Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-29 / 176. szám

\ Gazdaságunk az év derekán HASZNOS FÖLMÉRÉSEK Segély a nagycsaládosoknak t ' I A szociálpolitikai előadó szemével Sok értizedes», a gyakor­latban igazolódott tapaszta­lat, hogy a gazdálkodás első télévi adatai, kiegészítve egyéb információkkal — pél­dául az ipar rendelésállomá­nyával, a pénzügyi helyzet jellemzőivel, a mezőgazdasá­gi termésprognózisokkal — a gazdasági folyamatok má­sodik félévi alakulását is előrevetítik, lehetővé teszik, hogy a népgazdasági terv megvalósulására, a teljesí­tés mértékére következtet­hessünk. Az első félévi gazdálko­dást két tendencia érvénye­sülése jellemezte. A pozitív irányú abban nyilvánult meg, hogy a terv első számú gazdaságpolitikai célja, a külgazdasági egyensúly javí­tása hónapról hónapra és a félév egészében a tervezett­nél is kedvezőbben alakult. Megtörtént az, amire rég volt példa: egy rövid időszakon belül — az I. negyedévben — szerény mértékű, inkább csak jelképes aktívum is lét­rejött a nem rubel elszámo­lású kereskedelem egyenle­gében. Ez ugyan a későbbiek során eltűnt, de a június 30-i mérleghelyzet is sokkalta jobb a reméltnél és a ter­vezettnél, a passzívum 'mér­téke, összege rendkívül ala­csony. Van azonban ennek a ked­vező mérleghelyzetnek, a külgazdasági egyensúly javí­tásában elért eredménynek egy olyan negatív vonása is, amelyet más körülmények között hajlandók lennénk •»szépséghibának« tekinteni, jelen esetben azonban nem, mert a belgazdasági folya­matokhoz kapcsolódik. Az idei népgazdasági terv a kül­gazdasági egyensúly javítá­sát arra építi, hogy a nem rubel elszámolású import néhány százalékkal csökken, a kivitelé pedig igen erőtel­jesen, legalább TO—11 száza­lékkal növekszik. Az első télévi egyenleghelyzetre ezek az összetevőik a tervezettől eltérően hatottak, a kivitel kisebb mértékben emelke­dett, míg a behozatal na­gyobb mértékben csökkent, Márpedig nyilvánvaló, hogy az egyensúlyi helyzet bizton­ságosan és folyamatosan csak az export dinamikus növelé­sével javítható. Az első félévi gazdálkodás negatív jellegű tendenciája a ■ belgazdasági folyamatok­ban, a» termelésben mutatko­zott. Az építőipari termelés kisebb mértékű csökkenése még összhangban van a tervvel, amely ezt a beruhá­zások mérséklésével párhu­zamosan számításba vette, Majdnem minden vállalat kötött már szerződést felső­fokú intézményben tanuló diákkal. Az egyetemet, fő­iskolát végző fiatalok kö­telező pályázati rendszeré­nek bevezetése óta a tanul­mányi > szerződések száma gyarapodott. Sok esetben a diákok is tanulmányi szer­ződéssel kívánják biztosíta­ni a szakmai gyakorlaton megkedvelt, vagy a szemé­lyes kapcsolatok révén meg­ismert vállalatnál az állást. Az ösztöndíj összege elér­heti a havi hétszáz forintot is. A gondok a munkába ál­lás után kezdődnek. Az ösz­töndíjasok közül sokan nem találják a helyüket. Anyagi áldozatokat is vállalnak, hogy szabadulhassanak a szerződésben annak idején önként vállait kötelezettség­től. Magyarországon ezer fog­lalkoztatottra negyven dip­lomás jut Somogybán ez az arany az országos átlag fele, mindössze húsz. Megyénkben ezer ipari foglalkoztatottra tizenhét felsőfokú végzettsé­gű szakember jut. E számok összefüggnek azzal is, 'hogy megyénkben jobbára nem az önálló cégek, hanem az. országos vállalatok kihelye­zett termelőüzemei képvise­lik az ipart, Az önálló, ma­előirányozta. Az ipari terme­lés csökkenése viszont a tervvel ellentétes jelenség, mert a tavalyinál valamivel alacsonyabb belső felhaszná­lás közepette a külgazdasági egyensúly javítása minden­képpen megkívánja az ipari termelés növelését. Az objektív szemléletű ér­tékelés alig-alig talál olyan támpontokat, tényeket, ame­lyek segítségével a hazai gaz­dasági életben eddig nem ta­pasztalt jelenséget elfogad­hatóan értelmezhetné. Az ipar évkezdeti rendelésállo­mánya ugy/án már gondokat jelzett, egyebek között azt, hogy a rendelésállomány nem elegendő a termeiés ter­vezett növeléséhez. Az első félévben leginkább az tűnt szembe, hogy az ipar átla­gánál mindig erőteljesebben fejlődő ágazatok — például a gépipar, a vegyipar — ter­melése is visszaesett, míg az e tekintetben kevésbé -élen­járó« ágazatok — például építőanyag-ipar, textilruhá­zati ipar, élelmiszeripar — állóképesebbeknek bizonyul­tak. Bár az ipari termelés stag­nálását a tervezettnél ala­csonyabb exportnövekedési dinamika is magyarázhatja — tehát az, hogy a szabad kapacitásokat nem sikerült gás szakmai tudást kívánó feladatok a vezetői hierar­chia legfelső szintje köré szerveződnek. Mégis a ká­derutánpótlás, a minőségi csere és az égető szakem­berszükséglet igényének egyik kielégítési módja le­hetne a tanulmányi szerző­dés. — Miért olyan vegyesek a vállalati ösztöndíjról alko­tott vélemények? — kérdez­tem dr. Orosz Lászlótól, a megyei tanács ipari osztály­vezetőjétől. — A kérdésnek sok össze­tevője van. A technikai ol­dalfal függ össze, hogy az ösztöndíjjal történő szak­ember-utánpótlás inkább véletlen és ötletszerű, mint tudatos. A fejlesztést terve­ző vállalat nem tud vagy nem mer számolni ennek emberi következményeivel. A fejlesztés ráadásul előre nem látható szakember­szükségletet is kiválthat. Ha a vállalat már két-három évre előre képes tekinteni, akkor szaladgál a mérnök, a jogász, a közgazdász után. A másik fél, a diák. tanul­mányai félidejénél néz elő­ször munkahely után. Ha szakmai szándékai és a szer­ződést ajánló vállalat pro­filja véletlenül találkoznak, akkor létrejön a megegyezés. exportra felhasználni—, úgy látszik, hogy a termelésben tükröződő ipari magatartás­nak mélyebben rejlő okai is lehetnek. Gondoljunk csak arra. mennyi mindent téte­leztünk fel, »»vártunk el« egyrészt a szabályozóválto­zásoktól. másreszt az új ár­rendszertől, a külkereskedel­mi árakhoz igazodó árkép­zéstől. Az elmondottakból kiol­vasható, hogy az ipari ter­melés alakulását és főként annak okait nem tudjuk té­nyekre, bizonyítékokra tá­maszkodva megitéLni, minő­síteni. Ami bizonyos, az vi­szont nem megnyugtató: az ipari termelés előreláthatóan éves szinten sem követi, kö­zelíti meg a tervelőirányza­tot, következésképpen az elő­irányzott idei gazdaságnöve­kedés sem valósul meg. E tekintetben csak a mezőgaz­daság teljesítménye javíthat­ja a kilátásokat, de semmi­képpen nem ellensúlyozhat­ja, pótolhatja az ipar elma­radását a tervtől. Az is va­lószínűsíthető, hogy a mező- gazdaság jó terméseredmé­nye az év derekán a kedve» ző külgazdasági egyenleg­helyzet fenntartásához, javí­tásához is tevőlegesen hoz­zájárulhat. Garamvölgyi István — Mi befolyásolhatja leg­jobban a fiatalok választá­sát? — Sokszor nem a szakmai szempont az elsődleges. Köz­rejátszik a családhoz való közel kerülés, az anyagi le­hetőség, és mindent meg­előzően a laka*. Ha a jó le­hetőségek mellett hallgató­lagos ajánlatként meg a la­kás is ott lapul a vallalat tarsolyában, akkor az ösz­töndíjas tartósan maiad is. Ellenkező esetben az elsó adandó alkalommal távozik — lakásért. Erre, érzésem szerint, nem fordítanak elég gondot a vállalatok. Sőt, sokszor úgy vélik, az ösz­töndíjas már »»fogva van«, az otthonteremtés lehetősé­gét ezért más szakember­nek ajánlja fel. Ez azután elkerülhetetlenül törést ókoz az ösztöndíjas és vállalata között. — Melyek a másik fél, a váiiala t szem pun t ja i ? — A fiatal szakemberek fogadásának. különleges problémája, hogy a felsőfo­kú bizonyítvánnyal nem alkalmasak azonnal felsöfo- kú munkavégzésre. Meg kell ismerni a mindennapos, vál­lalati- gondokat, majd ezek­hez kell alkalmazni a felső­fokú ismereteket. Vannak jó példák ét legalább ugyan A kereskedelmi vállalatok közül elsőként a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztar­tási és Vegyiáru Kiskeres­kedelmi Vállalat alkalma­zott szociálpolitikai előadót. — Azért fontos ez — mondta Hadi József né párt- titkár —. mert nem mind­egy, milyen a dolgozók közérzete. Nagyon sok a nő a vállalatnál, s nekik sajátosak a gondjaik. Aztán az a rengeteg fiatal, ' bejáró. A KPVDSZ megyei bizott­sága, a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya is egyetértett ezzel a lépésünk­kel. Farkas Tibor szakszerve­zeti titkár így vélekedik: — Azt várjuk, hogy mun­kabizottságainkkal együtt­működve vegyen részt az üdültetések szervezésé­ben, a segélyezésben, tart­sa a kapcsolatot a gyermek- gondozási segélyen. levők­kel, a nyugdíjasokkal. Nem kis munka ez, hiszen százan nyugdíjasok, kétszázan gyes-en vannak. Kovács Lajos igazgató stencilezett leírást tesz elém : milyen feladatokkal bízták meg a szociálpoliti­kai előadót. Bizony a szak- szervezeti bizottság aktíva­hálózata nélkül ennek nem lehet eleget tenni. Eszerint foglalkozik a vidékről bejá­róktól a kétműszakosokig, a szakmunkásképzéstől a se­gélyezésig. az ifjúsági alap felhasználásától a családpo­litikáig számtalan területtel. — Vállalatunk különösen érzi, hogy a munkaerő utánpótlásában és megtartá­sában egyre növekvő a szo­ciális juttatások szerepe — egészíti ki az igazgató. — A színvonalas és korszerű szociális gondoskodás az egész közösség közérzetének, elégedettségének egyik té­nyezője, s hozzá tartozik a hatékony munka emberi föltételeihez. A szociálpoli- kai előadó tanulmányozza majd egy nagy kereskedel­mi vállalatnál, miként vé­gezheti ezt a munkát a szakma sajátosságainak megfelelően. Bunovácz Dezső né szep­tember óta foglalkozik a szociálpolitikai ügyekkel. Elkészült a vállalat szociál­politikai intézkedési terve erre az évre. Ez rögzíti a legfontosabb teendőket. Né» hány fölmérés, vizsgálat például jó alapot ad majd a annyi rossz is. A Somogy megyei Nyomdaipari Válla­latnál néhány éve, kissé ugyan »kényszerpálya«­ízűen. de konkrét feladato­kat bíztak a fiatalokra. A határidők letelte után össze­ültek a vezetők és értékel­ték a megoldásokat. Az eredmény: nagyon jó káder» utánpótlás. A bizonyítási lehetőséget minden fiatal­nak meg kell adni. Ez olyan elvi vezetési követelmény, amelyre feltétlenül ügyelni kell, bár a megvalósítása nagyon sokfele lehet. Az ösztöndíj. a szerződéskötés lehetőségét már a középis­kolákban ismertetni kellene A megyén belüli eihelyez­kedés módjait, lehetőségeit . is jóval erősebben kellene I propagálni. Utólag már ne­héz befolyásolni, »»visszaté­ríteni« a Somogyból kiröp­pent diákokat. A Kaposvári Ruhagyár ok­tatási előadója, Banelli Sán- dorné is alátámasztja az ipari osztályvezető vélemé­nyét. A gyár szigorúbbá és irányitottabbá tette a ta­nulmányi szerződéskötés fo­lyamatai. Egy volt szakmun­kásuk a Pécsi Tudomány- egyetem állam- és jogtudo­mányi karát végzi nappali tagozaton. Másik dolgozójuk a Könnyűipari Műszaki Fő­iskolára jár. A vállalat a szakemberképzésben és az -utánpótlásban is, érthető nk' '.hói, a biztonságra tö­rekszik. És helyesen jár el. <S*. L, következő tervek kidolgo­zásához, a vállalati intézke­désekhez. Így többek kö­zött megnézték, miért ve­szik olyan kevesen igénybe az étkezési hozzájárulást. A vidékről bejáró dolgozók élet- és munkakörülményei­ről sokat megtudtak, most dolgozzák fel a beérkezett tesztlapokat. A szakszervezeti titkár megmutatja, milyen pontos kimutatást készített a szo­ciálpolitikái előadó a nagy­családosokról és a gyerme­küket egyedül nevelő dol­gozóikról. — A háromgyermekesek már nagycsaládosoknak szá­mítanak, ők tizenöten van­nak, hatvanketten egyedül nevelik gyermeküket. Har­mincezer forint áll rendel­kezésünkre, hogy az iskola­év előtt segélyt adjunk. Ter­vünk szerint a négy—öt éve gyes-en levők ugyancsak kapnak segélyt — magya­rázta az szb-titkár. Bunováczné örömmel me­séli, hogy néhány igen jó; sikerült rendezvényük volt közösen a szakszervezeti bi­zottsággal. Ünnepélyesen fo­gadták a sza km unkásoka t, kismama-találkozót szer­veztek Kaposváron, Siófo­kon, Nagyatádon. Sokan ott tudták meg, hogy a gyes en levők úgynevezett távokta­tásos továbbképzésre járhat­nak. Több mint harmincán azonnal jelentkeztek. — Kötelességünknek érez­tük — jegyzi meg a szociál­politikai előadó —, hogy tá­jékoztassuk a kismamákat. Most stencileztettük a leg­fontosabb tudnivalókat, eb­ben olyanok szerepelnek : mi illeti meg őket, megszakít- hatják-e a gyes-t stb. Sze­retnénk a továbbtanulással. A balatonmáriai áfész dolgozóinak több mint a fe­le bekapcsolódott a munka- versenybe az év elején. Folytatja a versenyt a szö­vetkezet tizenhét szocialista brigádjának 231 tagja. A kiskereskedelem, a vendég­látás és a felvásárlás terü­letéről 62 egység tűzte célul a kiváló egység cím meg­szerzését. A szövetkezet dol­gozói megtárgyalták és el­fogadták, hogy a szövetkezet vállaljon kötelezettséget a kiváló szövetkezet cím el­nyerésére. Az első félév eredményei alapján értékelték a munka­versenyt. A szövetkezet az év első hat hónapjában 225 millió forint árbevételt ért el. amely 14 százalékkal jobb, mint az előző év ha­sonló időszakában volt. A kiskereskedelmi » üzletek 15, a vendéglátóegységek 9, a felvásárló 15 százalékkal, míg az ipari üzemek 13 szá­zalékkal növelték bevételei­ket. Jelentősen nőtt a szö­vetkezetnél a termelékeny­ség. A dolgozók létszáma a múlt év azonos időszakához viszonyítva 34-gyel csök­kent, az egy főre jutó bevé­tel viszont 1.9 százalékkal növekedett. Javult az üzle­tekben az áruk forgási se­bessége. A legfontosabb, hogy a szövetkezet össztevé- kenységéből származó nye­resége jobb a tervezettnél. A javuló eredményeket korszerűsítésekkel, fejlesz­tésekkel is megalapozta . az áfész. A balatoni fejlesztési program keretében nyitot­ták meg Fonyódon a gazda­boltot, Balatonfenyvesen, a község felső részén az önki- szolgáló élelmiszerboltot, a község alsó részén az új bisztrót és nemrég, július 12-én ugyancsak Balaton­fenyvesen, a Bocskai térer ABC-áruházat vehettek bir tokukba a község, lakói, « bel- es a külföldi vendegek. Balatonmarian hatósági hus­az óvodai igényléssel kap­csolatos tájékoztatókat ké­szíteni, mert azt tápaszta, tűk, hogy kevés ismeretük van minderről a kismamák­nak. Sokat tudunk segíteni, amikor három hónappal előbb tudjuk, hogy a kisma­ma visszajön dolgozni. Fel­hívom a figyelmet arra is, ha a visszaérkezés után nem emelik ezeknek az asszo­nyoknak a fizetését. A párttitkár, az szb-titkár és a szociálpolitikai előadó szinte egymás szavába vág­va sorolja, milyen helyzet elé állítja a vállalatot az, hogy nincs saját üzemelteté- ,sű bölcsődéjük és óvoda juk. — Sokkal kisebb lenne a gondunk, s nem fájna any- nyit a fejünk — mondta Hadiné —, ha egy-két ka­posvári óvoda meghosszah- Bítaná a nyitvatartási 'ide­jét. Akkor a kisgyermekeket nevelő kereskedőink a két műszakot is tudnák vállal­ni. Sokan éppen azért lép­nek ki tőlünk, mert nem kapnak nekik megfelelő munkaidejű beosztást. A szociálpolitikai előadó minden ügyben eljár, per­sze nem mindig ér el ered­ményi. A gondoskodás azon­ban jó hatású, hiszen a pá­lyakezdők, a gyes-en levők, a nyugdíjasok is érzik: van. aki meghallgassa őket, to­vábbítsa kérésüket. — Most azt tervezzük — így Bunováczné —, hogy szakszervezeti bizalmiak­kal karöltve megszervezzük a betegek, a gyes-en levők, a táppénzesek látogatását. Akkor azt is megtudjuk) ki­nek van szüksége segélyre vagy egyéb támogatásra. boltot nyitott ? «zövetVe zet. A további fejlesztések so­rán Sávolyon rövidesen át­adják a korszerűsített ve­gyesboltot, Nemesviden pe­dig egy felújított üzletben vonták össze az iparcikke­ket és a ruházati árukat. A munkaverseny célkitűzései­nek megfelelően a vendég­látó üzletekben több olcsó ételt készítenék. A balaton- ffenyvesi Vigadóban lehetővé tették nyugdíjasok. öregek, egyedülállók előfizetéses ét­kezését. Az étel forgalom ál­talában nőtt a szövetkezet vendéglátó üzleteiben, és az előző évinél sokkal több al­koholmentes italt fogyasz­tanak a vendégek. A Bala- tonboglári Állami Gazda­sággal közösen javítják a KISZ- és az úttörőtáborok eltolását üdítővel. Az isko­lákban és táborokban öt — üdítő iáit árusító — auto­matát szereltek föl. À tóbo­rokat étellel is ellátja a szö­vetkezet Néhány üzlet az első fél­évben kiemelkedő munkát végzett. Ide sorolható a 10 sz. bolt Balatonmárián, a 3. ,sz. bolt Balatonberény- ben, a csákányi vegyesbolt, a somogysámsoni élelmi­szerbolt és a fonyódi tüzép- telep. A vendéglátó üzletek között a balatonújlaki és a szőkedencsi italbolt, a ba- latonszentgyörgyi Csillagvár étterem és a nemesvidi bisztró jeleskedett. A szövetkezet vezetői és dolgozói bíznak abban, hogy az eredmények a má­sodik félévben tovább javul­nak, ezáltal közelebb kerül­het a balatonmáriai áfész a kiváló szövetkezet cim el­éréséhez. D. Z 'SOMOGYI NÉPLAP Otthon ötezer embernek \% utolsó három házat építi a marcali Ipari szövetkezet, a költségvetési üzem a Berzsenyi lakótelepen. Ezzel befeje­ződik a több mint ötezer embernek otthont adó szcp lakó­telep építése. Vállalati ösztöndíjasok Gi’.jos Géza Nőtt a termelékenység Értékelték a mkaversenyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom