Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

/ HOL TARTUNK? Falu a megyehatáron Readsserés olvasója va­gyok egyik napilapunk nép­szerű állandó rovatának, amely az »Itt tartunk« cí­met viseli, összeállítás friss adatokból : miként alakult főbb népgazdasági ágazataink termelése az előző év ha­sonló időszakához képest Legutóbb megtudtam — épp a napokban —. hogy az év első öt hónapjában a múlt évi, január-májusi ered­ményhez viszonyítva némileg csökkent az állami és a szö­vetkezeti ipar termelése, bár egyes területeken, többek kö­zött a textilruházati-, az épí­tőanyag-, a villamosenergia­iparban vagy az alumínium- kohászatban növekedés ta­pasztalható. Több lakást ad­tak át, de ugyanakkor keve­sebb építéséhez kezdtek hoz­zá, a mezőgazdasági termé­kek fölvásárlása csekély mértékben alacsonyabb volt, viszont több élőállatot vásá­roltak föl, s míg az import mérséklődött, lényegesen több árut exportált az or­szág. Fontosnak tartom a sta­tisztikának ezt a józanságát — hogy a magam tájéko­zottsága hiteles legyen. De túl a számszerűségeken, min­dig megfogalmazódik ben­Élenjárók és Megyénk tejtermelésének javításában jelentős szerepe van a 27 szakosított tehené­szeti telepnek. Az előző fél­évben csaknem 11 ezer te­hén 20,5 millió liter tejet adott a szakosított telepeken — ez a megyei tejtermelés­nek több mint egyharmada. Az egy tehénre vetített át­lag 1849 liter volt, vagyis 107 literrel több, mint az előző év aaonos időszaká­ban. Az átlagtól való eltérés, sajnos — hasonló az előző evekhez — továbbra is igen nagy. A telepek egynegyedén a tchenenkénti hozam 2100 li­ter fölött volt. Kiemelkedik közülük a barcsi és a bala- tonszabadi termelőszövetke­zet, illetve a kaposvári tan­gazdaság nagytoldipusztai telepe. Néhány üzemben vi­szont indokolatlanul ala­csony a tejtermelés — kü­Augusztusra fordult a nap­tár: eltelt az év harminc­egyedik hete, és megérkezett — végre! — a kánikula. Né­hány záport leszámítva strandidő volt a Balatonon, s a hét végére is erre szá­míthatunk. Bár az ország más részeiről pusztító ár­vízről érkeznek hírek, So­mogybán megszikkadt a ta­laj. Erre a napfényes. fel­hőtlen időre szokták azt mondani : aratáshoz való s e jelző igazát a földekről- érkező hírek is megerősítik. Tegnap estig a betakarítás 70 százalékával végeztek a gazdaságok. Jó ütemű a ter­més átvétele is. Az idén 3— 4 ezer ember munkája az aratás a megyében: az ezer­kétszáz kombájnos mellett szállítógép-kezelők, raktáro­sok dolgoznak reggeltől késő estig. Tevékenységüket azért kíséri az átlagosnál is na­gyobb figyelem, mert mun­kájuk az egész megyének, az országnak fontos ügye. En­nek megfelelő a róluk való gondoskodás is: délidőben a táblát szegélyező fák hűvösé­ben tálalják nekik az ebé­det. mindig van friss vizük, gyakran látogatójuk is. A kétmüszakos aratás mel­leti késő estig dolgoznak a földeken a traktorok is: a tarlóhántás és a másodvetés a másik nagy 'munka. A hét ' égéig hétezer hektáron ke­rült földbe a másod vetés: ez az előirányzott területnek a fele. A gazdaságok ugyanis az idén kevesebbet terveztek, mint tavaly. Oka ennek az, hogy kUulodoU az Avata*. * nem a kérdés: hol tartunk a számokkal kevésbé vagy egy­általán nem mérhető társa­dalmi tünetek számbavételé­vel, amelyek természetesen az ilyen statisztikai összesí­tésekben is tükröződnek­Dolgozunk, dolgozgatunk, persze. Reggel munkába megyünk, onnét este haza, és otthon is mindig» akad ten­nivaló — okkal panaszkod­nak annyian örökös fáradt­ságról. De ha elnézem itt, a házunk előtt a fölbontott út­testet, ami jó két hónap óta úgy áll, ahogy fölborították, enyhén szólva lassúnak talá­lom a tempót. Hétszámra nem dolgozik itt egy terem­tett lélek sem; a táblákat is eltüntették már jó ideje, amely hírül adta, hogy ezt a munkát a harmadik negyed­évben készen átadják. Né­ha megpezsdül a környék: furcsamód épp szabad szom­batokon. A plusz bérért, ami ilyenkor jár, vajon tényle­ges plusz-e a teljesítmény? Es olyan ráérősen mozog ak­kor is mindenki. Nem rit­kák a hosszú pihenők, a kedélyes fröccsözések ... Pár éve még divat volt el­marasztalni a munkásokat az ilyen csellengésekért. Jó, hogy kezdünk leszokni erről. lemaradók Ionosén az a hat gazdaság rontja az átlagot, ahol még az 1500 litert sem érték el. Az eredmények növelése érdekében sokrétű feladatot kell megoldaniuk a gazdasá­goknak, mindenekelőtt biz­tosítaniuk kell a megfelelő mennyiségű és minőségű ta­karmányt. A silókukorica betakarításakor épp ezért a nagy munka időben való el­végzése, a tárolási vesztesé­gek csökkentése a cél. A gazdaságok első számú vezetőinek jobban kell fi­gyelniük a szakosított tehe­nészeti telepekre, illetve az állati tenméktermelés felté­telrendszerének megterem­tésére, a technológiai fegye­lem javítására. így lehet csak gazdaságosan növelni a tejtermelést és javítani az állattenyésztési főágazat jö­vedelmezőségét. későn főidbe került másod- vetésből pedig nem lehet jó termésre számítani. Ez a hónap főszezon a nyaralásban. A megyét járó ember gyakran csak a he­lyettesét találja annak, akit keres. A pihenéssel együtt az őszi készülődésnek is tanúi vagyunk. A június­ban végzett szakmunkások — befejezve utolsó nagy nyá­ri szabadságukat — ezekben a hetekben állnak először munkába. Fogadásukra ké­szülnek a vállalatok: van, ahol ünnepélyesen köszöntik őket, másutt csak egyszerűen kézszorítással. Egy azonban biztos: várják az újakat, hi­szen számítottak rájuk. Ök nem a szabadságon levőket helyettesítik majd, hanem a többiekkel együtt dolgoznak. ' A készülődés a következő tanévre is megkezdődött. Há­rom hétig tartott és tegnap befejeződött az iskolaszer­vásár. A kereskedők azt mondják: ilyen nagy még soha nem volt az érdeklő­dés. Harminc százalékkal ol­csóbban négy diák közül há­rom már megvette a tanév­kezdéshez. szükséges füzete­ket. A háromhetes, kedvez­ményes tanszervásár idején senkinek sem kellett azt mondani, hogy hiánycikk a füzet. Néhány olyan cikket nem tudtak csak adni, amelyre később lesz szüksé­gük a diákoknak. A nyár még tart, és az. is­kola! készülődés ellenére vi­dám a vakáció. Néhány üzemben — segítve a «tülök. Ma inkább azt kérdezzük: nem a szervezéssel van-e va­lami baj? Netán a techno­lógiával? Még mindig több mindenbe belefogunk, mint amennyit lehetőségeink, adottságaink engednének? Elapróznánk magunkat, ami­kor erőink koncentrálására lenne szükség? Ilyen és hasonló kérdése­ket sokszor fölteszünk ma­gunknak, és az, aki hango­san is kimondja, gyakran kap vállvonogatást válasz­ként. Mérgez az ilyen, egy­kedvűség! Más szóval közönynek ne­vezik. Azért veszélyes, mert fé­kezi, bénítja az embert. Azt öli meg bennünk, ami talán a legfontosabb előre­vivő erő: a teremtő ember vágyát az alkotásra. Azt a képességet, amely keletkezé­sük pillanatában fölfogja a közösségi célok és szándékok jelzéseit, s azonnal cselek­véssel reagál Melyek az összetevői a kö­zönyösségnek, ami látszólag érzéketlen a többre-jobbra való ösztökélés iránt? Van egészséges indítéka is. Az a körülmény, amit mind­annyian látunk, tudunk: ameirre nézünk, épül, gya­rapszik az ország, szűkebb és tágabb környezetünk. Ezt látva sokan nem is szeret­nek a gondokon rágódni, s ha valaki szóba hozza előt­tük, akadnak, akik el sem "hiszik, hogy itt meg ott any- nyiféle gond létezik. Fölvet­tünk egy meglehetős an ké» nyelmes életritmust, és haj­lamosak vagyunk elfelejteni, hogy társadalmi méretekben a közöny, az eltunyulás nem­csak a jövő várható eredmé­nyeitől foszthat meg , ben­nünket, hanem egymástól is eldegenít. Talán ez a legveszélyesebb az egészben. Hogy a közö­nyös embert nem érdekli a másik ember. Az ilyen és hasonló egy­szerű okfejtések végén már élesebben vetődik föl a kér­dés: »Hol tartunk hát?« S azt érezzük: ami feleletet a statisztika tud adni, bármily sok is, nem elegendő. A statisztika az elmúlt időt regisztrálja. De nekünk föl kell tudnunk mérni a jövőt is. Kovács Imre gondján — nyári napköziket is szerveztek. A Budapesti Finommechanikai Vállalat Kaposvári Gyárában például pedagógus felügyelete mel­lett játszanak, kirándulnak a gyerekek. Az »üzemi napkö­zi« a munkabeosztáshoz iga­zodik. Fölszerelték a héten Ka­posváron a Béke—Füredi la­kótelepen az új 87-es és az északi tehermentesítő út ke­reszteződésében a forgalmi jelzőlámpákat. Háromszáz órás próbaüzem következik majd, s mire az útépítők vé­geznek, az is letelik. Pénteken miniszteri szemle is volt ezen az építkezésen. l’ullai Árpád közlekedés- és postaügvi miniszter somogyi tárgyalásainak befejezése­képpen tájékoztatót hallga­tott meg árról, hugy miként • folyik a munka. Augusztus egy forgalmi változással kezdődött Ka­posváron: a Május 1. utca zsúfoltságának csökkentése érdekében kitiltották az át­menő teherautó-forgalmat a Kossuth tér és a Dózsa Gvörgy utca közötti szakász- ról. A célfuvarral ide érke­ző jármüvek is csak külön engedéllyel hajthatnak be Ezen a szakaszon — az első napok tapasztalata alapjan — érezhetően csökkent a zsúfoltság. A városon áthaj­tó tehe’-autók az északi te­hermentesítő utat vehetik igénvbe. Ez az intézkedés is a megyeszékhely forgalmai korszerűsítő terv része. Dr. Ktvvi* Imre A kis község előtti Újhe­gyen levő málnás tele van emberekkel. Szedik az ízes gyümölcsöt. Ott serénykedik a családjával együtt Novak József is. Már a nagyszülei is pogányszentpéteriek vol­tak; ő maga tanácstag, ne­gyedszázada — éveken át a tanácsi kirendeltség vezetője volt — s egyik tevékeny résztvevője a község népi hagyományait ápoló művész- együttesnek. — Régen nagyon szegény emberek, többnyire cselé­dek, nincstelen napszámosok éltek itt. Legtöbben a ke­véske kenyeret úgy egészí­PLnícr Józsi bácsi mesél, tették ki, hogy szenet éget­tek a közeli erdőkben, s azt adták el messze környéken... Ma? Menjen végig a falun: láthatja a változást... Nagy­kanizsa gyárai adnak mun­kalehetőséget a fiatalabbak­nak. Itthon meg a háztáji egészíti ki a keresetüket és a nyugdíjat. A múlt keser­ves emléke már csak az öregek elbeszéléseiből él... Fele úton van ez az alig 500 lakosú kisközség Iharos- berény (a székhelyközség) meg a közeli város, Nagyka­nizsa között — éppen a me­gyehatáron, Virágoktól dísz­lő, szép, kertes családi há­zak állnak az út mellett — legtöbbjét az utóbbi időben építették, néhány épp most áll befejezés előtt. A falu központjában jó ízléssel ter­A közművelődés célkitűzé­seinek megvalósítása közös munkán alapul. A feladato­kat a szakigazgatási szerv­nek. az oktatási intézmé­nyeknek, a társadalmi veze­tőségnek es a művelődési ház igazgatójának együtte­sen kell meghatározni és teljesíteni — hangsúlyozta a nagybajomi tanács végrehaj­tó bizottsága az első félévi közművelődési terv végre­hajtásának értékelése során. A beszámoló megállapítot­ta, hogy valamennyi intéz­mény és gazdasági egység teljesítette tervét; a köz­igazgatási területen a külön- oözö oktatások megfeleltek a mennyiségi és minőségi kö­vetelményeknek. nőtt a résztvevők száma. Rendsze­res voit a KISZ-szervezetben a politikai képzés. A Haza­fias Népfront közreműködé­sével Jakéban nemzetközi kérdésekkel, valamint egész- ségtigvi témakörökkel foglal­koztak. Nagybajomban a kisiparosuknak eluodassoro­vezett, emeletes otthonokat is látunk. Ha valaki föllapozza a fa­lukrónikát — Pintér István autóbuszvezető szorgos, értő munkáját dicsérő —, hú ké­pet kap róla. hogyan éltek itt rég az emberek. Nem­csak a falu múltja elevene­dik meg ebben a gondos gyűjteményben, hanem a népszokások meg a múlt századi betyárvilág is. Arra is választ ad a kutató, hogy egyes családok miért kap­ták a »Tutajos«, a »Biblias«, a »Pqckos« vagy más ragad­ványnevet. Es arra is, hogy miként lett a Szentpéter névből Po­gány szentpéter. A szájhagyo­mány szerint abban az idő­ben a<z itt élő pogányok ad­tak menedéket a törökök elől menekülő keresztények­nek, illetve a szentként nyil­vántartott pálos szerzetesek­nek, és így került a pogány eiőnév — hálából — a Szent­péter elé... A régi okmányok szerint a mai szép lakóházak he­lyén valamikor putrikban éltek az emberek. Az egy parasztcsalád történetét is­mertető krónika — Novak Józsefről és őseiről szól — pedig azt mutatja be, hogy az egykori Kisgyótai-, Vas- liki-, Rókaliki-, Baggolai-, Alsógyótai- és Kla&trom- dűlőben levő pusztákon ho­gyan tengődtek az embe­rek ... A főút, a Bajcsy-Zsilinszky út 22. szám alatt lakik a családjával Pintér József. 81 esztendejével élő falukró­nikás. Betyárokról mesél, akikkel fiatalabb korában ő maga is találkozott, meg a szegények között akkor dívó rapsickodásról — orvvadá­szatról — beszél, nagyon szép, néhány éve épített há­zuk fedett teraszán. — Őseim, mint én is, e fa­lucskában születtek. Ük­apám valamikor községi bí­ró volt. Ennek a háznak u helyén is vert falú, »zsup- pos« épület állt, szinte csak ez volt valamikor a község­ben ... Valóságos csodának számított, amikor a Nyuli család az első téglaházat föl­építette ... Hogyan és miből éltünk? Raktuk cserből és zatot tartottak. A tervben helyet kapott a szakmai képzés is. Az áfész szakmai tanfolyamot, a Somogy Ipari Szövetkezet konzultációival tartott dolgozóinak, a jákói termelőszövetkezet pedig öt ismeretterjesztő előadást. A különböző gazdasági szer­vektől negyvenegy dolgozó vesz részt továbbképzésen, illetve tanul közép- és felső­fokú oktatási intézményben A nagybajomi termelő­szövetkezet 33 ezer forintot fordított kulturális tevé­kenységre; Jákobon a kül­földi utakról tartottak él­ménybeszámolókat, a ma­gvar nyelv hete alkalmából négy előadást szerveztek. Mintegy húszezer forintból gyarapították a könyvtár ál­lományát. nőtt a fiatal alva sók száma. Mindkét községben van­nak gondok az amatőr mű­vészeti mozgalomban; meg­csappant az i 11 tevékeny­kedő csoportok. személyek szama, nine« utánpótlás, A blikkből — legjobb a cserfa volt — a kirakós vagy a hosszú boksát, égettük a sze­net, hetekig feküdtünk a föl­dön, vízben, sárban, alvás nélkül, nehogy a boksa föl« robbanjon és munkánk meg­semmisüljön ... Derűsen, korát meghazud­toló szellemi frisseséggel eleveníti föl ifjúkorát, az egykori és a mai Pogány- saentpéter életét. Ma is ki­jár szőlőjébe, s legény le­gyen a talpán a nála jóval fiatalabbak közül, aki met­szésben vagy más munká­ban vele föl akarja venni a versenyt. Megkóstoljuk a Novak József a málnásban múlt évi termést, a hideg, kellemesen savanyú bor jól­esik a nyári kánikulában. Nézegetjük a ház előtti utat, az elsuhanó gépkocsi­kat. Meg a községet körül­ölelő erdőket, amelyekben egykor ő is rapsickodott és ahol menedéket találtak va­lamikor a betyároskodásra fejüket adó szegénylegények. — Elköszönünk — neki, valamint nyugdíjas leányá­nak és a ház szépítésén szor­goskodó ugyancsak nyugdí­jas vejének jó egészséget kí­vánva. Szíves szava messzire elkísér bennünket: — Jöjjenek el máskor is... Koccintunk egyet, és én majd mesélek maguknak ré­gi életünkről... művelődési otthonban csu­pán néptánccsoport műkö­dik, az irodalmi színpad résztvevők és vezető hiá­nyában megszűnt, a két éve fölbomlott énekkart nem sikerült életre kelteni. A jövőben nagyobb figyel­met fordítanak a szervezés­re, hatékonyabbá teszik a gazdasági egységek vezetői­ből tavaly alakult társadal­mi vezetőség munkáját. Bő­vítik a felnőtt művészeti csoportok körét, a szakigaz­gatási szerv gondot fordít a tevékenységek összehango­lására. A tervek szerint a második félévben képzőmű­vészeti kiállítást rendeznek, színházlátogatást szerveznek, fölú.iítják az Állatni Báb­színház gyermekelóadásait ós rendszeres szerep*ésre I) v jak a Népszínház társu­latát. 1 □ ¥ S 1 SOMOGYI KRÓNIKÁJA Szál a 1 László Továbbképzés, előadássorozat A közművelődésről tárgyalt a nagybajomi tanács-vb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom