Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-17 / 193. szám

•' hj'4'ly 3" VILÁG PROLETÁR J AI, E G X E SUL JE TE KI Ara: 1,60 Ft XXXVI, évfolyom, 193. «óm 1980. augusztus 17., vasárnap Rendkívüli küldöttközgyűlés Termelési nagydijat kapott a balatonszabadi tsz Agrokémiai központot épít Kiskorpádon » 'Tanép. A tizenkét millió forintos beruházás első szakasza­ként hamarosan átadják azt a hatalmas tárolót, melyet a Sefag csurgói gyáregységének faszerkezeti elemeiből állíta­nak össze. A második lépcsőben az üzemház és a szociális lé­tesítmények készülnek el. E központ majd a környék me­zőgazdasági nagyüzemeit látja el műtrágyával és műtrágya- keverékekkel. Kedden nyílik a vásár Színes program az országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon Ösztönző a minőségre Szigorúbb a létszám- és bérgazdálkodás a vállalatok­nál: a korábbinál jobban meggondolják, hogy mire fi­zetnek és azt is, hogy mi­lyen munkaköröket töltenek be újonnan fölvett emberek­kel. A kaposvári Mezőgép vállalat módszere például is szolgálhat. Március elseje óta létszámfelvételi zárlatot' vezetlek be az adminisztra­tív munkakörökre; azt je­lenti ez, hogy a megüresedő helyeket a már ott dolgozó emberekkel töltik be. Ez azonban nem jelent áthág­hatatlan akadalyt: bizonyí­ték rá az, hogy az idén Végzett és a vállalatnál je­lentkező műszakiakat fölvet­ték. Az indok egyszerű: a szigorúbb gazdasági körül­mények között akkor dolgoz­hat eredményesen a válla­lat, ha intenzívebb a fej­lesztő munka, gyorsabban tud alkalmazkodni a körül­ményekhez. Aki a vállalat­nál van, attól viszont pon­tos, jó munkát kérnek. .A minőség szerinti bérezés bevezetése is ezt a célt szol­gálja. Lényege az, hogy csak első osztályú munkáért jár a teljes bér. Ha a meó hibát talál vagy apróbb »igazítás­ra« visszaadja a munkada­rabot, már csak másodosztá­lyúnak minősítheti, és levo­nás jár a bérből. Ha a mun­kás követett el hibát, akkor ő ‘kap kevesebbet, ha a tech­nológus, neki csökken a jö­vedelme, ha pedig a tervező vétett, tőle vonják le az elő­re meghatározott összeget. Az így megmaradt pénzzel a meós gazdálkodik: ösztön­zésre használja föl, azokat jutalmazza, akik rendszere­sen jó minőségű munkát vé­geznek. Ezzel » rendszerrel, két dolgot máris elértek: az egyik az, hogy rangot adtak a pontosan végzett, jó minő­ségű munkának és annak a munkásnak, aki így dolgo­zik. A másik pedig, hogy ösztönöznek a minőség javí­tására. A közelmúltban ösz- szegezték az eddigi tapaszta­latokat és megállapították: a műhelyekben helyesléssel fo­gadták az intézkedést. A jobb minőségű munka egyik alapja a bérfejlesztés­nek is. A vállalatnál az idei év első felében 7,2 százalék­kal voltak magasabbak a bé­rek, mint egy évvel koráb­ban, és úgy számolnak, hogy a múlt évihez viszonyítva az idén is négy-öt százalékkal növelni tudják. Erre fedeze­tet jelent a hatékonyság nö­velésén kívül a létszámcsök­kenés is. Azok az emberek, akik úgy érezték, hogy a ko­rábbinál magasabb követel­ményeknek nem tudnak meg­felelni, kiléptek a vállalat­tól. Az ösztönzés módszérei mindenütt mások, elvei vi­szont azonosak: a bérért a piac igényeinek megfelelő, első osztályú munkát kell végezni. . Jutalom azoknak jár, akik e követelmények­nek eleget tesznek. A buda­pesti Finommechanikai Vál­lalat kaposvári gyárában úgy ösztönöznek a minőség­re, hogy a hibás munkada- , rabot visszaadják javításra, ' a hiba kiküszöbölésére for­dított időre viszont nem szá­molnak bért. A kapkodás helyett tehát a pontosan, egyenletes ütemben végzett jó minőségű munkát ismerik el. Az ilyen vállalati maga­tartás hosszabb távon is eredményt tg ér. Arányló búza kalász az asztalon: Kiss István szob­rászművész alkotásának ki­csinyített mása. Csillog a napfényben, vonzza és meg­pihenteti a tekintetet. Nem­csak elismerés, jelkép .ez a csodálatos búza kalász: hosz- szú hónapok, évek kemény, következetes munkájának gyümölcse, a balatonszabadi November 7. Termelőszövet­kezetben. A szövetkezet közgyűlésé­nek küldöttei, akik eddig minden esetben azért szok­tak összejönni, hogy munká­jukról, tennivalóikról, hol­napjukról tanácskozzanak, tegnap délelőtt ünnepeim gyülekeztek a pártszékház­ban. Az elnökségben ezért foglaltak helyet a szokásos­nál többen: ott volt Szabó István, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának elnöke, ár. SomocLi Dezső, a MÉM főosztályvezető-helyet­tese, dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság osztály­vezetője, Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Balassa Béla, a siófoki járási pártbizottság első tit­kára, Bőgő László, a tsz-szö- vetség megyei titkára és Val­ter Imre, a szövetkezet nyug­díjas elnöke. Mezei Gyula elnökhelyet­tes megnyitója után Boda János, a szövetkezet elnöke emelkedett szólásra. — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelési nagydíjjal ismerte el a munkánkat. Szövetke­zetünk történetében ez * legmagasabb kitüntetés. Megtermett az ország ke­nyere, a betakarítás döntő többségével végeztek már a gazdaságok — állapította meg Soós Gábor mezőgazda- sági- és élelmezésügyi ál­lamtitkár szombaton a tárca­közi mezőgazdasági koordi­nációs bizottság ülésén, ame­lyen az időszerű mezőgazda- sági munkák szerepeltek, a napirenden. Mint az államtitkár el­mondta: igen ndhéz aratás végéhez érkeztünk, de a ked­vezőtlen időjárás, a kései érés, az ár- és belvizek vég­ső soron nem veszélyeztették a terv teljesítését. Összessé­gében a kalászos gabona 93 százalékát takarították be : az őszi árpáé három hete befejeződött, a búza 94, a tavaszi árpa 87, a rozs 77, a zab 70 százalékát aratták már le. A búzabetakarítással tizenkét megyében végeztek, hét megyében összesen 58 ezer hektáron áll még lábon a termés. Elsősorban az észa­ki megyékben és a hegyvi­dékeken van még aratnivaló, ez azonban nem a munka elmaradásából adódik, hanem a kései érés számlájára ír­ható. A Bakonyban például csak augusztus első napjai­ban érett vágásra a búza. Ahol már végeztek a nagy munkával, onnan a kombáj­nokat az elmaradt gazdasá­gokba irányították. A többi növénynél általá­ban az érésben, a fejlődés,- ben két hetes elmaradás ta­pasztalható. Kitűnő termést ígér a napraforgó. A kuko­rica csökepzödése meg nem Nein egy év, • hanem évti­zedek munkájából idézett villanásokat az elnök, s bi­zonyos, hogy a küldöttek mindegyike életkorától füg­gően több vagy kevesebb személyes emlékkel egészí­tette ki magában az elhang­zott gondolatokat. Fölidézte az utat, amely a rangos, or­szágos elismeréshez vezette ezt a közösséget. Szó volt mázsákról, hozamokról, sza­kosodásról, együttműködés­ben, társulásban való rész­vételről és arról a kezdemé­nyezőkészségről, amely jel­lemzője a balatonszabadi szövetkezetnek. A gondolat azonban mindig visszakanya­rodott az emberhez. Az itt élőkhöz, akik — mint az el­nök mondta — nagyon meg­dolgoztak ezért az elisme­résért. Nemcsak úgy, hogy többet fáradoztak, hanem mindig okosabban, ésszerűb­ben igyekeztek dolgozni, jó együttműködésben vezetőik­kel. Nehézség, gond itt is adódott, .de elkeseredés he­lyett azt mondták: .»no, néz­zük, akkor most mit tehe­tünk sorsunk jobbra fordu­lásáért-«., És tették a dolgu­kat. Az asztalin álló aranyló kalász jelzi: helyesen tették. Ezt hangsúlyozta Szabó István is a minisztérium és a TOT elnökségének jókí­vánságait tolmácsolva. Ki­emelte, hogy a balatonsaa- badi szövetkezet akkor fo­kozta gazdálkodási színvo­nalát — tagonként csaknem háromszázezer forint ter­melési értéket, húszezer ki­fejeződött be, a törést előre­láthatóan október közepén kezdhetik. Az esős nyár ked­vez á gombabetegségek el­terjedésének, ez pedig külö­nösen a burgonyát, az almát 'és a szőlőt veszélyezteti. Nem egy helyen az álmát eddig húszszor, a szőlőt ti­zenötször permetezték, ez természetesen a ráfordítási költségeket is növeli. A gazdaságok nehéz őszi rárt tiszta jövedelmet állíta­nak elő —, amikor az egész magyar mezőgazdaságot nagy arányú termelésföllen­dülés jellemezte. Beszéde végén a TOT elnöke az ötödik ötéves terv teljesítésének eddigi tapasz­talatairól, a hatodik ötéves terv előkészületeiről szólt, majd átadta Boda Jánosnak a termelési nagydíjat, az oklevelet és a vele járó százezer forint jutalmat. A Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést Mezei Gyula el- .nökhelyettes, Szente Mihály gépjavító-üzemágvezető és Majer János gépszerelő vet­te át Szabó Istvántól. A megye párt- és tanácsi ve­zetői nevében dr. Exner Zol­tán köszöntötte a küldötte­ket, és a November 7. Tsz valamennyi tagját. A szö­vetkezet elnöke tizennégy dolgozónak kiváló, tíz dolgo­zóinak elismerő oklevelet adott. — A mi szövetkezetünk viszonylag kicsi — mondta zárszavában a-z elnök —, de szorgalmas emberek laknak itt, és az itteni szellem kisu­gárzik másfelé. Ha mai ün­nepi közgyűlésünknek lehet tanulsága, akkor számomra az, hogy foglalkozzunk még többet az emberekkel, még ésszerűbben, még nagyobb egyetértésben dolgozzunk, és ... Az elnök tekintete az asz« talon csillogó búzakai ászra esett: — ... az eredmény akkor nem maradhat el. munkálatok elé néznek, hi­szen a termések kései érése miatt általában két héttel rövidebb idő áll rendelkezé­sükre. Ebben az időszakban 2,4 millió hektár mélyszán­tását, 4 millió hektár műtrá­gyázását, 300 ezer hektár szerves trágyázását kell megoldani. A munkálatok­hoz gondoskodtak megfelelő gépparkról és alkatrész utánpótlásról. Kedden nyílik meg és szep­tember 4-ig tart nyitva a 69. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás, il­letve vásár Kőbányán. A kiállításon több mint 100 ha­zai vállalat, valamint 24 or­szág és Nyugat-Berlirt leg­újabb termékei, technológiai újdonságai mutatkoznak be, képet adva az elmúlt öt év agráripari, élelmiszergazda- sági fejlődéséről. Az OMÉK naponta reggel 9 órától este 7 óráig tart nyitva, kivéve a megnyitó napját, amikor délután 2 órától fogadja a látogatókat a kiállítás. A belépődíj 15 forint — ugyanannyi, mint a legutóbb, az öt évvel ezelőtt megrendezett kiállításon Újból »lélegzik« a Bala­ton, öntisztító képessége a korábbinál jobban érvénye­sül — állapította meg szom­baton a Balatoni Intéző Bi­zottság titkárságán az a szakértői bizottság, amely öt munkacsoportban vízvédel­mi és közegészségügyi ellen­őrzésit tartott a tavon és partvidékén. A BIB, a víz­ügyi szervek és a három tó­parti megye közegészségügyi szakértői a 62 helyén történt ellenőrzés- után zömmel po­zitív tapasztalatokat össze­geztek. Számos nagy üdülőt, strandot, kempinget, közfor­galmú területet és vízparti magánnyaralót kerestek fel. örvendetesnek minősítették, hogy a zalai parton csaknem valamennyi üdülőt, strandot, kempinget és a bazársort bekötötték a szennyvízelve­zető hálózatba. Csopakon az egy héttel korábbi figyel­meztetés után rendbehozták a szennyvízürítő telepet. Általános javulás tapasz­talható a környezetkultúrá­ban, de gond is akad még jócskán. A déli parton pél­dául a berekvizeket és a belvizeket elvezető * csator­nákban, valamint a kikötők volt. Diákok és katonák öt­forintos jeggyel lephetnek be. A szakmai rendezvénye­ken 40 forintos belépővel le­het részt venni. (A lovas bemutatókat állóhelyen tíz, ülőhelyen 20 forintos jegy- gyei nézhetik meg az érdek­lődők.) A szakmai bemutatók mel­lett színes a vásár program­kínálata. A bemutatópályán rendszeresen felvonulnak a legújabb trpus-u mezőgaz­dasági gépek, különféle ve­télkedőkre kerül sor, a gyer­mekek pedig pónilovagláson vehetnek részt. A szokásos­nál több véndéglátóápari egység költözik ki a vásár­ra bőséges kínálattal. környékén szennyeződést ta­láltak. Az öblökben, az úgy­nevezett .szemetzugokban ta­lálható szennyeződést a part­kiképzés módosításával vi­szonylag egyszerűen, kisebb technikai megoldással is meg lehet szüntetni. Badacsonyban és másutt teli szeméttároló edényeket láttak az ellenőrök, úgy ta­pasztalták általában, gondot okoz a hulladék elszállítása. Balatonalmádi közelében, a Kocsi tónál, az úttörőtábor mellett sürgős felszámolásra vár az egészségié veszélyes s a környezetet rontó sze­méttelep. Fokozottabban kell gon­doskodni a strandok szemet- zúgainak tisztántartásáról, a szemetet, hínárt minden nap össze kell gyűjteni. A kem­pingekben sokan tiltott he­lyen ápolják, mossák a gép­kocsikat. s a vizparti ma­gánüdülök lakói is jobban óvhatnák a tavat. A Balatoni Intéző Bizott­ság titkársága az ellenőrzés tapasztalatairól részletesen tájékoztatja a felügyeleti szerveket, és javaslatot tesz a mulasztások megszűrt leté- sere. Hidrogén- és nitrogéntartályok Paksra Az Április 4. Gépipari' Művelt Energetikai Gépgyárában megkezdődött a Paksi Atomerőmű részére a soronkívül le­gyártott hidrogén és nitrogén tartályok szállítása Az crő- I mű turbinájához tizennégy, egyenként húsz köbméteres I tartályt szeptember Jfl-ig szállítják el Paksra. V. M. Megtermett az ország kenyere Nehéz őszi munkák előtt a mezőgazdaság A Balaton újból „lélegzik" Környezetvédelmi őrjárat a tó vidékén

Next

/
Oldalképek
Tartalom