Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-23 / 197. szám

atvan lakás terven felül Építők gazdasági társasága Az építési feladataink­nak megosztása nem az egyetlen olyan kézzelfogha­tó intézkedés Somogybán, amellyel a megye kivitelező vállalatai a munka haté­konyságát, szervezettségét szeretnék növelni. Az idén januárban megalakult a So­mogy megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Tár­sasága, illetve a harminckét kivitelező vállalatot és szö­vetkezetét tömörítő társulás ügyeit intéző koordinációs iroda. E társaság nem önál­ló jogi személy; tevékenysé­gét és az iroda munkáját a vállalatok, szövetkezetek vezetőiből álló igazgató ta­nács irányítja. A koordinációs iroda a társasági szerződésben és a működési szabályzatban fog­laltak alapján kezdte meg munkáját Egyik legfonto­sabb feladata a megye épí­tőipari szervezetei előtt ál­ló idei építési igények föl­mérése volt Az iroda még januárban a gazdasági tár­saság minden tagjánál ösz- szesíteUe — a megyében először — az építőipar anyag- és gépelláfcási, kapa­citáslekötési, illetve munka­erőhelyzetét; rendszerezte a vizsgálat eredményét, majd részletesen tájékoztatta a társasági tagokat. Az adat- feldolgozás után kiderült: 1980-ra a megrendelők már lekötötték az építőipari ka­pacitást, a következő évre néhány szövetkezetnél még nem telítődtek a programok. A gazdasági társaság igaz­gató tanácsülésén április 29- én a megyei tanács fölkérte a Sáévet, hogy vizsgálja meg: nem volna-e mód hat­van lakás és 48 garzon ter­ven felüli átadására — még az idén — Kaposváron. A Saév a gazdasági társaság többi tagjától elősorban szakszérelöipari segítséget kért, hogy elvállalhassa a többletmunkát; így a fel­adategyeztető és -összehan­goló tevékenység első kéz­zelfogható eredményeként a somogyvári és a kaposmé- rői építőipari szövetkezet, illetve a kaposvári város­gazdálkodási vállalat aján­lotta föl segítségét a terven felüli lakások átadásához. A szabad építőipari kapa­citás fölmérése érdekében az iroda folyamatosan gyűj­ti a tagvállalatok adatait. A továbbiakban évente tartja, hogy a gépparkról és az el­fekvő készletekről is isme­reteket szerezzenek. A tár­saság tagjai között élénk az építőipari gépkölcsönzés. Ékes Tamás, a koordinációs iroda műszaki előadója el­mondta : egyik legsürgetőbb feladatuk most a gépköl­csönzési tarifák egységesíté­se, mivel a tagok még elté­rő kölcsönbérleti díjakkal számolnak. A gépkölcsönzés­ben egyébként jók az ered­mények: sikerült elhelyezni a Tanép szabad szállító- és földmunkagépeit, a Sáév fo­lyamatosan kölcsönöz eme­lőgépeket, a Somogyvári Építőipari Szövetkezet pedig így jutott egy talajvízszmt- csökkentő nagyon fontos be­rendezéshez. A gépkölcsön­zési tevékenység jócskán nö­veli a megye építőipari gé­peinek kihasználtságát es jelentős költségmegtakarítás­sal jár. Az iroda összesítette a vállalatok, szövetkezetek 1979-es mérlegeiben kimu­tatott elfekvő készleteket is. E kimutatást a társaság minden tagja megkapta, a »börze« eredményéről azon­ban még nem lehet sokat tudni, mert a vállalatok a sürgős ügyekben megkerü­lik az irodát. A Sáév központi telepén a társaság tagjai létrehozták az Éptek-anyagközpontot.. Egyelőre csupán betonacél­lal és csőanyaggal látják el innét a vevőket, ám a rak­tári anyagmozgatást végző daru fölállítása után — az év végére — tovább bővül a választék. A társaság igazgatói tanácsülésén vetették föl azt is, hogy az iroda működjön közre az építőipari dolgozók nagy arányú munkahely­változtatásának csökkenté­sében. A megyei tanácson hamarosan elkészítik — a vállalatok munkaügyi veze­tőinek bevonásával — a munkaerő-vándorlás féke­zésére vonatkozó javaslato­kat, s ezeket hamarosan megvitatják. A munkaerő- gazdálkodástól elválaszt­hatatlan az oktatás, a kép­zés : a Somogy megyei Épí­tőipari Oktatási Központ a megyén kívül mintegy 160 szervezettel áll kapcsolat­ban, s jó eredményekkel, kedvező feltételek között működik. A munkaerőigény fölmérése nyomán kiderült, riilt. hogy szeptembertől kö­rülbelül 900 ember oktatásá­ra volna szükség és lehető­ség, a végleges szám azon-! ban csak a tagvállalatokból visszaküldött jelentkezési lapok megérkezése után de­rül ki. Legégetőbb a hiány az ács—állványozó szakmá­ban. A koordinációs iroda szeptembertől újabb fontos feladatot kap: elkészíti a' megyei építőipari szerveze­tek VT. ötéves tervi kapaci­tásmérlegét. Ez majd a tagvállalatok 1981—85 kö­zött tervezett tevékenységet tartalmazza. Cseke László Takarékosság a cementtel Jelenlét a piacon r Kaposgép-bemutató az OMEK-en Neon is oly rég csak a fo­gyókúrázók számitgatták, hogy hány kalóriát fogyasz­tanak naponta. Ma már nem ütközünk meg azon sem, ha összehasonlítást olvasunk ar­ról, hogy mennyi energia szükséges egy kiló sertés-, marha- vagy csirkehús elő­állításához. Es rriinél drá­gább lesz az energia — már csak a lehetséges megtaka­rítás miatt is —, annál több terméknél kényszerülünk megvizsgálni, hogy mennyit tartalmaz ezen természeti erőforrásból. Nincs ez más­ként az építőipar anyagai­nál sem. Ezúttal vegyük pél­dának a cementet és leggya­koribb fölhasználási módját, a betont. A Norvég Betonszövetség összehasonlító adatai szerint egy tonna acél előállításá­hoz 700 liter, ugyanannyi tégláéhoz 200, míg cementé­hez 130 liter olaj szükséges. Ha a cementből betont ke­verünk, és funkcionálisan nézzük, hogy azonos igény- bevételnél mennyi az acél, a tégla és a betonszerkezet energiaigénye, az előbbi ará­nyok akkor is igazak marad­nak. így várhatóan tovább növekszik a beton alkalma­zási köre, tehát méginkább fontos, hogy az egységnyi mennyiségbe ne kerüljön 1,öbb cement annál, mint amennyi feltétlenül szüksé­ges. Hazánkban az idén körül­belül 12 millió, köbméter be­tont állítanak elő. Igaz, hogy ennek nagyobb hányada ma már különböző betonüze­mekben készül — onnan szállítják az építési helyek­re. valamint az előregyár­tókba —, de ennek ellenére nemcsak a maradéknál (a kisüzemeknél, a magánépí­tőknél) lehet cementet meg­takarítani. Az ÉGSZI gyors­jelentésének egyik múlt évi száma beszámol arról, hogy a budapesti betonüzemek átlag 16,7 százalékos ce- menttűladagolással dolgoz­nak. E többlet mintegy 40— 50 forinttal drágítja a beton minden egyes köbméterét. Miért van ez így? Szük­ségszerű -e a többletfölhasz­nálás vagy nemtörődömség okozza? A cement tulajdonképpen speciális ragasztóanyag. A kavics és a homokszemeket — szaknyelven az adalék­anyagot — köti össze. Annál kevesebb kell belőle, minél kisebb a ragasztandó felü­let, vagyis há a nagy ka­vicsok közti űrt kisebb ka­vicsok töltik ki. így a ce­mentnek valóban csak ra­gasztania kell, nem pedig adalékanyagot pótolni. Rá­adásul így lesz erősebb a beton, mivel a túladagolt cement — a vastagabb ra­gasztóanyag — nemhogy nö­veli. ellenkezőleg: inkább csökkenti * a szilárdságot. Mindebből következik, hogy a homokos kavicsot osztá • lyozni kell, majd a beton­technológus előírja. hogy melyik szemnagyságú — szaknyelven : frakciójú — Napraforgótárolót építenek anyagból, mennyi kell egy köbméter betonba: Az opti­málisan előkészített adalék­anyaghoz azután újra csak a technológus által előírt cementmennyiséget kell hozzá adagolni. Ha minden ilyen egyszerű, akkor miért fogyasztanak a szükségesnél több cementet a betongyárak? (Mert a ma­gánépítőknél ez »természe­tes«, hiszen ők ritkán jut­hatnak osztályozott kavics­hoz.) Először is: kevés üzem­ben található megbízható, vizes osztályozóberendezés. Gyakoribb a vibráló rosták­kal működő ■ úgynevezett száraz rendszerű osztályozó, amely a nedves adalékanya­got már nem választja szét tökéletesen. Így a beton­technológus a rosszabb kö­rülményeket veszi alapul a receptúrák összeállításakor. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a munkások sem tart­ják be ' mindig azt az elő­írást — hogy melyik szem- nagvságú kavicsból mennyit tegyenek a betonba —, ak­kor újra csak növelni kell a cementhányadot. És »biztos, ami biztos alapon« inkább több kerüljön bele, mint ke­vesebb ... A túlbiztosítást erősítik a pontatlan mérle­gek és az elromlott autama- tikák is: Ha a kezelő nézi a mutatót, gyakran megesik, hogy túlfut az előírt ponton, mire ujját leveszi az adago­lást vezérlő gombról. Hason­ló »szubjektív ok«: a beton­üzem oda is erősebb betont küld, ahová a gyengébb is elég lenne. »Egy kocsiért nem érdemes változtatni a programon«... De naponta hány kocsi viszi a fölösleges többletcementet? Persze létezik »elismert« többletfelhasználás is, ám a gazdaságosságot olyankor is vizsgálni kellene. Például ha a technológia folyós be­tont kíván, akkor a hígítás történhet vízzel és vegy­szerrel is. Ha vízzel teszik, akkor a szilárdság miatt nö­velni kell a cementadagot. Kérdés, hogy mi olcsóbb: a pótlólagos cement vagy a plasztifikáló vegyszer? A kérdés — mi olcsóbb? — a betongyárak technoló­giájának tökéletesítése. a munkafegyelem megkövete­lése vagy az elpocsékolt ce­ment megfizetése? Az évi 12 millió köbméter beton, meg­szorozva a 40—50 forint többletköltséggel 500—600 millió forintot jelent. N. K. G. A Kaposgép termékei egy­aránt megtalálhatók az OMÉK szállítási bemutató­ján, a talajművelő gépek szemléjén vagy a Budatrans- pack anyagmozgatási és cso­magolási kiállításon. Az évi százmillió forint értéket elő­állító kaposvári vállalat ter­mékválasztékának gazdag­sága valószínűleg még a munkájukat leginkább isme­rő somogyi vásárlátogatók többségét is meglepi. A nyitás napján Tapazdi Jenő piackutatási és vevő- szolgálati osztályvezetőt még nem a munkakörével összefüggő izgalmak közt ta­láltuk. — A rendezők csak ma délutánra ígérték a murvát, így csak holnap reggelre lesz teljesen rendezett a standunk, pedig egy óra múlva a nagyközönség előtt is megnyílnak a kapuk. Ha­sonló apró bosszúságoktól eltekintve készen állunk az érdeklődők fogadására. — Mely termékeik révén remélik a legnagyobb sikert? — Az UR univerzális ra­kodógépünk (képünkön) iránt máris nagy az érdeklő­dés. Hasonlóképpen sikerre számítunk traktorra szerelt homlokrakodónkkal, a Latar nevű mélyművelő pedig a mezőgazdasági szakemberek szerint is a jövő gépe. Hoztak ezenkívül tárolást ésszerűsítő magasraktári berendezéseket, különféle konténereket, fölvonultat­ták a Kaposgép darucsalád­jának több tagját. — Mekkora értékű üzlet­kötésekkel volna elégedett? — Tapasztalatom szerint a szerződések összege nem . * „ä" kizárólagos mutatója a pia­ci sikernek. A legtöbb ha­zai nagyvállalat, de a kül­földi partnerek is már egy évre előre ütemezik vásárlá­saikat; kevés a pillanatnyi tetszés szülte azonnali üzlet, így elképzelhető, hogy a mostani OMÉK legnagyobb szerződését csak valamelyik következő nagy kiállításon írjuk alá. A legfontosabb — és ez a mostani bemutatóink értelme is —, hogy a Ka­posgép márka jelen legyen a piacon. — Megítélése szerint vál­lalatuk elősorban a termé­kek árával, vagy a minősé­gével versenyképes? — Terméke válogatja. Vannak gépeink, amelyek elsősorban a nyugati piaco­kon inkább a kedvező ár­ajánlatok miatt csábítják a partnereket, mások viszont, a miénknél elfogulatlanabb ítéletek szerint is, állják a minőségbeli összehasonlí­tást. Időközben német vendé­gek érkeztek. Előkerültek a Kaposgép német nyelvű tá­jékoztatói, s megkezdődött — még a hivatalos nyitás előtt — az első üzleti tár­gyalás. Az OMÉK-en hallottuk, hogy az osztályvezetőnek az UR rakodóval kapcsolatos várakozása nem alaptalan. A balatonszabadi tsz gesztor­ságával működő Oviscoop juhtenyésztési társaság, va­lamint a Gépkísérleti Intézet szakemberei nagyon elisme­rően nyilatkoztak a gyorsan forduló kisgépről, r- megoldja a hodályok kitrá­gyázásának mindeddig meg­oldatlan gondját. B F Rekordok után, új feladatok előtt Kilátások a második félévben Befejezéséhez közeledik az oszlopán! tsz 550 vagonos napraforgötárolójának építése. A nád úti vari iparszerű termelési rendszerrel közös. 17 milliós beruházás átadását október eleJere tervezik. A korszerű létesítmény több környékbeli partnergazdasag tárolási gondját is megáldja» »Szigorú« célokat tűzött maga elé erre az évié a ba­latonszabadi November 7. Termelőszövetkezet. meg­egyezően a jelenlegi ötéves tervidőszak időarányos ré­szére előirányzott felada­tokkal. Alacsony szintről ugyanis viszonylag könnyebb növelni az eredményeket, mint a magas színvonalat tartani, sőt a lehetőségekhez képest tovább emelni — márpedig a balatonszabadi- ak határozottan erre az utóbbira törekszenek. Ami a feladat nagyságát jelzi: az 1979- es év gazdálkodásának az eredményei sok tekintet­ben rekordnak számítanak ebben a közös gazdaságban, s ezeket kell túlszárnyalni 1980- ban, ha a várt jövede­lemre szert kívánnak tenni. A szövetkezet fennállása óta tavaly zárták a legjobb évet: termelési értékük meghalad­ta a 130 millió forintot, költ­ségeikkel nem lépték túl a tervezett. összeget, igy a nyereségük több mint 9.2 millió forint volt. Főbb* nő­vé nye-ík — a búza kivételé­vel — az eddigi legmaga­sabb termeléssel fizettek, s az állattenyésztési ágazatok sem okoztak csalódást, külö­nösén a tehenészetnél szület­tek szép eredmények. Mindez jó alapot, biztosí­tott az kié! temek teljesíté­séhez, ugyanakkor növelték a feladatiakat es a megvalósí­tás iránti felelősséget veze­tőkben, beosztottakban egyaránt. A három fő nö­vény átlagtermését — a bú­záét, a kukoricáét és a nap­raforgóét — a tavalyinál is magasabbra tervezték. Re­ményeiket egyebek között arra alapozhatták, hogy a múlt ősszel teljes egészében elvégezték a mélyszántást az erre szánt területeken, 900 hektáron pedig altalajla- zitásra került sor. Az ültet­vényágazatban a szőlőtelepí­tés adta ebben az évben a legtöbb tennivalót: a három év alatt megvalósítandó 62 millió forintos beruházás idei 12 milliós ütemének tel­jesítése nemcsak az anyagi eszközök koncentrálását igé­nyelte a 95 hektáros telepí­téshez, hanem a kézi mun­kaerő átcsoportosítására is szükség volt: a fölszámolt baromfitelep dolgozóit és többeket a növénytermesz­tésből meg a gyepgazdái ko • riási ágazatból áthelyeztek az ültetvényágazathoz. .tol fizettek a retek — az első kaszálásból több mint száz vagon szénát takarítot­tak be; ilyen gazdag hozam­ra még nem volt példa a szövetkezetben. A tejterme­lésnél, illetve -értékesítésnél 25 százalékos növekedést terveztek; az ev utolsó ne­gyedere várták időarányo­san 9 nagyobb mennyiséget, es mar sz első félév vagen elkönyvelhették. Mint Kato­na Ferenc, a szövetkezet üzemgazdásza tájékoztatott róla: a félévi eredmények összegezése és a második félév eddig eltelt időszaká­nak tapasztalatai alapján joggal bízhatnak abban, hogy ha a múlt év jó volt, az idei még jobb lesz. — Szövetkezetünkben a három fő növény egyike a búza, ennek hozama igen­csak befolyásolja az egész gazdálkodás eredményessé­gét. Ezúttal nem panaszkod­hatunk, hiszen ez á kalá­szos hektáronként 9 mázsá­val többet adott a tervezett­nél. — Mit ígér a /kukorica meg a napraforgó, a másik két lényeges növény? — A kukorica — a határ képéből következtetve — megadja a tervezett átlag­termést vagy valamivel töb­bet is. Az már bizonyos, hogy a napraforgó jobban fizet, mint . ahogyan vár­tuk . . . A harmadik negyedévben tehát elmondható: az utóbbi évek eredményeivel jó ala­pot teremt a VI. ötéves terv sikeres indulásához a bala­tonszabadi November 7. Termelőszövetkezet. H. F SOMOGYI NÉPLAP 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom