra száz vagont .adott, hogy a gyakor­lat sikerülhessen. Varga Jánossal, a SEFAG pártbizottságának a titkárá­val járjuk a munkahelyeket. Gálosfán, a megszűnt állo­más területére egymás után érkeznek a fával megrakott pótkocsis MTZ-k. Forró László erdész mondja: — Jól állunk. Még nincs kilenc óra, de a kétszázból 30 köbmétert már idehord- tunk .... Szeretnénk legalább 50 köbméterrel túlteljesíteni tervünket. Itt serénykedik Molnár László, a zselici erdészet mo- torfűrészese. E két napra ra­kodónak osztották be az egyik szállítógépre. Alig ér­keznek az állomásra a gé­pet vezető Bakos Kálmánnál, nyomban kezdik ledobálni a fát. nem várják meg, amíg a darus végez az előttük levő kocsi kiürítésével. Kapotsgyarmatoc, 9 bajsaa» si állomáson, mindenütt ezt tapasztaltuk. A Szentbaiazs feletti hegyen, ahonnan cso­dálatos kilátás nyílik a Hárs- erdő-völgybe, Szabó Dezső erdésszel — harminc eszten­deje teljesít itt szolgálatot — és Török György kerületve- zetö erdésszel beszélgetünk, miközben a közeli mély völgyből egy más után érkez­nek a fával megrakott jár­művek a hegygerincre. Kétszáz köbméter a ter­vünk, de megcsináljuk a háromszázat — mondják. Nem túlzott Varga János, a pártbizottság titkára, ami­kor így foglalta össze ta­pasztalatait : — Elégedett vagyok min­denkivel. Kommunistáink, szocialista brigádjaink, vala­mennyi dolgozónk fegyelme­zetten, szervezetlen. nagy akarással hajtották vegre ezt a nehéz feladatot. Vasárnap délután ismét a taszári vasútállomással szem­ben sorakoztak fel a polgári védelmi gyakorlaton részt vevő erdészeti dolgozók, mö­göttük a gépek serege. Jól­eső érzéssel várhatták a bú­csúzó szavakat, hiszen a ter­vezett 5000 köbméterrel szemben 6400 köbméter fát szállítottak el. A legjobbak jutalmat veitek át Takács László p v - parancsnok tói. A legjobb eredményt az iharosi erdészet érte el. Azt követték a berzencei, a ladi, és a zamárdi erdészet dolgo­zói. gépei, öten vettek át ki-’ váló jelvényt, negyvenen kaptak jutalmat. A zselici riadó véget ért... Szálai László Szeptember elsején nem­csak az általános és közép­iskolában kezdődött meg a tanítás, iskolapadba ült jó néhány felnőtt is. Az MSZMP Somogy megyei Bizottságá­nak egyéves párliskolájáról négy fiatalt kertünk tneg, hogy mutatkozzanak be la­punk olvasóinak. Vezető = politikus Csontos György, a marcali Uni- teehniká Szö­vetkezet tech­nikusa az idén január­ban fejezte be tanulmá­nyait az öt- hónapos párt­iskolán. Még diákkorában bekapcsolódott a mozgalmi munkába: az iskola KlSZ-alapszerve- zetében tevekenykedett. Ké­sőbb a honvédségnél foly­tatta. Családjában mindenki tanul: felesége most végzi a gimnázi úrnőt, kislánya első általánosba jár. — Az emberek, többsége, ha a politika szót hallja, akkor valami igen nagy do­logra gondol, amihez ő nem ért, nem is érthet. Hogy ez mennyire nem. így van, arra jó példa a munkahelyem , a lapszer v eze t ének tevéken y - sége. Mindig arra töreked­tünk. hogy a párt által meg­határozott célkitűzéseket le tudjuk bontani a helyi fel­adatokra. Ekkor pedig már arról van szó, ami közvetve vagy közvetlenül mindenkit érint: termelést, munkaszer­vezést, bérezést. Sajnos' na­gyon sokan még mindig a zsebükön keresztül mérik a világot, a.mi tulajdonképpen nem elítélendő, de éppen az a m,i feladatunk, hogy isme­reteiket kiszélesítsük, ezál­tal sokrétűbben tudják szemlélni közös dolgainkat. Nálunk például van még javítanivaló ebben a mun­kában. Szeretnénk a dolgo­zók vezetésben való részvé­telét aktívabbá tenni. Min­den gazdasági vezető egyút­tal politikai munkát is vé­gez. ezért nagyon fontosnak tartom, hogy meg legyen hozzá a megfelelő ideológiai képzettségé is. Nem vagyunk nagyszájúak Előnyös licencvásárlás Atlas darukat gyárt a Kaposvári Mezőgép A nyugatnémet Weyhau­sen KG cégtől vásárolt, At­las elnevezésű daru család gyártáselőkészítése folyik jelenleg a Kaposvári Mező­gép Vállalatnál. Még az év végéig hetven nagy teherbí­rású daru előállítását ter­vezik. — A licencvásárlás és a fejlesztések révén tovább­léptünk a járműre szerelt daruk gyártásában — mond­ta Boros József, a vállalat igazgatója. ' — Daruinknak illeszked­niük kell a jövő járművei­hez, es állandóan nőnek a teljesítmények .iránti igé­nyek is. Ezért itt az ideje a műszaki fejlesztésnek, me­lyet a licencvásárlás is se­gít. A KCR-daru már öt­éves. Azóta szinte évente új típust hoztunk ki belőle. Olyan licenceladót keres­tünk, aki tőlünk is hajlan­dó vásárolni. Több céggel tárgyaltunk, elképzeléseink­nek végül is az NSZK-beli Weyhausen KG feleit meg a legjobban. Ez a vállalat nem. egy gyártmányra szakosodott csupán, és számunkra is perspektivikusnak látszó ter­mékválasztékkal rendelke­zik. A Weyhausen KG együttműködési készsége a licenceladáson túl másban is megnyilvánul. Így például szeretnék hálózatukon ke­resztül az NSZK-ban forga­lomba hozni a hidrosztati­kus meghajtású, univerzá­lis rakodógépünkét. Az Atlas darucsalad R- cencenek átvétele kereske­delmi es műszaki előnyöket kínált. A Kaposvári Mező­gép két-harocm eves fejlesz- ' tő munkával maga is kepe- lett volna új gyártmány lét­rehozására. A licencvásárlás nyomán azonban rövid Idő alatt, gyártani lehet, a nagy teljesítményű darukat. Rét­it á rom eves késlekedés a je­lenleg kedvezőnek tetsző piaci feltételek kockázta­tásai jelentette vötná. Az új termék illeszkedik a szállí­tás és az anyagmozgatás fej­lesztéséhez. A nyolc-tíz ton­na teherbírású Kamaz te­herautók a következő ötéves tervben kerülnek először na­gyobb számban hazánkban forgalomba. A KCR-daruk megfeleltek a ZIL gépkocsi- típushoz, a Kamazhoz azon­ban már a nyolc-tiz tonna emelőképességű Atlasra van szükség. Huber János főkonstruk­tőr szerint a licenc haszno­sítása erőfeszítésre ösztönzi a műszaki fejlesztőket, a tervezőket. A mérnökök új gepeiemékkel, szerkezeti megoldásokkal találkoznak, amelyek alkalmazhatóságát máshol is ki lehet próbálni. Németről magyarra kell for­dítani a hatalmas dokumen­tációs anyagot. A rajzok és a leírások „honosítása” bo­nyolult feladat. Hatása túl­mutat a Mezőgép tevékeny­ségi körén, és az alapanyag- gyártó ipar vállalataiig gyű­rűző hullámokat vet. Az új daruhoz újfajta és minősé­gileg is más kohászati alap­anyagokra van szükség. A Mezőgép tárgyalásai ebben ugyancsak eredményesek voltok. Az Atlas daru üzemi pró­bái jelenleg folynak a Gyu­lai Erdő- és Vadgazdaságnál. Októberben a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban is megkezdődik a Mezőgép által gyártott Alias daru „nyúzópróbája”. A gyártást kel típussal kezdik, majd a későbbiek so­rán megteremtik annak fel­tételeit is, hogy a dokumen­tációban szereplő tizenhét­féle daruból a vevő tetszésé­nek megfelelő változatot gyártsák. A rakodógépek készítésé­nek műszaki hátteret a Me­zőgép kaposvári gyárának rekonstrukciója jelenti A termékek alkalmazhatósági köret a gepekbez csatlako®­tatható munkaeszközök vá­lasztékának szélesítésével kí­vánják bővíteni. Gyártanak betongerendák, kútgyűrűk, hordók, konténerek megfo­gásához alkalmas emelőket, berendezéseket sőt még csör- lő<t is. Cs. L. Somogyi Zsuzsa 1976 óta a siófoki Ibusz kiren­deltségén dol­gozik. Mi­előtt ezen a munkahe­lyén megál­lapodott, sok­felé megfor­dult, sokféle munkastílust megismert. Bő­séges tapasztalata van arról, hogyan, kell, s miként nem szabad az emberekkel bán­ni. 1978-tól pártmegbízatás­ként a vállalat KISZ alap­szervezetének titkári teendő­it is ellátja. — Nekem szintén az a vé­leményem. hogy munkatár­saim többsége visszahúzódó. Pedig a gondokat ugyanúgy látják, mint tuymelyikünk. Termelési ■ tanácskozásokon, taggy üléseken a zon ba n semmi pénzért id nem nyit­nák a szájukat, de utána a folyosón odajönnek hozzám és »gratulálnak a bátor­ságomhoz«, hogy a minden­kit foglalkoztató, kérdéseket el mertem mondani. Pedig ez nem bátorság kérdése. Valakinek szót kell emelnie a közösség nevében. így az­tán sokan fordulnak hoz­zám, hogy intézzem el ne­kik ezt vagy azt. Elmélet és gyakorlat Juhász Ágo­ta a toponári Kapostáj Ter­melőszövet­kezetből jött az iskolára. Munkahe­lyén a párt- vezetőség tag- s « ja. Ami m«- |7lepte: az év- wfolyam hall­gatói között na,gyón kevés az olyan fiatal, akinek egyik ajánlója a KISZ volt a tagfelvételkor. — Nálunk a téeszben egy kissé eltér a pártmunka a gyárakban, üzemekben ta­pasztaltakétól. A taggyűlé­seken majdnem mindig a gazdasági kérdések vannak napirenden. Sokféle . véle­mény ütközik.. gyakran pa­rázs viták kerekednek egy- egy kérdésben. Hozzájárul ehhez, hogy tavaly veszte­séggel zárta az évet szövet­kezetünk, és keressük ennek az okát. Bár még csak egy hónap telt el ittlétünk óta, azt hiszem. mindnyájunk nevében mondhatom : azo­kat az ismereteket, amelye­ket itt szerzünk, később, a mindennapi munkánk során hasznosítani tudjuk. Az el­méleti ismeretek mellett a mindennapok gondjai is szóba kerülnek. Ezeket kö­zös foglalkozásokon megvi­tatjuk. Tudatosan Simon Jó­zsef, a Tanép kőművese 1971 óta KISZ-titkár a munkahe­lyén. A vál­lalati pártve­zetőség tag­ja: az idén a városi párt- értekezlet kül­döttje volt. — Mindig dühös vagyok, amikor olyan véleményeket hallok - az építőipari dolgo­zókról. hogy álldogálnak, ci­garettáznak vagy söröznek munkaidő alatt. Hogyan dol­goznának, ha nincs kellően megszervezve a munkájuk? Ha tíz köbméter betont le­borítanának. melléjük, bizo­nyos, hogy menne a munka, hiszen teljesítménybérben foglalkoztatnak bennünket. Sajnos a vállalati intézkedé­seket a munkások nem mindig értik, s úgy érzik, beleszólásuk sincs ezekbe a dolgokba. Persze e* kétélű dolog, mert sokan ■ nem is igénylik ezt a jogot; megma­radnak a maguk szűk kis körén belül, amely nemigen terjed túl a háztáji megmű­velésén. A fiatalokat nem nagyon érdekli a »politika«, holott azt sem tudják, mit értenek rajta. Nagyon keve­sen vállalnak feladatot meg­bízatást. Gyakran mondják nekem: »ha már úgyis pozi- cióbam vagy, vállald el a szövegelést!«. Természetes, hogy szólok, -hiszen mind- annyiunkért teszem, és re­mélem. így megnyerhetem őket a közös ügynek. Még csak annyit: nemrégiben hathetes továbbképző tanfo­lyamon vettem részt, melyet : a KISZ-ti(károknak szervez­tek. I,. J. a narancsszezon Novemberben kezdődik Három őszi akcióra készül a Fűszert Jó nyarat zárt a Somogy— Zala megyei Füszért Válla­lat. — A forgalom arányait tekintve ugyanolyan volt, mint a kereskedelmi válla­latoké, szövetkezeteké. Meg­oszlása azonban egyenlete­sebb: a parton működő szak- szervezeti üdülők állandó vásárlóink voltak. A tapasz­talatom a forgalom .nyugodt munkavégzést tett lehetővé, az idei nyárra nem volt jel­lemző a kapkodás és ennek következtében a vásárlás feltételei is jobbak voltak. Az áru pontosan érkezett a boltokhoz: a fél évvel ko­rábban elkészített tóratervet 97 százalékos pontossággal teljesítettük. — A tevők véleménye szerint javult a kínálat is. — Néhány keresett cikk lekerült a hiánylistáról. Ét­olajból, száraztésztából es margarinból javult a vá­laszték is. Eddig mintegy tíz százalékkal több édesipari termék került a boltokba és nagyobb volt a. konzerv vá­lasztéka. Ebben az utóbbiban a Kaposvári Húskombinát új termékeinek jelentős a szerepe A parton is. a me­gye más területein is javult a Oiosopor ellátás új pipe­reszappanok kerültek forga­lomba. Mosogatószerből azonban esetenként válasz­tékhiány volt. Mindez a .szá­mok nyelvén azt jelenti, hogy háromszáz millió fo­rinttal — tömegében mint­egy hat százalékkal — több árut hoztunk forgalomba. A Fűszert — a két megyében — négy milliárd forint érté­kű árut forgalmaz az idén. Ez a körülbelül 50 ezer va- gonnyi cikk sok tételből te­vődik össze. Megítélésünk szerint — a hiánycikkek el­lenére — kiegyensúlyozot­tabb volt az ellátás. Banán­ból például kevesebb került a bojtokba az igényeknél. Az oka az, hogy a világpiacon emelkedett az ára, a népgaz­daság teherbírása viszont nem tette lehetővé, hogy nö­velje az erre a célra fordí­tott deviza összegét. — Mit várhatunk az év hátralévő időszakában? — A dél így ürnöl esnél ma­radva: november végére vár­juk az első narancsszállít­mányt. Vállalatunk három nagy kereskedelmi akcióra készül. Az egyik az őszi nagytakarításhoz szükséges cikkek biztosítása, a másik az. ev végi ünnepekkel kap­csolatos felkészülés, a har­madik pedig a szilveszteri speciális igények kielégítése. A raktárakba» heitfet bizto­sítottunk már a szalonéi- kornak és a télapó-ünnepsé­gek áruinak. Az első tételek már meg is érkeztek. Ebből is, a többi cikkekből is nö­veljük a kínálatot. — Miként „kereskedett” a nagykereskedelmi vállalat? — A/, idén a tavalyinai nagyobb volt a forgalmunk, a létszámunk viszónt nem emelkedett. Ez kedvező ha­tással volt gazdasági ered­ményeinkre. Megoldani csak folyamatos szervezéssel tud­tuk. A jelen feladatai mel­lett éppen ezért készítettünk hosszú távú szervezési prog­ramot. Ennek alapján 1985- ig a vállalat teljes ügyvite­lét gépesítjük: nemcsak az áruforgalom, hanem a szám­vitel is számítógépre kerül. Erről megállapodás született, mar a SZÜV-vel. Tudjuk,, hogy kezdetben drágább lesz ez nekünk, mint a hagyo­mányos rendszer, de lehető­vé teszi, hogy a forgálom nö­velésével együtt a létszámot ne eneljük. Ez pedig módot nyújt a béremelésre, munka­társaink teljesítménnyel ará­nyos anyagi megbecsülésére. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom