Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-20 / 221. szám
Az egészséges életmódért Társul hívta a szocialista brigádokat — brig'ádvezető- ket — az egészségügy. A szocialista életmód kialakításának szerves része az egészség megőrzése, a megfelelő higiéniai és betegségmegelőző szemlélet tudatosítása. Egyéni és társadalmi érdek, hogy minél kevesebbet. hiányozzunk a munkahelyekről, illetve — a kórházi ápolás miatt — a családból. Az Országos Egészségnevelési Szövetség, a Kaposvári Városi Pártbizottság, az egészségügyi osztály, a városi Vöröskereszt-szervezet és a megyei egészségnevelési osztály, az Orvos—Egészségügyi Dolgozók Szákszervezete Somogy megyei Bizottsága fórumot teremtett a szocialista brigádvezetőknek, hogy találkozhassanak az egészségügyi szakemberekkel, és megbeszélhessék egymással tapasztalataikat, A megye városaiban, Barcson, Nagyatádon, Siófokon már megtették az első lépéseket, hogy a szocialista brigádvezetők — sokrétű munkájuk mellett — még inkább feladatuknak tekintsék munkahelyükön a dolgozók egészséges életmódjának alakítását. Nem a szakemberek — orvosok, egészségügyi dolgozók — helyett kell tevékenykedniük, ezt senki sem gondolja — mondta dr. Tényi Jenő, tanszékvezető egyetemi tanár, az Országos Egészség- nevelési Szövetség elnöke. A szocialista brigádok közösségformáló erejében bíznak az egészségügyi dolgozók, abban, hogy az üzemi kollektívák tagjai alaposan ismerik egymást, gondjaikat éppúgy megoszthatják egymással, mint örömeiket. Dr. Varjú Irén, a városi egészségügyi osztály vezetője vitaindítójában azokra a főbb teendőkre hívta föl a brigádvezetőle . figyelmét, amelyeknek egészségpolitikai tartalmát Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára ismertette. Mit tehetnek a szocialista brigádok a dolgozók megfelelő egészségügyi — és szociális — szemléletének a kialakításáért? Megvan erre is az elvi útmutatás, és sok hasznos tapasztalatról hallhattunk a csütörtöki kaposvári ankéton. A VBKM kaposvári gyárában hatvanhárom szocialista brigád tevékenykedik, soraikba ötszázharminc dolgozó tartozik Az üzemi orvosi szolgalat számíthat rájuk a véradás szervezésében, a tüdő- szürés pontos végrehajtásában és a környezetvédelemben, a Vöröskereszt akcióiban. Társadalmi munkával és annak értékével sok segítséget nyújthatnak a brigádok a város gyermekintézményeinek; a VBKM kaposvári gyára ebben az évében 166 ezer forintot ajánlott föl erre a célra. Hallottunk arról is, hogy miként segíthetnek a szocialista brigádok tagjai a nyugdíjasak szociális ellátásában, támogatásában. Sokaknak csak arra van szükségük, hogy valaki bekopogtasson az ajtón és megkérdezze: hogy van? A Somogy megyei Gyógyszertár Vállalat szocialista brigádjai társadalmi munkában vállalták az úgynevezett házi patikák felülvizsgálatát. Nem rejlik ebben is lehetőség' az egészséges életmód kialakítására, a szemlélet formálására? Először szerveztek egészségnevelési ankétot a kaposvári szocialista brigádvezet ők számára, de nem először találkoztak a résztvevők azokkal a feladatokkal, amelyekben együttműködésükre számítanak az egészségügyi dolgozók. A még hatékonyabb, folyamatosabb és szervezettebb tevékenységet szorgalmazta a ta- lácskozás. Horányi Barna A jegesember A jegesember! — Rufíy Péter nevezte így szeretetből és tiszteletből. Találóbban senki sem tehette volna, hisz Bacsók György élete összefonódott a jégvilággal... Diákkoromban hallottam először Alsóbélatelep nagy öregéről. Akkor már két esztendeje halott volt. Talán el is feledtem volna, ha a minap nem kerül kezembe egy levél. Csutorás bácsi, Fonyód lelkes- lokálpatriótája és helytörténet-kutatója írta: »Tisztelettel kérem, szíveskedjenek lapjukban helyet adni az alábbi híranyagnak: Dr. Bacsók György csillagász, a földtani tudományok doktora, az égi mechanika nemzetközileg elismert tudósa, a földi eljegesedés elméletének kidolgozója, tíz évvel ezelőtt, 1970- ben, életének századik évében hunyt el. Az évfordulóra emlékezve a Magyarhoni Földtani Társulat emléktáblát helyezett el egykori házának falán...-" Hiába bújom a megyei könyvtár szép és gazdag helytörténeti gyűjteményét, senki sem tud segíteni. »Bacsók?« — kérdik újból és újból ízlelgetve a nevet, s értetienüi , rázzák a fejüket »Ki volt Ö?" Tényleg, ki volt ő? Jordán Miklósáé fonvódi könyvtárosnak a szemében fény csillan, amikor a nevet kiejtem. »Várjon csak!" Könyveket hoz. Lapozgat, s közben sajnálkozóan—csalódottan fel-felpiHant: »Sajnos, ez sem az! Pedig kell legyen valami..." Aztán előkerül az a valami: Móricz Béla Fonyód és környéke című könyve. Huszonkét éve írták. Olvasom a szakadozó lapokat: ...»A vendéglő mögött, családi tuszkulánumá- ban híres, öreg tudós lakik: Bacsók György. Szikár, magas, mosolygós szemű, ma is jó tartású férfi, akit 1954-ben 84 éves korában választottak a Magyar Tudományos Akadémia tagjává." J ordánné menetrendet tanulmányoz. »Utazunk!« — mondja, s Alsóbélate- lepre hív. A Kispapánál szállunk le a buszról. Pár lépés csak a Bá- thori utca ötödik háza. A kertvégi, vízparté háznál megállunk. »Hát ez qz! Bacsák György háza..." A Báthori ' utca ötben évtizedek óta él Csizmadia Erzsi néni, akinél jobban aligha ismerheti valaki is Bacsák tanár urat. Tíz esztendeje, 1970. március 4-én este ott ült az ágyánál, mikor a tudós végleg elköszönt »Ki volt ö?" A falakon olajfestmények, szép mívű akvarellek: »A Papa Münchenben festőiskolát járt..." Az asztalon gyermekét tartó Mária-farag- váiny : »A Papa faragott...« A fonyódi helytörténeti kutató mesélte: »Az övé volt a legjobb balatoni fakutya, s vitorlást is barkácsolt magának .. ." Bacsák tanár úr bélyegekét gyűjtött, szenvedélyesen horgászott, barkácsolt, télen fölcsapott nádvágóoiak, s közben naplót vezetett, családtörténetet kutatott és mellesleg verseket írt önmaga szórakoztatására. A régészetnek, az építészetnek, a csillagászatnak, a matematikának, az állattenyésztésnek és a jognak kiváló ismerője volt. Ingujjban lapozgatjuk a Bacsók-hagyaték már-már sárguló könyveit, füzeteit, feljegyzéseit. Vastagon lepte a por az egészet! Az okmánybélyegekkel, stemplik- kel ékesített okiratot, melyre az egyik dosszié mélyén akadtunk; a Budapesti Királyi Magyar Jog- és Államtudományi Egyetem állította ki szigorlati bizonyítvány gyanánt: ». .. Bacsák György úr, ki Pozsonyban született ugyan a. megyében 1870. június 5-én..." Erzsi néni mesél: »A Papa édesapja kívánságára jogot tanult az egyetemen, de végül is jószágigazgató lett." A fáma szerint a véletlen vetette az alsóbélatelepi partra egy vihar után. Akkor fogadalmat tett; a nádasokkal nőtt telket megvette, házat épített, s élete utolsó Dunaújváros harminc éves Alapításának 30. évfordulóját ünnepelte pénteken hazánk első szocialista városa, Dunaújváros. A magyar nép alkotóerejével 1950. szeptembere óta a pen telei löszferan- síkon 65 ezer lakosú, korszerű város épült, s a dunaújvárosiak kezemunkáját az évi egymillió tonna acélt előállító Dunai Vasmű, a cellulóz- és papírgyár, a betomelemgyár, valamint számos könnyűipari üzem termékei hirdetik. A jubileumra meghívták Dunaújvárosba a város és a Dunai Vasmű régi építőit. néhány évti zedére Somogyba költözött. A porosodó iratok — végrendeletében minden tudományos munkáját és könyvét a Magyar Tudományos Akadémiára bízta — sok mindenről mesélnek. Felsorolni is nehéz lenne, hogy hány társaságnak, intézetnek volt rendes vagy tiszteletbeli tagja. »Tizenévesen ' ismerkedett meg a csillagászattal, s lett a bolygók világának nagy tudósa. Fiatalos lelkesedéssel és tudományos elmélyüléssel dolgozott világhírű munkáján: a jégkorszak csillagászati számításokon alapuló kalendáriumának elkészítésén. Érdeme, hogy a jégkorszak hatszázezer évre visszamenő földtörténeti időszakára vonatkozólag szinte százéves pontossággal meg tudjuk mondani az dkkori éghajlati viszonyokat, az eljegesedések és felmelegedések periódusait...« Kérem, nézzék el nekem a tudományos értekezés hiányát. Sem a csillagászatnak, sem a matematikának nem vagyok értője. Az ajtófélfákon levő képletek, a feljegyzések és számítások számomra semmit sem mondanak. E hatalmas adathalmazból egyetlen dolgot sikerült ' kihámoznom: Bacsák György a szerb Milankovic elméletét továibbfejlesztve- pontosítva eljutott egy hatalmas, a földrajzi tudományokat forradalmasító megállapításhoz. Sehogy sem tudok szabadulni a ház, a benne levő értékek látványától; múzeumra lenne szükség! Ezt mondom a fonyódi tanács vb-titkárának, dr. Komáromi Józsefnek is. Ö helyeslőén bólint: »Erre már mi is gondoltunk. Vagy két évvel ezelőtt próbáltunk a dolog végére járni, de a jogszabályok megkötik a kezünket. A rendelkezések értelmében olyan épületre, mely külföldi állampolgár tulajdonában vagy résztulajdonában van, állami pénzt nem lehet költeni. Bacsák fia, Janos, ki Huszka Jenő lányát, Huszka Lilit vette feleségül, 1947 óta Amerikában él..." Porosodhatnak-e tovább ezek a felbecsülhetetlén értéket jelentő iratok, könyvek? Hogy is mondta Erzsi néni? »A Papa mindenét a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta." Kinek kéne hát tennie? Tizenkét évvel ezelőtt, 1968-ban egy kellemes nyári estén kollégám kopogtatott be a Bacsák-házba. Születésnapot ment köszönteni. A tanéi’ úr akkor kilencvennyolc éves volt. Borral koccintottak. »Arra, hogy két esztendő múlva újra itt köszönthetjük !" — mondta, az újságíró. Az öreg férfi így fogadta a kívánságot: »Nem tudni, hogy mit hoz a holnap ..." Megérezte az elkerülhetetlent. Tíz évvel ezelőtt elköszönt az egyik legnagyobb somogyi polihisztor. Nagy Jenő Hozzányúlni szabad Kedves agyagfigurák, szalmababák, szövött táskák, festett kelmék töltik meg a marcali ifjúsági ház kiállí- tátermét. Mindegyik darab a gyerekek kezét dicséri: a bemutató anyaga ugyanis a Fonyódligeten rendezett nyári alkotótábor huszonöt résztvevőjének munkáiból állt össze. A látogató nemcsak a szép használati és dísztárgyakat láthatja itt: a falakon levő fényképek a munka folyamatát is bemutatják. A gyerekek a táborban az agyagozáson, a szövésen kívül a ruhafestést és a kosárfonást is megtanulták. A szövőkereten levő félig kész anyagon bárki kipróbálhatja az ügyességét. Három pipaklub negyven versenyzője közül a poznani Andrzej Glikowsky lett a pipázás idei lengyel bajnoka. A győztes a nemzetközi szabályoknak megfelelően a kapott három gramm dohányt egy óra 33 perc és 20 másodpercig szívta. Ez a teljesítmény még mindig egy/ órával kevesebb a világcsúcsnál. Vajon mi lehet ennek a Glikowskynak a foglalkozása, hogy ilyen nyugodtan, kényelmesen tud órákig pipázni? Éjjeliőr, magyar filmeket játszó mozi pénztárosa, vagy ügyintéző egy ingatlankezelő cégnél? Sajnos erről nem szól a híradás. Thomas Manning, a múlt század tibetologusa följegyezte, hogy Tibet egyes vidékein elterjedt szokás a »kalaplopás«; bizonyos ünnepeken a férfinak joga van Ismeretterjesztő fülszövegek bármely leány vagy asszony fejéről lekapni a fejfedőt, s a zálogért éjszaka kell a tulajdonosnak a férfi lakásán meg jele unie. Kár, hogy nálunk nincs divatba a kalaplopás, mert é:i mar össze is állítottam azon hölgyismerőseimnek a névsorát, akiknek a ■ fejéről szívesen lekapkodnám az említett holmit! A pánik fejvesztett zűrzavart, vakrémületet, vaklármát jelentő szavunk. A név (francia közvetítéssel) Pán istenre utal: az ókori görögök az ő megjelenésére vezették vissza például a nyáj megvadulását. Ügy tetszik, az ókori isten napjainkban is gyakori látogató. Igaz, nem a nyájainkat vadíja meg, hanem bennünket, azzal, hogy rémhíreket terjeszt. (Ilyenkor »az istenit«, »tényleg igaz?" kérdést szokás feltenni.) Aztán pánikba esünk, és megostromoljuk a boltokat és a benzinkutakat. A 13. század közepén alkotott orosz törvénytárból, a »Russzkaja Pravdá"-ból (Orosz Igazság) való az alábbi két cikkely: »Az, ki herceg lovászát, szakácsát vagy ajtónállóját veszejti el, negyven grivnát fizet annak fejéért." »Az, ki herceg jóemberének (intézőjének, bírójának, udvarbélijének) életét veszi, tizenkét grivna vétetik el attól." Az árakból Ítélve kitűnik: azokban a régi időkben sem becsülték sokra az értelmiséget, egy kétkezi dolgozó már akkor is jóval többet ért. A tudósok szerint az ember már 7—10 ezer évvel ezelőtt is dolgozott fel magvakat A régi Egyiptomban harmincfajta kenyeret, lepény vagy süteményt sütöttek. A rómaiaknai a kenyér sütéséhez értő rabszolga tízszer többe került, mint egy harcedzett gladiátor. Most .magamban azt számolgatom, hogy nálunk ki keres többet: egy maszek pék avagy egy hivatásos katona? Újságból kimásolt hazai hir: »Az utóbbi időben mind gyakrabban fordultak elő a fővárosban nagy világítási zavarok. A világítási zavar nem kímélte meg a ‘miniszterelnöki palotát sem. Éppen minisztertanácson volt együtt a kormány, amikor a tanácsterem csillárja kialudt. A minisztertanácsot félbe kellett szakítani, de néhány perc múlva ismét folytathatták a tanácskozást — mégpedig gyertyafény mellett." Ez a hír 1930-ban jelent meg egy budapesti lapban. Ilyen malőr 1980-ban nem érhet bennünket. Nincs külön miniszterelnöki palotánk! Kiss György Mihály SOMOGYI NÉPLAP
