Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-06 / 157. szám
Á díszkivilágítás tudománya A műemlékek díszkivilágítása nem olyan egyszerű, mint ahogy vélné az ember. Ma már speciálisan képzett szakemberek foglalkoznak egyes építmények vagy szobrok, illetve műemlékcsoportok, vagy netán egész városok díszkivilágításának megtervezésével és kivitelezéséA budapesti Belvárosi templom nagyszerűéin sikerült díszkivilágítása. vei. Jó , összhatásra való tö- . rekvés esetén a megvilágított épületeknek nemcsak külön-külön kell művészien hatniok, hanem valameny- nyinek együttesen azt a várost kell jellemeznie, ahol a díszkivilágítás történik. A díszkivilágításnak egyébként két fő ága van. Az egyik minél többet akar mutatni az épületekből, a másik inkább a részleteket emeli ki. Másként fogalmazva: az egyik a nappali hatást igyekszik a sötétben is biztosítani, tehát az épület egészét bemutatni; a másik viszont olyan részleteket is kiemel, amelyek nappal elvesznek az egészben, tehát új, más élményhez juttatja n szemlélőt. Más-más fényhatások érhetők el azzal, hogy a világítótesteket milyen szögben állítják fel az építmények, szobrok közelében. Ha a megvilágítandó felület fényárban úszik, a „fényforrások vele szemben, merőlegesein állnak. Amennyiben mozgalmas fény-árnyék játék látható, a fényforrások kis szögben állnak, súroló fényt biztosítanak. Amikor az épület belsejét világítják ki, úgy látjuk az épületet, mintha a saját negatívja lenne <ígyóbűvölők Kígyóbűvölők, kígyót ám col tatók még ma is élnek szerte a világon. Ezeknek a furcsa, lélegzetelállító és bizony nem egyszer végzetes szerencsétlenséggel végződő ip utalványoknak a hazája elsősorban a távoli India, de élnek kígyóbűvölők- például Amerikában is, ahol kobrák helyett az otthonos, .nem kevésbé veszélyes mérgű csörgőkígyókkal végzik mutatványaikat. A 'kígyóbűvölőket mindig és mindenütt a titokzatosság fátyla lengte körül és senki sem tudta biztosan, hogyan képesek úrrá lenni a veszedelmes mérgű nagy hüllőkön. Persze akadtak szép számmal, akik az »egyszerűbb« megoldást választották és kitört méregfogú kobrával végezték mutatványaikat, de ezek mellett a »kontárok« mellett mégiscsak az igazi kígyóbűvölők voltak azok, akik méltán arattak borzongással vegyes ámulatot és csodálkozást egyedülálló művészetükkel. A , kutatók eleinte nem voltak tisztában azzal, hogy valóban évezredes művészetnek a szemtanúi, vagy csupán ügyes I szélhámosok valamiféle trükkjeiröl van szó. A dolog nem volt köny- nyű,‘ hiszen a kígyóbűvölés tudománya igen hosszú múltra tekinthet vissza és már a biblia is említést tesz róla. Az a vélemény, hogy a zene, a furiilyaszó tartja valamiféle bűvöletben a kígyókat, az újabb vizsgálatok tükrében nem bizonyult helytállónak, és tulajdonképpen nem is része az időim tásnak. Legfeljebb az amúgy is ugatott nézők »elbűvölésé- e« szolgál. Ezt a feltevést kísérletekkel is igazolták. A kígyók szemét leragasztották és közvetlen közelükben különböző fémtárgyakat ütö- gettek össze, amivel iszonyatos zajt csaptak. Az állatok egyáltalán nem reagáltak erre, teljesen nyugodtak maradtak, de amikor csak a leggyengébben is hozzáértek ahhoz az asztalhoz, amelyen feküdtek, azonnal összerán- dultak, összetekeredtek és igyekeztek védekező állásba helyezkedni. Egészen más a helyzet azonban az idomító által ugyancsak folyamatosan végzett kar, test- és lábmozdulatokkal. Ezt, soha nem hagyják el az indiai kígyőbűvö- lők, de lényegében ugyanezt teszik azok az indiánok is, akik Amerikában csörgőkígyókkal mutogatják magukat. A kosárból vagy dobozból’ kitekergő kígyó nem tudja levenni a szemét az ide- oda hajladozó, karjaival ritmikusan imbolygó emberről és a kutatók véleménye szerint bizonyos mértékig hipnotizálhatok is ilymódon. Mások szerint viszont a legtöbb idomító »trükkje« egyszerűen abból áll, hogy jóllakatja állatait, melyek így teljesen ellustulnak és miután már hozzászoktak az előadáshoz, és a földön körben üldögélő emberek látványához, szinte gépiesen csinálják végig az egészet, s közben valószínűleg alig várják, hogy ismét a kosár biztonságos mélyére húzódhassanak vissza pihenni. Az idomítónak csak arra kell vigyáznia, hogy mindig ugyanazokat a megszokott mozdulatokat végezze és így ne ingerelje, hanem inkább elzsongítsa, megnyugtassa az előtte hintázó állatot. A FONYÓDI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET pályázatot hirdet műszaki vezetői munkakör betöltésére. A pályázatokat a szövetkezet elnökének kérjük beküldeni. Cím: Fonyód, 8640, Blaha Lujza u. 26. (042368) (az a világos, ami nappal sötét és viszont). A nagy, de nem túlságosan díszített felületek a negatív világítás hatására nyújtanak feledhetetlen látványt. Az sem mindegy persze, hogy mennyi fényt használnak. Kevesebb is elég, ha meghitt hangulatú műemlékeket világítanak meg, tôbïï- re van szükség, ha a részleteket is láttatni akarják. A szobrokat azért világítják meg messziről, felülről lefelé irányulóan, mert a nap is így süt rájuk ( a lentről és közelről világított szobrok nagy lábúak, torzak lennének.) a lakás ban Világszerte egyre inkább elismerik, hogy a rendszeres • testedzésnek fontos szerepe van a betegségek megelőzésében, sőt számos betegség kezelésében és utókezelésében is. Többen azzal hárítják el a rendszeres testmozgás végzését, hogy munkahelyükön vagy a háztartásban éppen eleget mozognak, amitől meglehetősen kifáradnak, és örülnek, ha pihenhetnek. De vajc-o mindenféle mozgásformának van erősítő hatása? Az az igazság, hogy a mai munkakörülmények között alig van olyan mun- kör, ahol a fizikai megterhelés ritmusos helyváltoztatással járó, és olyan erőteljes lenne, hogy a szívműködést tartósan, lényegesen magasabb számú ütésre kényszerítené. Az állómunka — bármennyire fárasztó is — éppen nem tartozik ide. A testmozgás hatásosságának Szauna az egészségért A köztudatba»i a szauna fogalma teljesen egybefonódott Finnországgal. A finnek életmódjához valóban szervesen hozzá tartozik ez a fürdőzésmód már évszázadok óta. De a szaunát ismerték az ókori népek is. Koronként a legkülönfélébb neveket viselte a szauna, de lényege mindig azonos maradt: forró gőzfürdő és hideg vizes lehűtés. Az eredeti szauna legjellegzetesebb vonása az egyszerűség. Nem kell hozzá más, csak egy tűzhely, forró víz, forró kövek, amelyek gőzt fejlesztenek a rájuk öntött vízből, valamint hideg víz és egy nyírfaág.'A vesz- szőzés fokozza a fürdés hatását, serkenti a vérkeringést és bizonyos masszázst is jelent. Szinte hihetetlen, hogy milyen magas hőmérsékletet tudnak elviselni a gyakorlott szaunázők. Nem ritkán 110—120 C-fokos gőzben tartózkodnak, illetve vesszőzik magukat 5—10 percen keresztül. A szaunázás befejező szakasza a lehűtés. Korunkban természetesn modernizálódott a szauna: a forró gőz fejlesztését nem kövekre való locsolással végezzük, és elmaradt a nyírfavessző is. De megmaradt a gőzkamra és a hideg vizes medence. Képünkön hideg vizes szauna-medence ’ egy csehszlovákiai mezőgazdasági főiskolán Pilsen-ben. nem a kifáradás mértéke, bármilyen fokú legyen is az. Még erős fizikai munkát követő egy-két órás pihenés után is igen jóleső, serkentő, erősítő, edző hatású a 20—30 • percig tartó mozgás. Az emberek többségének nincs módja arra, hogy sportpályákra, sportcsarnokokba járjon rendszeres testmozgás végzésére (nem is szólva arról, hogy e helyeken nem is látják' igazán szívesen a műkedvelőket.) Sokan tehát a lakásban igyekeznek megőrizni erőnlétüket, vagy a ház körül a kertben, illetve a közeli utcákon, tereden. Az egyik leghasznosabb izom- és szívterhelési mód a kerékpározás, amely a lakóhelyhez közeli közterületeken is végezhető, de akár a lakásban, szobai állókerékpáron — minden évszakban, az időjárás szeszélyeitől függetlenül — is. Ám mindez csak akkor eredményes, ha kerékpározás közben — persze csak fokozatosan — legalább a 140-es pulzusszámot elérjük. A napi edzésadag — kilométerekben kifejezve — kétszerese- háromszorosa lehet a futásénak. Képünkön egy szobabicikli láthatunk, amely külsőleg nem igyekszik hasonlítani országúti társához. A pedáljai változtatható terheléssel taposhatok, miközben a kis műszerekről leolvasható, hogy a kerékpározó elméletileg mennyi utat tett meg. mennyi erőt fejtett ki. „FANTASZTA” KLUB Hat év múlt el azóta, hogy az első 15—20 lelkes fiatal összegyűlt a szófiai ■»Liljana Dimitrova« ifjúsági ház előcsarnokában, hogy kedvenc időtöltésének, a tudományos fantasztikummal való foglalkozásnak hódoljon. Az 1974- ben megalakult szakosztály »Fantaszta« klub néven vált igen gyorsan népszerűvé. Ma a klub taglétszáma meghaladja a 120 főt. Az ifjúsági házban minden hétfőn és kedden este »A fantasztikum elmélete és története« című sorozat újabb előadására gyűlik össze a tagság. A klub több mint 1500 kötetnyi tudományos-fantasztikus irodalmat tartalmazó könyvtárral rendelkezik: a klubtagság lelkes gyűjtőmunkájának eredménye. — »A jövő emberét a ma alakítja ki!« — ez a mi.jelszavünk, amelyet nagyon komolyan veszünk — mondja Atanasz Szlavov, a klub vezetője. Ebből az alapállásból kiindulva állították össze a programot is, amely olyan tanfolyamokat és előadásokat tartalmaz, mint »Az alkotó személyiség önálló kialakítása, »Az új típusú ember lehetőségeinek határai«, »Autogén tréning és a test feletti uralom«, »Hogy birkózzunk meg az információ- áradattal?« stb. A klubhoz néhány olyan csoport is tartozik, amely a jövő konkrét problémáival foglalkozik. Ezek az ökológiával, a prognosztikával és futurológiával. elektronikával, a fantasztikum történetével és elméletével foglalkozó csoportok. Közülük a »legterm-kenyebb« az iro- • ' ért. Bőlény vadászat fényképezőgéppel — A mi erdeinkben szabadon él a medve, a farkas, a hiúz, a jávorszarvas, hegyeinkben a zerge, a mor- mota, vizeinkben szép számmal van liód — mondta a lengyel túravezető, amikor Bialowiezához közeledtünk. — Még fekete pisztráng is létezik, azt hiszem, ez világszenzáció. Az őstermészetet nem hagyjuk bántani.' Ezért jelöltünk ki 13 nemzeti parkot, a 626 természet- védelmi rezervátumon kívül. Az egész együtt 1786 négyzetkilométer, nem kis terület. Közben befutottunk Bialo- wíezára, magyarul Fehérto- ronyba. Kis falu, de híres. Van benne vadászkastély, szálloda, menedékház, múzeum. Miről híres? Itt él a világ legnagyobb bölénycsordája. Igen, a közeli 1250 négyzetkilométeres ősvadonban, amelyből 507 négyzet- kilométer esik Lengyelország területére a becslés szerint másfélszáz bölény él. Az az állat, amelyet nemrég még a kihalás fenyegetett. És mi mégis bölényvaiszatra jöttünk. Igaz, csak fényképezőgéppel. Bár, ahogy körülnéztem, a vendégek között igazán voltak olyanok, akik szívesen vittek volna haza bölénytrófeát — Csak ézt próbálnák meg! — mondta az idegen- vezető — Aki itt, vagy másutt egyetlen bölényre fegyvert emelne, annak az egész lengyel nemzettel gyűlne meg a baja! A mi közös kincsünk az a félezer bölény, amelyet az országban sikerült felnevelni. Másnap kora hajnalban indultunk az ősvadonba. ^ A főutcán parasztszekerek vártak ránk. Áthaladtunk a masszív gerendákból ácsolt kapu alatt. Tetején felirat: Park Narodowy — Nemzeti Park. A szekerek szinte roskadoztak a turistáktól. Bekanyarodtunk az őserdőbe, a vakító napfényből a félhomályba. Égbeszökő fenyők, mammut tölgyek között döcögtünk. A páfrányok, a moha, a smaragd színű ősgyep titokzatossá varázsolták a tisztásokat. Leszálltunk a szekerekről, s,gyalog, be az erdőbe! Az ősbozótban nem tanácsos lelépni az ösvényről. Folyondárok között, ügyelve minden lépésre, jutottunk el Jagelló Ulászló hatszáz éves tölgyéhez. Alatta megpihentünk. Akkofa, hogy vagy százan aláfértünk. — És most, kérem — szólt a túravezető —, most a bö... és megjelentek a bölények lényekkel randevúzunk. A gyenge idegzetnek jöjjenek a szekerekhez. Igen, asszonyom, a kisgyerekkel is, jöjjenek, Önök majd a karámban lévő bölényeket nézik meg. Akik pedig bátrak, tarsanak velem, Ha szerencsénk lesz, becserkészünk egy csordát. Torkomban dobogó szívvel álltam a bátrak közé. Elindultunk. Libasorban, csendben hasadtunk. Beszélni itt nem szabad. Ilv°n rs«snd talán csak az ősköd idején létezett ... És akkor, egyszerre, a sűrűből recsegő-ropogó csörtetés hallatszott. Nem túl messze, egy tisztáson megjelentek a bölények. Kisebb csorda, alig hat-hét állat, a ’• ka vezetésével egész család, köztük a kis- bölény. Kattogtak a gépek, a vadászat sikeres volt. Igaz, van, aki a bölények között szeretné lefényképezni magát, hogy elhiggyék neki a találkozást. Ezt azonban a bölények nem várják meg. Nekilódulnak, vissza a sűrűbe. De mi sem várjuk meg a sötétedést, mert akkor a bölény már nem ilyen barátságos. Felejthetetlen nap volt Európában szabadon élő vadbölényeket láthattunk. És bízhatunk benne, hogy pusztítsa bár a természetet a civilizáció bármennyire — a bielowizelai bölényeket unokáink, s az ő unokáik is megcsodálhatják majd ... F. L.
