Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

Közéletiség és megítélés Talán « legbonyolultabb, legnehezebben mérhető és előrelátható jelenség az ér- tetkítéletek alakulása egy társadalom életében. Egy bizonyos: minden korszak­nak megvan a maga elfo­gadott értékrendje. Ez azon­ban jobbára az általánosítá­sok összessége, közös tapasz­talatok és örökölt vagy to­vábbadott vélemények ösz- szégzése. Ebből adódóan a konkrét, megítélésre váró dolgok elbírálásánál ez a faj­ta kialakultság köti is, és különösen a gyors társadal­mi változásokat nem tudja elég rugalmasan követni. A valóságérzékenység persze nem hiányzik az értékrend­ből, az erkölcsi megítélés spontán alakulásából, de ter­mészetéből fakad, hogy elő-, szőr az új jelenségeket is megkísérli a s<|ját — örö­kösnek és állandónak vélt — skatulyáiba gyömöszölni, es csak mikor ez majd vég­képp nem sikerül, akkor hajlandó újítani a megítélés normatívái» is. Az elmúlt három és fél évtized alatt jó néhány alap­vető dolog tényleges társa­dalmi értéke többet válto­zott, mint- ezelőtt ezer évig. A közösségben . végzett mun­ka. az emberi élet végső nagy céljai, s velük a ma­gatartásformák, a tisztesség erkölcsi alapfogalma vagy a hasznosság kategóriája ; mindaz átértékelődött dol­gok közé tartoznak. De ta­lán semmi nem változott oly gyorsan, mint a közéletiség fogalma, amelyet az új tár-, sadalrrii rend lényege alakí­tott ki, s ugyanez »futtatta be« vele villámgyors karri­erjét: mostanára alapvető társadalmi erővé, az embe­rek megítélésének egvik alapvető kritériumává ran- gosítva ezt a kategóriát. Ezért nem • lehet csodál­kozni azon, ha a hétközna­pi. spontán értékrendben a közéletiség még nem foglal­ta el azt a helyét, amely tényleges társadalmi rend értéke szerint megilletné. Azaz: valóságos anyagi-po­litikai és társadalomformáló szerepe jóval nagyobb annál, mint amekkora megbecsü­lést élvez arányosan a ki­sebb-nagyobb közösségekben kialakult megítélésben. ' Beszédes példák sora bi­zonyítja, hogy ez- ma még így van. Kezdve onnan, ami­kor egy faluban többen ki­fejtették:. X az igazán »okos ember«, aki szépen hallgat, nem vesz részt semmiben, csak arra ügyel, hogy 'min­den jóból részesedjék. Hát nem ő csinálja jól? . . ; Ami­kor vitáztam, hogy hiszen magukkal kapartatja ki a gesztenyéjét, magukkal, akik már vállalnak egyet s mást, többletet vagy akárcsak a közügyeket alakító véle­ménymondás ódiumát, az volt a válasz: »hát ez áz ügyes benne, nem?« ... Vagy folytatva ott, hogy a közös ügyekben követke­zetesen megszólalókat és resztvevőket jó néhány he­lyen hallottam »notórius fel­szólalónak«, »nyüzsgőnek« és »minden lébén kanálnak« minősíteni. Ez is egy torz, »skatulyamaradvány«. Ha van is rá mentség és ' ma­gyarázat: korábban elég sok karrierista használta előme­netele eszközéül álközéleti- ségét, s aztán a nehezebb helyzetekben hirtelen köny- nyűnek találtatott. És ma is vannak, akik ilyesfajta ma­gatartással hátráltatják a rossz tapasztalatok eltűné­sét értékrendünkből, s ezzel a megítélés gyorsabb válto­zását is. Az azonban napjaink egy­re erősödő folyamata, hogy a közös ügyekben javító szándékkal és cselekvőén résztvevő egyre több ember egyre több helyen elfogadott szokássá alakítja, természe­tes magatartásmércévé ne­mesíti lassan azt a közéle- tiséget, amely életmódja szerves részévé vált az idők során. Anélkül, hogy a tu­datos példamutatás szerepét lebecsülném, azt hiszem, ott alakul gyorsabban valóság­követővé a megítélés is, ahol ezt a magatartásforma ter­mészetessé válik a hétköz­napokon. És az ilyen közös­ségekben korszerűsödik ha­marabb az értékrend, csak itt válik a köztisztelet alko­tóelemévé egyre több tény­leges társadalmi érték. A köztisztelet az igazán jó ve­zetőt övezi, akár tanácstag, gyárigazgató, brigád vezető, akár országgyűlési képviselő. Itt nemcsak az elintézett ügyek, a kiharcolt kedvez­mények, az igazságos dön­tések — tehát nem csupán a tényleges és kézzelfogha­tó produkciók — miatt tisz­telik a közéleti embert, ha­nem a társadalomért, a töb­biekért élés magatartásfor­mája miatt önmagában is. S egyszerűen ’ azért, mert az ilyen közösségek legtöbb tag­jában — kisebb vagy na­gyobb mértékben — meg­van ugyanez a szándék, ugyanez a készség. S ezért könnyebben épül be a közéletiség megbecsü­lése a hétköznapi. értékrend­be. Alapvető erkölcsi mér­cévé kell válnia, tudatosul-' nia kell annak, hogy a mai, ember egyik legjobban be­csülendő tulajdonsága éppen ebben a világban önmagá­ért és a többiekért is élő a közéletisége. Sz. J. Csökölyi beszélgetés gondokról, tervekről — Egészséges ivóvizet sze­retnénk! — s mielőtt foly­tatná, kötetnyi iratot vesz elő Tóth Lajos, aki tizen­nyolcadik esztendeje elnöke a csökölyi közös tanácsnak. Találni benne megrendelést, szakértői véleményt és más iratot is szép számmal. Eze­ket lapozgatva folytatja: — A házaknál levő kutak többségének a vize emberi fogyasztásra alkalmatlan. Itt, a székhely községben egyet­len mélyfúrású kút ad vi­zet a családoknak és az in­tézményeknek : az óvodának a bölcsődének, az iskolának és az öregek napközi ottho­nának. És az igényeket csak részben tudja kielégíteni Azért futattunk tavaly egy kutat, hogy majd megalakít­juk a törpevizmű-lársulatot, kiépíttetjük a gerincvezeté­ket, s lesz jó ivóvizünk. Am kiderült: a kút vízhozama nem elég még egy — na­gyobb teljesítményű — kút­ra is szükség van. Ezt az idén akarjuk elkészíttetni. Anyagi segítséget kaptunk a megyei tanácstól, s elkezd­hetjük a társulás szervezését is . . . Amilyen aggódva beszélt az ivóvízről, olvan örömmel szólt arról, hogy mi jninden létesült a községben. Bővi-‘ tették az iskolát. melléje tornatermet építettek. — Sajat erőből, mintegy másfélmilliós költséggel hoz­tuk létre, s van az iskolá­nál sportpálya is. Most az a tervünk, hogy még két kisebb sportpályát kialakít­sunk: ott a fiatalok maid röpiabdázhatnak. ké/ilab- dázhatnak. A Dél-dunántúli Meliorációs. Vállalat itteni, Törő Pál vezette szocialista brigádja és a Béke Tsz na-i gyón sokat segített a torna­Augusztusig 40 millió Teljes méretválaszték Joker farmerből Jelentős sikereket ért el termékeivel külföldön is a Kaposvári Ruhagyár. Az 1980. év eddig eltelt szaká­ban végzett munkáról kér­deztem Müller Lászlót, a vállalat igazgatóját. — A vállalat évi export- terve száztízmillió forint — mondta az igazgató —; a külföldre szállított termékek zöme tőkés piacra .kerül. Áruink túlnyomó többsége úgynevezett saját anyagos exportáru, végzünk azonban bérmunkát is. Ez utóbbi az­zal az előnnyel "jár, hogy a műszaki információk, a di­vat legújabb modelljei gyorsabban kerülnek hoz­zánk. Vállalatunknak igen nagy kötelezettségei. vannak a belföldi ellátásban is. Az év első hét hónapjában öt­venmillió forinttal több konfekcióárut szállítottunk belföldre, mint a múlt év hasonló időszakában. A Kaposvári Ruhagyár igazgatója elmondta, hogy SOMOGYI KRÓNIKÁJA Ünnepi hangulatú hetet zártunk a mai nappal. Ép­pen a hét közeliére esett augusztus 20-a, a megemlé­kezések, a munkás—paraszt találkozók, a kiállítások megnyitása, a kitüntetések átadása azonban már hért főn elkezdődött. Szép ha­gyomány, hogy a közműve­lődésben, a közéletben, a népfrontmozgalomban ki­emelkedőket kitüntetik az ünnep alkalmából. Az al­kotmány rögzíti a munká­hoz való jogot, a kitüntetés pedig a kiemelkedő köz­hasznú alkotómunkát hono­rálja. A kitüntetettek hosszú névsora mutatja, hogy most is volt mit elismerni az or- szágos es a megyei ünnepsé­ge le en. Szép hagyomány, hogy auguszt.us 20-án, az új ke­nyér ünnepén jelképesen át­adják a nemzetiszinű sza­laggal átkötött, pirosra sü­tött mindennapit. A nagy­gyűlések, a' munkás—pa­raszt találkozók bensőséges pillanata volt a kenyérát- adás. S most a mezőgazda­síig dolgozóinak , helytállását is megköszönő mozzanat, hi­szen az idei szeszélyes idő­járás próbára tette a kom­ba jnosukal? az aratást ki­szolgáló szerveket, a mun­kát szervező gazdaságok ve­zetőit, Az összetartozás érté- • két mutatta, milyen aggo­ddal ómmal figyelték a somo­gyiak: sikerül-e betakaríta­ni a kenvérnekvalót. Akik átadták ünnepélyesen a ke­nyeret, szinte éreztették ezt: hogy a neiitz es kémény munka végül is meghozta a várva várt eredményt. . Még két hét a megyei szakszervezeti küldöttér­tekezletig. A több hónapos fölkészülés tartalmi és szer­vezeti szempontból is meg­alapozta e fontos fórum ösz- szehívását. Az SZMT el­nöksége épp azt tette mér­legre csütörtökön, hogy mit végeztek el az előkészítés­ben és milyen feladatok vár­nak még a testületre. Ezen­kívül azt is összegezték, mi­lyen vélemények, javaslatok hangzottak el a szakszerve­zeti választói értekezlete­ken. Az elnökség megállapí­totta, hogy az elhangzotta­kat mindenképpen figyelem­be kell venni a mozgalmi tevékenység során. Termé­szetesen d javaslatok egy részét a helyszínen meg­valósíthatják, a másik azon­ban a szakmai megvei bi­zottságok intézkedését igény­li. Van természetesen olyan kérés is, amely helyben, a megyében nem oldható meg — ezt majd a szakmai kongresszusokra továbbítják. Nem egy fel­adat természetesen a/ SZMT-re var. Az elnökség a .szakszervezeti kongresszusra való fölkészülés jegyeben vé­leményt mondott az alap­szabály tervezett módosítá­sáról. Ez a demokratikus előkészítés a szakmai kong­resszusokra is jellemző; hi­szen éppen ezekbeh a na­pokban tárgyalják meg a g várak, üzemek is a szak ­mai kongresszusok határo­zat-tervezeted. A Kaposvári Húskombinátból például oly hasznos «javaslatot továbbí­tottak az ÉDOSZ-nak, hogy a környezetvédelemmel is foglalkozzanak. Országos ér­dek ugyanis, hogy az élelmi- szeripari üzemek sehol se szennyezzék a környezetet. Nagy tartalékok rejlenek a Hazafias Népfront és a 'KISZ együttműködésének to­vábbfejlesztésében, amint ezt a megyei népfrontelnökség a témát tárgyalva megállapí­totta. A hat évvel ezelőtt megkötött együttműködési megállapodás szellemében sikerült előrelépni több területen is. Különösen értékes - az az eredmény, hogy a Hazafias Népfront javaslatára 575 arra érdemes fiatal került a városi, a köz­ségi tanácsokba a választók bizalmából. Most különösen fontos, hogy a népfrontbi­zottságok és a KlSZ-szerve- zetek kapcsolata még szo­rosabb legyen a lakóhelyi társadalmi munka szerve­zésében, hiszen az óvoda- és iskolabővítések, a játszóte- ' rek építése a fiatalok érdeke is. Kél évtizedes múltra te­kint vissza a honismereti mozgalom. A gyűjtőmunka, a krónikairás önkéntes munkásai eddig is sok szép eredményt értek el. szerte a megyében. A mozgalom megalakulásának 20. évfor­dulóját nem lehetett volna szebben megünnepelni, mint azzal, hogy augusztus 2Ö-ra megjelent a Balatonszent­györgyi képes krónika, pél­dázva e fontos társadalmi munka értelmiét. V»j'i'> Géza augusztusig mintegy negy­venmillió forint értékű árut adtak el a külföldi piaco­kon. Jelentéktelen a le­maradás — ez részben ,a termelési program ütemé­ből, részben az alapanyag­termelők késedelmes szállí­tásából adódott. A múlt hó­napban azonban intenzívebb lett az anyagszállítás, a vál­lalat raktárai megteltek. s így minden reményük meg­van. hogy hamarosan be­hozzák a lemaradást. Exportkötelezettségeit a ruhagyár az év végéig tel­jesíti. Termékeinek jelentős piaca Kuvait, Szaúd-Arábia, a Közel-Kelet olajban gaz­dag országaiban nagyon erős nemzetközi konkuren­ciával kell megbirkózni. A nehéz, sok esetben »túlfű­tött« versenyben az alap­anyag-szállítási késedelmek rontják a hatékonyságot. A gazdasági szabályozó- rendszer változása — mint az igazgató mondta — na­gyon is »kézzelfogható szá­mokban mutatkozott meg« a Kaposvári Ruhagyárban. A vállalatnak az év első felé­ben mintegy tizennégymil­Iió forintnyi nyereség kiesé­sét kellett pótulni különbö­ző intézkedésekkel. Ezek kö­zé tartozott a gyártmány- összetétel, a beszerzési for­rások alapos vizsgálata,' az árelemzés, a piackutatás és a szervezési intézkedések széles skálája. Az új ter­melői árrendszer megköve­teli a hatékonyság gyorsabb növelését. Az intézkedések révén a tervezett nyereség­színvonalat sikerült némileg túlteljesíteni, s ez az ütem — várhatóan — az év vé­géig tartható. — Egyre nagyobb gondot fordítunk a ruhagyár ka­posvári mintaboltjának jó áruellátására — mondta Müller László. — Augusz­tusig majdnem kétmillió fo­rint forgalmat bonyolítottak le a Május 1. utcai üzlet­ben. s az őszi szezonban már nemcsak a gyermekrú- hákból. hanem férfi és női felsőruházati cikkekből is gazdag választékot kínálnak. A választékbővítés érde­kében hamarosan egy húsz­ezer darabos szállítmányt küldenek a mintaboltba. ■ Cs. I» terem és a sportpálya épí­tésénél a tereprendezésben, a feltöltéshez szükséges mint­egy kétezer köbméter földet ide szállították, elteregetlék; társadalmi munkájuk értéke jóval meghaladta a 150 ezer forintot. Most a község fia­taljai vállaltak, hogy öltözőt építenek a sportpályára. Bí­zom benne, hogy teljesítik, amit vállaltak . .. A székhely község a múlt években egy kis ABC-áru- házzal és bisztróval gazda­godott. Kész a könyvtár új épülete — itt helyezik el a 4500 kötetet. Náluk cserélhe­tik majd a társközségek ; Gige és Rinyakovácsi fiók- könyvtárai is az olvasniva­lót. és itt kapnak helyet az iskolai könyvek. f\z ősztől a tanulók már e könyvtárban tartják az irodalomórákat. A megvei könyvtár adja a be­rendezést, s ahogy megérke­zik. ünnepélyesen fölavatják. —• Háromszobás, komfor­tos orvoslakásunk. sajnos, üresen áll, mert a körzeti orvosunk elment. Nagyba­jomból jár át hetenként az orvos, sürgős esetben azon­ban ez nem megoldás. És nemcsak ez a gond. Az orvos feladata lenne, hogy ellenőrizze az óvoda meg a bölcsőde konyháját, illetve az öregek napközi otthonát, az ősztől pedig az iskolai napköziét, ahol csaknem há­romszáz gyermek étkezik. Ilyen körülmények között a helyettesítő orvosnak nincs rá ideje, lehetősége. A tanács építőbrigádja meg ebben az évben átala­kítja Rinvakovácsiban a volt iskola épületét. Ott kap he­lyiséget — fogadóórák tar­tására • — a tanácsi kiren­deltség, és ott lesz az új or­vosi rendelő, váró. De mi­kor lesz saját orvosuk, aki a három településen lakó mintegy 2100 lakosnak a ren­delkezésére áll? A Gige és a Kiskorpád közötti földutat korszerűsí­tik. Ez több község lakójá­nak jelent előnyt, hiszen így a kiskorpádi agrokémiai központot és a megyeszék­helyt is jóval rövidebb úton közelíthetik meg. Kovács Béla. a megyei tanács ÉKV- oszályának helyettes veze­tője úgy tájékoztatott, hogy az út korszerűsítését még az idén megkezdik. Szalai László H Őrök csemegés vagyok // Ifjúsági csemege — így is­merik Kaposváron a Május 1. utcai 323. sz. boltot, pe­dig már rég nem ez a ne­ve. Ennek az üzletnek nagy­részt törzsközönsége van, s az eladók is sok éve itt dol­goznak. Köztük a legrégebbi Brunczfik Ferencné: tizen­nyolc éve került tanulóként az üzletbe. Pedig ma még egész fiatal, csak 33 éves. —• A mai tanulók már nem olyanok, mint mi vol­tunk. Akkor nagyon megvá­logatták, hogy; kit vesznek föl. ma már egész gvenge matematikai képességűek is jönnek. Akkoriban örömmel vállaltam a hosszú műsza­kot, szerettem itt lenni; most nehezebb a két gyerek miatt. Még a szabadságom alatt is bé-benéztem, hogy mi újság van, kell-e segí­teni. Állandó szakmunkás gár­da van ebben az üzletben, s az itt szabadult tanulókat másutt is dicsérik. Mert nem tarthatják itt valamennyit. A vevők szeretnek ide jár­ni. pedig nincs különösebb titka az eladóknak, ha csak nem az. amit Kovars .tá­ltosáé üzletvezető mndotl: a vevő mosolygó arcot szeret látni. es szolgálatkész ki­szolgálást kivan. Ezt itt megkaphatja. — Nekünk szintén jólesik a ragaszkodás. Most volt Kláta-nap, és el sem hiszi milyen öröm, amikor rési vevőim megjelennek egy-cgy ■ csokor virággal. Persze az udvariasság meg nem tiynden: a munka alapja a g} uraasag, a pon­tosság. Milyen bosszantó, ha szalámivéget találunk a fel­vágott között vagy otthon kevesebbet mutat a mérleg. A boltvezetőnő: — Még soha egyik dolgozónknak sem mondtam, hogy spórol­jon a boltnak, de azt sem hogy többet adjon a vevő­nek: »csak« pontos legyen! — Nemrég véletlenül el­számoltam magam, szeren­csére a kollega nőm figyel­meztetett. A vevő észrevet­te, hogy kevesebbet fizetett, mégsem szólt. A napi munka nem ér vé­get azzal, hogy műszak vé­gén leveti 'a fehérköpenyt: otthon a háztartás, a kert, az állatok... Es a két gye­rek várja, a kisebbik most volt elsős. — A férjemmel ellentétes műszakban . dolgozunk. Így íelvalL-a jártunk az lakóié­ba a szülőknek tartott fel­készítő órákra, s beosztot­tuk, hogy melyikünk segít­sen a kislánynak, A fiam mpst lesz hetedikes, rá az otthoni munkában is szá­míthatok. Bármennyi gon­dom van, az üzletbe lépve ievekszem elfelejteni. A ve­vők azonnal észreveszik, ha valami baj van. Nemrég táppénzen voltam a lábam­mal. s az orvos azt taná­csolta, liogv más munkát kellene választani. Azóta ia itt vagyok, ezt szeretem iga­zán. Valamikor a szüleim varrónőnek szántak, s örü­lök, hogy nem lettem az. Én már örök csemegés vagyok. Izményi Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom