Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-15 / 164. szám

Egy bejelentés nyomában Intézkedés és tájékoztatás Vízminőség és víztisztítás a DRW-nél A panaszos levelek íróit nem találtam a jelzett helyen, a siófoki vásárcsar­noki ABC-ben. Balogh Káz- mérné és Pap Imréné nevű dolgozója ugyanis nincs és nom is volt az üzletnek, A bejelentések ezzel névtele­neknek minősültek. Mivel azonban közérdekűelvnek tartottam, próbáltam tájéko­zódni a tartalmukról. Mindkét levél a közösség nevében íródott. Ez persze nem jelenti feltétlenül az 55 fős eladói gárda egészét, még csak a többségét sem. De kétségtelen : szerzőik nem csupán a ' maguk nevében emeltek szót az ott kialakult helyzet miatt A legfontosabb kifogást a vezetők ellet} tették. Nem is személy szerint Kresz Fe­re ncnévei elégedetlenek — hiszen alig néhány hete is­merik közvetlenül —, hanem azzal, hogy fél év alatt a ne­gyedik vezetőt kell meg­szokniuk Ez meg letéződötit a műszakvezetők — másként üzletvezető-helyettesek — megcserélésével, amit né­hány hete hajtottak végre. A kérdés mindenekelőtt az: szükség volt-e a vezetők ilyen sűrű váltására? Ami akármilyen okból követke­zett is be, csak próbára te­szi a dolgozók alkalmazko­dóképességét. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy nem valamiféle szeszélyes válla­lati irányítás, szubjektivista káderpolitika játszott itt közre. Kezdődött azzal, hogy a nagy tekintélyű boltvezető nyugdíjba ment. Helyére egy ugyancsak kitűnő szak­ember hírében álló fiatal kereskedő került, öt azonban a vállalat igazgatója — kö­vetkezetesen alkalmazva a képesítési rendeletet — né­hány hónap múlva leváltot­ta tisztéből. Az ok: negyed­szer hagyta abba szakközép­iskolai tanulmányait. Az itt szerezhető kéftaettség — is­merjük el — mindenképpen szükséges egy ekkora bolt vezetéséhez. Nem minden dolgozó gondolkodott így, és már emiatt is némi feszült­ség keletkezett. Sajnos, az utódjául kinevezett vezető rövid idő múlva megbetege­dett, kezelése előreláthatóan hosszabb időt vesz igénybe. 1 A vállalat igazgatója sa­játos megoldásra kénysze­rült. A siófoki kirendeltség hosszú gyakorlattal rendel­kező áruforgalmi intézőjét bízta meg a közvetlen irá­nyítással, anyagi felelősség nélkül. Leltár szerint tehát valóban nem vette át az üz­letet — amint azt a máso­dik levélíró megjegyezte. (A megbízott üzletvezetői teen­dőket az egyik helyettese látja el.) Kétségkívül bonyo­lult ügy. Fokozta a zavart, hogy Kreszné odakerülésé- vel hajtották végre azt a korábban már tervezett mű- szakvezetői cserét, amelynek során tulajdonképpen min­denki új közvetlen főnököt kapott. Ismét felmerül a kérdés: feltétlen szükség volt-e erre az intézkedésre? Kovács La­jos igazgató és Schmidt Jó­zsef kirendeltségvezető sze­rint igen. Ugyanis olyan munkaterületen, mint a ke­reskedelem, indokolt, hogy időnként megcseréljék egy­mással a vezetőket, mond­ván: jobb megelőzni a bajt. Konkrét gyám) ugyan senki ellen nem merült fel, de azt a szakszervezeti főbizalmi, Mészáros Ilona is elismerte, hogy voltak némi kivétele­zések a vezetők és egyes be­osztottak között. Itt engedtessék meg egy megjegyzés: tulajdonképpen az ilyen változtatásokat a kötelező bizalmatlanság szü­li, amely viszont ellentmond a közösségiségre épített irá­nyítás szocialista elvének. Hiszen — mint ahogy az egyik dolgozó megjegyezte — már szemvillanásból is értették egymást a főnökük­kel, és ez a munka javára szolgált. A műszakvezető minden dolgozó erényét és hibáját ismerte, és eszerint alakítgatta a kéttucatnyi el­adót. Ehhez pedig huzamos együttműködésre van szük­ség. Másik oldalról viszont az is igaz, hogy a kereske­delem sikos terület. Szóval kétélű fegyver ez az intézkedés. Kiváltképp bajt okoz, ha a végrehajtás módjában is akad jogos ki­fogásolnivaló. Még akkor is, ha ezt a mozzanatot egy nem várt akadály nehezítet­te, és adott okot ideges han­gulatra. Ez pedig a műszak­változás bejelentése. A ki­rendeltségvezető készült a t'j'a, hogy részletesen indo­ABC épül Somogyszilban A somogyszili közellátási gondokkal már többször fog­lalkoztunk lapunkban. Mint ismeretes, a települcser mindössze három, korszerűt­len üzlet található. Az igé­nyeket ezekkel már nem tudjak kielégíteni, minél előbb hozzá kellett látni egy új bolt építéséhez. Az igái! áfész saját építőbrigádjával tavaly megkezdte a három­millió forintba kerülő ABC építését. Az alapok leraká.sa után azo&ó&B le kellett áll­niuk. Közbeszólt az időjárás, no meg a kezdődő íürdősze- zon. Most újból Som úgy szí 1- ban dolgoznak az epitök. Ha időben megérkeznek a Miskolcról rendelt vasbeton terendák, akkor t tudják tar­tani a határidőt: november 7-én avathatják az üzletet. A 160 négyzetméteres ABC megnyitása után az egyik élelmiszerboltot, illetve az iparcikküzletet bezárják. Az utóbbi helyen valószínűleg presszó lesz majd. kolja az intézkedést De közben megbetegedett, és így a dolgozók a kérdésükre igencsak tömör választ kap­tak: vállalati érdek az át­szervezés. Ma már a veze­tik is elismerik, ez nem hangzott túl meggyőzően. Hiszen a tekintélynek ör­vendő, ízig-vérig kereskedő és szókimondó főbizalmi sem tudott részletesebb ma­gyarázattal szolgálná társai­nak. Nyilván a hiányos tájé­koztatás volt az oka annak is, hogy olyan »-visszatartott pénzről-« suttognak a dolgo­zók, ami nincs — sajnos a forgalom jelentősen csök­kent a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva —, és azt sem értik, hogyan lehet olyan szembeszökő, azaz százszázalékos különbség újabban a bérekben. A vál­lalat ugyanis új ösztönzési illetve premizálási formát vezetett be, amelyben mind a szakképzettségnek, mind a munka mennyiségének és minőségének az eddiginél jóval nagyobb szerepe van. Az első így elosztott jutalé­kot azóta bizonnyal közszem­lére tették. Meggyőződésem, nem mindenki elégedettségé­re. A főbizalmi azonban azt mondja : ő is vállalja érte a felelősséget, hiszen gondos mérlegelés alapján történt az elosztás. A két levél tehát ér­dekes összefüggésekre mu­tatott rá A. tanulság így összegezhető: egyetlen eset­ben sem szabad elhanyagol­ni a dolgozók fi-iss, sokolda­lú tájékoztatását olyan in­tézkedésekről. amelyek köz­vetlenül érintik munkájukat, feladatkörüket. Ha ugyanis a közösség választ kap a mi­értekre, megismert a törek­vések okait és céljait, a többség akkor is tudomásul veszi, ha átmeneti kellemeé- ]ensegeklcel kell számolnia. A vállalat vezetői — , ezt ígérték — * közeljövőben megtalálják a módját an­nak. hogy megfelelő fóru­mon tájékoztassák az áruház dolgozóit, és választ adjanak kérdéseikre, eloszlassák ké­telyeiket, megcáfolják a men demondákat. Egyébként a fentiek elle­nére nincs nagy baj a vá­sárcsarnoki áruházban. Ahogy a főbizalmi elmond­ta, gyorsan megszokták az új vezetőket, és ha minden­ki a munkájára figyel, tehát a vevőre és az árura, hamar elfelejti, hogy nemrég más vezetővel dolgozott. Paál László Három éve, a Budapesti Nemzetközi Vásáron mulat­ta be először a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat óránként ötven köbméter teljesítmé­nyű, mozgatható víztisztító berendezését. — A gyártmányok kifej­lesztését az élet hozta magá­val — mondta Topschall József főmérnök. — A vál­lalatot árvízvédelmi felada­tok ellátásába is bevonhatják. Ezért támadt az a gondola­tunk, hogy egy víztisz.tító be­rendezésekkel ellátott gép- kocsicsaládot fejlesszünk ki. A Balaton idegenforgalma miatt tíz év alatt megnőtt a vízfogyasztás a tó körül. A régi, telepíthető víztisztító berendezéseink nehézkesek voltak, es elás öregedlek. Olyan gépekre volt szüksé­günk, amelyekkel alkalom­adtán besegíthetünk az ivó­víztermelésbe. Ágazati biz­tatásra kezdtünk komolyab­ban foglalkozni a dologgal. — Úgy tudom, külföldiek is érdeklődtek a berendezé­sek ifánt... — Igen. Amikór először szerepeltünk a BNV-n, az ötven köbméteres géppel, so­rozatban érdeklődtek a fej-, lödő országok képviselői, hogy miért nem gyártunk kisebb teljesítményű beren­dezéseket. Ehhez tudni kell, hogy a nagy teljesítményű gép hat óra alatt üzembe állítható, a telepítéstől szá­mított tíz óra múlva pedig meg lehet kezdeni a vízmin­ta egészségügyivizsgálatát.' A napi tízezer köbméteres tel­jesítmény egy kisebb vár os ellátásához is elég. A fejlő­dő országok képviselői ap­róbb települések ivóvíztisz­títására gondoltak elsősor­ban. Ezt követően harminc, tizennégy és hét köbméter óránkénti kapacitású gépe­ket is kifejlesztettünk. A mozgathatóság, megbízható­ság miatt rendkívül gondos munkára volt szükség. A három kisebb berendezés ma éppen megfelel az igények­nek. Egy ötven köbméteres tisztítónk üzemel Tihanyban, egy harminc köbméterest nemrégiben szállítottunk a Duna-kanyarba. A Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak felkérésére pedig egy ti­zennégy köbméteres készülé­ket szállítottunk Etiópiábfi. Az érteke kétmillió forint. Éppen a napokban helyezik üzembe az afrikai országban. A berendezések gépkocsira vannak szerelve, és áram­termelő aggregátor is tarto­zik az egységhez. Jelenleg az ajánlatadásnál tart a válla­lat, üzletkötés még t nincs. Ennek ellenére a folyamatos gyártáshoz szükséges terme­lési és kooperációs hátteret biztosították. A megrende­léstől számított nyolc hónap alatt leszállítják a kívánt berendezést, ha kell, akar konténerbe szerelve is. Érdeklődésre számot tartó gyártmányuk a fogyasztás- mérő is. Arra szolgál, hogy az ipari nagyfogyasztók ne »•rabolhassák le« egyszerre a hálózatról a számukra egy hónapra előirt vízmennyisé­get. Faludy László üzem­igazgató elmondta: ha egy ipari felhasználó vállalja, hogy nem a napi csúcsidő­ben tölti fel a tározóját, vagy nem akkor fogyaszt a háló­zatról vizet, akkor mentesül­het a közműfejlesztési hoz­zájárulás alól. A fogyasztás» mérő berendezés lényege, hogy megfelelő beállítással — óramű-szabályozással — korlátozni tudja a fogyasz­tást. A szamlálószerkezeten ugyanakkor ellenőrizhető, hogy a fogyasztó tartja-e magát a megállapodáshoz. A készüléket a műegyetem vízgazdálkodási intézetével közösen fejlesztették ki, a következő lépcső a gyakor­lati kipróbálás lesz. Erre va­lószínűleg az ősszel kerül sor. A Balaton üdülőkörzetei­nek vízellátását ezen a nyá­ron már teljes egészében a regionális müvek biztosítják. A termelőkapacitás most napi száznegyvenezer köb­méter ivóvíz a Balaton kö­rül. A vállalat belső labora­tóriuma naponta vagy más­naponként fizikai, kémiai és bakteriológiai vizsgálatot vé­gez a felszíni víztisztítóknál. A laboratórium Balatonszép- lakon dolgozik. A széplaki üzemigazgatóság működteti egyébként az'egyik Jegna- 'gyobb felszíni vízkivételi művet is. A vállalat másik laboratóriuma Balatonfüre- den van. Fokozott gonddal őrködnek azon, hogy a tó üdülővendégei jó minőségű ivóvizet kapjanak. Cs. L. Évtizedek tapasztalata Balatonszentgyörgyi gondok Balatomszentgyörgyön a 96 hektárnyi őszi árpát learat­ták, 52 mázsás átlagot ho­zott. A 702 hektár búzából várhatóan 42 mázsa lesz a termésátlag. Van még 232 hektár repce és betakarítás­ra várnak az állatok részére termelt takarmánynövények is. — Az első félév tapaszta­latai alapján milyen ered­ményre számítanak? — Se nyereség, se vesz­teség, ez a helyzet évek óta — mondta dr. Knoll László, a szövetkezet elnöke. — Vajon miért? — A mennyiségi termelés­ben a lehetőségeinkhez ké­pest magas szintet értünk el. Hogy a költségtényezőink nem, alakultak a legkedve­zőbben, abban szerepe lehet bizonyos »nagyvonalúság­nak« is, de a leglényegesebb okok az árrendszerben kere­sendők. Termeltünk mi már hektáronként 25 mázsa bú­zát, 30 mázsa kukoricát, s volt. hogy egy anyakoca után csak ?—10 naazsa hízósertést nyertünk — most 40 mázsa búzát termelünk, 62 mázsa kukoricát, egy koca után pe­dig 18 mázsa sertéshúst ál­lítunk elő, mégsem vagyunk gazdagabbak, mint regen, és akkor sem voltunk szegé­nyebbek, mint most. Jóllehet nem dolgozunk jó körülmé­nyek között, de azért min­dig álltuk a sarat. Ha vélet­lenül jönne egy kritikus idő­szak, amikor képtelenek len­nénk tartani jelenlegi hely­zetünket, nem tudom, milyen lenne az erkölcsi megítélés. Akkor mi »rosszul dolgozó« szövetkezet leszünk? — Nem túl derülátó állás­pont. — Nem derűlátó, valóban, de hosszú évek, évtizedek tapasztalatából fakad. A fel­adatainkat nekünk kell meg­oldanunk. Mit küszködtünk például, hogy egy közérdekű beruházást meg tudjunk va­lósítani ! — Miről van szó? — A sertéstelep hígtrágya- elvezető rendszerei kell megépítem « Balaton védel­mében. Meg is tettünk min­den tőlünk telhetőt, bejártuk az »egész világot«, mire megszereztük a terveket. Vé­gül kaptunk 7,6 millió forint támogatást az Országos Kör­nyezet- es Természetvédelmi Hivataltól, s az ágazati se­gítség is majdnem biztos. A megyei keretből azonban egy garas sem jutott, csak az er­kölcsi támogatás. Az évi 5500 sertés kibocsátására szükség van, s a tizennyolc milliós árbevételről sem mondha­tunk le. A beruházás előre­láthatólag 15 millióba kerül. — Mikor kezdtek hozzá? Mi a lényege? — Tavaly kezdtük, s idén be is fejezzük. A sertéstelep­ről kivezetjük a trágyát egy ciszternába, ahol a berende­zés homogenizálja. Ezután továbbítjuk az öntözőberen­dezésbe — egy 134 hektáros területet öntözünk vele. Ti­zenhárom hektáron nyárfást telepítünk, amely hasznosít­ja majd a leülepedett szer­va anyagot — Gondolom, a beruházás a tó védelme mellett a tsz gazdálkodására is kedvezőé r. hal. — Természetesen. Először is javulnak az állattenyésztő telepen a klimatikus viszo­nyok. A sertéstelepen állat­orvosunk jóvoltából amúgy is jó állategészségügyi ered­ményeket értünk el, de az ammóniáktól mentes levegő várhatóan a klíma okozta betegségeket is megszünteti. Ezzel lehetővé válna, hogy tenyészállatokat neveljünk. — Az öntözendő 134 hektá­ros területen mit fognak ter­melni? — A piaci igények döntik, el, hogy melyik növényt ér­demes intenziven termelni. A szerves trágyázással bizto­sítani tudjuk a terület maxi­mális nitrogénpótlását, ami lehetővé teszi, hogy teljesen kihasználjuk a növények ter­mőképességét Csak egy pél­dát mondok: a lucerna egy ilyen földön 70—80 rr\uzsa helyett 120 mázsát is hozna. M. E. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom