Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-15 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,20 Ft ií'/ 5 _____.—? S OMOGYI NÉPLAP MSZMP SOVOG Y MEGY El B I ZOTT S Á GÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 191. sióm 1980. augusztus 15., péntek Elutazóit a grenadai kormányküldöttség Gazdag program augusztus 20-án Munkás-paraszt találkozók, kiállítások I Nagygyűlés lesz Balatonszabadiban Csütörtökön, elutazott Bu­dapestről a Bemard Coard grenadai miniszterelnök-he­lyettes vezette kormánykül­döttség, amely augusztus 8— 14 között hivatalos látogatást tett hazánkban. A miniszterelnökhelyettest fogadta Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Bemard Coard és a küldöttség tagjai' tárgyaláso­kat folytattak Faluvégi La­jossal, a Minisztertanács el­nökhelyettesével, az Orszá-, gos Tervhivatal elnökével, Berecz Jánossal, az MSZMP, Központi Bizottságának tag­jával, a KB külügyi osztá­lyának vezetőjével, Hctényi István pénzügyminiszterrel, Hagy János külügyi és Tö- Török István külkereskedel­mi államtitkárral, Gál Lász­lóval, a SZOT főtitkár-he lyettesével és más főhatósá­gok, valamint külkereskedel­mi vállalatok vezetőivel. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélések során a felek kölcsönösen tájékoztat­ták egymást országaik poli­tikai, gazdasági és társadal­mi helyzetéről, megvizsgál­ták a két ország közötti együttműködés fejlesztésének lehetőségejt. Tartalmas és gazdag prog­rammal készül megyénk az alkotmány törvénybe iktatá­sának 3f. évfordulójára. Ba­latonszabadiban alkotmány­napi nagygyűlést rendeznek augusztus 20-án délelőtt tíz órakor, ezen Horváth László, a megyei párt-vb tagja, a nagybajomi Lenin Termelő­szövetkezet elnöke mond ün­nepi beszédet. A műsor után délután Siófokon folytatódik a rendezvény, mégpedig sportprogrammal : a Bá­nyász-sporttelepen a város és a járás üzemeinek, terme­lőszövetkezeteinek sport­napját rendezik meg. Az augusztus 20-i hagyo­mányos nemzetiségi napnak az idén Lakócsa a gazdája. Tíz órakor kezdődik az ün­nepség, Gyúrok György, a Magyarországi Német Dolgo- zók Demokratikus Szövetsé­gének titkára mond beszédet, s felszólal Klotz Miklós, a Magyarországi Német Dolgo­zók Demokratikus Szövetsé­gének titkára. A résztvevők a barcsi Boróka táncegyüt­test, a gyurgyeváci népi együttest, a lakácsai Dráva, a szuloki és a zengővárkonyi német nemzetiségi együttest láthatják a műsorban. A rendezvény este nemzetiségi bállal fejeződik be. Az idén is megrendezik a lovasversenyt Somogysár- don, sőt a Képcsarnok Vál­lalat színvonalas kiállítással is gazdagítja a mindig sok érdeklődőt vonzó augusztus- 20—i rendezvényt. Az ünnep alkalmából több helyen rendeznek kiállítást, így az érdeklődők termény- bemutatót láthatnak a barcsi Május 1. parkerdőben. Nagy­atádon termékkiállításnak ad helyet a művelődési ház — a város üzemei mutatkoz­nak be. A csurgói művelő­dési ház tejtermékbemutató­ja a csurgói tejüzem mun­kás—paraszt találkozójához kapcsolódik. 'Az alkotmány ünnepe tisz­teletére sokfelé rendeznek munkás—paraszt találkozó­kat a jövő hétfőtől: a ka- posfürecli tsz tagjai a Mező­gép vállalat munkásaival, a villamossági gyáriak a Ka- postáj tsz-beliekkel, a nagy­atádi konzervgyáriak a ka- posmérői tsz küldöttségével, a kapolyiak a tabi BVG dol­gozóival, a siófoki tsz-tagok a Gáz- és Olajszállító Válla­lat közösségével, a meszteg- ' nyöiek a marcali bőrdíszmű munkásaival találkoznak. A találkozókon jelképesen át­adják az új búzából sütött kenyeret. Ay. alkotmány törvényije iktatásáról több népfrontbi­zottság, tanács ünnepi ülé­sen emlékezik meg. Az al­kotmány napjának Szóno­kai között ott lesz megyénk több országgyűlési képvise­lője is. A kiemelkedő társadalmi munkásokat az alkotmány napja alkalmából .augusztus l!)-én délelőtt tüntetik ki a Hazafias Népfront kaposvá­ri székházában. Augusztus 20-án felavat­ják a tonvódi .sportcsarno­kot, Kaposvár toponári vá­rosrészében pedig a társa­dalmi munkában épített há­rom új utat. Hatékonyabb ösztönzés, új bérezési formák ul megyei tsz-szövetség állásfoglalása Termelőszövetkezeteink to­vábbi fejlődéséhez nem csu­pán az anyagi-technikai fel­tételek javítása szükséges, ezekkel legalább egyenran­gú az eredményesebb mun-t kára ösztönző bérezési, mun­kadíjazási formák kialakítá­sa — állapította meg tegna­pi ülésén a termelőszövetke­zetek megyei szövetségének elnöksége. Mélyreható és át­fogó elemzés alapján érté­kelték a megye szövetkeze­teiben kialakult helyzetet. Mint megállapították: az utóbbi években szövetkeze­teinkben sokat fejlődött a munkadíjazás és az anyagi ösztönzés. Kialakultak a vál­lalatszerű gazdálkodás felté­telei, a szövetkezeti dolgo­zók keresete közelített a nép­gazdaság más ágaiban dolgo­zókéhoz. Az anyagi ösztön­zés, a bérgazdálkodás fejlő­dése vitathatatlanul nagy szerepet játszott abban, hogy a nehézségek ellenére folya­matosan nő a termelés, emelkednek a hozamok, ja­vul a munka hatékonysága. Ezek az elismerésre méltó tények azonban nem feled­tethetik, hogy a jobb mun­kára való anyagi ösztönzés lehetőségeit még korántsem használták ki a nagyüze­mek. Az elnökség tegnapi ülésén a bérezési, ösztönzési formák tökéletesítésére for­dították a fő figyelmet. A fogyatékoságok közül ezúttal csak néhányra uta­lunk. Általános gond, hogy a teljesítmények mérése becs­lésen alapul, új eljárások, fajták és eszközök alkalma­zásával nem mindig jár együtt az új norma megál­lapítása. A norma az esetek többségében csak mennyisé­gi előírásokat tartalmaz, rit- ■ílíán kapcsolódik hozza mi- '«ösegi követelmény. Az már a munkaszervezéssel és a fe­gyelemmel is összefüggő gond, hogy kevés az állan­dó jellegű munkabrigád, a munkavezetés nem mindig elég szakszerű, igényes és következetes. Az elnökség állást foglalt: szövetkezeteink érdeke, hogy a bérezési formákat tovább­fejlessze. Ehhez fontos lépés a teljesítménybérezés ará­nyának növelése, a végter­mék szerinti bérezési formák alkalmazása nemcsak az ál­lattenyésztésben, hanem a növénytermelésben is. Nem egy példa bizonyítja a me­gyében, hogy az önálló el­számoláson alapuló bérezés jól szolgálja a hatékonyabb munkát, fontos eszköze a gazdaságosabb, eredménye­sebb termelésnek. A premizálás lényeges ösz­tönző erő, az ebben rejlő le­hetőségekkel sem élnék kel­lően gazdaságaink. A prémi­urmzabályzalokban megfo­galmazott feladatok néhány esetben szinte megfoghatat­lanul általánosak, nehezen mérhetők, és hiányoznak Be­lőlük a prémiumot csökken­tő vagy kizáró feltételek. Olyan gyakorlat kialakításá­ra van szükség, amely a dol­gozókat, a vezetőket a minő­ségi munkavégzésben, az eredményes, nyereséges ter­melésben teszi érdekeltté. A technika, a tudomány vívmányainak alkalmazásá­val nem csökken, hanem nö az ember szerepe a terme­lésben. Hogy szövetkezeteink dolgozói, Vezetői jobban ér­dekeltek legyenek, az eddigi­nél többet kell tenni a gaz­daságoknak, és több segítsé­get adhat a jó módszerek terjesztésével a tsz-szövétség is. Árhullám a Tiszán Az áradó Tisza Szolnoknál elöntötte az fogságába. hétvégi hazak, kertek kerüllek a víz A«TI-iota, C&ikoâ Gábor isit. — Hatvan méter magas Ultit adó—vevő tornyot ál­lítottak fői Kecskemét határában. Az új tornyot, amely négyszer olcsóbb a hagyományosnál, az Uvaterv tervezte. A huszonhat tonnás, itatván méteres, egybeépített tornyot három KA TU daru segítségével állították talapzatára. (MTI-foló — Karatli Imre felv. — KS) Felvásárlás — vagonszám Több mint nyolcmillió értékű áru a kistermelőktől (Tudósítónktól.) Tizennégy millió forint ér­tékű áru felvásárlását es ér­tékesítését tűzte ki célul az idén a siófoki áfész, A Ba- laton-parü városban és hét községben 11 felvásárlóhely. fogadja ,a különböző termé­keket. Célja elérése érdeké­ben az a tesz 45(1 gazdával kö­tött termelési szerződést; kör­zetében hal nyúl tenyésztő-, egy kertbarát-, egy méhész- és öt vegyes szakcsoport működik. A termeltetésben és felvásárlásban élenjáró község Ságvár. itt különösen sok zöldséget, ‘ gyümölcsöt, házinyulat és tojást értéke­sítenek. A szövetkezetnek sikerült előbbre lépni a primörter- melésben: 27 gazda vállalta a fólia alatti zöldségterme­lést. Legtöbben a bafatopsza- badi körzetben tevékenyked­nek. Július végéig négy va­gon áru került a felvásárlók­hoz: először a saláta, mrytl a paprika, a paradicsom és az uborka. Szabad földről két vagonnyi sárgarépát, petre­zselyemgyökeret, karfiolt és hagymát adtak el; gyümölcs­ből július 31-ig három va­gonnal vett ál az afesz (fő­leg cseresznyét. meggyet, körtet es kajszibarackot). A méhészek is elégedet­tek : a 40 szakcsoporttagnak 1020 méhcsaládja van, s 217 mázsa méz szállítását vállal­ták a szerződésekben. Az év végéig varható, hogy 60 má­zsával több mézet értékesít­hetnek. Egyre többen te­nyésztenek nyuiat is: 430 má zsút vett át az átész a hete­dik hóngp végéig. (Ez a ter­vezettnél 26 százalékkal több.) Sok segítséget nyújt a ter­melőknek a szövetkezet : töb­bek között a 40 százalékos állami támogatást, a fóliás termeléshez, s a fennmaradó 60 százalékot pedig három évre az áfész előlegezi. , Július végéig 3,1 millió fo­rint értékű árut vettek át .itt a termelőktől. Ez 1,3 mil­lió forinttal több a tavalyi­nál. A felvásárlás első felé­ben 330 ezer forint volt a nyereségük: csaknem ötször annyi, mint amennyit az elő­ző év azonos időszakában el­értek. Öt megyében mindenütt magtárban a termés \ Telles üzem a malmokban Befejezéséhez közeledik az aratás és a gabonafelvá­sárlás. Baranya, Csongrád, Szolnok, Bács-Kiskun és Fe­jér megyében már mindenütt magtárban a termés, más­hol a hét végéig szállítják a malmokba', raktárakba a ke- nvémekvalót. Egyedül , Bor­sod, Szabolcs és Hajdú me­gye árvíz járta vagy a bel­vizektől fikázott, tocsogók, vizes tábláin, illetve az esők miatt még mindig megdőlt kalászosoknál várat még ma­gára az aratás befejezése, a termény elszállítása A Gabonatrösztnél elmond tűk: a mezőgazdaság és az ipar összhang’ának eredmé­nyek ént a termésfel vásárlás minden üti, zökkenőmentes, az. aratás üteméhez, igazodik. A malmok telles üzemmel dolgoznak: a beszállított bú­zát osztályozzak, tisztítják, s az új búzát a tavalyi óbúzá­val keverik. Fokozatosan áll­nak át az ez évi termés őr­lésére. Előreláthatólag szep­tember második felében már az új termésből sütött ke­nyér kerül a boltokba. Sok helyen a szárítóüze­mek három műszakban dol­goznak. hogv az árvíz miatt víz alá került, és a folyók visszahúzódása nyomán már aratható termés szárításában segítsenek a gazdaságoknak. A víz járta termés döntő többsége sem vesz kárba : ta­karmánybúzaként az állatte­nyésztő üzemek használják föl. Most elsősorban Máté­szalka, Nvíregvháza. Hajdú­szoboszló és Debrecen szá­rítóüzemei dolgoznak éjjel- nappal. hogv hasznosítani le­hessen az árvíz után betaka­rított terményt. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom