Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-06 / 157. szám
Szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó színhelye volt a héten Moszkva. Képünkön: a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet, illetve a Helmut Schmidt vezette nyugatnémet delegáció a Kremlben. ESEMÉNYEK címszavukban Hétfő: Moszkvában • kétnapos nyovj et—nyugatnémet csúcs-találkozo kezdődött. — Nagyszabású tisztogatások Iraban a sah rendszerével együttműködött személyek eltávolítására. — Harold Brown amerikai hadügyminiszter Párizsban tárgyalt. Kedd : Sierra Leone fővárosában Freetown-ban megnyílt az Afrikai Egységszervezet 17. csúcsértekezlete. — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte Izraelt Jeruzsálem ügyében. — Megalakult az új kormány Peruban. Szerda : Kétnapos látogatásra Franciaországba érkezett Emil Wojtaszek lengyel külügyminiszter. — Carter elnök légihíd létesítését rendelte el az amerikai fegyverek Thaiföldre szállítására. — A török parlament elutasította a Demirel-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. Csütörtök: Szovjet—vietnami csúcstalálkozó volt Moszkvában. — A bécsi haderöcsökken- tési tárgyalásokon megtartottak a 242. plenáris ülést. Péntek : A szovjet vezető testületek állásfoglalása a Helmut Schmidttel folytatott tárgyalásokról. — Amerikai szenátorok a Szovjetunió elleni gabonaembar- gó eltörlését követelték. — Újabb sztrájkok voltak Dél-Afrikában. — Caracas- ban latin-amerikai szolidaritási konferencia nyílt Salvador népének támogatására. Szombat: Ammanban értekezletre ültek össze az arab külügyminiszterek. hoz. Emiatt vált az ügy Marokkó számára oly kényes kérdéssé, hogy másik hét tagállammal együtt a szervezetből való kilépését helyezte kilátásba. Senghor szenegáli elnök áthidaló megoldásként marokkói— mauritaniai—algériai hármas tárgyalásokat javasolt ugyan, az indítvány azonban megint csak elfogadhatatlan, hiszen a leginkább érdekelt felet, a Polisariót kizárná a megoldás kidolgozásából. Végül a csúcsértekezleten kompromisszum született My ugat-Szahara ügyében. Szó volt még a csúcson a csádi polgárháborúról, amelynek lets e n des í lésével az AESZ sikertelenül 'próbálkozott. Érthetően nagy figyelmet szenteltek az afrikai vezetők arra, miként lehetne meggy őrei tani- a Délafrikai Köztársaság által megszállt Namíbia függetlenné válását abban az új helyzetben, amely a független Zimbabwe létrejötte után a kontinens déli részén kialakult Az AESZ-találkozók természetszerűleg visszatérő témája a fajüldöző délafrikai rezsim elítélése, az ellene foganatosítandó szankciók. Olyan javaslat is elhangzott, hogy nemzetközi értekezletet kellene rendezni a Pretoriával szemben alkalmazandó büntető intézkedésekről. ■) Ki engedett Washing'* * tonban a Közel-Keletről folytatott különulas alkudozásban? A legnagyobb engedményt megint Egyiptom tette, mint már annyiszor a Camp David nevével jelzett különutas politikában. De ehhez megint kérette magát csakúgy, mint korábban. Most miniszteri szinten találkoztak egymással Egyiptom és Izrael képviselői, hogy kimozdítsák a holtpontról a »palesztin autonómiáról-“ folytatott, többször megrekedt párbeszédet, amelynek puszta ténye is egyre kényelmetlenebbé válik számukra. Az idő ugyanis könyörtelenül múlik, s az egyiptomi—izraeli tárgyalások révén semmivel sem került közelebb a palesztin kérdés tényleges megoldása. Ráadásul már a Közel—Kelet legkonzervatívabb vezetői is kételkednek abban, hogy a dialógus a palesztinokról — nélkülük — hozhat-e bármilyen csekély eredményt. CE G. Galaxia-ügy Megdöbbenést keltett a rendkívül enyhe ítélet A hét három kérdése I Hogyan értékelhetjük ■ • Schmidt moszkvai látogatását? A nyugatnémet kancellár útjához előzetesen sem Moszkvában, sem Bonnban nem fűztek vérmes remé- hyeket, mindazonáltal komoly nemzetközi érdeklődés kísérte a tárgyalásokat. Schmidt személyében a NATO egyik legfontosabb éurópai tagállamának vezetője utazott a szovjet fővárosba, folytatva azt a kelet —nyugati párbeszédet, amely a Brezsnyev—Giscard találkozóval kezdődött Varsóban. Másrészt napjainkban az NSZK a legfőbb tőkés gazdasági partnere a Szovjetuniónak, s ahogyan a megbeszéléseken utaltak rá, a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben a gazdasági szálak is segíthetik a két Országot politikai kapcsolataik szinten tartásában. A tárgyalások mérlegét megvonva, mind a szovjet, mind a nyugatnémet vezetők elégedetten nyilatkoztak a csúcstalálkozóról, hangsúlyozva, hogy az eszmecserék szükségesek és hasznosak voltak. Az SZKP KB Politikai Bizottsága, a legfelsőbb tanács elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa állásfoglalásában leszögezte. hogy a szovjet—nyugatnémet megbeszéléseken elért eredmények komoly hozzájárulást jelentenek a béke és a biztonság megszilárdulásához, a nemzetközi légkör megjavításához, a kétoldalú együttműködés további fejlődéséhez. Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt egyaránt elengedhetetlennek tekinti a feszültség enyhülését, és kifejezte szándékát, hogy minden eszközzel elő kívánja segíteni: az enyhülés legyen a nemzetközi kapcsolatok vezető irányzata. Nagy figyelmet szenteltek Moszkvában az úgynevezett eurorakéták kérdésének, amit jelzett a többi kozott Schmidt külön találkozója Usztyinov szovjet honvédelmi miniszterrel. A szovjet fővárosból hazatérve, csütörtökön a Bundestagban Helmut Schmidt kifejtette, hogy értékelése szerint bizonyos haladás történt a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek korlátozásának irányában. Ezt mutatja, hogy a szovjet vezető testületek pénteki állásfogla- lastjkban ismét síkra szálltak a tárgyalások megkezdése mellett, hangoztatva, hogy á nukleáris fegyverekről létrejövő megállapfedások csak akkor valósíthatók meg, ha hatályba lép a SALT— 2. szerződés. Milyen eredményeket * hozott az Afrikai Egységszervezet es ties találkozója? Sok téma került terítékre, de a csúcstalálkozó végeztével a legtöbbet közülük kénytelenek voltak az asztaJ alá söpörni. Ismét megmutatkozott, hogy az AESZ csak a legritkább esetben képes közös álláspontot kialakítani olyan ügyekben, amelyek valamilyen formában érintik a tagállamok egymás közti konfliktusait. Nyugat-Szahara problémája például az egyik központi téma volt Freetown-ban, különös tekintettel a terület önrendelkezéséért küzdő Po- lisario Front kérelmén» hogy az általa kikiáltott Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot az AESZ vegye föl a szervezet teljes jogú tagjai közé. A döntés egyet jelentene azzal, hogy az AESZ teljes anyagi és politikai segítséget nyújtana a Marokkó ellen folyó felszabadító harcA spanyol legfelsőbb katonai bíróság változatlanul jóváhagyta a madridi katonai bíróságnak a Galaxia- ügy néven ismert, 1978, novemberi katonai puccskísérlet miatt felelősségre vont két tisztre — Antonio Feje- ro csendőralezredesre és Ricardo Saenz de Inestrillas rendőrszázadosra — kiszabott rendkívül enyhe (6, illetve 7 hónapi börtön) ítéletet. Az ítéletet, amely annak idején a spanyol demokratikus körökben általános felháborodást keltett, a madridi katonai körzet parancsnoka nem hagyta jóvá, súlyosbítását javasolta, így került a legfelsőbb katonai bíróság elé. Az El Pais szerint as ítélet a spanyol politikai köröket, a kprmányt is beleértve, »nem töltötte el megelégedettséggel«. Ezt jelezte, hogy az ítélet ismertté válása után 1. János Károly király kihallgatáson fogadta Augus~ tin Rodriguez Sahagun hadügyminisztert. A Ya című madridi katolikus napilap pedig a hét tábornokból álló legfelsőbb katonai bíróság döntését lehetséges válasznak minősíti katonai körök részéről arra a tényre, hogy a politikai pártok törvénytervezetet nyújtottak be, amely elfogadása esetén lehetővé teszi a Franco-ellenes demokratikus tisztek mozgalma annak idején súlyosan elitéit tagjainak rehabilitálását és visszavételét a hadsereg kötelékébe. A Spanyol Kommunista Part sajtónyilatkozataban megdöbbenését juttatta kifejezésre az ítélet miatt, látván az aránytalanságot az ítéletben bizonyítottnak vett tényék súlyossága es a kiszabott büntetések enyhese- ge között. Az SKP nyilatkozata arra is emlékeztet, hogy ugyanakkor a bíróságok aránytalanul súlyos ítéleteket hoznak újságokban megjelent cikkek szerzői ellen, Néhány héttel ezelőtt például 6 évi börtönre ítélték Francisco Garda Salvet, az SKP Központi Bizottsága es a munkasbizottsagok állandó titkárságának tágját, egyik cikke tataik Harmincéves a béke és barátság határa A népek és az országok történetében vannak olyan események, amelyeket az utókor történelmi jelentőségűnek minősít. A lengyel— néniét kapcsolatok történetében — de Európa számára is — ilyen az 1950. július 6-án aláirt, úgynevezett zgorzeleci egyezmény, amely a 'két országnak a potsdami szerződés alapján kijelölt határát szentesítette. Az egyezmény aláírásának 30. évfordulója alkalmából kiküldött munkatársunk Ja- nusz Symonides-szel, a lengyel nemzetközi ügyek intézete < újonnan kinevezett igazgatójával beszélgetett. — Az európai valóság mindig érintette Lengyelország sorsát. Milyen tanulságokkal szolgál a múlt a lengyel külpolitika számára? A második világháború után a szocialista győzelem, az új társadalmi rend létrejötte1 nálunk és szomszédainknál olyan helyzetet teremtett, amely történelmünkben kivételesnek számít: valamennyi szomszédunkkal baráti kapcsolatban vagyunk. Korábban ugyanis mi mindig, ha másként nem, mint felvonulási terület, valamilyen szerepet játszottunk eürópai konfliktusban. Mindennek következtében Lengyelország békéje összefüggött és összefügg kontinensünk békéjével. Jelenleg Európában két politikai és katonai blokk áll szemben egymással,. Itt halmozódott fel a legtöbb tömeggyilkos fegyver, így minden kelet—nyugati konfliktus világméretűvé válhat. Lengyelország ezért olyan erőfeszítéseket tett és tesz, amelyek a béke és a biztonság megóvását. szolgálják. Gondoljunk a közép-éurópai atomfegyvermenites övezet létrehozására vonatkozó Ra- packi-tervre, vagy a legutóbbi Brezsnyev—Giscard d’ Estaing találkozóra. — Mi az Odera—Neisse határ történelmi jelentősége? A zgorzeleci egyezmény hozott-e elvileg újat az európai helyzetben; — A lengyel—német határ hosszú időn keresztül feszültségek forrása volt. Ez a térség mindig fenyegette az európai békét. A lengyel- német határszerződés, az NDK első szerződése, történelmi jelentőségű volt. Harminc év történetéből már bebizonyosodott, hogy nem elválasztotta, hanem összekötötte a két szocialista ország népét. 1977 óta pedig miután megszűnt a vízumkényszer, új minőségű kapcsolatok alakultak ki népeink között. — Milyen összefüggésben van Európa békéjének megszilárdításával és a további európai együttműködéssel a zgorzeleci egyezmény, valamint az 1970-es lengyel-nyugatnémet szerződés a kapcsolatok normalizálásának • alapelveiről? — Az európai határok sokáig feszültségeket okoztak. Lengyelország nyugati határainak elismerése mindkét német állam által hozzá járult az európai béke és biztonsági értekezlet létrehozásához. E határ érvényességét ’ sok éven át megkérdőjelezték az NSZK korábbi kormányai. Az európai együttműködés fejlődését az NSZK és Lengyelország, illetve az NSZK és a Szovjetunió ' kapcsolatainak normalizálása nélkül viszont nehéz lett volna elképzelni. Éneikül lehetetlen lett volna a területi integráció elvét érvényesíteni, amelyről a helsinki konferencián is szó volt. . Ezért mondhatjuk, hogy nyugati határunk elismerése kiindulópont Európa békéjének megszilárdítása és az együtt« működés fejlesztése útján. A zgorzeleci egyezmény igazolta, hogy a legkényesebb és legnehezebb problémákat is meg lehet oldani békés, politikai eszközökkel. Erről adott jó példát a két szocialista ország szerződése. Jelentőségét soha nem szabad elfelejteni, mert azok, akik elfelejtkeznek saját történelmük eseményeiről, arra vannak ítélve, hogy azt mégegyszer átéljék — mondatta Jaiuisz Symo- rudes. B. CX Leonyid Brezsnyev szabadságon Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szóm bálon elutazott Moszkvából évi rendes szabadságára. A repülőtéren búcsúztatására megjelentek: Jurij Andropov, Viktor Grisin, Andrej Gromiko, Andrej Kirilenko, Alekszej Koszigin, Arvid Pelse, Mihail Szuszlov, Nyi- kölaj Tyihonov, Dmiirij Usztyinov, Konsztantyin Csernyenko, Mihail Gorbacsov, Pjotr Gyemicsev, Borisz Ponomarjov, Vlagyimir Dolgih, Mihail Zimjanyin, Konsztantyin Ruszakov es más személyiségek A kommunisták alelnökjelöltj« Hz iráni diákok akciója Ghotbzadeli ellen irányult A francia rendőrség visszafoglalta Irán párizsi nagykövetségét. A képen a diplomáciai képviseletet még megszállva tartják az iráni diakok, akik Khomeini ayatollah híveinek vallották magukat. Francia rendőrök pénteken késő este rajtaütésszerű akcióval véget vetettek Irán párizsi nagykövetsege megszállásának. Behatoltak az épületbe és eltávolították onnan azt a 25 iráni diákot, akik előzőleg 8 órán át megszállva tartotta hazája párizsi képviseletét. Az iráni nagykövetnek és a többi diplomatának, akik az épület megszállása és a rendőrségi akciók idején a nagykövetségen tartózkodott, semmi bántödása sem esett. A diákokat, személyazonosságuk megállapítására, rövid ideig őrizetben tartottak, majd szabadon engedték őket. Szabadulásuk után újságíróknak elmondták: akciójuk elsősorban Ghotbza- deh külügyminiszter , ellen irányult, aki szerintük nem támogatja kellőképpen Khomeini ajatollahot és forradalmát. Egy rendőrségi szóvivő elmondta, hogy a diplomáciai képviseletet a teherám kormány kérésere tisztították mefr Gázszünet! Értesítjük a gazfogyasztokal hogy 1989. julius 9-en 9 óra tol .24 óráig BalatcwsszeMea eg es* területén, a köröshegyi téglagyár* Balatoni öld vár égés* területén, vajaimat 1980. július 9-én OS érától 15 aráig BoglárleJle eg es* területen GAZSZÜNETET TARTUNK. Kérjük, gázkészülékeiket tízarm szíveskedjenek. KÖGAZ SIÓFOKI KIRENDELTSÉGE (438471 Angela Davis Angela Darns, sM tr» Egyesült Államok Kommunista Pártjának alelnökje- löltjeként indul a küszöbönálló elnökválasztásokon, « Daily World-.nak adott interjúban kijelentette: a hidegháború felélesztését szolgáló amerikai külpolitika növeli a nukleáris világkatasztrófa veszélyét. Az Egyesült Államok agresszív, politikát folytat Iránnal szemben, és a CIA útján támogatja az Afganisztán-él lenes bandákat. Az amerikai vezető körök — fűzte hozzá — az iráni válságot és az afganisztáni eseményeket arra használják fel, hogy elvonják az amerikai dolgozók figyelmét a belpolitikai problémákról és a Carter-kormányzat népellenes gazdaságpoiitikája ellen vívott harcról. A választási kampánnyal kapcsolatban Angela Davis szólt arról, hogy a polgári politikai rendszer nagy akadályokat gördít a többi párt, köztük a kommunista párt jelöltjeinek útjába. nem
