Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-10 / 187. szám

A* asztalomon vaskos le- vélköteg. A legkorábbi le­velet 1973-ban keltezték, de a történet két évvel koráb­ban kezdődött. Idézem. »Címzett: városi tanács vb. egészségügyi osztálya-, Ka­posvár. Tárgy: közérdekű bejelentés. Korábban (1971- ben) bejelentést tettem, hogy a Laborfalvy utcában elké­szült új csapadékcsator­nába egyes háztulajdonosok a szennyvizet bekötöt­ték, vagy nyitott folyókával a csapadékcsatorna aknáiba vezették, illetve vezetik. Sok fürdőszobát üzemeltetnek szennyvízgyűjtő akna nél­kül. Az ÊKV-osztálynál tett bejelentésemre érdemi intéz­kedés nem történt...« — Elviselhetetlen állapo­tok varrnak az utcánkban. Sze n n y v í zárada l ban élünk. Levelet írtam a városi ta­nács két osztályának, a né­pi ellenőrzési bizottságnak, a Köjálnak. Mindenütt ígér­tek, de nem történt semmi. Most már ott tartunk, hogy a kertek végében patkányok szaladgálnak ... Tudja, mi volt az egyetlen eredménye a bejelentéseimnek? Vesze­kedés, civakodás és gyűlöl­ködés. Magyar József, a városi tanács vb. építési, közleke­dési és vízügyi osztályának munkatársa jól ismeri a La- boríalvy utca históriáját. Il­letve nemcsak azét... — Kaposváron több olyan utca van, ahol a szennyvíz- csatorna még nem épült meg. Ezekben gyakori, hogy a lakók a szennyvizet a csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatornába engedik, s ily módon szennyezik kör nyezetüket, egészségtelen körülményeket teremtenek. A barcsi Vörös Csillag Mg. Tsz építőipari társaság szakvezetői munkakör, betöltésére pályázatot hirdet Pályázni lehet építészmérnöki diplomával, és megfelelő szakmai gyakorlattal. Pályázatokat a termelőszövetkezet címére : 7572 Barcs, Béke u. 6. Kocsis János főosztályvezető megjelöléssel kérjük. Új típusú_ Üj típusú, nagy érzékenységű frekvenciaszándáló gyártását kezdték meg a Finommechanikai Vállalat 3-as gyárában. A Kaposváron kifejlesztett berendezések különösen előnyösen alkalmazhatok távközlési berendezéseknél, üzemi bemérések­nél és szervizekbe*!. (Makai KárMy (elvételen Akit sérelem ér, később „panaszkodik” — Miként deríthető* löl ezek az illegális csatornabe­kötések, és milyen lehetőség van a megszüntetésükre? — Kevés emberünk van hozzá, és időnk sincs, hogy felfedjük az illegális csa­tornabekötéseket. Csak a bejelentésekre szorítkozha­tunk. A városi tanács 1 1979. számú rendelete kimondja: a közterületeket szennyezni ti­los. »A köztisztaság megóvá­sa érdekében közterületen bárminemű szemetet vagy elhasznált tárgyat elszórni, eldobni tilos. Úgyszintén ti­los szennyvíznek vagy egészségre ártalmas folya­déknak a közterületre való kiöntése, illetve kivezetése, vagy a közterületnek egyéb módon való beszennyezése.-» Akik e rendelet ellen véte­nek, szabálysértést követnek el, és háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújt­hatok. — Éltek már ezzel a bír­ságolási lehetőséggel? — Nem. Ha fölfedtünk il­legális bekötést vagy szenny­vízkivezetést, a lakókat fel­szólítottuk, s ez elegendőnek bizonyult. — A Laborfalvy Róaa ut­cában is? _ Négy évvel ezelőtt, 1976 n ovemberében a __ Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bi-t zottság meg a Somogy me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalat szakembereivel be­jártuk az utcát. Tizenegy helyen tapasztaltuk, hogy a lakók a fürdőszobában ke­letkező szennyvizet az ut­cai csapadékelvezető csator­nába vezették. Valamennyi­ket felszólítottuk, hogy a bekötéseket szüntessék meg, szennyvizüket saját derítő-, illetve szikkaszt ógödrükbe vezessék. A megadott ha­táridő után magam ellen­őriztem, hogy a felszólítot­tak megszüntették-e a kör­nyezet szennyezését... Az­óta nem szereztünk tudo­mást arról, hogy a Laborfal­vy Róza utcában hasonló dolgok történtek volna. Panaszosunk szerint tör­téntek. Idestova tiz eszten­deje történnek! Hathatós in­tézkedés pedig máig sem történt. Mondhatnánk: a legegyszerűbb megoldás egy szennyvízcsatorna építése lenne. Csakhogy annak el­készítése csupán a Laborfal­vy utcában tizenötmillió fo­rintba kerül, de nincs is ho­vá elvezetni a szennyvizet. A régi szennyvíztisztító mű elavult, úi csak a hetedik ötéves tervidőszakban épüi Kaposváron.. Hogy addig mit lehet tenni? Emlékez­zünk csak Magyar József szavaira: a közterület szeny- nyezése szabálysértés. A szabálysértőket háromezer forintig terjedő pénzbírság­gal sújthatják ... A csatorna közterület. A környezet védelme pedig mindennél fontosabb. Nagy Jenő Nyáron kevesebb a — A bejelentéseket vizs­gálva kiderül, hogy sok a visszatérő panasz — mondta Sebők József, a megyei népi ellenőrzési Bizottság elnök- helyettese, amikor arról ér­deklődtünk, hogy hányán fordultak panasszal az utóbbi félévben a NEB-hez. — Az a tapasztalatunk, hogy ha va­lamelyik közigazgatási szerv jogszabálysértést vagy más mulasztást követ el, annak a hatása még évek múlva is érezhető. Itt van például a fonyódi Szabadság utca: az út építésekor az egyik olda­lon lakók jól jártak, még partvédelemről is gondoskod­tak az építők, a másik olda­lon lakók házai viszont meg­süllyedtek. némelyikbe szinte lépcsőn kell lemenni. Ezek a panaszosok aztán — egyen­ként — évekig járnak a kü­lönböző szervekhez orvoslá­sért. Sokan csak hosszú idő múlca tudják meg, hogy van rá lehetőség ... Vannak más jellegű pana­szok is. Gyakran kerül szóba a házértékadó. Sokan nem ér­tik, egyiküknek miért kell fizetnie, a másiknak miért nem. Az utóbbi években megváltoztak az értékará­nyok. Magyarán: az a lakás, amelyik pár éve esetleg 500 ezer forintba került, ma már legalább 800 ezer, így adód­nak eltérések. S egyúttal azt — Húsz évig voltam Ha­lastón urak szolgája. Kapál­tam, kaszáltam, kötöztem a szőlőt; meg fogatos is vol­tam. Láttam én annak a népnek a szobáit is, és mondhatom magának: nincs ma a faluban, akinek ne volna takarosább otthona. Negyvenezer forintos bútoro­kat vesznek. A szőnyegek meg . . . „Vegye ám le papa a cipőjét” hallom minduntalan. Én meg inkább be se me­gyek. Az unokámék az új te- íepen már emeletes házat épí­tettek. Nem nagyon tudok vele megbarátkozni. A szomszéd kinevetett, mi kor idősb. Embersics Istvánt Babócsán, otthon kerestem. „Menjen csak a Merész-féle szőlőhegybe, ott mindig meg­találja. Alighanem kapál.. — Megkerestek engem már a helytörténeti szakkörösök is, hogy beszéljek a hajdani dolgokról. De hát akármeny- nyit is mesélek, úgysem ért­hetik meg, mit jelentett lá­bejelentés i* bizonyítja, hogy ez a jog­szabály elavult. — A legtöbben jogszabály­sértésekről tesznek bejelen­tést; az első félévben a 83 közérdekű bejelentésnek a fele az. Ebbe a kategóriába tartoznak azok is, amelyek­ben államigazgatási eljárá­sok, ügyintézők magatartása ellen emelnek szót. Húsz be­jelentés érkezett a népi el­lenőrzési bizottságokhoz az áruellátás és a szolgáltatások hibáiról. És sajnos, szaporo­dott a munkahelyi vezetők magatartásával, visszaélései­vel kapcsolatos bejelentések száma: tíz ilyet kaptunk. Ezenkívül 27-en fordultak még hozzánk személyes pa­nasszal. — A tapasztalatok szerint mennyire megalapozottak a bejelentések? — Hatvan százalékuk meg­alapozott, a többinél vizsgá­lataink során nem tudtuk bebizonyítani a panaszos iga­zát. Jelenleg is ellenőrzünk olyan közérdekű bejelentése­ket, amelyekben államigazga­tási szerv ellen emeltek szót, mondván : . jogszabályellene­sen juttatott valakinek telket. A másik esetben egy tsz-ben lezajló különböző szabályta­lan manipulációkra hívták föl a figyeímünket. — Megfigyelhetö-e szezon­hoz kötött jelleg a bejelenté­seknél? tástól vakulásig dolgozni korgó gyomorral. — Miért nem pihen lega­lább most? — Ugyan már ... A sírba akar tenni? Hiszen ez éltet; meg az a kis pénz is jól jön, amit a szőlő hoz. — Van talán valamilyen terve? Üdülés vagy utazás ... — Nem kívánkozom. Lehet, hogy csak azért, mert soha nem is ízleltem . .„ Jó itt. — Mit csinál hát a pénz­zel? — kérdeztem, pedig tud­tam a választ. — A gyerekeket segítem, ahogy bírom. Régen azért kellett a pénz. hogy földet vehessen az ember, amit az­tán a gyerekeire hagy. Most földet hiába is vennék, így inkább a házépítésben segí­tettem. — Megtanulják-e így a dolgok értékét? — Én is csak azért tudom, mert kénytelen voltam meg­tanulni. Miért ne legyen ne­kik könnyebb? Értem én, miért kérdi, és talán van is — Általában igen, bár ná­lunk a szezon nem esik egy­be az idegenforgalmi idő­szakkal. Ha a nyaralókat va­lamilyen sérelem éri, jóval a szabadság letelte után jönnek hozzánk, s ez, bizony nehe­zíti a munkát. Előfordult pél­dául, hogy az egyik Balaton- párti csárdában a pezsgőért 70 forinttal többet számolt a pincér, azaz: másfajta pezs­gőt fizettetett, a vendég vi­szont nem volt annyira „be­csípve”, hogy ne vegye észre. Igaz, akkor nem szólt, csak két hét múlva fordult hoz­zánk, s mellékelte a számlát. Ebben az esetben sikerült megállapítani a szabálysze­gést, mivel a vizsgálat során kiderült, hogy a fölszámolt pezsgő a kérdéses időpont­ban nem is volt az üzlet rak­tárában. A pincért egyébként 7000 forintra büntették ezért... — Csökkent-e avagy nőtt a bejelentéseknek a száma? — Panasz hárőmmal érke­zett több, mint a tavalyi év hasonló időszakában, a beje­lentések száma viszont tizen­öl tel csökkent. Ami érkezett, a zöme annak is az első ne­gyedévben jött. Ez egyébként évek óta így van : év végén és év elején érkezik a leg­több bejelentés, olyankor vari a legtöbb munkánk. A nyár ilyen szempontból a NEB-nél csendesebb időszak. valami igaza, de hát itt, a faluban senki sem tud jobb célt. Különben is mindany- nyian rendesen dolgoznak: a fiam traktoros, az unokám gépkocsivezető. Mindketten itt, a tsz-ben. Cseléd, útépítő kubikos, no meg szőlősgazdaként Pista bácsi végigkapálta, csáká­nyozta és lapátolta az életét, mégis most, 75 évesen úgy mondja: boldog, elégedett... Igyekeztem megérteni, még­sem állhattam, hogy meg ne kédezzem. ugyan mi öröme volt az életben. — Mi más, mint a munka? Nézzen csak szét itt, a szőlő­ben: ezt mind én csináltam! Minden kapavágással rende­sebb lesz. Nincs napom, ame­lyik értelmetlenül telne . .. Míg az utolsó mondatot mondta a faluban megszóla't a harang. A tűző nap alatt az öreg összerakta a szerszámo­kat, s fogta a biciklijét. — Most haza kell mennem. Tudják, a vetemény meg az állatok .. . Nem szeretnék ki­kapni a menyemtől. 1 Egy pillanatra megirigyel­tem az öreg kapás nyugal­mát, huncutkás derűjét. B. F. n. T. AZ ÖREG KAPÁS TITKA VI. A fáraó „átka KM Pierre Lacan vég® meg­engedte Carternek, hogy belépjen a sárba. Egy felté­tellel: alá kellett írnia, hogy a kincsekre vonatkozó min­den igényéről lemond. Ho­ward Carter nehéz szívvel aláírta a nyilatkozatot. Ha be akarta fejezni, amit el­kezdett, nem volt más vá­lasztása. Carter egyike vott azon keveseknek, aki anélkül járt ki-be a sírba, hogy utolérte volna a »fáraó átka«, Mi rejtőzött emögött? Évtizedekkel később dr. Êzeddin Taha, a kairói egye­tem orvosa és biológusa úgy vélte, hogy megtalálta a vá­laszt a kérdésre. 1962. november 3-án az egyiptomi fővárosban sajtó­konferenciát tartott, s be­számolt arról a vizsgálatról, amelyet a hasonló szimtó- mákat mutató archeológuso­kon végzett, és azokon, akik meghaltak — állítólag a •farao átka miatt«. Kimu­tatta, hogy a megvizsgáltak gombabetegséget kaptak, s az a légzőutak lázas gyulla­dásával jár. A gombák — a mikrobiológiai leletek sae- nnt — a sírkamrában és a múmiákban évezredeket is átvészelnek. Dr. Taha: »Ez a fölfede­zés szétzúzza azt a babonát, miszerint az antik sírokban dolgozó kutatók egyfajta va­rázslatnak esnek áldoza­tul. Olyan betegség áldozatai lettek. amely a munkájuk kapcsán érte utol őket. A fáraó átka a mesék birodal­mába tartozik«. I Ez meggyőzően hangzik. Mégis történt valami meg­lepő dolog: a sajtókonferen­cia után dr. Taha két mun­katársával beszállt az autó­jába és Kairóból Szuezbe utazott. Egy gyér forgalmú, nyílegyenes parti úton dr. Taha autója hirtelen átment a szembe jövő sávba, és frontálisan nekiütközött egy kocsinak. Dr. Taha és munkatársai a helyszínen meghaltak. A másik járműből sebesültek kerültek elő. A boncolásból megállapí­tották, hogy trombózis okoz­ta a biológus halálát. A baleset pillanatában már egy halott ült a volánnál. Dr. Ezzedin Taha tévesen gyanúsította az évezredes gombákat Öt is a titokzatos átok érte utol — suttogták. Howard Carter vége ezzel szemben teljesen hétköznapi volt. Csak akkor hagyta el a sírt, amikor az utolsó le­letet is biztonságba helyezte. 1932-ben — negyvenévi ásatási munka után — tért vissza Angliába. Az extrém sivatagi klíma, a megfe­szített munka, s mindenek­előtt az évszázad archeoló­giái felfedezésével kapcsola­tos sérelmek lerombolták egészségét. Londoni házában egyedül élt. Az emberek, akik valamikor ünnepelték, már rég nem gondoltak rá. Megoldotta feladatát. Még volt annyi ereje, hogy megír­ja három könyvét az ásatási munkákról. Hogy azoknak a lapoknak az ezreit is érté­kelje, amelyeken a Tutenká- men-vállalkozás a legkisebb részletét js megőrizte. Howard Carter 58 éves korában halt meg. 1939. március 2-án. Dicsősége még halála előtt elhalványult — ellentétben az általa fölfede­zett fáraóéval. Tutenkámen dicsőség nélkül élt, s neve csak halála után 3269 évvel kezdett el közszájon forogni. Szupersztár azonban csak akkor lett az 1,67 cm magas kis királyból, amikor 1978- ban az egyiptomi elnök, An­var El-Szadat elhatározta, hogy a király aranymaszkját és 55 különösen értékes le­letet világ körüli útra küld. Az első állomás az Egyesült Államok volt. És az újvilág hódolattal adódozott a rég­múltnak. Több mint nyolc- millióan látták a Tutenká- men-kiállítást. A belépője­gyeket hetekre előre eladták; a feketepiacon 50 dollárt kér ­tek egy-egy jegyért. Tutenkámen király azon­ban nemcsak az egyiptomiak dicsőségét és a múzeum be­vételét növelte, hanem a ra­vasz kereskedők pénztárcá­ját is földuzzasztotta. A fá­raó síri ékszerei után ala­kult ki az utolsó divat: gyű­rűket, karkötőket és nyak- bavalókat készítettek mű­anyagból, ezüstből és arany­ból. Az ingeken és az ágy­neműkön Tutenkámen neve állt. Az áruházak múmiafor­májú palackokat, kannákat, tortákat és hálózsákokat kí­náltak. Amerikát megrázta a Tutenkamen-láz. Csatornatörténet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom