Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-19 / 220. szám

NEVELÉSRŐL Gyermekeink megismerése Sajnos, * balsiker gya­kori velejárója a nevelésnek. Kiírnék oka sokszor az, hogy nem ismerjük eléggé gyer­mekeinket. A tudomány is a at bizonjútja — a szülők - nevelök mindennapos ta­pasztalata mellett —, hogy elengedhetetlenül szükséges a gyermeki személyiség megismerése A tanulók minden fontos tulajdonságát meg kellene ismernünk, a lehető legvál­tozatosabb módszerekkel. A személyiség ugyanis az egyes ember, a gyermek lelki éle­iének sajátos egésze; külö­nös egység, amely minden gyermeket egy kicsit mássá tesz. Ebben a bonyolult egy­ségben azonban vannak ki­emelkedően fontos »szekto­rok«, lelki sajátosságok, mint a vérmérséklet, az idegrendszer, a testi alkat, ti7, érdeklődés, a gondolko­dás, a világnézet, a képessé­gék — hogy , csak a legfőb­beket említsük. Ezek ha.iá- rozzák meg a gyermek és az ifjú cselekvését, viselke­dését. Nézzük a tanuló testi fej­lettségét! A túl »aprócska-« vagy »túl dundi« gyermek­ben sokszor kialakulhat bi­zonyos kisebbrendűségi ér­zés a ténylegesen átélt vagy csak vélt sérelmek miatt (gúnyolódás, élcelődés a tár­sak, nem egyszer a szülő és a pedagógus részéről. Ugyan­így a túl hosszúra nőtt gyer­mek gondja is sajátos. Az idegrendszeri fejlettség is sokkal fontosabb, mint. gon­dolnánk, mert például több gyermek nem azért nem ta­nul jobban, nem végez el gyorsabban egy feladatot, mert nem akarja, hanem mert nem képes rá. Lassú az ingerfelfogó képessége, a külső világból érkező hatá­sokat lassan veszi észre, és nem tud rájuk gyorsan vá­laszolni Akar figyelni a ta­nuló, de hamar elfárad, »ki­kapcsol« az óráin vagy az otthoni tanulás közben. Fontos ismernünk a gyer­mek érdeklődését is: hogy mivel szeret szívesen fog­lalkozni, mely tantárgyak­kal, van-e valamilyen hob­bija — barkácsolás, gyűjtés stb. —, mert a felnőtt em­ber is abban ér el több si­kert, ami érdekli, amit szí- yesen végez. A pszichológia tanítása szerint, arra figye- 1 üink eredmény esebben, ami érdekel bennünket, s a po­zitív érzelmekkel végzett te­vékenység nem is fáraszt úgy bennünket. A gyermek érzelmi vilá­gának megismerése szintén alapvető feladatunk, és elég­gé sokrétű munkát igényel. Tudnunk, hogy milyen vá­gyai, törekvései vannak, ki­alakultak-e nála a nemes szenvedélyek (tudásvágy, hi­vatásszeretet). hogy mennyi­re hangulatember. Milyen a viszonya a többi gyerekhez, kikkel barátkozik, kit sze­ret, kit gyűlöl és miért — ezek mind megválaszolandó kérdések. A temperamentum, a vér- mérséklet szintén alapvető .személyiségvonásunk, amely felnőttnél, gyermeknél meg­határozza, hogy érzelmeink lassan vagy gyorsan alakul­nak ki, mennyire tartósak és a cselekvésünkben mutat­koznak-e meg vagy csak a flz ötvenéves bélyegmúzeum kincsei A világ bélyegmúzeumai sorában az elsők között 1930-ban nyílt meg a Ma­gyar Posta Bélyegmúzeuma. Tulajdonképpen a világ egyetlen önálló bélyegmú­zeuma, mert másutt a pos­tamúzeumok keretében mű­ködnek. Létesítésére az adott ösztönzést, hogy 1978- ban a Nemzetközi Posta­egyesület (UPU-) úgy hatá­rozott; a tagok minden ki­adásból öt-öt példányt meg­küldenek egymásnak. így azután. olyan hatalmas anyag gyűlt egybe, amely­ből egy múzeum alapjait rakhatták le. nem összehasonlítási alapul is szolgál. Épnek, valamint a múzeum modern techni­kai eszközeinek köszönhető, hogy már sok gyűjtő bemu­tatott szerzeményéről álla­pították meg: magángyárt­mány. Az állandó kiállítási anyag 450 négyzetméter nagyságú teremben, falba süllyesztett, fénytől, hőtől védett, kihúz­ható fémkeretes üveglapok között, világrészenként és államonként csoportosítva, 200 ezer darabból áll. A szakkönyvtárban több ezer A félévszázados jubileum alkalmából a posta egyforin­tos emlékbélyeget bocsátott ki, a múzeumban pedig szeptember 13-án nagysza­bású kiállítás nyílt meg, amely november 23-ig tart nyitva. Ezenkívül alkalmi postahivatal is működik, amely különbélyegzőt hasz­nál. A kiállításon nemcsak a múzeum, hanem a magyar bélyeg történetét is bemu­tatják. Hatásosan szemlélte­tik a bélyegpapírgyártás fej­lődését is, bemutatva az alumíniumfóliára nyomott magyar bélyegeket, a se­lyemre nyomott. lengyel bé­lyegeket, a háromdimenziós hatású olasz kiadást, és egyes afrikai országok aranybélyegeit, sőt azt a butihanit is, amely hangle­mezre téve muzsikál. A jubileum eseményei kö­zé tartozik, hogy Magyaror­szág' ENSZ-tagságának 25 éves jubileumára az év vé­gén a múzeumban nemzet­közi kiállítást rendeznek, amelyre a világszervezet New York-i, genfi és bécsi tagszervezetét is meghívják. H. E. beszédünkbe«. À gondolko­dás, az intelligencia fejlett­sége meghatározó szerepű gyermekeink életében és az, hogy ismeretei t miként tudja felhasználni. Még ' mindig előfordul olyan gyerek- vagy felnőtt-típus, aikit úgy jel­lem zünk : »lexikonműveltsé­gű«. Nagyon sok ismerete van, sokat tud, csak mind­ezt nem tudja felhasználni a felelés során, feladatmegol­dás közben, és később az életben sem. Milyen a mi gyermekünk ezen a téren? A jellem olyan vonásai is közismertek, mint a becsü­letesség, az igazságsaeretet, az őszinteség, a szolidaritás és a többi. Ezek milyen mén-bekben alakultak ki már gyermekünknél ? Néhány gondolatot a meg- ismeiés módjairól, a »ho- gyan«?-vól. Legfonibosaibb a gyermek megközelítésében a bizalom, az őszinteség —, hogy érezze meg a szülő és a pedagógus segi'teniakiarásét, törődését És ennek megfe­lelően fogadja el és igényel­je is a szülői érdeklődést. Persze a bizalom kölcsönö­sen érvényesüljön szülő és a gyermek között, feltéte­lezve a gyermeki gondok feltárását éppúgy, mint a komoly családi gondok, ter­vek közös megbeszélését Hadd jegyezzünk meg itt valamit; mindig komolyan, kell venni kis és nagy gye­rekeink problémáit, még ak­kor is, ha ezek nekünk nem látszanak jelentőseknek. Nekik »jelentősek«, őket igenis foglalkoztatják ezek az »apró-cseprő« ügyek. Nem kell őket leinteni, meg az időhiányra hivatkozva elhes­segetni magunk tól ! Találni kell időt a beszélgetésekre, a különböző gyermeki tevé­kenységek megismerésére, megnézésére, nemcsak a ta­nulással kapcsolatos produk­tumok (lecke, rajz, kézi munka stb.) megnézésére, hanem a nem kötelezőkre is (hobbi, barkácsolás stb.). A minél több közös élmény — mozi, színház, kirándulás, egy-egy könyv elolvasását Követő beszélgetés — sokat megmutathat gyermekünk egyéniségéből, erkölcsi, vi­lágnézeti, technikai, művé­szeti fejlettségéből. Folyamatos tájékozódás, megfigyelés, beszélgetés és a gyermek őszinte kitárulkozá­sa együttesen teheti ered­ményessé személy iségmegis- merő munkánkat. És sokat segíthet a hatékony nevelés­ben. Dr. Szelénéi Gábor Bóka Dezső kapolyi szü­letésű festő kiállítására hív­ja föl a figyelmet a tahi Zichy Mihály Művelődési Ház. Ez naponta 10 és 12 illetve 15 és 18 óra között tekinthető meg. Ugyancsak kiállítás várja a marcalia­kat; a művelődési központ galériájában a szakkörök mutatkoznak be a nyári ju- talomtáborozáson készült al­kotásokkal. Ugyanott, a kór- házgalériában Pszdchorea- lizmus 1895—1980 címmel rendeztek tárlatot a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmeklinikajanak gyűjteményéből. szülőföldnek címmel Tüskés Tibor József Attila-díjas író grafikai gyűjteményét lehet megtekinteni. A Petőfi Em­lékkönyvtár ifjúsági klubjá­ban ma Tanuljunk fényké­pezni címmel rendeznek elő­adást és bemutatót. Mit ajánlanak a kaposvá­ri mozik? A Vörös Csillag két-filmet is: az első elő­adáson a Kicsi a kocsi, de erős című színes, szinkroni­zált vígjátékot. Az amerikai filmben a kocsi »vezeti« a gazdáját. (Lehet, hogy orrá­nál fogva?) Az esti előadá­son a Negyedik fázis című ugyancsak amerikai alkotást Látogatók a nagyatádi szoborparkban. A siófoki Dél-balatoni Kulturális Központban a 25 éves képzőművészeti szak­kör munkái tekinthetők meg/ Ez a kiállítás október maso- dikáig tart nyitva. A megyeszékhely kínála­tából a Kilián György Ifjú­sági és Úttörő Művelődési Központ programjavaslatát említjük első helyen. Ma 17 és 19 órakor az EDDA együt­tes koncertjét rendezik meg. Ugyancsak ma 18 óra 30 perckor találkoznak a fiatal utazók, s megtartják klub­juk évnyitó foglalkozását. Vasárnaptól MHSZ-kiállí- tás tekinthető meg az intéz­ményben. Modellezők, rádió­sok, búvárok mutatkoznak be felszereléseikkel, lőfegy­ver-bemutatóra is sor kerül. Ezeket filmvetítések teszik még látványosabbá. Októ­ber harmadikáig látható ugyanitt Zágon Gyula szi­getvári képzőművész kiállí­tása, mely vasárnap kivéte­lével reggel 8-tól 18 óráig tart nyitva. A szomszédos megyei könyvtárban Tiszteletadás a vetítik; ez fantasztikus film. Témája a föld biológiai egyensúlyának megbomlása, illetve annak következmé­nyei egy kutatóbázison és környékén. Hangyatámadás pusztítja a vidéket; a két tudós — Hubbs és Lesko — másként látja a problémát... A Szabad Ifjúság mozi ugyancsak két filmet ajarü. IG es 18 órai kezdettel a Se­bességláz című színes olasz dokumentumfibnet, a Forma I-es versenyeikről, este 20 óraikor a Dicsőségre ítélve ■című színes amerikai alko­tást, mely Woody Gutherie énekes önéletrajzi regénye alapján készült Hal Ashby rendezésében. A főszerepet David Carradine játssza, akit Bergman Kígyótojás cí­mű filmjében láttunk. Spa­nyol alkotást játszik a La- tinca mozi. A pisztrángok középpontjában egy halfo­gási verseny díszvacsorája áll. A bonyodalmat az okoz­za, hogy a konyhai személy­zet sztrájkba lép, a haléte­lek . megromlanak ... A ren­dező, a »Burateí-tanonc Jó­sé Luiz Garda Sanchez. Az illetékes postai szervek sokat tettek az új kultúr­intézmény fejlesztéséért. Vásárlás, csere, ajándéko­zás révén néhány kivétellel a világ minden bélyegét megszerezték, köztük va­gyont érő bélyegsztárokat, s minden magyar bélyeg első kiadását és valamennyi vál­tozatát. Az itt őrzött több milliárd forint értékű, mint­egy kilencmillió bélyeg va­lóságos képes világtörténe­lem, egyben jól szemlélteti a nyomdatechnika és e kis- grafikai remekművek mű­vészi színvonalának fejlődé­sét. Ezeket több ezer bé­lyegterv, 27 ezer okirat, öt­ezer, köztük sok művészi rajzú emlékbélyegző, több mint tizenhatezer nyomó­eszköz, öt és fél millió fá­zisnyomat, kétezer emléklap egészíti ki. Történelmi je­lentőségű Than Mór festő­művész tervrajza, amely 1848-ban Kossuth Lajos megrendelésére készült. Kossuth Magyar Álladalmi Posta felirattal egykrajcáros bélyeget akart kiadni. Már a nyomdai előkészületek is megtörténtek, de a megvaló­sításra a forradalom buká­sa miatt nem volt mód. Különleges érdeklődésre tarthat számot a 30 ezer darabból álló, s a világ min­den tájáról származó hami- sitványgyűjtemény, amely nemcsak a filatélistákat se­ll kutatómunkájukban, ha­könyv, katalógus és a folyó­irattár található. A múzeum fejlesztésére igen nagy gondot fordítanak. Ennek köszönhető, hogy megvásárolták a maga ne­mében egyedülálló Poppo- vits-gyűjteményt. Az 1871. évi első önálló kő-, majd réznyomattal előállított so­runkból szinte páratlan bé­lyegeket, próbanyomato­kat, négyesblokkokat tar­talmaz. Később Poppovits Mirko a múzeumnak ajándé­kozta első bélyegeinek terv­rajzait, majd egy hajóposta- bélyegzéseket tartalmazó gyűjteményét. Néhány évvel ezelőtt rend­kívül nagy értékű magyar bélyegkülönlegesség buk­kant fel. Története 1870-ig nyúlik vissza. Amikör ugyanis kezdetleges kőnyo­matos eljárással kinyomtat­ták első bélyegsorunkat, az uralkodó arcképét olyan csúnya foltok torzították, hogy a minisztérium elren­delte valamennyi megsem­misítését. Nehány példány elkerülte a máglyapusztu­lást, sőt, postai bérmentesí­tésre is felhasználták. Tu­lajdonképpen ezek tekinten­dők a legelső magyar bé­lyegeknek, mert azután ugyanabban az évben, bár szintén kőnyomatos úton, a sort újból kinyomták, s ezeket már forgalomba hoz- j ták. A megmentett példá­nyokból párat szintén itt őriznek. Apáti Miklós tesítettél. Reme­kül dolgozol. Pompás fickó vagy ! Nem, nem kell... De azért legyetek a köze­lünkben ! Nem veszthetjük el őket A fekete gén titka — Ezt meg honnan ve­szed? — Nincs komoly érvem • • Talán csak az, hogy az MGB beindulásának hírét ö hozta. S ez a hír nem Er­zsébettől, nem a Génbamk- tól való. Kell lennie valaki­nek ott, akivel kapcsolatot tart. De erről a valak i ró sajnos, nem tudok semmit. — Biztos az is valami nő. — Egyáltalán nem biztos. — Akkor férfi ... — Hiába szellemeskedsz. Ezt mindenképpen meg kell tudnunk. Búg a telefon, Jones oda- ballag a készülékhez. — Halló, itt Jones, Igen, Dán, hallak. Jól hallak. Ér­tem. Mária arra mászkál, ahol pisztrángot szoktunk enni. Várj csak... Egyedül van?... Értem. Értem. Mi is van ott a közelben? Egy apró kis szálloda, szerelme­selvnek- Igen, a Keik Piszt­ráng ! Megvan. Erzsébet majd segít neked megismerni Márnát. Má­ria nagyon fontos. Kö­szönöm, Dán, hogy ér­Máriia és József belép a Kék Pisztráng halijá­ba. — Szobát szeretnénk — mondja József, kicsit élfo- gódovtam. — Egy szobát, für­dőszobával, ha lehet. — Lehet — mondja a fel­tűnően alacsony pult mögül egy fiatalember. — Lehet kérem lehet. A tóra nézzen vagy az erdőre? — A tóra kérném. Igen, a tóra — József visszafor­dul, Máriát keresi a szemé­vel. Mária egy ablakmélye­désben áll, biztatóan József­re mosolyog, és nézi tovább a tájat. De nem egyszerűen a természetben gyönyörkö­dik; észreveszi, hogy Erzsé­bet és Dán közelítenek a Kék Pisztránghoz. József, elintézvén az efin- tézendőket, visszamegy Má­riához. — A tóra fogunk nézni — mondja József. — A szobánk fog a tóra nézni — mondja Mária. Ne­vetnek. — De nem leszünk egyedül ! — Egy közös, kollektiv épületben »ohasem vagyunk egyedül. N«m vagyunk egye­dül egy hangversenyterem­ben. egy színházban, egy stadionban, egy szállodá­ban ... — Nem pontosan így ér­teim. — Hát? — Ügy érzem, hogy kö­vetnek. — Kicsoda? — Egyik kolléganőin és egy férfi. — De miért? — Sejtem: Foxman miatt. A Gén bank miatt. — Ki ez a kolléganőd? — Erzsébet. — Erzsébet? Ebből még nem leszek okosabb. — Én sem tudok sokat róla. Valaha Foxman egyik — ha éppen nem az egyet­len — kedvence volt, aztán valahogy minden félbema­radt. Erzsébet már nem ta­nult olyan sokat, Foxman se akarta annyira tanítani . .. Szóval: elromlott az egész. Mintha gyűlölnék is egy­mást, talán éppen a kudarc miatt... hogy kettőjüknek nem sikerült valami. — És ezért követ Erzsé­bet téged? Ezt nem hi­szem ... — Biztosat én sem tudok. Megyek, fölhívom Fox- mant __ M ária telefonál, József tétlenül várakozik. Az aib- lakmélyediésből ő is láthat­ja a közelgő alakokat. — Professzor úr, itt va­gyok egyedül... Erzsébet egy férfival mindjárt meg? kezik. Ügy érzem, követ nek ... Igen ? És mit te­gyek ? Értem, professzor úr Azonnal megyek. Mária odamegy Józsefhez, s egy kicsit szomorúan mondja: — Józsefem, édes Józse­fem, ne haragudj. Azonnal el kell mennem. Foxman vár, mindjárt megjön egy gyorskocsi értem. — És velem mi lesz? — Próbáld megtudni, hogy Erzsébet és az a férfi mi­ről beszélnek. Figyelj meg minden apr óságot ! De ha nem tudsz meg semmit, az se baj. Én akkor is szeretlek. És hajnalra, legkésőbb reg­gelre visszajövök ... Me­lyik szobában lakunk? — A tizenhetesben. — Akkor viszlát, a tizen­hetesben! Megvársz? — Igen. 49. Maria és Foxman föleié tál­nak a teraszra, közel a del­finekhez. — Azért hívattam ide, kedves Mária, mert... Na­gyon veszélyes hely magá­nak most a Kék Pisztráng. — Köszönöm, professzor úr. Bocsásson meg, de ha így all a helyzet, akkor ... tud­ja. a vőlegényem . .. — Hogy is hívják? — József. Szerénám, ha József is ide jöhetne. Külö­nösen, ha veszélyben van. (Folytatjuk.) SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom