Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-08 / 185. szám
Bemutatjuk A Magyar Színházi Intézetet Színházmodelleket is őriz az intézet. Képünkön: az i. e. 100 körül épült spendosi kőszínház. Budán, a Déli vasút szomszédságában áll az a k-lasz- szicista stílusú egykori palota, amely ma a Magyar Színházi Intézet otthona. Igaz, csupán »társbérletben«: az épületben van az Elektromos Művek egyik részlege is. Emiatt nem tud eleget tenni az intézet egyik alapvető feladatának: az itt összegyűjtött, ládákban tárolt, pincékben őrzött kincsek nyilvános bemutatásának. (Az Elektromos Művek két-három év múlva kiköltözik.) Az intézet igazgatója a neves esztéta, fordító dramaturg, Elbert János. Vele járjuk a termeket, szobákat. — Központunkban ugyan ma meg nincs hely kiállítások rendezésére — mondja —, de gyűjteményünk egy részét azért láthatja a közönség a Stromfeld Aurél utca 16. szám alatti Bajor Gizi Emlékmúzeumban, amelyet annak idején Gobbi Hilda hozott létre, a reá jellemző lelkesedéssel, fáradhatatlan buzgalommal. A múzeum jelenleg felújítás alatt áll, s rövidesen megkezdődik a földszinti és emeleti rész ujjárendezése. Szeretnénk, ha október végén, a múzeumi hónap alkalmából ismét megnyithatná kapuit. — Mi minden található az intézetben ? — Kilencvenezres fényképgvűjteményünk szinte napról napra bővül : vásárlásainkkal, adományokkal. Kézirattárunk is íölbecsül- hetetlen értékű, s több ezres színházi-plakáttárunk is. Ez utóbbinak most állítjuk ösz- sze a katalógusát. Szcenikai tárunkban több ezer díszlet- és jelmeztervet őrzőnk, a ■ ■ Üzenet az utókornak Divat népművészeti tárgyakat ajándékozni. Divat szépen bodorított hajú kislányokra népviseletet adni, ha külföldi vendéget kell köszönteni. Székely harisnyába öltözött cigányzene- kar nevet ránk a magyarnó- ta-hanglemez táblájáról, csárdás-partikkal van telítve a Balaton környéke. Nit- rofestékkel 'Csicsásra pingált borszívó kobakokat lenget a ventillátor az éttermek falain. Kedves vásárló dúskálhat a használati érték nélküli, kommersz termékek sokaságában. Ezek a tárgyak meglehetősen torz képet festenek népünk művészetéről. Minden valamire való pásztornak volt egy ünnepi kampója, aminek nemcsak a kampórészét, hanem a szárát is kidíszítette. Ezt vitte magával ünnepi alkalmakkor. Aztán, volt egy sima »hétköznaplós«, amit munka közben használt. A múltban is készítettek díszes cserepeket, azokat rakták a falra, és csak kivételes alkalmakkor használták. A dísztelenből étkeztek. Tárgyaikat a használatuk szerint alakították ki. Minden nyersanyagnak megvolt a megfelelő ornamentikája. A csapakot úgy készítették el, hogy inni lehessen belőle, a kobakban meg vizet lehessen tartani. Pedig mi- lyen könnyű a vékony kobakot áttörtén faragni, mint ahogy az most szokás. Az iparosok, tárgyformálók csak olyan tárgyakat készítenek, amelyeket el is tudnak adni. A falu szigorú rendje, ízlése szerint végezték munkájukat, egyfajta közösségben éltek. A polgárosodás folytán fokozatosan a város felé fordult a falu közössége. Elvetették a helyi készítményeket. A készítők nagy része is beköltözött a városba, és ezzel elvesztette ízlésformáló közösségét. Csupán a saját ízlésére hagyatkozva dolgozott. Az alkotók és a befogadók között azóta nincs közvetlen kapcsolat. A kereskedelem közvetít. És nem jut el hozzá a közvetlen bírálat. Az elveszett tömeg- kontrolit átvette a hivatásos zsűri, amely helyettesíteni próbálja a régi közösséget. A kereskedelem a piac •igényéit igyekszik kielégíteni. Tömeggyártásra buzdít, az ornamentikát tartja elsődlegesnek. Megköti, hogy mit, mennyit és hogyan készítsenek. A zsűri a forma és a tartalom egységére, az anyagszerűségre, a hasznai- hatóságra, a hagyományokon alapuló feldolgozásra törekszik. Azt mondja meg, hogy mit ne csináljanak. Néha éppen a struktúra féltéséből. fakadóan akadályozza meg a továbblépést. Nem könnyű ma népművésznek lenni. Nem mindegy, hogy mit hoznak létre alkotásuk, hiszen üzenet lehett az utókornak. Az. utánunk jövők a ma alkotásait értékelik majd, ahhoz igazodnak. Felelősséggel kell dolgozniuk, hiszen a népművészet nemzeti kultúránk igen fontos része. Az egyetemes kultúra szempontjából nem az a lényeges, hogy mi mit veszünk át abból, inkább az, hogy mit adunk hozzá a magunkéból. E közös gondok megvitatására már másodszor jöttek össze az ország faragói Miskolcon. Minden megyéből hárman jöttek, hogy szót értsenek; javaslataikkal segítsék egymás munkáját és mindazokét, akik támogathatják a fafaragók tevékenységét. A résztvevők egységesen vállalják népünk formakészítő- és díszítőhagyományát. Kezdő fokon a múzeumi tárgyak pontos rekonstruálását javasolják, majd a munkafolyamat elsajátítása után annak továbbfejlesztését, mai használati tárggyá formálását látják célszerűnek. Szükségesnek tartják a népi bútorművészetről és más faragott tárgyakról szóló tanulmányok, kép- és rajzgyűjtemények, színes diasorok kiadását. Kérik a múzeumokat, hogy támogassák a fafaragókat az eredeti anyag megismerésében. A faragók eredményes önképzésének legmegfelelőbb formája az alkotó közösség, a szakkör. Ott nyílik a legtöbb alkalom a közös tanulásra, a szakmai irányításra, az alkotások bírálatára. Nagyobb figyelmet akarnak szentelni a gyerekjátékok készítésének és a gyermek-faragószakkörök szervezésének, általában a faragás szerepének a művészi nevelésben. Elhatározták, hogy kétévenként találkoznak, és számba veszik eredményeiket meg a hiányosságokat. A megyei tanfolyamokra meghívják más megyék faragóit, ezzel is segítve az információcserét, a jó módszerek terjesztését. Csikvár József múlt század ötvenes éveitől napjainkig. — Amire kivált büszkék vagyunk — folytatja az igazgató: — hangtárunk és videokazetta-gyűjteményünk. Bár a szervezett munka jelenleg még technikai akadályokba ütközik: rendszeresebbé kellene tennünk legnagyobb művészeinkkel készített magnóinterjúinkat, és csak nemrég fogtunk hozzá, hogy videokazettára vegyük a legjelentősebb színházi előadásokat, a próbáktól a bemutatókig. A közelmúltban került sör az első monodráma-fesztiválra Gyöngyösön: ennek teljes anyaga a gyűjteményben van. Hadd említsem meg a több tízezer kötetes szakkönyvtárt és dokumentációs részleget. Ez utóbbi — szerénytelenség nélkül mondhatom — Európa-hírű. A raktárak, ládák sok érdekes tárgyi emléket rejtenek. Így többi között — Jászai Mari saját tervezésű hatalmas szekrényét és görög stílusú heveröjét. Megtalálhatók itt Bajor Gizi személyes használati tárgyai, Tímár József kelléke utolsó szerepében ... Ném hagyhatjuk ki a Magyar Színházi Intézet munkásságának fontos részét: az önálló könyvkiadványokat sem. Rendszeresen megjelenik — elsősorban szakemberek számára —1 a Dramaturgiai Híradó, valamint a Színháztudotmányi Szemle. Rövidesen új kiadvánnyal gazdagodik a választék: Magyar Színház — Magyar Dráma címmel vaskos gyűjteményt adnak ki, évente kétszer, orosz, angol, német, francia és spanyol nyelven, melyben hazánk színházi életéről szóló -információk és darabismerte-tések mellett egy-egy nagy sikerű új hazai színmű teljes szövegkönyvét is megtalálják az olvasók. Az első szám Örkény István »Pisti a vér- zivatarban, »Vérrokonok« és- »Kulcskeresők« című színművét közli öt nyelven, az előadások lói készült fotókkal illusztrálva. Nagy sikere van hazai színházbarátok körében az intézet saját kiadású könyveinek is. Például a »Cabaré« című kötetnek és az idei ünnepi könyvhét egyik »slágerének«: a Várkonyi Zoltánról készült összeállításnak. — A dokumentumok és a tárgyi emlékek gyűjtése, feldolgozása, és bemutatása munkásságunknak csupán egy, bár igen fontos része — mondj-a búcsúzóul Elbert János. — De legalább annyira fontosnak tartjuk, hogy bővítsük kapcsolatunkat az élő színházzal. Ennek érdekében előadásokat, ankéto- kat, találkozókat szervezünk, elsősorban a színházi szakma, de a nagyközönség számára is. Legutóbb például vendégünk volt Ellen Stewart, a New York-i La Mamma-színház — a világ egyik leghíresebb társulata — igazgatója. Beszámolóját zsúfolt széksorok előtt tartotta. A jövőben szeretnénk gyarapítani az ilyen összejöveteleket, szakmai megbeszéléseket. » G. T. Az intézet munkatársai az emléktárgyakat rendezik. SV. Botrány a fáraó Azon a bizonyos napon egyenruhások tucatjai vonultak föl Tutenkámen sírjánál. Tíz óra körül megjelent a középmagas, nagy ba- juszű ember is, aki az »elfelejtett fáraót« megtalálta: Howard Carter. Egy rendőrtiszt állta el útját. »Állj! Itt senki nem mehet át !« Carter fölvonta a szemöldökét. »Ez az én sírom. Envém a licencia«. »Tudom, ki ön, Mr. Carter. A tilalom azonban épp Önre vonatkozik.« Az archeológus haragosan szitkozódott, mielőtt megfordult volna. Ö fedezte föl a sírt. Nem hagyott magának pihenőt: éjjel-nappal dolgozott, hogy prepárálja a leleteket, és napfényre hozza. És most a rendőrök megakadályozzák abban, hogy belépjen a »saját« sírjába. 14 óra körül delegáció érkezett, élén Pierre Lacau- val, a kairói Ókori Intézőség vezetőjével. A királyi sírbolt bejárata - előtt Pierre Lacau egy levelet vett elő a zsebéből. A tartalma: amennyiben Carter vonakodik átadHÉTVÉGI jjÁJOLÓ Űjabb rendezvényéhez érkezett a Dráva menti nyár gazdag programja. Vasárnap a barcsi strand szabadtéri színpadán délszláv folklór- délután kezdődik, 16 órától. A másfélórás műsort a mohácsi művelődési központ délszláv néptáncegyüttese és a jugoszláviai daru vári együttes adja. Ha esjk: a művelődési központ színház- terme várja a nézőket. Este a Boróka étteremben a lakácsai Dráva zenekar húzza a talp alá valót a délszláv bálban. nap 10 órakor kezdődő műsornak Siófokon. Cirkusz a színpadon címmel gyermek- varieté szórakoztatja a kicsiket, nagyobbakat vasárnap 10-kor Bogláron. Képünk is ez utóbbi helyszínen készült: a kápolnatár- latokra hívja föl a figyelmet Gerle Margit gyönyörű kerámiáival. Ezek és Jávor Piroska iparművész alkotásai vasárnapig tekinthetők meg. A szoborparkban Nagy Sándor alkotásait állították ki. Marcaliban Bakó László, És most irány a Balatonpart! Méghozzá a déli. Ma estére Omega—LGT—Beat- rice-ko.ncertet hirdettek a lellei szabadtéri színpadon. Ez 20 óra 30 perckor kezdődik. Pege Aladár és együttese vasárnap lép föl ugyanott 19 órai kezdettel. A leilei művelődési házban viszont Hódmezővásárhely fazekasságát reprezentáló kiállítás tekinthető meg, naponta 10-től 17 óráig. Elekes Zsuzsa orgonahangversenye ma 20 órakor kezdődik a kőröshegyi szép műemlék templomban. Balatonszárszón »Parancsolj velem, Tündérkirálynő« címmel Ruttkai Éva előadóestjét rendezik meg. A kitűnő előadóest szerkesztő háziasszonya N Mikes Lilla. Kezdes: 20 óra 30 perckor. Siófokon Jakó Vera. Solti Károly, Puskás Sándor és mások közreműködésével népdal- és nóta estet tartanak, ma 20 órakor. A Halló* itt Balaton ŐRI-műsort ezúttal Fonyodon rendezik meg. A program ma 20 órakor kezdődik. ' A gyerekekre Siófokon és Bogláron gondoltak. Rókamesék — ez a címe a holni a sír kulcsát, föl kell törni az a'jtót. Intésére mesteremberek léptek elő. Elkezdték szétfűrészelni a nehéz lakatokat, melyekkel az a két vasajtó le volt Zárva. Ezek biztosították a Tutenkámen nyugvóhelyének belsejébe vezető utat. Abban az órábgn az archeológia történetének legnagyobb leletének a soi-sa a híres »selyemzsinóron« függött. A selyemzsinór ez esetben az a két vastag kötél volt, mellyel Carter és segítői á fáraó sírjának tonnás súlyú fedőlapját fölemelték. Mielőtt azonban a fedelet eltávolították volná, hogy a múmiához férhessenek, kitört a botrány. ,1924. február 13-án, kilenc nappal a különítmény megérkezése előtt, Carter meghívta a vállalkozásban részt vevő amerikai és angliai tudósok feleségeit, hogy tekintsék meg a sírboltot. A kormányképviselőknek, kik a sírbeli murvákat fölügyelték, nem volt kifogásuk ellene. Nem így az újonnan kinevezett közmunkák miniszterének: megtiltotta Carternek, hogy bemutatót tartson a hölgyeknek. Az archeológus és több munkatársa, akinek a felesége épp akkor érkezett meg a Királyok völgyébe, afmyira fölháborodott ezep, hogy »sztrájkba« léptek. Mérgükben azt is elfelejtették, hogy a nehéz kőfedél köteleken függ. Carter és Kairó haragos leveleket váltottak. Amikor Carter elutasította a tilalom akceptálását, megvonták Lord Carnarvon özvegyétől a licenciát, amely Carterre . is érvényes volt. Kimondták, hogy nem léphet be a sírba. A király aranyszarkofágja fölött azonban még mindig oft függött a tonnás súlyú kofedél. A kötelek minden percben elszakadhattak, s a fedél szétzúzhatta volna a múmia arany burkolatát. A két vasajtón folyó fűrészelő munkálatok, melyekre Pierre Lacau felügyelt, végtelenül elhúzódtak. Csak késő délután szedték le a lakatokat. S amikor a második ajtó is kinyílt, Lacau előrontott. Lélegzetvisszafojtva rohant be a sírboltba. Tartanak még a kötelek? Pár pillanat múlva visszajött. Semmi sem történt. A kötelek azonban úgy megereszkedtek, hogy a fedőlap már majdnem a szarkofágon feküdt. (Következik: festett szobor) Fusz Qyörgy és Merítesz György munkái láthatók — ők a szekszárdi amatőr képzőművészeti stúdió tagjai. A szoborpark ad zöld környezetet műveiknek. Kaposvár kínálata — mint általában — nem .tűi gazdag. A Kilián György Ifjúsági es Üttörő Művelődési Központ hétről hétre rendszeres programot biztosít, és ezzel szinte »fehér holló«. Ma például a Berzsenyi általános iskola udvarán — ott van a nyári napközis tábor — modellező bemutatót rendeznek a gyerekeknek. Tizenegyedikére diszkóba várják; a fiatalokat a művelődési intézmény népművelői. Vetítés is lesz. Kezdés: 18 órakort Ajánljuk még olvasóink figyelmébe a megyeközpont múzeumát, amely Rippl-Ró- nai nevét viseli. A Somogyi Képtár szintén cél lehet, es az arnyas parkban álló Rippl-Rónai-villa is. A mozik közül a Vörös Csillag Dobray György fiatal rendező krimijét, »Az áldozat«-ot kínálja 14 éven felülieknek. Színes alkotás ez, a főszerepben az egykori kaposvári színésszel, Reviczky Gáborral, illetve Kállai Ferenccel és Sáfár Anikóval. A Szabad Ifjúság mozi két filmet játszik. A korai előadáson a gyerekek örömére »A vadállatok a fedélzeten« című remek szovjet vígjátékot. A 18 és 20 órai vetítéskor Az egyik énekel, a másik nem címmel francia film' látható a vásznon. A kitűnő rendezőnő Ágnes Varda új alkotása ez. Talán, még emlékszünk a »Cléo 5-től 7-ig« című hires filmjére! Méfiés- és Delluc- dijas rendező. Űj filmje két fiatal nő sorsát kíséri tizennégy éven át. Amikor megismerjük őket — 1962-őt ír- i nak —, Suzanne 22 éves, Pauline 17. A többit a moziban ... A La tinea mozi ajánlata A Romeyke-ügy című nyugatnémet film. Max Willutzki alkotásának hősnője. Vera Romeyke pedagógusként gyárlátogatásra viszi tanítványait, majd rekonstruálják a szalagrendszerszerű munkát. Kirobban á »sztrájk« : a »munkássá lett« diákok ugyanis ösztöaíszerűen rá- éreznek a tőkés termelés lényegére. Vera tanárnő támadások kereszttűzébe kerül. A , Krénusz kertmozi ajánlata szombat—vasárnapra »A bajkeverő« című film; a Bartók kertmoziban a »Rocky« című amerikai alkotást látják majd á nézők Sylvester Stallone főszereplésével.
