Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

Babócsai noteszlapok Régi ismerőshöz tértem be a babócsai tsz-be — néhány percre. A percekből órák lettek, s nem tudtam meg­állni, hogy elő ne vegyem noteszomat. . üt napig késleltette az eső a gazdaság aratóit, az 1350 hektárnyi gabona te­rületnek mégis több mint a kétharmada kész. »A mun­ka megkezdése előtt fél na­pig beszélgettünk a kombáj- nosokkal ; kölcsönösen el­mondtuk egymásnak azokat a tapasztalatokat, amelyek­ből érdemes okulni. Javasol­tuk, hogy kezdődjön reggel 6-kor az aratók műszakja, ők ezzel szemben a 7 órai kezdést kérték. Elfogadtuk, s ennek meglett az a haszna: senki sem jön 7 óra ötkor.« Átlagon felüli a termés, gyorsan telnek a tartályok. Ennél aligha kell pagyobb húzóerő) nyomosabb ok a fegyelmezett munkára. Egy hónap múlva elké­szül a tsz második nagy Bábolna szárítója. Két éve — mikor az építését elhatá­rozták — ez jó hír lett vol­na. Most az új létesítmény átadásának örömébe némi aggodalom is vegyül: idő­közben ugrásszerűen emel­kedtek az olajárak, s így több gazdaságban már azt is kétszer meggondolják, hogy egyetlen szárítójukat bein­díts ák-e. ►'Mikor a legutóbbi ár­emelkedésre sor került, már folyt az építkezés, s vala­mennyi berendezés itt volt Dönteni kellett.« Az új szárító hamarosan megkezdi a próbaüzemet. Az­előtt a gazdaság szállító- es kombájnkapacitasa kétsze­rese volt annak, amit a szá­rító elbírt, ez okozta, hogy nem egyszer decemberig csú­szott a »kukoricázás«. Az új torony beállításával felére csökken majd a kampány­idő. Ennél is fontosabb, hogy kevesebb lesz az elhúzódó munkából fakadó veszteség. Egy novemberi ónos eső mil­liós károkat okozhat. Az 1500 hektárnyi kukori­ca jó hozamot ígér. A jó ter­més veszteség nélküli beta­karítása biztosan kárpótol a szárítási költség többleteiért. Jóllehet az állomány mi­nőségét nagyjából ki­egyenlítették, korántsem egyforma a tsz három tehén­istállójának tejtermelése. Nyilván nem az a bennük dolgozó három brigád mun­kafegyelme, gondossága sem. Egyforma volt viszont a bér, amelyet az egyesített termelés alapján számoltak. Bántotta ez az emberek igaz­ságérzetét; így a tavasszal kérték, hogy találjon ki a vezetőség egy, a teljesítmé­nyekhez jobban igazodó bér­formát. Akkor szerelték l’öl kísérletképpen azokat a mé­rőórákat, amelyek istállón­ként mutatták a tejhozamot. Az első korántsem tökéletes műszereket a napokban cse­rélik ki újakra. Bíznak az üzembe állításukat követő, a brigádteljesítményekhez job­ban igazodó bérek húzóere­jében. Celentánó megkezdte harmadik versenyévét a budapesti ügetópályán. Alighanem kevesen tudják, hogy a babócsai az egyik, az ország két ügetőlótenyésztés­sel foglalkozó tsz-e közül. Jelenleg 18 lovuk ►►dolgozik* a pesti pályán, közülük a legrangosabb Celentánó, aki tavaly nyolc versenyt nyert. E győzelmek értékét. mutat­ja, hogy — a Turf szerint — a 400 hazai ügetőló között négy volt, amelyik nyolc versenyt nyert. »Az első évben tíz ver­seny, tíz győzelem. A máso­dikban 16 verseny, nyolc győzelem. Az idén talán még rosszabb lesz az arány Eb­ből úgy látszhat, »romlik a ló-, pedig csupán arról van szó. hogy hírnevének növe­kedésével arányban egyre nagyobb előnyt kell adnia a »többieknek, hogy a fogadók esélyei azonosak maradja­nak.« A lovaknál ezit hendikep­nek mondják,'az embereknél egyenlősdinek. Az előbbi esetben csak így lehet be­csületesen nyerni, az utóbbi­ban — az egyenlősdivel —a legjobbak biztosan veszíte­nek. & K. Diafilm a szemináriumon tartalék forrása Több mint egy éve annak, hogy a tsz szövetség köz­gyűlésén ezek a mondatok kerültek a jegyzetfüzetem­be: »Számunkra különösen fontos ■ javaslatról, a gazda? sági kiskörzetek megalakítá­sáról, az azon belüli együtt­működésről döntünk ma. .. meggyőződésem, hogy tarta­lékaink egyik forrása a táj­egységi gazdasági, emberi kapcsolatok mélyítése, az összehangoltság, a kölcsö­nösség a lehető legszélesebb területeken...« A megye üzemeiben járva azóta sokszor kerestem, hogy miként valósul meg a gya­korlatban az akkori lelkes egyetértés. Találkoztam jó példákkal — közös géphasz­nálat, a tájegységnek megfe­lelő vetőmag-szaporítás a körzet gazdaságai számára, fejlesztési elképzelések egyeztetése, szakmai irányí­tók tapasztalatcseréje stb. — ám előfordult, hogy egy ki­csit türelmetlenül úgy fo­galmaztam: kevesebb lelke­sedésre és több tettre lenne szükség. Lehet, hogy nem volt igazam, lehet hogy va­lóban csak a türelmetlenség beszelt belőlem, mert ahogy a gazdálkodás szintje üze­menként nagyon eltérő, a kiskörzeten belüli együttmű­ködés kialakítása is más és más »sebességgel« valósul níeg. Van, ahol többet, van, ahol kevesebbet tesznek ér­dekében — de tesznek! Mindez azért jutott eszem­be, mert a közelmúltban a tabí térségben — jó néhány kedvezőtlen adottságú, ne­héz körülmények között gaz­dálkodó szövetkezet van itt — egymástól függetlenül több szövetkezeti vezető is az együttműködés tartalé­kát emlegette. Legalább olyan szenvedéllyel és lelke­sedéssel, mint azon a jó egy évvel ezelőtti közgyűlésén. [kommentárunk ».4 gazdasági kiskörzeten belül fokozatosan szervezzék meg az ésszerű szolgaitatá­sokat (alkatrészbeszerzés, gépjavítás sl ö.)-< — többek között ez áll az akkor el­fogadott ajánlásban. Ma pe­dig: a hat szövetkezet még ebben az évben munkába állít közös belső ellenőrt, megszervezi a közös anyag- és alkatrészbeszerzést, a gé­pelt, eszközök közös üzemel­tetését. Látszólag kis lépés ez, de mégis jelentős. Nem hat teherautó járja, a me­gyét — esetenként az orszá­got — a különböző anyagok, alkatrészek, eszközök be­szerzéséért, hanem kettő, nem tizenkét embert köt le ez a munka, hanem négyet, nem áll a nagy értékű mun­kaeszköz, ha végzett saját, üzemeben a feladatával, ha­nem minden külön megálla­podás nélkül folytatja a munkát a szomszéd gazda­ságban, egységes bérezési, térítési rendszer aUtpján — és lehetne sorolni tovább. »Nagy dolog ez — mondta egymástól függetlenül há­rom szövetkezet elnöke is —, mind a hat szövetkezet­ben igen sok üzemanyag, ki­lométer, munkabér megtaka­rítását jelenti, nem beszél­ve az eszközök kihasznált­ságának. hatékonyságának növeléséről.« Mindez még ez évben gyakorlattá válik. Csak egy példa ez a sok közül, amely alátámasztja az akkori köz­gyűlésen elhangzott monda­tok igazát. És bizonyítja : nem maradt folytatás nélkül a lelkes elhatározás, hogy egyre többet hasznosítanak gazdaságaink az együttmű­ködés tartalékából. V M — Hogyan alakul a bá- rá nyszaporulat ? — A száz anyára jutó sza­porulat az elmúlt eszten­dőkben nem érte el a száz bárányt, csak 80—90 száza­lékos volt. Reméljük, az idén sikerül elérni a száz- százalékos szaporulatot. Egy jo juhász kévés takarmány­nyal is sokkal jobb ered­ményeket érhet el, mintegy rossz akármennyivel. Tejes­bárány és expressz hízóbá­rány értékesítésével is fog­lalkozunk. Az idén már a tejesbárányé az első hely, ez ugyanis jóval kifizető­dőbb. Eddig a Kaposvári Húskombináton keresztül ment exportra a bárány, de tavaly mi is beléptünk az Oviscoop-ba, és most a tár­sulat közreműködésével ér­tékesítünk. Az export utáni pluszt azonban így is meg­kapjuk. 1980 első félévében 417 tejesbárány került tő­lünk a külföldi piacokra. A veszteséget tavaly, tavaly­előtt mar sikerült elkerülni az idén már szerény, né hány százezres nyereségre b szamituafc. Nem ragaszkodik a tankönyvhöz Exportnövelő együttműködés öt évre szóló együttműkö­dési szerződést kötött a Hungarocoop az Egyesült Államok-beii Jaguár céggel, melynek keretében a szö­vetkezetek külkereskedelmi vállalata 20 millió dollár ér­tékű felső-konfekció ruhát exportál. Az amerikai part­ner gépeket és technikai se­gítséget nyújt a magyar ter­melőknek. Az együttműködés várható eredményeként a ruházati termékek forgalma a tengerentúli piacon éven­te 25 százalékkal emelkedik. Ez a megállapodás a har­mincadik az olyan kooperá­ciók sorában, melyek az ipa­ri szövetkézetek gazdaságos exportjának növelését szol­gálják. A kőszegi és a kapu­vári ruházati szövetkezet például a Triumph-céggel áll már jól bevált kooperá­ciós kapcsolatban, melynek köszönhetően a Hungaro- coop-on keresztül az idén mintegy 7 millió nyugatné­met márka értékű női fehér­neműt készítenek exportra. A szombathelyi Sa varia Ru­haipari Szövetkezet és a szói »oki Vörös Cátllafi Ru­házati Szövetkezet az NSZK- beli Brühl cég férfinadrág- gvártó kooperációs partne­réba soproni Ciklámen Ru­haipari Szövetkezet és a gyulai szabók ipari szövet­kezete pedig az S-modelle cégnek készít női ruhákat, kooperációs megállapodás alapján. A kooperációs kapcsola­tok létrehozása mellett a Hungarocoop saját pénzügyi alapjainak átadásával is elő­segíti a gazdaságosan ex­portálható termékek gyártá­sát. A külpiaci igények is­meretében az utóbbi eszten­dőkben exportfejlesztőt céljára hatvan szövetkezed nek nyújtottak, összesen több mint 100 millió forin­tos támogatást, melynek eredményeként ezek a szö­vetkezetek megötszörözték exporttermelésüket . Év végére a Hungarocoop nem rubelelszámolású kül­kereskedelmi forgalma a tervek szerint várhatóan el­éri a 100 millió dollárt melyből a kooperációban gyártott termékek 30 száza­lékkal restesednek. györöki szövetkezet főállat- tenyésztője —, ilyet találni pedig még nehezebb. Ezer­négyszáz anyabirkánk van négv falkában, szétszórtan — ehhez négy hozzáértő ju­hász kell. Jelenleg mind­egyik állás be van töltve. Négyük közül három fiatal — bízunk bennük, reméljük, nem hiaba. — Milyenek a termelési eredmények? — Tavaly egy anya után átlagosan 6.10 kiló gyapjút tudtunk . eladni, az idén azonban jóval kevesebbet. Tavaly ugyanis 13 hónapos birkákat nyírtunk, az idén 11 és fél hónaposak voltak. A gyapjú pedig havonta 5—6 millimétert is nő. A birka­nyírás szokásos ideje ápri­lis, május, a múlt évben azonban — lia úgy tetszik, szerencsénkre — egy jó hó­napot késett a nyíróbrigad, így június végéig nőhetett a gyapjú.' Most a tervezett 70 mázsa helyett csak hat­vankettő került a Gyapjú és Textil Nyersanyagforgal­mi Vállalathoz — igaz, száz tenyesznövendék nyírása még hátravan. — Ügy tervezzük, hogy az ősztől a nemzetközi politikái kérdésekkel foglalkozunk. Az állami gazdaság kommu­nistái és a pártoktatáson részt vevő pártonkívüli dol­gozói hat csoportban tanul­mányozzák e tanfolyam anyagát. Györkös János, a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság pártvezetőségének titkára elégedett az 1979 80-as párt­oktatási év eredményeivel is. — Elmondták-e a hallga­tók véleményüket a foglal­kozásokon ? — A pálmajori tanfolya­mon megfelelő volt a véle­ményalkotás; javult az elő­zőekhez képest. Ugyanez áll a pusztaberényiekre is; bát­ran részt vesznek a vitá­ban, akár csak a gépesítés­nél tartott tanfolyamon. Im- remajorban. Sáripusztán en­nél szerényebb eredményt értünk el, s meglepően gyen­ge a vitában való részvétel a gazdaság központjában. Olykor tapasztaltunk közö­nyösséget, volt viszont olyan hallgató is, aki szinte mindig véleményt mondott. A párttitkár a gondokat sem hallgatja el, s ez első­sorban a most bevezetett minősítéssel kapcsolatos. — Nem egyforma az em­bereit fölkészültsége; van olyan, akinek jó a szókin­cse, a másiknak jó gondola­tai vannak. A minősítés ne­hézségét épp ez adja: hiszen ki lehet emelni azt, aki igen szépen kifejezi magát, s esetleg gyengébbnek tartani a kisebb szókincsű, egyéb­ként jó gondolltozású hallga­tót. De az a legfontosabb, ha érdekli őket, ami körülöt­tük, a világban történik. Az előző oktatási évben hét, most pedig hat propa­gandista serkenti politizálás­ra a gazdaság dolgozóit. A-/ előzőekben idegenforgalmi tanfolyam is volt, ehhez azonhan kevésnek találták az anyagot, s most nem in­dítanak, viszont a nemzet­közi kérdéseket tárgyalva érintik e témát is, ahol szükséges. — Kint voltam a pálma­jori pártszervezet taggyűlé­sén, s ott azt kérték, hogy az ősztől ismét Máté Fe- rencné legyen a píopagan- distájuk. Elégedettek voltak vele. A kedves asszony a sze­mélyzeti osztály oktatási és szociális előadója. Asztalán a Társadalmi Szemle. — Igen, ezt is átnézem meg a Pártéletet is. Mindig találok bennük hasznosítha- tót. Férje műszaki főmérnök a gazdaságban, és szintén pro­pagandista, a központban. Otthon mindig kicserélik ta­pasztalataikat. Máténé moát fejezte be az esti egyetemet Fonyódon. A két gyerek mel­lett .nem volt könnyű a há­Okleveles juhász Szőlő&györökön régi ha­gyományai vannak a juhte­nyésztésnek, már jóval a tsz megalakulása előtt is ez­zel foglalkoztak a falubeliek A termelőszövetkezet gyep­területeinek mintegy ötven százaléka dombvidéken van, s ez a lehető legalkalmasabb terület a juhtenyésztésre. A lehetőséget ki is használták, a juhágazat fontos szerepet tölt be a szövetkezet gazdál­kodásában, A legnagyobb gondot azonban itt is a meg­felelő hozzáállású, szakkép­zett munkaerő hiánya je­lenti. — Jó juhász nélkül nehéz birkákat tartani — mondta Androsics Ferenc, a szőlős­friss. A többit nem isme­rem, én a gazdaságpolitikai kérdések mezőgazdasági ta­gozatáról beszélek. Így aztán mindig hozzátettem valamit a pártfolyóiratokban olva­sottak. a Kossuth Könyvki­adó gondozásában megjelenő könyvek alapján. Különösen nagy sikere volt az utolsó foglalkozáson a tananyaghoz kapcsolódó diafilm vetítésé­nek. A gazdaság pártvezető- sege szerezte be minden tanfolyamhoz. Még több mint egy hónap van a politikai tanévnyitóig. A párlvezetöség és a propa­gandisták azonban már ké­szülnek — hogy még több dolgozót vonjanak be a vi­tákba. Lajos Géza romévi tanulás, bejárás a kihe­lyezett tagozatra. — Nagyon meg­szerettem a kinti embereket... Úgy érzem, kölcsönös volt a rokonszenv. Kérésükre az ősz­től ismét én járok _ki Pál majorba. A ‘tanfolyamon a ke­rületvezetőtől az állattenyésztőig, a növénytermesz­tőtől a traktorosig minden réteg megtalálható volt. A gazdaságpoli­tikai kérdések mezőgazdasági tagozatának anyagát tanulmá­nyoztuk — mondta Máté Ferencné, aki egyébként a pártvezetőség nőfelei őse. — Milyen volt az érdeklő­dés? y — Aktiv volt a részvétel; kicseréltük véleményünket minden kérdésben, ök is eh- mondták, hogyan látják, és én is. A témákat kiegészí­tettem a helyi és olykor a gazdasági adottságok ismer­tetésével. Először a központban volt propagandista, két évvel ez­előtt. Az egyik foglalkozását meghallgatta a járási párt- bizottság munkatársa, s azt tanácsolta: -Ne ragaszkod­jon a tankönyvhöz!«. Meg­fogadta. Sikerült megnyer­nie a pálmajoriakat, érdekes politikai vitafórummá tette a foglalkozásokat. — A tananyag nem elég A főállattenyésztő megmu­tatja a legszebb nyájat, amely vérbeli juhászról árulkodik. Pedig Takács La­jos igazán nem látszik ju­hásznak: szemüvegével, rö­vid kék köpenyével akár az iskolapadból lépett volna ki. Tíz éve gondozza a birká­kat, az általános iskola után mindjárt juhászbojtárnak jelentkezett. Hosszú eszten­dőkig bojtárkodott, s közben idős mestereitől elleste a szakma összes titkát. Há­rom éve övé a nyáj, nincs is azóta sánta birka egy se. 535 állat van a gondjaira bízva, ezekről nyírják a leg­több és a legtisztább gyap­jút. A szőke fiú közben el­végezte az Oviscoop állal szervezett betanítottmun- kás-tanfolyamot, így okleve­les juhász. Ö is az a bizo­nyos jó munkaerő, akihez hasonlót oly nehéz találni. M. E. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom