Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

A hét három kérdése S A krími találkozó ní­. lyen jelzésekkel szel ­tált x szocialista országok külpolitikái törekvéseire? Mint évek óta visszaté­rően, most is baráti találko­zó színhelye volt a Krim­ié [sziget egyik üdülőhelye, ahol Leonyid Brez&nyev töl­ti szabadságát. Kádár János felkereste a szovjet párt és állam vezetőjét. Véleményt cseréltek az európai és vi­lágpolitika időszerű kérdé­seiről, miután előbb tájé­koztattak egymást a két párt, a két ország életéről, tevé­kenységéről és áttekintették « magyar—szovjet együttmű­ködés lényegesebb kérdéseit is. Leonyid Brezsnvev és Ká­dár János kifejezte meggyő­ződését, hogy az enyhülés megvédhető és megszilárdít­ható. Az enyhülést változat­lanul szolgálni és elmélyíte­ni kepes a különböző társa­dalmi rendszerű országok közötti politikai párbeszéd, a kapcsolatok kiszélesítése. A krimi találkozón megállapí­tották, hogy a nemzetközi helyzetet javítják azok a szovjet kezdeményezések, amelyek szerint tárgyaláso­kat kell indítani az Európá­ba telepített közép-hatótá­volságú nukleáris rakétákról és az előretolt telepítésű amerikai harceszközökről. A krimi találkozóra egy héttel a helsinki értekezlet összeültének ötödik évfordu­lója előtt került sor. Leonyid Brezsnyev és Kádár János egyetértett abban, hogy a beke szempontjából tovább­ra is hatékony dokumentum a helsinki záróokmány. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió a helsinki szel­lemben hatarozottan síkra száll az őszre tervezett mad­ridi ” találkozó megtartása mellett és azon van, hogy ott tárgyszerű és építő jellegű tárgyalásokra kerüljön sor, s olyan gyakorlati döntések születhessenek, amelyek az együttműködést szolgálják, a békés egymás mellett élés normáinak megszilárdításá­ra vezetnek. Különösen kí­vánatos, hogy a katonai eny­hüléssel es a leszereléssel kapcsolatos európai konfe­rencia összehívását határoz­za majd el a madridi érte­kezlet. Nem protokolláris forma­ság, hanem Igen fontos po­litikai tényező, hogy a krí­mi találkozóról kiadott TASZSZ-jelentés testvéri, szívélyes légkörről tesz em­lítést es hangsúlyozza a megvitatott kérdésekben megmutatkozó teljes nézet- azonosságot. 2 Mi történik Boffviá­• ban, a puccsok orszá­gában? A dél-amerikai kontinens legmagasabban fekvő orszá­gában, az Andok hegyei kö­zött, Bolíviában a katonai hatalomátvétel után a junta berendezkedni látszik, még ha nyilvánvaló is, hogy a munkások, mindenekelőtt a bányászok nem adják fel a harcot és folytatják a fegy­veres ellenállási. A bolíviai munkásközpontot, azaz az ország nagy, baloldali politi­kát folytató szakszervezetét a katonai hatóságok feloszlat­ták ugyan, de régi bolíviai hagyomány, hogy a munká­soknál sok fegyver van, a bányászoknál pedig ott a munkában használt robbanó­anyag — A helyzet robbanásig fe­szült is. A nagyvárosokban és a bányavidéken a katonai hatóságok gyűjtőtáborokat szerveztek (La Paz-ban chi­lei mintára sportstadionok­ban!), sót, napalm bombái lé­Hétrégórf meg/tekftottak az ülésszakot 29 ország új határozattervezete Leonyid Brezsnyev és Kádár János a Krímben találkozott. ESEMÉNYEK CÍM SZAVAKBAN Hétfő: Nagygyűlés volt Managuá- ban, a nicaraguai fordu­lat első évfordulóján, amelyen részt vett Fidel Castro is. — Megromlott a francia—iráni viszony a Baktiar ellen megkísérelt párizsi, merénylet után, Kedd: Az ENSZ-közgyűlésének rendkívüli ülésszaka meg­kezdte vitáját a paleszti­nok önrendelkezési és ál­lamalapítási jogáról. — Az Arab Liga főtitkára Bonn­ban tárgyalt és felkérte a nyugatnémet kormányt a PFSZ hivatalos elismeré­sére. -7 A Nyugat-európai Unió feloldotta az NSZK fegyverkezései korlátozó tilalmakat. — Fogolytá­borra alakítottak át sport- stadionokat a junta ható­ságai La Pazban. Saerda: Baniszadr a teheránl par­lamentben letette a hiva­tali esküt. — Ülést tartott az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt Központi Bizottsága. — Szadat egyiptomi elnök hevesen tamadta a Szovjetuniót és a Camp David-i megálla­podást elutasító arab or­szágokat. Csütörtök : Kádár Jánoi és LeonyM Brezsnyev találkozója a Krímben, — Nicaraguá­ban tárgyait J assz er Ara­fat. Fentek : Le Duan hazautazott a Szovjetunióból. — Nicolae Ceausescu befejezte fran­ciaországi hivatalos láto­gatását. Szombat : Rendkívül fesrtSTH: a hely­zet Kelet-Jeruzsálem ben. — A terrorizmus elleni harc jegyében megegye­zésre került sor Ankará­ban Demirel miniszterel­nök és Ecevit, az ellenzék vezetője között. — Az Egyesült Államok kormá­nya megvonta a katonai segélyt BoliviátóL SOMOGYI NÉPLAP gítámadásoÉat tetéztek el­lenálld bányászok települései ellen. A történtek politikai színe­zetét jellemző módon mutat­ja, hogy egyes hírek szerint egy hitlerista háborús bűnös szervezi a bolíviai terrorin- tezkedeseket: Klaus Barbie, a Gestapo volt lyoni főnöke, akit Franciaországban távol­létében halaira ítéltek, de aki eddig Klaus Altmamx néven békés üzletemberként hábo­rítatlan élt Bolíviában ... Bolívia a puccsok hazája. Szomorú világrekordot ért el ez az ország: a mostani a történelmének 189. államcsí­nye Pedig a köztársasági el­nökválasztással, amely Her- nan Sites Zuazo, a haladó politikus viszonylagos elsősé­gét hozta, tulajdonképpen el­indulhatott volna a polgári demokratikus és parlamentá­ris államélet útján. Az Andok-paktum orszá­gai (s ehhez a szervezethez tartozik Bolívia is) elítélik a La Paz-i puccsot, még in­kább a junta terrorját. Az Amerikai Államok Szervezete elítélően nyilat­kozott a bolíviai puccsról. Hosszas habozás után. a hi­vatalos Washingtoninak is ha­sonlóan kellett cselekednie: a Carter-kormányzat felfüg­gesztette a Bolíviának nyúj­tott katonai segélyt, hazahív­ta katonai tanácsadóit és csökkentette La Paz-i diplo­máciai képviseletének létszá­mát. Az, úgy látszik, más lapra tartozik, hogy jó aé- háiíy »csendes amerikai- a kulisszák mögött sok min­dent megtett az esetleges bo­líviai baloldali fordulat meg­akadályozására ... S *r. sem titok, hogy az esélyes ameri­kai elnokjeioM, Ronald Rea-. pan, rokonszenvezett egy bo­líviai hatalomátvétel tervé­vel. ■> Hogyan áll a hatalmi harc Iránban? Teheránban a politikai helyzet tisztázódását várták egyesek azt követően, hogy a megválasztott parlament előtt Baniszadr köztársasági elnök letette a hivatali es­küt, így ugyanis az alkot­mány értelmében ki kellett .volna neveznie a kormány elnökét. A miniszterelnök ki­léte pedig jelzéssel szolgál­hat arra, hogy a vallási ve­zetők befolyása erősödik-e tovább, vagy az úgynevezett »mérsékelt- politikusok jut­nak szóhoz, netán gazdasági szakértők, akiknek a mun­kájára, irányító fellépésére nagy szükség lenne az inflá­ciótól és munkanélküliségtől sújtott országban. Híre járta, hogy Farszi személyében találták meg a kormányfőt, aztán kiderült, hogy a miniszterelnök kine­vezését elhalasztották. A ha­talmi harc folyik tovább ... Miközben nem egyszer érik bírálatok Baniszadr elnököt egyes vallási vezetők részé­ről, Ghotbzadeh külügymi­niszter vált a héten a legvi­tatottabb iram személyiség­gé. Előbb azért bírálták, mert elhatárolta magát a Baktiar volt miniszterelnök ellen Párizsban megkísérelt merénylettől. Erre aztán a francia fővárosban minden­felé vagdalkozó kijelentése­ket tett, egyszerre támadta a francia kormányt és a Szov­jetuniót ... Az APN szovjet hírügynökség elmarasztalta szovjetellenes nyilatkozatai miatt az iráni külügyminisz­tert akinek szavai »megdöb­bentő módon összecsengenek az amerikai propaganda ha­misítványaival és a volt iráni sah kijelentéseivel«. TEHERÁN Kijelölték a kormányfőt Baniszadr iráni elnök szombaton Musztafa Mir Sza- lim belügyminiszter-helyet­test , a rendőrség vezetőjét jelölte az ország új minisz­terelnökének. A kormányfői kinevezést a parlamentnek még jóvá kell hagynia. Baniszadr jelöltjéről nem sokat tudni, tisztségei ellené­re Irán politikai életében a nyilvánosság előtt keveset szerepelt. Az bizonyosnak tű­nik, hogy Baniszadr elnök mögötte áll, de — mint meg­figyelők hangoztatják — sok függ az iszlám köztársasági párt reagálásától. Ugyancsak kérdéses a jö­vőbeni miniszterelnök hatás­köre is. Az iráni iszlám köz­társaság alkotmányának ér­telmében a közvetlenül a nép által választott köztársa­sági elnök az általa kinevezett miniszterelnököt több terü­leten irányíthatja. Pénteken éjjel az ENSZ közgyűlésének 7. rendkívüli ülésszakán 29 el nem kötele­zett, iszlám és szocialista or­szág határozattervezetben követelte egy független pa­lesztin állam megteremtését a jelenleg Izrael által meg­szállva tartott Gázai-övezet és a Jordán-folyó nyugati partvidékén. A tervezet be­nyújtása után a közgyűlés hétvégére berekesztette ülé­sét, így a megvitatásra csak hétfőn Vagy kedden kerülhet sor. Az okmányban azt követe­lik Izraeltől, hogy november 15-ig feltételek nélkül vonul­jon ki az összes', 1967-ben megszállt területekről, így Jeruzsálemből is. Egyben fel­kérik Waldheim ENSZ-főtit- kárt arra, hogy a közgyűlés Francia-román nyilatkozat Párizsban pénteken késő este nyilvánosságra hozták azt a közös nyilatkozatot, amelyet Nicolae Ceausescu román . államfő és Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök írt alá a román vezető háromnapos hivatalos látogatásának be­fejeztével. A közös nyilatkozat az európai leszerelés kérdésével foglalkozva megállapítja: mindkét államfő azon a véle­ményen van, hogy a novem­berben Madridban esedékes európai biztonsági találkozón konkrét feladatokat kell ad­ni a résztvevő országoknak egy európai leszerelési érte­kezlet összehívása érdeké­ben úgy, hogy ennek az érte­kezletnek célja legyen gya­korlati intézkedéseket elfo­gadni a bizalomépités erősi- tesere, majd a hatékony le­szerelésre. A közel-keleti kérdéssel foglalkozva a közös nyilatko­zat rámutat: a kéti államfő hangsúlyozta, hogy a térség­ben szükség van átfogó, igaz­ságos és tartós rendezésre, amely biztosítja Izrael kivo­nulását ag 1967-ben megszállt, területekről, a palesztínai nép önrendelkezési jogát, to­vábbá szavatolja a térség va­lamennyi államának függet­lenségét, biztonságát és terü­leti egységét, beleértve Iz­raelt is. A közös nyilatkozat kitér Afganisztánra is, hangsú-, lyozva, hogy „á felek a je­lenlegi helyzetben szükséges­nek tartják a mielőbbi politi­kai rendezést". Végül a közös nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a két ál­lamfő „nagyon kielégítőnek” tartja a francia—román kap­csolatok jelenlegi helyzetét. Nicolae Ceausescu hivata­los látogatásra hívta meg Romániába Valéry Giscard d'Estaing-t, aki a meghívást elfogadta. Egyre zavarosabb Carter ügye Új elnökjelölt után néznek Bitty Cartemak, az ameri­kai elnök öccsének botrányos ügye újabb fordulatot vett, amely, még kínosabb hely­zetbe hozta a Feher Házat. Benjamin Civiletti igazság- ügyminíszter beismerte, hogy már korábban figyelmeztet­te az elnököt: Billy Carter bíróság elé kerülhet, ha a törvényes előírásoknak meg­felelően nem jelenti be Lí­biához fűződő kapcsolatait. Az elnök öccse csak a közel­múlt hetekben tette meg ezt a lépést — a gyanú szerint azt követően, hogy bátyja fi­gyelmeztette. Az igazságügy­minisztérium illetékes részle­ge máris vizsgálatot indított a tarca vezetője ellen, nem sértette-e meg Civiletti a tör­vényt, amikor felhívta az el­nök figyelmét Billy Carter tevékenykedésének következ- menyeire. A fejlemény annál kíno­sabb, mivel az igazságügy- rtúníszter, nemkülönben a Fehér Ház vezető munkatár­sai péntekig határozottan ta­gadták, hogy a Billy Carter- ügyben korábban tárgyaltak volna egymással. A közeljö­vőben meginduló kongresz- szusi vizsgálat során egyéb­ként várhatóan személyesen is meghallgatják Carter el­nököt, feleségét, Brzezinski nemzetbiztonsági főtanács­adót és más vezető személyi­ségeket Demokratapárti képviselők mintegy negyventagű cso­portja a hét végén szervez­kedni kezdett, hogy űj elnök­jelöltet találjanak Carter, il­letve Kennedy helyett. Le­hetséges jelöltjeik között em­legetik Mondale alelnököt es Muskie külügyminisztert Etettséfiien, lehetőleg gépelni tudó adminisztrátort felveszünk Fogtechnikai Vállalat BOGLÁRLELLE Tinódi utca 11. (55075) Sztrájkot a Router Sztrájkba lépett a Reuter hírügynökség londoni köz­pontjának es az Egyesült Ál­lamokban működő irodáinak teljes személyzete, az újság­írók es a technikai alkalma­zottak egyaránt. A munka­beszüntetés oka, hogy tíz hónapja sikertelenül folynak a béreket és munkakörülmé­nyeket rögzítő kollektív szer­ződésről a tárgyalások a ve­zetőség és a hírügynökségi újságírók szakszervezete kö­zött A sztrájkot csütörtökön kezdték meg; a washingtoni, New York-i, chicagói és Los Angeles-i irodák személyze­tének kétharmada vett részt benne. A vezetőség ekkor felszólította a londoni köz­pont munkatársait, hogy he­lyettesítsék a sztráj kólókat és lássák el ők az észak­amerikai hírszolgálatot, mi­re beszüntették a munkát a londoniak is. es felszólították a Reuter valamennyi tudósí­tói irodáját, hogy csatlakoz­zanak a sztrájkhoz. őszi ülésszakán számoljon be az eredményekről. a Bizton­sági Tanácsot pedig arra, hogy vegyen fontolóra szank­ciókat arra az esetre, ha Íz-» rael nem tartaná be a hatá­rozat előírásait. Az ülés berekesztése előtti vitában Irán javasolta, hogy_ a stratégiai anyagok teljes kereskedelmi embargójával kényszerítsék az Egyesült Államokat Izrael támogatá­sának megszüntetésére. Az amerikai ENSZ-képviselő még az iráni küldött felszó­lalása előtt elhagyta a ter­met. Butrosz Ghali, egyiptomi külügyi államminiszter is Iz­rael teljes kivonulását köve­telte a megszállt területekről és „fanatikusnak” nevezte az izraeli paflament Jeruzsálem státuszának megváltoztatá­sára irányuló döntését Ghali egyúttal támadta a PFSZ-t, amiért az nem volt hajlandó részt venni a kairói tárgya­lásokon, de állást foglalt pa­lesztinok önrendelkezési és államalapítási joga mellett. Aki szelet vet... Csöndes temetésük volt « heten azoknak a tilalmaknak, amelyeket negyedszázada. n párizsi szerződésekben mond­tak ki a nyugati hatalmak — az NSZK, az új bonni állam fegyverkezésének korlátozá­sára. Úgyszólván fel sem fi­gyelt a nyugati világ most arra, hogy az 1954-ben létre­hozott Nyugat-Európai Unió (tagjai: Nagy-Britannia, Francia- és Olaszország, a Benelux-államok és az NSZK) londoni minisztertanácsi Ülé­sen végleg megengedte » nyugatnémet államnak, hogy bármilyen hagyományos fegyvert előattitson és pél­dául a haditengerészetéi azokkal ellássa. A Bundesmarinét már nem köti semmilyen eddigi előírás: csak 6000 .tonnásnál kisebb hadihajója lehetett, tengeralattjárói nem halad­hattak meg az 1600 tonnái, es így tovább. Persze, továbbra sem szer bad az NSZK-nak abc-fegy- veteket gyártania és tartani a, (Abc-fegyverek; a. tarai atomfegyver, b, mint bakté­rium-fegyver, c, mint vegyi fegyver). De a haditengeré­szet fejlesztése ketségtélemű. új helyzetet teremt nemcsak katonailag, hanem politikai szempontból is. Az NSZK súlya megnő a NATO-n be­lül, a nyugatnémet flotta pe­dig még a NATO keretein kívül is szerepet követelhet magának a nyugati világ ér­dekeinek szolgálatában. As olaj útjának biztosítása cí­mén például... A választási évben a kor­mányon levő szociáldemok­rata és szabaddemokrata po­litikusok a nyugati táboron belüli elkötelezettség han­goztatásával láthatóan Strauss , és a keresztényde­mokraták vitorláiból akarták kifogni a szelet. Viszont az sinás kizárva, hogy a német nacionalizmust is feléleszti ez a szél... Aki szelet vet, vihart arat. I A szőlősgyöröki Béke Mg. Termelőszövetkezet értesíti a közületeket, valamint a magánmegrendelőket, hogy a szövetkezet homokbányájából * 1980. augusztus l-lől homok eladás csak a termelőszövetkezet szállítójárműveinek igénybevételével lehetséges. Kérjük megrendeléseiket a szállítás időpontja előtt legalább tíz nappal megtenni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom