Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-05 / 182. szám

A világgazdasági fejlődés új szakaszában Simái Mihály akadémikus nyilatkozata Megszépült az emlékmű Köszönő sorok a naplóban Levelek a Szovjetunióba Mindig cserélik a képeket a* MSZBT-tagcsoport tábláján. Első tapasztalatait összeg­zik- a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetben azoknak az öt éve kezdett kutatásoknak, amelyek a világgazdasági fejlődés új szakaszában a szocialista országok helyze­tét, feladatait igyekeznek föl­tárni. A kutatások eddigi főbb megállapításairól Si­ma i Mihály akadémikus, a világgazdasági kutatóintéziet igazgatóhelyettese nyilatko­zott az MTI munkatársának: — Az 1960-as évek végén az 1970-es évek elején új szakasz kezdődött a világ- gazdaság fejlődésében. Ku­tatásaink szerint ezt egyebek között olyan fő tényezők ha­tározzák meg, mint az, hogy befejeződött a gyarmati rendszer politikai fölszámo­lása és megindult a fejlődő országok küzdelme a gazda­sági felemelkedéséért, a vi­lággazdaságban elfoglalt he­lyük megváltoztatásáért. Erősödött az államok közöt­ti kölcsönös gazdasági füg­gőség. Megkezdődött a világ- gazdaság energetikai bázisá­nak átalakulása, s olyan technika jelentős elterjedése bolygónkon, amely az ember és a természet viszonyában jelentős változásokat idéz elő, sőt képes arra is, hogy a biológiai élet ma ismert feltételeit megsemmisítse. Általában leszögezhető, hogy a gazdasági növekedés belső és nemzetközi feltéte­lei kedvezőtlenebbé váltak, minit korábban voltak. Olyan gazdasági gondok jelentek meg a világban, amelyeknek enyhítése csak átfogó együtt­működés révén lehetséges. Az is megállapítható, hogy a nemzetközi szervezetek a mind inkább szaporodó — nemzetközi együttműködést és rendezést igénylő — gon­dokon nem tudnak úrrá len­ni. — Vitathatatlan — mon­dotta Simái Mihály —, hogy az 1960-as évek közepe, vé­ge óta az európai szocialis­ta országok is jelentős vál­' tozásokon mennek keresztül. Az 1960-as évekre az euró­pai szocialista országok vi­lágpolitikai súlya és szere­pe számottevően megnőtt. Üj, Európa és Ázsia jelen- ' tős hányadát átfogó ipari övezet jött létre, ez azonban még nem tükröződik megfe­lelően a világkereskedelem­ben: miközben a szocialista országok részesedése a világ- termelésben mintegy 30 szá­zalékos, közvetlen világgaz­dasági befolyásuk kisebb, például a világkereskedelem forgalmából csak 9 száza­lékban részesülnek. A jelentős és gyors fejlő­dés után a 70-es években lassúbb növekedés tapasztal­ható. Vannak olyan vélemé­nyek, amelyek szerint a szo­cialista országok problémái­nak növekedése kizárólag annak következménye, hogy erősödtek a kapcsolatok a tőkés világgal, s ily módon a tőkés világgazdaság vál­ságjelenségei nagyobb mér­tékben hatnak rájuk is. — Megítélésem szerint azonban nemcsak erről van szó. — hangsúlyozta Simái Mihály. — Vitathatatlan ugyan, hogy a szocialista országok gaz­dasági gondjai összefüggnek a világgazdaság tőkés része­ben kibontakozott és a gaz­dásági viszonyok széles terü­letét érintő válsággal, de ezek megértése, elemzése mellett mindenképpen ele­meznünk kell azokat a sa­játos problémákat és felté­teleket is, amelyek a szocia­lista országok belső fejlődé­sével kapcsolatosak. Ma már általánosan elfo­gadott tény, hogy a legtöbb európai szocialista országban az 1960-as evek második fe­lere kimerültek az úgyne­vezett exlenzív jellegű gaz­dasági fejlődés főbb tartalé­kai. Az iparba bevonható munkaerőforrások növelése mind demográfiai, mind strukturális okokból megne­hezült vagy lehetetlenné vált. Az átmenet az inten­zív típusú — tehát a terme­lékenység, a hatékonyság fo­kozódásán alapuló ~r gazda­sági növekedés tulajdonkép­pen azt jelenti, hogy az ipa­ri fejlődés hosszú szakasza (az úgynevezett klasszikus iparosítási szakasz) lényegé­ben lezárult, és ezek az ál­lamok a közepes és fejlett ipari országok sorából foko­zatosan a magasan fejlett ipari országok sorába kerül­tek. — A szocialista országok fejlődésében — mondotta — a mai szakaszban különösen fontos szerepet játszanak, a korábbinál lényegesen jelen­tősebbé válnak a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok. Az új feltételek között elkép­zelhetetlen, hogy az előttük álló feladatokat a nemzetkö­zi gazdasági együttműködés sokoldalú fejlesztése, haté­konyságának javítása nélkül meg tudjuk oldani. Egyér­telművé vált, hogy a mai nemzetközi politikai és vi­lággazdasági feltételek mel­lett a szocialista országok gazdasági közössége a leg­hatékonyabb reláció. Ezért alapvető fontosságú vala­mennyi ország számára a KGST-n belüli, különösen a Szovjetunióval való együtt­működés. A Szovjetunió szállítja a többi európai KGST-ország nyersanyagai­nak mintegy 30 százalékát és vásárolja meg a térség­ben termelt készáruk 14— 16 százalékát. A KGST or­szágaiban a külföldi erede­tű új technikának is mint­egy 40 százaléka származik a Szovjetunióból. A baráti országok közötti együttműködés új feladato­kat jelent a munkamegosz­tásban is. Egyebek között lényeges kérdéssé válik: mi­képp tudják az egyes álla­mok s az egész szocialista közösség érdekeit figyelem­be véve egyidejűleg erősí­A Kaposvári Szarvasmar- hatenyésztő Közös Vállalat­nak nincs nagy múltja, ám »korához képest« igen di­namikusan fejlődik. Bizo­nyítják ezt a számok is: a tavalyi 29 milliós termelési értékkel szemben 1980-ra ennek több mint háromszo­rosát. 95 millió forintot ter­veztek. És a tényét az első félévben időarányosan túl­teljesítettek ! — Az idén nem töreked­tünk különösebben a tag­gazdaságok számának és a tehénlétszámnak a bővítésé­re, sokkal inkább tagjaink és állatállományunk tökéle­tesebb ellátására, a szarvas­marha-ágazat komplex ösz- szefogására — mondta Pe- rényi Károly termelési igaz­gatóhelyettes. — Ennek elle­nére jelentősen növekedett a létszám is. 1979-ben kilenc megyéből 122 tag- és part­nergazdaságunk volt. és ezekben 36 532 tehenünk, az idén az első félévben csalla-' kozott hozzánk 18 új gazda­ság, tehénletszamunk pedig 43 651-re nőtt. — Hogyan alakúit a tej­termelés ? — Tavaly 3259 liter voit az egy tehénre jutó átlag, ez 206 literes növekedést je­lentett az T9í8-ashoz képest. 1980-ra ehhez meg 176 lite­res többletet terveztünk, de tern a KGST-n belüli és kívüli együttműködés haté­konyságát, s a tervek nem­zetközi koordinációjánál jobban figyelembe venni a globális nemzetközi együtt­működés szükségleteit és le­hetőségeit. Különösen fontos feladat a fejlődő országok­kal való együttműködés. A komplex program céljainak megfelelően erősíteni kell a kapcsolatokat a vállalati együttműködésben is. A meglevők mellett ki kell alakítani olyan vállalati formákat — esetenként a KGST-áUamok közös válla­lataiként —, amelyek ele­gendő szervezeti és anyagi lehetőségekkel, rendelkeznek ahhoz, hogy a résztvevő álla­mok belső és nemzetközi gazdasági érdekeit megfele­lően integrálják, s az adott területen esetleg lehetőséget adnak nem szocialista válla­lat bekapcsolódására is. A KGST-államok aktívabb részvétele a globális nem­zetközi munkamegosztás­ban bizonyos feltételek mel­lett növelheti a gazdasági biztonságukat, erősítheti sta­bilitásukat. Hozzájárulhat a nemzetközi gazdasági kap­csolatok mai normáinak át­alakításához, a nemzetközi együttműködés demokrati­zálódásához, előmozdíthatja a nemzetközi gazdasági együttműködés egyes terüle­teinek tervezhetőségét hosz- szabb távra is. Ez nemcsak a szocialista országoknak, ha­nem a fejlődő országok túl­nyomó többségének is érde­ke. A világgazdasági fejlődés új szakasza tehal a szocia­lista országoktól rugalmas, körültekintő és változásokra gyorsan reagáló magatartást igényel. Eijpek valóra vál­tása nem könnyű, s elszige­telten, csak egy szocialista országban aligha megvalósít­ható feladat. Valamennyi európai szocialista ország érdeke, hogy érzékelje, meg­értse és figyelembe vegye egymás problémáit, s ezután az érdekközösség erejére építve, a szocialista tervezés nyújtotta lehetőségeket föl­használva hatékonyabban működjenek együtt. időközben módosítottuk a tervet: 300 literre. Kilenc tejipari vállalat is taggazda­ságaink sorába tartozik, s a 1 üsmarha-termelés most indult fejlődésnek. A tava­lyi 355-tel szemben most 1883 darab van belőle, az év végére pedig 2000-et ter­veztünk. Nő az érdeklődés, de amíg lesz tejprémium és a hústermelést nem támo­gatják megfelelően, a gazda­ságok a tej hasznú állatot részesítik előnyben. — Ügy tudom, a takar­mánybetakarítást géphasz- nosítási társulásokkal igye­keznek megkönnyíteni. — Igen, harmincöt gép­társulásunk van 91 gazda­ságban. A gépeket csak a termelési rendszer révén kapják meg a gazdaságok, az időegyeztetés a mi dol­gunk. Már a vetőmagokat is a KSZKV szerzi be, ha a gazdaságok igénylik. Siló- kukorica betakarítására ren­delkezésükre all 14 dán gyártmányú Dronningborg, 25 amerikai Hesston és egyéb kisebb gépek. Egy Hesston 900—1000 szarvas- marha takarmányát tudja betakarítani. Tavaly még csak '21 nagy gépünk volt; az idén 1300 vsgennyi sze- nazst igényeitek az üzemek, s mi 3004 vagonnal takarí­tottunk be. Silókukoricából 43 000 vagonra van igény, A . Aki- járt már Lengyeltóti­ban, biztosan megcsodálta a szovjet hősi emlékmű rend­be tett, virágokkal körülül­tetett területét. A lengyeltóti vízgazdálkodási társulat MSZBT-tagcsoportjának kez­deményezése volt, hogy csi­nosítsák, szépítsék ezt a te­rületet. Minden évben két­szer koszon!zási ünnepséget rendeznek ott, s erre mindig meghívják a hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport kép­viselőit. Szoros és testvéri kapcsolat alakult ki a kato­nák és a tagcsoport között. Kenessei Géza, a vízgaz­dálkodási társulat párttitká­ra díszes naplót tett elém. Ahogy lapoztuk, több fény­képre is rámutatott: , — No, ezt is egy koszorú­záson készítettük . .. Álta­lában április 4-én, november 7-én koszorúz a tagcsoport. Ezek az orosz nyelvű bejegy­zések a tisztek és katonák egy-egy látogatását örökítik meg. Elolvastam több ilyen megemlékezést. A szovjet vendégek a legnagyobb .elis­merés hangján írtak' arról, milyen kegyelettel őrzik az elesett hősök emlékét Len­gyeltótiban. — Mindig meghatónk ezek a találkozások . ,. Nézze, itt egy szovjet asszony fényké­Dronningborgra és a 1-Iess- tonra is van saját szervi­zünk, a garanciális javítá­sokat is mi végezzük. — Vállalatunk két terüle­ten nyújt segítséget a tag- és partnergazdaságoknak — kapcsolódott be a beszélge­tésbe Harsány i Lehel, a KSZKV igazgatója — az egyik a szaktanácsadás, amelyért alapdíjat fizetnek, a másik pedig a díjazott műszaki szolgáltatások terü­lete. A szakmai segítség a szarvasmarhatartás öt lé­nyeges területére terjed ki, s az egyik a takarmánygazdál­kodás. Ennek érdekében alakítottuk ki és minden korcsoport részére biztosíta­ni tudjuk a rendszer tápso­rát. A vállalat tömegtakar­mányozási elve kezd már érvényesülni a gazdaságok­ban, eszerint a silókukoricát teli időszakban Szenázzsul, nyári időszakban zöldtakar­mánnyal és télen-nyáron minimális Széna-kiçgészi- tessel kell adni az állatok­nak. A szaktanácsadás má­sik területeként komplex szaporodásbiológiai progra­mot dolgoztunk ki a gaz­dasagok számára, ez egve- dülá. ló a szarvasmarha-te- nvet/lési rendszerekben, A harmadik a tartástechnoló­gia. elkészült a Ka-tej istál­ló terve, amelyet részlegesen az OMÉK-en is bemutat­pe a két gyerekével. Ügy kezdődött a dolog; elhatá­roztuk, hogy fölkutatjuk az. itt eltemetett hősök, hozzá­tartozóit. Raisza Bahirkina egy hetet töltött Lengyeltó­tiban a fiával és a lányával. A férje itt esett el a felsza­badítás idején.. ,Ö úgy bú­csúzott el; a kedves magyar barátokat közeli hozzátarto­zóknak érzi, mivel így ápol­ják azoknak az emlékét, akik életüket áldozták a magyar nép boldogságáért Rajta kívül még egy asz- szony járt a lengyeltóti sí­roknál a leányával. A mai vízgazdálkodási tár­sulat a hajdani marcali és a lengyeltóti egyesüléséből alakult ki; így az MSZBT - tagcsoport csaknem kilenc évre tekint vissza, a len­gyeltótiak önálló csoportja pedig két évvel ezelőtt kap­ta meg a működési okleve­let, Nagy elismeréssel be­szélt mindenki az első elnök, a most már nyugdíjas Thu- ry István áldozatos tevé­kenységéről. Sokat tett a magyar—szovjet barátság ápolásáért Papszt Lajos, aki a közelmúltban lett a nagy­község tanácselnöke s most keresik az utódját az MSZBT-tagcsoport elnökéül. A pártvezetőség minden tá­mogatást megad e tevékeny­séghez, most a párttitkár tunk, szeptemberben pedig már üzemben is látható lesz egyik, Komárom megyei taggazdaságunkban. Százfé­rőhelyes, faszerkezetes, kö­tetlen tartású istálló ez, be­ruházási költsége egymillió 34 ezer forint. A szaktanács.- adás utolsó két területe a munkaszervezet es az öko­nómia kérdéseit öleli föl. A jó minőségre, gazdaságosság­ra törekvő munkaszervezeti, szervezési rendszer beveze­tését az ősztől kezdjük a gazdaságokban, 46 tagüzem­ben pedig megvizsgáltuk a legfontosabb termelési mu­tatókat, s a vizsgálati ered­mények alapján javasolni tudjuk azokat a teendőket, amelyek elősegítik a jöve- delmezőseg fokozását. — Díjázott szolgáltatáso­kat is említett. — Igen, ezeket a gazda­ságok igényétől függően bő­vítjük vagy szűkítjük; egye­lőre bővítjük. A fejőgépek­re, hűtőgépekre, takarmány­betakarító gépekre és né­hány más munkagépre szer­vizszolgáltatásunk van, meg­oldjuk az alkatrész-utánpót­lást és a karbantartást. A szárítókra tüzeléstechnikai szervizünk is van. — Kutatási, rendszerszer­vező feladataikhoz milyen segítséget kapnak? — Tagjaink soraba tarto­zik fő segítőtársunk, a Ka­posvári Mezőgazdasági Főis­kola, ezenkívül több tröszt­tel és intézménnyel is együttműködünk. így már tíz megye szarvasmarha-te­nyésztő gazdaságai kell ösz- szefognunk. M, E, foglalkozik például a tagcso­port ügyeivel. — Rendszeresen megkap­ják az MSZBT központjá­tól a propagandaanyagokat. Van egy falitáblánk, azon rendszeresen cseréljük a ké­peket. Hozzám mint üzem- . gazdászhoz nagyon sokan bejönnek. Nézze: ht vannait a Szovjetunió életét ismer­tető folyóiratok, könyvek, brosúrák, bárki belelapozhat, elolvashatja az őt érdeklő cikkeket. Lenin-ünnepségtől brigád- vetélkedőig, a szovjet iroda­lom népszerűsítésétől buda­pesti kirándulásig sok min­dennel dicsekedhet a tag­csoport. Dk is ott voltak a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, amikor a Vikár Kórus adott műsort. Másak tapasztalatait is szí­vesen hasznosítják, ezért építettek ki kapcsolatot a Bogiári Állami Gazdasággal és a böhönyei áfész MSZBT- tagcsoportjával. Erős a szo- cíalistabrigád-mozgalom a gazdaságban, s épp most ké­szülnek egy brigádvezetöi értekezletre. Ott ismét fel­adatot adnak a munkahelyi közösségelvnek, hogy mikép­pen kapcsolódhatnak be a Szovjetunió eredményeinek megismerésébe és megismer­tetésébe. A naplóban van egy olyan fénykép is, amelyet a párt­titkár készített Leningrad- ban. A Szmolnij egy része látható rajta, és Lenin szob­ra. — Először jártam a Szov­jetunióban három évvel ez­előtt. Nagy gondot fordítunk arra, hogy minél többen személyesen lássák, milyen eredményeket ért el a Szov­jetunió. Most két fiatalem­bert küldtünk ki: az egyiket Leningrádba, a másikat Moszkvába. — Nagyon jól erezték ma­gukat itt; megnézték 'a bu- zsáki tsz kertészetét és a lengyeltóti kötőüzemet; is. Üzbég barátainktól tubitej- kát, jellegzetes népi sapká­jukat kaptuk ajándékba ... Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP Fejlődő vállalat Tíz megye szarvasmarha-tenyésztését fogja össze Divatcikkek bemutatója Őszi és téli divatcikkek bemutatójává! várja mától három napig Kaposváron az MHSZ-székházban a somo­gyi kereskedőket a Divat­áru-nagykereskedelmi Vál­lalat. A szokásos bemutató elsősorban a somogyi ipar­cikk-, illetve áfész-üzletek boltvezetőinek készült — hogy az ajánlott termékek­ből megrendelhessék azokat, amelyek néhány hónap múl­va a pultokra kerülnek. Sap­kák, kalapok, sálak, kendők, kesztyűk, nyakkendők, er­nyők. táskák, bőröndök es egyéb apró bőrcikkek között válogathatnak. Tetszetős fel­hozatallal szolgál a »nagy- kervállalat« férfiingekből, illetve férfi és női fehérne­műkből. Bár az utóbbi idő­ben érthetően háttérbe szo­rult az import áruk fölhoza­tala, az üzletvezetők jugo­szláv, NSZK-beli, osztrák és afgán áruk közül is. választ­hatnak. Végigböngészve az őszi— téli kínáfatot, a vásárló elé­gedett lehet. Más kérdés per­sze, hogy mi kerül ebből a boltokba. Az üzletvezető egyedül dönt a rendelésnél, legföljebb valamelyik kollé­gájának segítségét kéri. A vásárlóknak »nincs szavuk« Tán épp ezért érdemes volna elgondolkodni azon is, hogy az ilyen bemutatókra ne csak a kereskedőket hívják meg — hanem a vásárlókat is, véleményüket7 kérve. Ez a boltos érdekét ugyanúgy szolgálná, mint a vevőét, a gyártóét vágy a nagykeres­kedelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom