Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-03 / 154. szám

Energia - műit, Jelen és.,.? w Újra itt a szén Ég a földgáz egy szaúd-arábiai olajmezőn. A világ széntermelése nr. ezredfordulóra előreláthatóan megkétszereződik, s megkö­zelíti az 5,6 milliárd tonnát Ezt állapítja meg a Nemzet­közi Munkaügyi Szervezet, jelentése, mely szerint erre az időre a Szovjetunió ter­melése eléri az 1100 millió tonnát, az Egyesült Államo­ké 1350, Kínáé pedig 1200 millió tonna lesz az előrejel­zések szerint. Különféle becslések szerint földünk jelenleg ismert és kitermelhető szénkészletei körülbelül 230—250 évre ele­gendőek. Ez némiképp meg­nyugtató energiago adóktól terhes világunkban: különö­sen az 1973—74-es olajár- robbanás óta csak úgy zú­dulnak a gyanútlan olvasóra a híradások, olvashatjuk a legkülönfélébb szempontok szerint összeállított statiszti­kákat, melyek egyben mégis­csak hasonlítanak: mind­egyik megállapítja, hogy a világ energiafogyasztása ro­hamosan nő, s a termelés alig győz lépést tartani az igényekkel stb. Ebben a helyzetben vilá­gos, ho^ új és újfajta ener­giaforrásokra van szükség. Ez az egyik út, míg a másik, az egyszer már »eltemetett« szén újraélesztése. A lelőhe­lyekkel rendelkező országok­ban az utóbbi időkben újra megnőtt az érdeklődés a szén iránt: sorra nyitjáik az áj bányákat, növelik a kiter­melést. további feldolgozó kapacitásokat helyeznek üzembe, új technológiákat kísérleteznek ki. A már idézett munkaügyi szervezet adatai szerint je­lenleg 4,7 millió ember dol­gozik a szénbányászatban, ez a szám 1985-re 6 millióra emelkedik, s az ezredforduló­ra eléri a 8,4 milliót. Mind­ezek azt mutatják, hogy — az előrelátható jövőben leg­alábbis — a szén marad a legfontosabb energiaforrás. Ezt támasztják alá a kiter­melés, a szállítás és a fel- használás technikailag adott lehetőségei. Mégis, sok prob­lémát kell még leküzdeni, míg a szén isrriét elfoglal­hatja helyét a világ energia- fogyasztásában, Hogy csak' egv példát említsünk a ne­hézségek érzékeltetesere : a föld alatti bányászatban a kr termeles átlagos mélysége jelenleg 1200 méter. Európá­ban évente átlagosan 10—15 meterrel nő a művelési mély­ség. Mindez természetesen jelentősen növeli a kiterme­lés költségeit. Az olcsó energia korszaka egyszer s mindenkorra lezá­rult — állapítják meg a szakemberek. A szénbányá­szat fejlesztése — talán a felsoroltakból is kitűnt — igen költségigényes. Ennek ellenére a folyamatosan meg­újuló —• s ezzel párhuzamo­san dráguló — módszerek alkalmazása elől nem lehet kitérni, A szinte folyamato­san dráguló energiahordozók kinyeréséhez a szén termoles maximalis biztosítása is fel­tétlenül szükséges. (Folytatjuk) Először Magyarországon Barátok Kalinyinból Városnézés Kaposváron Alkotó munkakapcsolatot tart fenn a magyar és a szovjet testvérmegye szak- szervezeti tanácsa. Az egy­máshoz látogató küldöttsé­gek a terület fejlődésén kí­vül a mozgalom időszerű fel­adataival, a szakszervezeti munka új módszereivel is megismerkednek. Ezt az együttműködést szorgalmaz­za a most megyénkben tar­tózkodó kalinyini szakszerve­zeti küldöttség is. A három­tagú delegáció vezetője a szovjet szakszervezetek Kali- nyin területi tanácsának most februárban megválasz­tott elnöke. A szovjet vendégek hétfőn érkeztek hazánkba, s kedden kezdték meg a programju­kat a megyében. Az első nap két üzemmel: a Kaposvári Húskombináttal, a Pamutfo­nóipari. Vállalat Kaposvári Gyárával ismerkedtek, s ta­lálkoztak az SZMT tisztség- viselőivel, a megyei bizott­ságok titkáraival. Ez az esz­mecsere sokat adott a ven­degeknek, a vendéglátóknak is, hiszen pontos képet kap­tak a két megyéről, a két szakszervezeti mozgalom egyező és eltérő feladatairól, módszereiről. — Mindhárman először já­runk Magyarországon — mondta Pjotr lvanovics Fjo­dor ov, a küldöttség vezetője. — Ahogy Budapestről Kapos­várra utaztunk, s néztük a tájat, a lakott helyeket, : sok mindent megfigyeltünk : : az épületek külseje ugyanis mindig többet mond az em­berek anyagi jólétéről, mint bármi más. A húskombinát­ban járva nagyon jó benyo­mást keltett bennünk a tech­nológia korszerűsége, a szer­vezettség színvonala. Ezután röviden ismertette a terület történelmét, fejlő­dését, mai helyzetét. Nagy érdeklődést keltett a jelenle­vőkben, hogy húszezren dol­goznak a megye textilipará­ban. Számunkra meghökken­tő az adat: naponta egymil­lió méter anyagot gyártanak. Külföldön is ismert á Kali­nyini Vagongyár. Ott készül­őnek a hazánkban is látható, kétszintes gépkocsiszállító vagonok. Az Orosz Föderá­cióban készülő vasúti sze­mélykocsik kétharmadát ad­ja a kalinyini gyár. A vegy­ipar az utóbbi időben fejlő­dött gyors ütemben, s ma már tizenötezer embernek ad munkát. A nyomdaipar szintén » háború után lendült fel. A két nagy nyomdaipari kom­binát közül az egyik orszá­gos jelentőségű, a másik az Orosz Föderációban játszik fontos szerepet. Minden má­sodik szovjet kisiskolás a Kaünyinban nyomott tan­könyvekből tanul. Készülnek a városban tankönyvek a kubai gyerekeknek, ott nyom­ják több nyelven a marxizr mus—leninizmus klassziku­sainak müveit. Noha a Kalinyin terület elsősorban ipari jellegű, igen fontos a mezőgazdaság is. Ott sokkal bonyolultabb éghajlati viszonyok uralkod­nak, ezért elsősorban a len­termelés a kiemelkedő. Az Orosz Föderációban termelt mennyiség egynegyedét ter­melik a Kalinyin területen. A múlt évben elért ered­ményéért az Orosz Föderáció Vörös vándorzászlójával tünr tették ki a megyét. Erre kü­lönösen büszkék, hiszen ez azt jelenti : megáliták a he­lyüket a nehéz körülmények között is a gabona, a burgo­nya. a len, a kender terme­lésében. A munka verseny szép eredményei szintén meg­testesülnek az ipar, a mező- gazdaság előrelépésében. — Népeink vérrel pecsé­telték meg barátságukat a forradalom idején, majd a fasizmus elleni harcban. Most tovább erősítette e ba­rátságot a szovjet—magyar közös Űrrepülés. A barátság nemcsak a földön, hanem az űrben is erősödik — mondta P. I. Fjodorov. A két szakszervezeti ta­nács közötti barátság jelké­peként átadta dr. Szerényt János vezető titkárnak a ka- linyini bútorgyár ügyes kezű munkásainak művét, a Volga forrását ábrázoló fa intar­ziás képét, s a moszkvai olimpia kedves jelképét, a fara festett Misa mackót. A kalinyini vendégek teg­nap Kaposvárral ismerked­tek, majd meglátogatták a nagyatádi cérnagyárat. Ma kezdődik a balatoni prog­ramjuk. A balatonnagvbere- ki. a bogiári állami gazda­ságban is szeretettel várják a kalinyini küldöttséget.^ L, G. Változó ágazati irányítás Nagyol önállóság a cukoriparban Áz állattenyésztés rangja Állattenyésztés: Az a mezőgazdasági tevékenység, amikor az állatokát tulajdonosuk termékeikért, munlca- erejük felhasználásáért tartja, és állatállományának sza­porítására és minőségi javítasara is törekszik. (Magyar Nyelv Erteünező Szótara) A trösztök és az or­szágos nagyvállalatok létre­hozásának alapvétőén nem jövedelmezőségi, hanem irá­ny itástechnikai indítékai voltak. A kifejezetten válla­lati feladatok — mint ami­lyen a termélésprogramozás, a termelésirányítás — a ti­zenkét évvel ezelőtt beveze­tett gazdasági reform után is a trösztök kezében marad­tak. A beruházás, a töke el­helyezése a tröszti keretek közé szorított vállalati haté- konyságkülönbség elkendő­zésére, kiegyenlítésére szol­gált. A Pénzügyminisztérium 1978-ban széles körű vizsgá­latot végzett: az eredmény nem kifejezetten a tröszti formának kedvezett. Csak néhány adat ennek igazolá­sára. 1977-ben az állami ipar vállalatainak 4,2 százaléká­nál volt ötszáz főnél alacso­nyabb a létszám, ötszáz és ezer között Aglalkoztatott dolgozókat a vállalatok 8.3 százaléka. 87,5 százalékuknál viszont ezernél is több dol­gozó tevékenykedett. A számbavételt torzítja, hogy ebben az esetben a tröszti vállalatok is önállókként sze­repelnek, pedig közismert, hogy önállóságuk erősen kor­látozott. Hazánkban eddig huszonhárom tröszt majd- jiem háromszázötven válla­lata mintegy hatszázezer dolgozót foglalkoztatott. A hetvenes években meg­kezdődött a gazdasági növe­kedés átértékelése. Sorozat­ban készültek a tanulmá­nyok arról, hogy /biztosítot­tak-e a rugalmasság, a nép­gazdaság! egyensúlyi viszo­nyok helyreállításának szer­vezeti feltételei. A tröszti belső érdekeltségi rendsze­rek mindenképpen a válla­latok közötti egyensúly fenn­tartására irányulnak.-A köz­pont gondosan ügyel arra, nehogy valamelyik vallalata a »fejére nöjön-, es sikerrel kísérelje meg a kitörést a tröszti keretekből. Ez a szer­vezeti forma hátráltatja a dinamikus fejlődést, mert korlátozza az áru- és pénz- ,'iszonyok aktív szerepét, el- árja a vállalatpkat a piaci •áfásoktól. Emiatt sokszor őrs, * népgazdasági érdek­el ditolete», öuos szerve­set! érdekek Iratnak a gaz­daságban. A XII. pártkongresszus na­pirendre tűzte a gazdálkodó egységek irányítási és szer­vezeti rendszerének korsze­rűsítését is. A napokban pe­dig minisztertanácsi határo­zat született a dohányipari, a cukoripari, a boripari ága­zat trösztjeinek, valamint a Magyar Édesipari Vállalat­nak a megszüntetéséről. Me­gyénkben a Kaposvári Cu­korgyárat érinti ez a válto­zás. Kopp Károlytól, a Kapos­vári Cukorgyár igazgatójá­tól tudom: a tröszt július el­sejével áladta helyét az úgy­nevezett cukoripari irodá­nak. Az iroda felügyeleti jogkört és hatásági szerepet tölt be. Nem a cégtábla át­festéséről van csupán szó. Az iroda Összekötő, tanács­adó. javaslattevő lesz a mi­nisztérium és a gyárak kö­zött, de nem gazdálkodik ön­állóan. Nyilvánvalóan föl- jegyzi majd a vállalatok gazdálkodási eredményeit, és tanácsadó szerepét eszerint látja el. Tevékenysége vár­hatóan különösen fontos lesz a hitel- és pénzügyeket il­letően. A cukoripar másik nagy, szervezeti újdonsága az. hogy június 20-án az ága­zatban működő 12 vállalat létrehozta a tizenharmadi­kát.. a Cukoripari Szolgálta­tó Közös Vállalatot. Felada­ta lesz a répagazdálkodás ál­talános és konkrét felada­tainak legszélesebb körű egyeztetése és szervezése, a vetőmag-termeltetéstől a cukor értékesítéséig. A közös vállalat és a Cukoripari Ku­tatóintézet is a nyereségér­dekeltségnek megfelelően gazdálkodik. A közös válla­lat átveszi azokat az egész iparagat. érintő, egykori tröszti feladatokat, amelyek­kel értelmetlen volna gyá­ranként külön foglalkozni. A cukoriparban sok azonos gé­pi berendezés működik. Nem volna célszerű a gyáraknak egyenként kérni ezek im­portját. A közös vállalat szervezi majd a számítás- technika bevezetését és el- ter.ieszteset, átveszi a cukor minőségellenőrzését is. A ko- i zoé vállalatot az alapítókból I álló igazgató tanács ellenőr­zi. A függelmi kapcsolat gya­korlatilag megfordult a haj­dani tröszti rendhez képest. A cukoripari iroda 1981. ja­nuár elsejétől az édesipar felügyeleti és ellenőrzési fel­adatait is átveszi majd. Az új ágazati szervezeti rendszerben még nagyon sok nyitott kérdés van. A Ka­posvári Cukorgyár jelenleg egy nagyszabású rekonstruk­ció közepénél tart. Hason­lóképpen áll a szerencsi gyár. A korszerűsítés a leg­kevésbé előrehaladott Ácson és Ercsiben. Az iparág tel­jes rekonstrukciójához még sok állami támogatásra lesz szükség. ' De továbbra is orszá­gosan megoldatlan marad a cukortárolás. Sok gyár a szá­zadforduló körül épült, és a felújítás után is folyamatos beruházásokra lesz emiatt szükség. A megváltozott ága­zati irányítás, a korszerűsö­dő szervezetek várhatóan a feladatok hatékonyabb meg­oldását teszik lehetővé. A paraszti munkában a fontosabb szerep hagyomá­nyosan a . jószágé, az állaté volt. Előbb épült meg az is­tálló, mint a lakóház; az a gazda, akinek volt tehene, kivált lova, már vitte vala­mire. A falu közösségében rangot jelentett értő módon bánni az állattal, a tekintély, alapja is főként a jószág volt. Sok minden mással együtt napjainkra változott ez a kép. Egy vélemény : — A növénytermesztésben egyszerűbben, gyorsabban le­het elérni látványos változá­sokat, korszakos fejlődést. Egv másik vélemény: — Ha közeledik egy szán­tóföldi munkacsúcs — aratás, őszi betakarítás —. akkor az első számú vezetők kisebb- r.agyobb fórumokon, rend­szerint megyei aktíván is részletekbe menően elemzik a feladat elvégzésének mód­ját. Nem mondom, hogy erre nincs szükség! De mennyivel kevesebb szót váltunk az ál­lattenyésztés feladatairól, az ezek elvégzéséhez szükséges feltételek megteremtéséről ! Pedig többet érdemelne ez a nehezebb szakma. Harmadik vélemény: — A kialakult belső üzemi felépítményben — tisztelet a kivételnek — az állattenyész­tő a harmadik vagy a negye­dik ember. Az állattenyész­tésben egy lépést tenni elő­re igen nagy erőfeszítéssel jár, és az álla tény észtőnek meg kell tanulnia, hogy a siker szerezte örömben csak kevesekkel osztozhat. A nö­vénytermesztés tonnáiról mindenki beszél. Valahogy sökkal inkább közügy az, mint teszem azt az egy koca után eladott hízósertés. Es idézhetnék negyedik, ötödik, sokadik véleményt arról, hogy például a fölöttes szervek dolgozói az első szá­mú gazdasági vezetőket név szerint ismerik, a főagronó- musok jó részét szintén, de zavart mosollyal elakadnak a főállattenyésztők nevének sorolásánál. Mondhatná bár­ki: nem perdöntő tényező ez — és valóban nem is az. De mégis egy kis mozaik, egy apró jelenség-adalék' ah­hoz, hogy méltatlanul megko­pott az a rang, az a tekin­tély, amely valamikor jel­lemzője volt az állattenyész­tésnek ! Egy kissé eltorzultak az értékítéletek. Gyakorló állat- tenyésztőtől kezdve a megyei állategészségügyi irányítóig nem egy keserű véleményt hallottam: persze, hogy nem hoz olyan eredményt ez az romban a hazánkat Cseh­szlovákiával összekötő fel­újított Duna-hidat. A ma­gyar és a csehszlovák útügyi szervek megbízására magyar kivitelező vállalatok dolgoz­tak a folvam feletti fontos átkelőhely felújításán es megerősítésén. Többek kö­zött kicseréltek a közös híd ‘ a gázát, mint amilyet várná­nak tóle, amikor kénytelenek azt a takarmányt etetni, amelytől az a szerencsétlen állat mindent »csinálhat«, csak éppen eredményt pro­dukálni nem tud. Hány he­lyen fordult elő, ahol baj volt a mérleggel, hogy a »tűzoltó munka« során a táplálóértek nélküli tömeg­takarmány a számok labirin­tusában kifogástalan minősé­gűvé vált, vagy éppen az egyensúly kedvéért a papíron »megsokszorozódott«. És hány kisebb-nagyobb »furfangot« lehetne sorolni, melynek végkövetkezménye hosszabb- rövidebb idő múlva ezt az ágazatot sújtotta. Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben a bruttó ter­melési érték negyvennégy százalékát az állattenyésztési főágazat termeli meg, in­nen származik az árbevétel harminckét százaléka. Áll­hatnának itt más számok, az állattenyésztés javára kedvezőbb arányok. De eh­hez változtatni kéne a kissé eltorzult értékítéleten. És ebbe beleértek mindent, a belső üzemi szervezettől kezdve az ágazat társadalmi megbecsüléséig. Napjainkban nemegyszer mondjuk, halljuk, hogy a nö­vénytermesztésben lejárt a látványos, gyors előrelépés szakasza. Távol áll tőlem azt mondani, hogy most összpontosítsuk erőinket a másik /ágazat, az állatte­nyésztés hasonló látványos fejlesztésére. Az ágazat "jel­lege, biológiai és sok más sajátja miatt ez nem lehet és nem is cél. De hogy job­ban, másként, több törődés­sel és1 megbecsüléssel lehet — abban nem kételkedem! Vörös Márta paiyaelemeít és új aszfalt, szőnyeggel borítottak. A fel­újítással lehetővé vált, hogy súlyosabb jármüvek, igy ka­mionok is közlekedjenek a komáromi—komáméi Duna- hídon. Cs. L. Házgyári elem 4200 lakáshoz 43. számú Állami Építőipari Vállalat dunakeszi házgyá­rában négyezer-kétszáz lakáshoz készítenek elére gyártott elemeket az ide« Naponta 600—'00 elem hagyja ej a gyárát. Átadták a forgalomnak a felújított komáromi Duna-hiuú, Szerdán felavatták és át­adták a forgalomnak Koma-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom