Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-19 / 168. szám
VI LAO ftOLBTÀtJAI; IQTUOUt(H 1 Am: 1 JO Ft Köszöntjük a moszkvai olimpiát Négy évenként történik valami, amire legtöbbször azt szokták mondani, hogy szimbóluma a népek béke- vág.vának, a kontinensek testvériségének, ember és ember egyenlőségének. Ezt a fogalmat olimpiai eszmének nevezik: amiben megtestc- sül: olimpiai mozgalomnak; amiben szabályos, négy évenként bekövetkező periódusokban kiteljesedik: olimpiai játékoknak. E mozgalom történetének még csak vázlatos ismertetése sem lebet itt feladatunk, s arra Ls usak egyetlen mondattal szeretnénk emlékeztetni, hogy, mint annyi humanitárius eszmének és törekvésnek, lörlenete során gyakran kellett szembetalálnia magát, a beke- es hala- riásellenes erők hol burkolt, hol nyíltan agresszív törekvéseivel. Mégis: újra és ujr* magahoz tért. feltámadt a történelem által rá mért csapások megpróbáltatásai utalt. Mint maga az ember, aki két pusztító világégés után újra békében szeretne élni es alkotni. Tudnivaló: a sport, mint az egyetemes emberi kuliura szerve* e* elidegeníthetetlen része, nem leheteti mentes a társadalmi, gazdasági és politikai események hatásaitól, (az olimpiák története is ezt igazolja), mégis elmondhatjuk. hogy a sportvilag kényes szuverenitására, s elidegeníthetetlen jogának érzi, hogv bekeben létezzen és érvényesüljön, hiszen ez lényegéből következik. Ezért nem tűri meg alapeszméinek megsértését, * visszautasít mindenfajta provokációt és kihívást, amely politikai s/áhilekok eszközévé kívánja tenni. tgy történt ez az idén, 1980-han is, amikor az olimpiák történetében első ízben szocialista ország fővárosa, Moszkva látja vendégül öt világrész legjobb sportolóit. Semmiféle manipuláció nem (iidta megtorpedózni a játékokat. amelyek mellett néhány kivételtől eltekintve a töke* világ olimpiai bizottságai. sza k sz.n vétségei és élversenyzői is kiállták. A haladó erők felülkerekedtek a reakció erőin. Mi. a hétköznapok emberei, jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy ezúttal sem sikerült megakasztani a világ kerekét. Ennél is egyszerűbben fogalmazva: örülünk, hogy megmaradt az örömünk: hogy a következő két hétben ismét int izgulhatunk a képernyő cJölt, hogy reggelenként varakozóan lapozhatjuk fel a lapok sportro- va.tát. hogy szurkolhatunk a magyar olimpiai együttesnek, hogy felajzva latolgathatjuk az esélyeket, hogy felszabadultan örülhetünk egv-egv győzelemnek. Moszkva minden szempontból felkészülten várta a világ sportolóit. Mi pedig — kis töredéke a sok-sok milliós nezo- és szurkolóseregnek — ezúttal is azt várjuk, hogy színvonalas versenyek. nemes vetélkedők, emlékezetes sportviadalok tanúi lehessünk, amelyek elősegítik az országok és népek kölcsönös megértését, erősítik a beke gondolatát. Köszöntjúk a XXII. Nyári Olimpiai Játékokat es sok sikert, eredményes versenyzést. kívánunk * magyar olimpiai Gà&pâkçàk! űz első félév külkereskedelmi mérlege Kedvező változások Külkereskedelmünk részaránya a nemzeti jövedelemben iggn jelentős. Nem közömbös tehát, milyen export—import mérlegünk. Az első félév külkereskedelmi forgalmának alakulásáról és a második félév feladatairól Szalai Béla államtitkár nyilatkozott: A megváltozott világgazdasági feltételek új helyzetet teremtettek és új, követelményeket állítottak a nemzeti gazdaságok elé az egész világon. Mint ismeretes, az ez évi népgazdasági terv egyik fő célkitűzése az egyensúlyi helyzet javítása es ezzel összefüggésben nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztése. Mindez jelentős feladatokat szabott meg a termelők és a külkereskedelmi vállalatok számára. Az első félévi statisztikai adatok ismeretében azt mondhatjuk, hogy gazdasági szervezeteink többségükben egyre inkább a tervben megjelölt célkitűzések megvalósítása érdekében tevékenykedhetnek. A szocialista országokkal folytatott kereskedelemben ay, államközi megállapodások előírásai szolgáltak alapi*!, rubelelszámolású áruforgalmunk az év első felében lényegében a terv szerint alakult. Rubelben számolva a behozatal 13, a kivitel 11 százalékkal emelkedett. Nőtt a bányászati és a vegyipari termékek behozatala. A gépipari és a könnyűipari import megegyezik a tavalyival. míg a kohászati és az élelmiszeripari áruk behozott mennyisége csökkent. Az export emelkedése a legnagyobb mértékű a vegyiparban és a gépiparban. A kohászati és élelmiszeripari kivitel hasonló'a tavalyihoz, míg a mezőgazdasági és a könnyűipari export csökkent. Az év hátralévő részében a külkereskedelmi szervezetek arra törekszenek, hogy a kisebb szállítási lemaradásokat pótolják és a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben a lehetőségek szerint a tervezettnél valamivel jobb eredményeket érjenek el. Az év első felében nem rubel elszámolású exportunk kedvezőén alakult, devizában számolva a növekedés 32 százalék volt. A konvertibilis devizákért behozott áruk értéke devizában kifejezve 7,4 százalékkal emelkedett' a-f múlt év első felevehez viszonyítva. Az import alakulásában szerepet játszott az anyagokkal és energiahordozókkal való takarékosabb gazdálkodás, a gépeknél pedig a szerényebb mértékű beruházási , tevékenység. A termelő é« a külkereskedelmi munka jobb összehangolása és a szorosabb együttműködés érdekében az év első felében több külkereskedelmi társaságot hoztak létre. E társaságok keretében növelik a tevékenységben való közös érdekeltséget, a partnerek kölcsönösen informálják egymást, közös döntéseket hoznak a termelés és a piaci munka fontos kérdéseiről. Bár a nemzetközi piaci helyzet kedvezőtlen, termelő és külkereskedelmi válla tatainknak még az év hátralévő részében számos nehéz feladatot kell megoldaniuk, mégis az első félév viszonylag kedvező eredményei biztatást jelentenek az ez évi külkereskedelmi tervek teljesítéséhez. Egymillió Levi’s Marcaliból A megmunkálás pontosságának fokozásában, as automatizálás előrehaladásában elért eredmények- kikény- szerilctlék a mérési, ellenőrzési műveletek korszerűsítését is. Napjaink legfejlettebb mérőgépei sokszorosan meggyorsítják az ellenőrzést, ezenkívül mentesítik a kezelőt is a nagy figyelmet igénylő szellemi munkától. Amellett a mérést hiba lehetőségét szinte teljesen kiküszöbölik. Képünkön: angol gyártmányú, nagy pontosságú koordináta mérőgép munka közben. Fricska az „igazit” keresőknek Február óta szegecselt Levi Strauss-farmernadrágokat gyártanak Marcaliban, és az utóbbi néhány hónapban már a korábbinál is szűkebb szárúakat szállítottak a belföldi piacra. A csőnadrág — mint minden új divat — itthon körülbelül fél évet késett. Az exportszállítmányok már korábban is szűk szárral készültek, s így kerültek ki a cég nyugati raktáraiba. Az idén már egymillió farmer gyártását tervezték, s előreláthatóan ennél valamivel több is lekerül majd a szalagokról Az első félévben pontosan 515 615 darab készült. A minőség is jobb, mint korábban: míg tavaly a nadrágok 6—7 százaléka volt anyaghibás, most csak 2—3 százalékukról kerül le emiatt a márkajelzés. A munkából származó hiba pedig minimális: mindössze 0.2 százalék a selejt. Meg is látszott ez a boltokban, mert az előkelőségre nem sokat adó vásárlók, bizony, általában hiába keresték a Levi’s címke nélkül forgalmazott olcsóbb nadrágot. Többen rá is jöttek az összefüggésre, és mondogatták a Május 1. Ruhagyár mintaboltjaiban: kár, hogy ilyen jól dolgoznak Marcaliban... A gyáriak szerint ez persze, egyáltalán nenv kár, meglátszik a kereseteken is: az idén 100—150 forinttal emelkedett az átlagfizetés. S ha már az előkelőségnél tartunk, érdemes egy kicsit mosolyogni az -igazit« keresőkön : ők többször megkapják a csempészektől a fricskát, bár nem tudnak róla, hogy -áthintáztak őket«. Akinek a közkeletű elnevezéssel hathúszas lévisznek hívott címke nélküli nadrág nem felel meg, s a hazai boltokban még a márkajelzéssel elátott Levi Strauss- farmer láttán is fintorog, annak agarad a feketepiac Ott ugyebár valódi, márkás, külföldön gyártott nadrágot lehet kapni. Persze jó drágán. A szakértő farmerviselők arra esküsznek. Lelkűk rajta. A marcali gyár dolgozói mindenesetre találkoztak már olyan -ez aztán igazi, semmi hamisítvány« nadrággal (1300 forintba került, -jobb helyen«, amelyről egy apró jelből, amit csak ők ismernek gyorsan megállapíthatták, hogy nemrég hagyta el a somogyi gyárat. A Levi Strauss cég emberei, akik talán mégis egy kicsit jobb szakértők. . mint a -szabadpiac« tudorai, azt mondják: a Marcaliban gyártott farmer mindenben megfelel a szigorú szabványnak. A gyár méß egyszer sem állt le. Augusztus negyediKésik a szőlő is — nemcsak a többi gyümölcs — az idei -felemás« időjárás miatt. Erről tájékoztatott Petracsek Béla, a zamárdi Magyar Tenger Termelőszövetkezet ágazatvezetője. A gazdaság ötven hektáron termel szőlőt, s ötven hektár a következő években fordut termőre. Főként. az olaszrizling meg a rizlingszilváni. A szövetkezet évről évre szép bevételhez jutott a csemegeszőlő révén — általában 20—30 tonnát adott el. Az idén azonban ezek ,a fajták is elmaradtak a fejlődésben, s így lehet, hogy a csemege- szőlő nem érik be a Bala- ton-parti szezonban, akkor pedig borszőlőként, kell betakarítani . . . At. ülteti *én. y ben állandóan permetez, két nagy teljesükén lesz az első kéthetes szünet: teljes karbantartás következik, A gyár műszerészei átvizsgálják a gépeket, kijavítják az apróbb-nagyobb hibákat. Megszépülnek a munkahelyek is: festenek, és több üzemrészben új, a vaskerekes targoncákat jobban tűrő padlót raknak le. Tíz új gép is érkezik — közülük néhány tartalékban marad, hogy a hiba miatt kiesőket rögtön tudják pótolni. A kéthetes karbantartás után -hajtós« hónapok következnek: mindenképpen el kell érni a bűvös egymilliót. Persze ez nem lesz nagyon nehéz, mert a marcali Szalagokon ma már ugyanolyan gyorsan készül egy- egy nadrág, mint bármelyik régóta működő Levi Strauss- gyárban. L. P. ményű Kertltnx—2fl-as gáp, mert már rövid kihagyás is nagy károkat okozna. Az új telepítésekben azonban még nem használhatnak vegyszert, ott kézi erővel — kapával — pusztítják a gyomot. Ehhez a munkához meg a hajtásbefűzéshez, a csonkázáshoz és a huszonöt hektáros új szőlő — kétéves tele-' pítés. — támberendezésének építéséhez a napokban érkezett segítség: a 18—20 állandó dolgozón kívül 30 püspökladányi idénymunkás. A ladányiak az idén először dolgoznak Zamárdiban; és nemcsak a nyári munkákban vesznek részt, hanem majd a szüreten is. Közben — természetesen — a Balatonnal is meg' '?r- kednek « Magyar T lír «■vsadegmunkasai« A csemege később érik Munkák a zamárdi szőlőben Több cérna exportra A tervezettnél több varrócérnát készített az év első felében a nagyatádi cérna- gyár — jelentették be tegnap az üzem műszaki konferenciáján. Azt is elmondtak, hogy emelkedett a tőkésexport: az év első hat hónapjában 890,7 tonna cérna hagyta el a gyárat, s ebből a mennyiségből 594,6 tonnát szállítottak — a Hun- garotex közvetítésével — külföldre. A tanácskozáson nemcsak azt vizsgálták, hogy menynyit termelt az üzem, hanem" azt is, hogy mennyiért állította elő a hazai és külföldi piacon egyaránt keresett cérnát Szervezési intézkedések és ésszerű takarékosság eredményeként csökkentek a költségek, nőtt a hatékonyság. A termelés feltételeinek megteremtése érdekében is több intézkedésre volt szükség. Az év elején jól ment a munka, egyenletesen érkezett az alapanyag, az első negyedév végén azonban fonal- ellátási zavarokkal küzdött a gyár, s ez azzal járt, hogy sűrűn kellett változtatni a cérnázógépek munkáján. A programváltoztatások következtében kevesebb »-Lánchíd- varrócérna készült. Köz" ponti intézkedésre javult az anyagellátás, és a szállítók folyamatosan tájékoztatták a gyárat. Jó cérnát csak megfelelő minőségű alapanyagból lehet készíteni: érthető, hogy folyamatosan vizsgálták az érkező árut. A nyerscémát szállító gyárak — jogos reklamáció eredményeként — több mint 5400 kilogramm cérnát kaptak vissza. / A műszaki konferencián a következő hat hónap feladatait üzemrészenként határozták meg — azért, hogy az év végére teljesítse idei feladatát a nagyatádi céma- gvár. Ezek a programszerűséget, a határidők tartását és a minőség javítását írják elő. Franci*—«»agyar kitette televfstós műsorban szerepel Parisa* Bertalan" űrhajós, A kénen a kozmonauta Marline < hoi-iUm 4iaedseöítU) torsi. NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 168. szám 1980. iúlius 19., szombat
