Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-04 / 155. szám

y ke! ki pártfogolta? Angliába készül a Vikár-kórus Három próba a sátorban A nők és a férfiak szóla­mai között a legcsekélyebb összhangot sem fedezhetjük fel. A dallam zavaros, a rit­mus követhetetlen. A kapos­vári Tanítóképző Főiskola második emeletére az esti órákban odatévedt gyanút­lan látogató azt gondolhat­ná: újonnan alakult dalos­egylet tapasztalatlan tagjai próbálnak harmóniát terem­teni. A tévedésre csak má­sodpercek múltán, a folyo­só közepén döbbenünk rá. A zavar oka: a Vikár Béla vegyeskar férfi- és hölgy­szólamai más-más teremben csiszolhatják-alakítgatják Bárdos Lajosnak Ady Endre: Üj Vazul éneke című versére komponált darabját A fér­fiakat irányító Kardos Kál­mán türelme határtalan, Zá­kány« Zsolt karvezető azon­ban keményebb szókimon­dást is elegyít a kötelező ud­variassággal a női szólamok próbáján. Szigorúsága in­dokolt Az országos hírű énekkar hetedikén indul à walesi L1 angol lenbe, egy nagy nemzetközi fesztiválra, amelyen csaknem száz or­szág kórusai, szólóénekesei es néptáncosai vetélkednek majd az értékes díjakért, ne­ves szakemberekből álló zsű­ri előtt — A megtiszteltetést első­sorban az Okisz-nak és a Kórusok Országos Tanácsá­nak köszönhetjük — mondja a szünetben Zakányi Zsolt. — A Uangolleni versenyek — a walesi bárdok egykori vetélkedéseinek folytatásai — messze földön híresek. A felkészülés ezért különlege­sen sok időt és nagy szor­galmat követel. A női és a vegyeskarok, valamint a népdaléneklés kategóriájá­ban egyaránt »sorompóba«« állunk, ily módon nagy re­pertoárt kell elsajátítanunk vagy felelevenítenünk. A feszültséget némelyest talán a körülmények is oldják majd. A koncerteket ugya­nis hatalmas sátrakban ren­dezik, a fesztivál inkább népünnepélyre hasonlít, mint illedelmes hangulatú ese­ménysorozatra. Nyilván afo-* gadtatásra ' sem kell majd panaszkodnunk, hiszen a verseny valamennyi részve­vője a környék lakosainak vendégszeretetét élvezheti. A szünet után már közö­sem próbál a hatvan dalos. Kötelező a gyors stílusvál­tás: a karvezető hol egy ne­héz Orlando di Lasso-művet int be, hol Purcell: A világ lelke című fennkölt hangu­latú darabját ismételtet! meg »aláiotonálás« miatt, hol Verdi négy áhitatos éneké­nek egyikét finomíttatja. Bardos Lajos gyönyörű szer­zeménye, a Csillagvirág ki­váltképpen lelkiismereti kér­dés: ez ad majd ízelítőt a világ minden tájáról össze­verődött dalosoknak a ma­gyar népzene szelleméből. Somogy legjobb kórusának olyan próbatételt kell kiáll­nia hetedikétől tizenötödiké­ig, mint még soha. Hosszú élet, titok nélkül Kijevi geron tológusok egy .demográfiai vizsgálat alap­iján megállapították, hogy Ukrajnában tízezerszámra élnek a 90 évesnél idősebb emberek. Kb. 50 százalékuk magas korát életformájának köszönheti: szerették és ezért szívesen végezték munkáju­kat, változatosan és mérték­letesen etkeztek, nem fo­gyasztottak túlzott mer lek­ben szeszes italt. Több mint a fele az időseknek soha éle­tében nem dohányzott. Leg­többen korán házasodtak és sok gyermekük született. Az eredmények azt is megmu­tatták, hogy az öregséget nem kell okvetlenül beteg­ségnek kísérnie, meglehető­sen nagy számban találtak fiziológiailag egészséges idős embereket. Így aztán, a szükségből erényt csinálva, sokáig sike­rült józannak maradnom, s eljátszanom Jutka előtt a komoly, megfontolt idősebb urat, aki ugyan jói érzi ma­gát egy fruska társaságában, de maga is tisztában van vele, hogy a dologból igazá­ban nem lehet semmi ... Egyszer azonban, már télen, az első hó leestekor, kiestem ebből a szerepből; mentsége­mül szolgáljon, hogy akkor már nagyon belém ette ma­gát, és embertelenül vágy­tam utána. Egyik szabad szombat előtti péntek délután történt, odabent a laborban. Én a szobámban ültem, az ajtó ujjnyira nyitva a labor felé, s hirtelen megszólalt a munka végét jelző csengő, ' Közvetlenül uthna Ibolyka hangját hallom: »•Zoltán! Nem hallotta?-» »Gyerekek, nem me­gyünk? — kérdi türelmetle­nül. — Jutka, te nem ké­szülsz? Miért nem öltözöl? Mindannyian rád várunk!« •Van meg i-dőm — mond- « Jutka csöndesen. — A férjem még haza ugrik a gye­rekért, mielőtt találkozunk.« Sári hangja közeledik az ajtómhoz. »Akkor k csenjünk el a főnöktől, gyerekek!« Felugróm, kimegyek elébe. Pof tornyai is ott áll mar-; a kezét nyújtja. »Hát szervusz, Miklóskám. Jó pihenést!« »Tiszteletem. Miklós bá­tyám« — hajol meg Gyuri. »Koszi * a csuszít, főnök ! Megyek sízni! Kívánjon nyak- és lábtörést!« — igy Ibolyka.' »Viszlát!-* — int búcsút Sári. »Kellemes hétvégét, Sza- lók elvtárs« — húzza ma­gára végre a kabátját Hart­mann Zoli. »Viszlát, gyerekek! Min­denkinek jó pihenést, jó mu­tatást!« — kiáltom vidá­man, majd ártatlan arccal Jutkára nézek, s a megle­petéstől szinte dadogva kér­dem: »És maga, Juditka?« — Sa teher köpenyére mu­tatok. »Még marad — mondja irigyen Bódis Gyurka. — Talán egy diszkrét telefont vár... Hja: egy egyedülálló, szabad asszony ...« »Bolond!« — neve* rá Jutka. — Mondtam, hogy a kislányomat várom!« »Ezt mindenki mondhatja, aki már szült egyet magá­nak! — legyint Gyuri, és végre indul az ajtó felé. Ott megáll, megfordul. — Álta­lános viszlát, és csőstül a jókívánság! Mindenki úgy töltse a hétvégét, ahogy a legjobban szeretné!« — És végre kint van az ajtón. Utánanézttem. s csak ma­gamban mondtam: »Nem is lenne rossz, hallod?« ®C#ók Lakótelepiek ülnek • betonpadom som­ban, mint a vándorútra ké­szülő fecskék a villany dró­ton. Az előbb még fecskeci- kázásos gyorsasággal fociz­tak, de huszonhat-tizennyol­tás állásnál elunták. Egyi­kük — jellegzetes magán­hangzóiból ítélve nemrég még vidéken élhetett — azt mondja : — Mi otthon hatos vagy tizenkettes meccset játszot­tunk, hogy utána lehessen mást csinálni. — Én egyáltalán nem sze­retek focizni — pattogtatja kézzel a labdát a másik —, még hatost, se játszanék, ha lenne más. — Biztos van más... — kezdi bizonytalanul a legki­sebb, de hamar letorkollják. És nagy hangzavarral so­rolt érveikből kiderül, hogy nyolc közül hatan gyakorlott lakótelepiek. A kicsi és a vidékről érkezett egy ideig, hat-hét ötlettel állja a szó­csatát, végül meghátráL A négyszögekből összeál­lított, szűkén mért lakótele­pi tér játékhoz alkalmatlan. Az iskola pályái sem sok le­hetőséget kínálnak. Ezért hát ülnek tovább és' beszélgeté­sük tudattalan vészjel: ta­lán ma már a gyermeki fan­tázia sem határtalan. Több hónapig soha ld nem száradó órási pocsolya volt a senki földjén, ahol már rég lebontották az öreg há­zakat, és még nem kezdődött meg a tereprendezés. A szü­lők eleinte szigorú parancs­csal tiltották a gyerekeket a mindenféle hulladékot borí­tó víztől. Azután feladták a harcot, és sok gyerek gu­micsizmát kapott. Nemrég kiderült, hogy a hatalmas tócsát nem az eső­víz táplálja, hanem egy ott­felejtett és lezáratlan viz- vezetékcső. Néhány napig emberek dolgoztaik, s »lecsa­polták a lápot«. A gumicsizmák már nem szükségesek, a gyerekek né­ha szomorúan nézik elve­szett ötven-hatvan négyzet- méternyi »tengerük« helyét. Itt sem lehetett sokféle já­tékot játszani, de mégis ál­talában legalább húszán nyüzsögtek a parton és a »tóban«. Egyszerűen azért mert más volt. Víz, kacska­ringók, földhányások, egy főnök !« — kiáltja Sári az ajtóból. »Puszi, puszi !« — integet Ibolyka is, aztán mindenki elviharzik. Pottornyai tem­pósan nyomul utánuk, az aj­tóban megáll, pillantása Jut­kát röpködi körül, aztán megállapodik rajtam. Lassan elmosolyodik, és valami fur­csa nyomatékka] a hangjá­ban így szól: »Szerencsés nyak- és láb- törést! Viszlát, Juditka!« — S már csukja is ránk oda- kintröl az ajtót. Riadtan meredtem utána, »Ez mi volt?« — néztem aztán Jutkára. »Fogalmam sincs!« Szárazán nyeltem. »Ez sejt valamit... Csak nem te beszéltél?!« »Ugyan! — lövellt düh a szeméből. — Megőrült?!« »Hát akkor? Mert vala­mit akart ezzel mondani !... De honnét... !« Rántott a vállán. »Ahogy maga néha rám néz .. . Idegenek előtt is . . . Ügy látszik, az öreg jobb megfigyelő, mint hittük!« 27. Odaugrottam hozza és át­öleltem, mert végre megte­hettem., »Hát hogy nézzek rád, mondd? Hogy nézzek?! — A száját kerestem; darabig húzódozott, de aztán vadul visszacsökolt. — Mit kép­zelsz — ziháltam aztán —, meddig léhet bírni ezt az alakoskodást? !« »Eddig lehetett!« — mo­solygott csibészes en, s most már ő tapadt rá a számra, (Folytatjuk) nagy fa, búvóhelyek . !. Sem­mi beton és négyszögletes­ség. A múltkor töprengtünk. Rég voltunk már iskolások, és bizony elfeledtük, hogy pontosan mikor kezdődött, a szünidő. Vajon most vakáció van, vagy még tart a suli? A társaság egyik tagjának mentőötlete támadt. — Kinézek az ablakon! Rövid idő múlva vissza­jött — Szünidő van. Lent unatkoznak a gyerekek az árnyékos szögletben. És senki sem csodálkozott a praktikus ötleten, amely- lyel eldőlt a vitánk. * I Ülnek a betompadon sor­ban, mint a vándorútra ké­szülő fecskék a villanydró­ton. Csak egy a baj, hogy még egy kicsi, egy utca- hossznyi vándorútra sem ér­demes menni. Azt mondják; a vándorló fecskék olyan fáradtak, ami­kor Afrikába érnek, hogy csak lehullanak a tenger­parti fövenyre. Ájult álmuk idején sok veszély les rájuk. De még mindig szerencsé­sebbek, mint azok, amelyek nem vándorolhatnak, itt re­kednek valamiért A fecskékről általába® igen szépen írunk és beszé­lünk. Minden évben hírt- adunk róluk a lapodban, és minden évben elolvasom hol itt hol ott a fenti történe­tet. Es azt is olvasom, mi­ként védik a fecskéket a szakemberek és az önkéntes madárvédők. Vajon a lakótelepi gyere­kekről írunk-e eleget és vé­dik-e őket eléggé a szakem­berek és az önkéntes gye­rekpártolók? I». P. Boglárleltén a kápolnadomb a színhelye a Csiky Gergely Színház nyári fellépései­nek: ma, holnap és holnapután es­te 21 órakor Ivó Bresan Paraszt Hamletiét adják elő Babarczy László rendezé­sében. A főbb szerepeket . Oí- savszky Éva, Ká- tay Endre, Dánffy Sándor, Básti Ju­li, Máté Gábor, Eperjes Károly, Helyey László és Bezerédy Zoltán alakítják. Ugyancsak szín­házi rendezvény­nek ad otthont szombaton este 21 órakor a csur­gói Csokonai Mű­velődési Központ. Itt egy »alkalmi zenei társulás« a Fényes Szabolcs-i zenét kedvelőknek szerez kellemes két órát. A Mesés parti című vígjátéknak ugyanis ő a zeneszerzője, míg a szöveget Tóth Miklós, a verseket Romhányi József írta. Burányi László, Hor­váth Ottó, Rózsa Sándor, Henkel Gyula, Hacser Józsa, Detre Annamária és Rózsa Tibor különböző társulatok­ból lépett kapcsolatba a produkció érdekében. Szűr-Szabó József kanka­túrakiállítását vasárnap dél­előtt 10 órakor nyitja meg Siófokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban Ha­rangozó Márta kritikus. A kétszeres Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész ka­rikatúráit a Ludas Matyi - ban kedveltük meg. Munkái e hónap 27-ig tekinthetők meg. Pénteken este megkezdőd­Az oldalhajtásokról álmodnak Szőlőt kötöznek a békéscsabaiak Üdülő, vagy »munkatá­bor«? A kérdést nehez lenne eldönteni innen, a kívülálló szemevei. Megkérdeztünk hát néhány igazán illetékest: — Jó kikapcsolódást, pihe­nést nyújt számunkra ez a tábor — mondja Gbur Mag­dolna. — önkent jelentkez­tünk a két hétre, amelyet itt töltünk az iskola balaton- szárszói üdülőjében. Szeren­csénk volt, hogy eljöttünk. Ugyanis nálunk igen népsze­rű a szárszói tábor. . A békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Kereskedel­mi Szakközépiskola üdülőte­lepén a harmadik nyarat kezdte meg a diáksereg. — A telep építésében na­gyon sok csabai vállalat, in­tézmény segített bennünket — tájékoztatott Maczák And­rás táborvezető tanár. — A tanulók nyolcágyas, erkélyes szobákban laknak, ahol mos­dó és beépített szekrény áll rendelkezésükre. Szép tár­salgónk. jól felszerelt kony­hánk, zuhanyozóink és egyéb kiszolgáló helyiségeink van­nak. Az udvaron bitumenes I kézilabdapályán - játszhatnak a gyerekek, van pingpongozási lehetőség, sőt kosál- és röp­labdapályát is kialakítottunk. Az idén négy csoportban (2—2 hétig) mintegy 260 ta­nulónk tölti szabad idejének egy részét itt. Célunk az, hogy az alföldi gyerekek nya­ranta eljussanak a Balaton­hoz úgy, hogy a szüleiknek ez ne jelentsen anyagi meg­terhelést. Délelőttönként a fiúk es a lányok a helyi ter­melőszövetkezetben dolgoz­nak, délutánonként pedig nyaralnak. A keresetükből ki tudják fizetni az ebédet, sőt még jócskán marad költőipén­zük is. A gyerekekkel a hangula­ton kis ebédlőben ültünk le i »kerekasztal-beszélgetesre* (a téglalap alakú asztalhoz). Valamennyien elsősök. — A gondunk mindössze annyi, hogy a rossz idő miatt nem érett még meg a gyü­mölcs, így csak szőlőkötözés jutott nekünk. Ez a munka pedig hosszabb idő után egy kissé unalmas és fárasztó -r magyarázta Poliák Mária. — Napirendünk: fél hatkor ke­lünk, utána busszal megyünk dolgozni a Szárszó és Szólád közötti szőlőbe. Az egy szem »férfi«, Kéki Elek veszi át a szót: — A földvári Express-tá- borban ebédelünk. Néhá- nyunkmak egy kicsit kevés az adag. de a minősége meg­felelő. Éjszakánként néha a szőlő oldalhajtásairól álmo­dunk. Különben jól érezzük magunkat. Otthon az Előré- ben focizom, s tagja vagyok a magyar serdülőválogatott­nak. Tavaly ■ nyáron Diós­győrben, az osztrákok ellen kerültem be, s voltam azóta túrán az NSZK-ban és Fran­ciaországban is. A lányok csodálkozva hall­gatják Elek szavait. Ugyanis nem egy osztályba járnak, s ők is csak most hajlottak a fiú tehetségéről. Bondár Anna Muronyban lakik, s naponta ingázik Bé­késcsabára, az iskolába: — Engem a munka nem faraszt el. Otthon, is van szőlőnk, nem idegen, amit itt keli csinálni. — Azért egy kicsit sajnál­juk, hogy nem a gyümölcs- szüretre érkeztünk — kanya­rodik vissza újra ehhez a témához a mindeddig csend­ben üldögélő Gyarmati Edit. — Akkor legalább egy me­hetett volna a ládába, egy meg a szájba. Helyeslő mosolygás nyug­tázza a megállapodást. fl.vsrnssii László i nek az idei kőröshegyi kon­certek. A gyönyörű temp­lomban most Margittay Sándor szólaltatja meg az orgonát, közreműködik — Zákány i Zsolt vezetésével — a kaposvári Vikár-kórus. Balatonszemesen más, hangosabb zenei műfaj ked­velői gyűlnek össze ma este: a Piramis együttes lép fel. »Előzetest« kaptunk a ka­posvári Kilián György Ifjú­sági és Úttörő Művelődési Központból. Hétfőn 18 órá­tól videodiszkót rendeznek : zene és vetítés egyaránt lesz... A szentjakabi nyári esték sorozatban Sándor György humoralista estjére kerül sor. Rossz idő esetén a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár nagytermében. Kezdés 20 óra 30 perckor. Sándor György műsorának címe : Lyukasóra. Kaposvár mozijai tárt aj­tókkal várják a közönséget. Karate — ez a címe a Vörös Csillag 17 órai előadásának. A színes japán film beszé­des címe ajánlja az alko­tást, melyet Suji Goto ren­dezett. Lina Wertmüller szintén sokat ígérő című munkája a Világvége közös ágyunkban. Ezt a 19 órai elő­adáson vetítik. A színes, szinkronizált amerikái— olasz film főszereplői jól is­mertek. Giancarlo Giannini legutoljára Visconti Az ár­tatlan című alkotásában ját­szott, Candice Bergent a magyar néző látta A kalan­dorokban, A kék katonában, az Egy lány .Chicagóban cí­mű filmben és a Dominó elvben. Dél-CRaszországban indul a film cselekménye: Lizzy, amerikai lány csete­patéba keveredik, mert párt­fogásába vett egy olasz nőt, akit egy férfi meg akar ver­ni. A lányt Paolo húzza ki a csávából. így ismerkednek össze. Paolo kommunista új­ságíró, Lizzy a feminizmus híve. összeházasodás után Olaszországban telepszenek le, kislányuk születik Konf­liktusuk -világlátásuk, élet­formájuk minőségének kü­lönbségében gyökerezik... Mit kínál a Szabad Ifjú­ság? A hét végén a 4 órai előadáson az »örökzöld« Csárdáskirálynőt színes ma­gyar—NSZK koprodukció­ban, Anna Moffóval a fősze­repben. Rendezte Szinetár Miklós. Az esti két előadá­son a Zsaru című izgalmas francia-tplasz bűnügyi fil­met vetítik. Ez önmagában is vonzó, ráadásul a főszere­pet Alain Delon, korunk Rudolph V a lentinója játsz- sza . ..! A Latinca mozi szombat— vasárnap Az ártatlan című, már említett Visconti-filmet játssza, Giancarlo Giannmi­vel. A Krénusz kertmoziban az Ezüstnyereg című *ma- karóni-western« szerepel a műsoron Giuliano Gemmá­val a főszerepben. Képünkkel a vörsi tajház- ra hívjuk fel olvasóink fi­gyelmét. Csak egy »macska- ugrás« a Balaton-parttól ! SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom