Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-10 / 134. szám
SIMÁN FÖLDET ÍRT A SZOJUZ—T-2 Sikeres próbaút Nagyjából azonos körzetben ért hétfőn földet az új szovjet kísérleti űrhajó, a Szojuz—T-2, mint nem egészen egy héttel korábban a 'szovjet—magyar nemzetközi űrpáros, a leszállás azonban sokban különbözött Kubászov és Farkas Berta- lan földet érésétől: az új űrhajó leszállásának folyamata ugyan éppolyan irányított pályán halad, mint a korábbi Szojuzoké, a fékezés és a leszállás néhány momentuma azonban eltér az eddigiektől. Jurij Malisev és Vlagyimir Akszjonov, akik csütörtökön délután rajtoltak Baj- konurból, és pénteken kapcsolták össze űrhajójukat a Szaljut—6 űrállomással, már hétfőn kora délelőtt elbúcsúzott az állandó személyzettől, Leonyid Popovtól és Valeri] Rjumintól. Még vasárnap becsomagolták az űrhajóba mindazt, amit visszahoznak a földre: mind saját kísérleteik anyagát, mind pedig az űrállomáson összegyűlt kísérleti anyagot. Az összekötő nyílás lezárása és az ellenőrzések után a Szojuz—T-2 röviddel déli fél egy óra előtt — moszkvai idő szerint — vélt el az űrállomástól, s a földre közvetítette annak televíziós képét. A korábban használt Szojuzokon a műszeres-hajtómű egység és az orbitális fülke egyszerre vált le — már a fékezés után — az űrhajó visszatérő egységéről. Az új Szojuzon előbb leválasztják az orbitális fülkét, így a fékezéshez kevesebb hajtóanyagra van szükség. A fékezés befejeztével válik le a műszeres egység is. Erre az Atlanti-óceán fölött került sor. Az irányított leszállás során a rádiókapcsolat mindvégig kiválóan működött, kivéve azt a rövid időt, amíg a légkör magasabb rétegeiben az izzó plazma körülveszi az űrhajót. Az ejtőernyőrendszer fennakadás nélkül működött, a rádiókapcsolat a földet érés térségében levő repülőgépek, helikopterek és a visszatérő egység között kiváló volt. Érdekesség, hogy a kabin ablakát külön pajzs védte — ezt később ledobták, s így az űrhajósok látHazánkba érkezett Ljudmila Zsivkova Tegnap Budapestre érkezett Ljudmila Zsivkova, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Kulturális Bizottságának elnöke, aki Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének meghívására hivatalos, baráti látogatást tesz hazánkban. Fogadására a ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György és Pozsgay Imre kulturális miniszter. Jelen volt Boncso Pencsev Mite«, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Aczél György és Pozsgay Imre a Parlamentben fogadta Ljudmila Zsivkovát. A találkozón áttekintették a két ország kulturális együttműködésének eredményeit, a kulturális kapcsolatok fejlesztésének további lehetőségeit. A tanácskozáson részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője és Boncso Pencsev Mitev. Diákszervezetek a békéért A nemzeti diákszervezetek XVII. európai találkozója zá- rónyilatkozat elfogadásával ért véget Brnóbao. A négynapos találkozón a földrész 20 millió tanulóját képviselő szervezetek küldöttei vettek részt: 16 ország diákszervezeteinek delegációi és öt diákszervezet megfigyelői. A zárónyilatkozat rámutat: a nyílt és építő légkörben lezajlott találkozó résztvevői megvitatták, hogyan lehetne erősíteni az európai országok diákszervezeteinek együttműködését. Tanácskozásaikon hangoztatták, hogy síkraszállnak az enyhülés folytatásáért és a leszerelésért, elítélik az új típusú amerikai nukleáris rakétafegyverek tervezett nyugateurópai elhelyezését. Valamennyi küldöttség egyetértett a firm ifjúsági szervezetek kezdeményezésével, hogy jövő januárban Helsinkiben rendezzék meg a béke, az enyhülés és a leszerelés ifjúsági és diák-vi- lágfórumát. SOMOGYI! NÉPLAP Olajminiszterek tanácskozása Az algériai fővárosban tegnap megkezdődött az OPEC- hez tartozó 13 ország olajügyi miniszterének értekezlete. A tanácskozás egyik fő témája az ár — iraki javaslat szerint a kőolaj szerződéses árát hordónként 32 dolláros szinten egységesíteni lehetne az OPEC-en belül; Irán' kevesli, Szaúd-Ará- bia viszont magasnak tartja ezt a közös szintet. Az értekezlet színhelyét nár napok óta rendőrkordon irzi, az epület mellett menőautók tucatjai fehérlenek napi 24 órás szolgálatban. hattak a leereszkedés során a földet. Ugyancsak már ebben a szakaszban friss; »földi« levegővel töltötték fel kabinjukat. A leszállás körzetében Dzsezkazgantól mintegy 200 kilométerre délkeleti irányban, az időjárási viszonyok hasonlóak voltak ahhoz, mint amikor Kubászov és Farkas ért földet. A Szojuz— T-2 sima leszállást biztosító berendezése kifogástalanul működött. Az űrhajósokat percek alatt körülvették a keresőszolgálat munkatársai, megállapították, hogy teljesen egészségesek és próbaútjuk kitünően sikerült. A Szojuz—T-2 útjának tapasztalatait most részletesen feldolgozzák, de már az első értékelések alapján kitűnt: az űrhajó az első, még pilóta nélkül végrehajtott próbaútja után most űrhajósokkal is kiválóan működött, és alkalmazása új lehetőségeket nyit meg a világűr kutatásában, az űrhajók és az űrállomások alkalmazásában. Malisev és Akszjonov a rövid dzsezkazgani megálló után a bajkonuri űrrepülőtérre ment. Az elsők között köszöntötték őket a nemzetközi űrpáros tagjai: Valerij Kubászov és Farkas Bertalan, akik csak az ő érkezésüket várták meg : kedden térnek vissza a Csillagvárosba, egy héttel földet érésük után. Az űrállomás állandó személyzete: Popov és Rjumin folytatja munkáját. A két űrhajós folyamatosan értesült a Szojuz—T-2 leszállásának menetéről és örömmel fogadta, hogy társaik simán földet értek. Kongresszus Essen ben Helmut Schmidt Tegnap délelőtt Essenben megkezdődött a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt (SPD) rendkívüli kongresszusa. Az október 3-i parlamenti választások előtt a mintegy egymilliós tagságot képviselő 400 küldött jóváhagyja az SPD választási programját, amely a bonni szo- ciálliberális koalíció folytatása mellett foglalt állást. Hans-Jürgen Wischnewski alelnök megnyitója után Helmut Schmidt kancellár, a párt alelnöke kormányának négyéves tevékenységéről számolt be. elemezte a nemzetközi, a bel- és gazdaság- politikai helyzetet, és vázolta az SPD feladatait. Az NSZK lakosságának túlnyomó többsége , békét és enyhülést akar. Rendkívül fontosnak mondotta Schmidt, hogy Európára ne terjedjenek át a világ más részein lezajló konfliktusok. Közölte, hogy ennek szellemében látogat a hónap végén Moszkvába, ahol tárgyalásokat folytat a szovjet vezetőkkel. Schmidt jelezte azt is, hogy a közeljövőben találkozni szándékozik Erich Ho- neckerrel, az NDK Államtanácsának elnökével. NEMZETI EGYETÉRTÉSBEN Sokkal tartozunk Iránnak- mondta Clark párizsban »Teherán.) látogatásunk jele volt annak, hogy az amerikaiakat aggasztja Washington szerepe a sah támogatásában« — vette védelmébe teheráni útját Ramsey Clark, volt amerikai igazságügyi miniszter, aki — mint ismeretes — Washington utazási tilalma ellenére küldöttség élén részt vett az Egyesült Államokat elítélő teheráni nemzetközi konferencián. »Az Egyesült Államok támogatta a sahot, aki kegyetlen volt népével szemben. Az amerikaiak sokkal tartoznak Iránnak« — mondotta Párizsban adott sajtónyilatkozatában Clark. Hangoztatta, hogy bár helyteleníti az amerikaiak fogva tartását, de »megérti, mi indította az irániakat a túszejtésre«. A delegáció egyik tagja az amerikai küldöttség Baniszadr elnökkel folytatott megbeszéléséről tárt fel egy figyelemre méltó részletet. Nyilatkozata szerint az elnök kijelentette: »Iránnak napi 50 millió dollárba kerül a túsz- ügy, de lélektani, fontossága miatt még akkor is kifizetődne; ha 1 milliárdba kerülne«. Az AP hírügynökség szerint Clark útjával kapcsolatban a Carter-kormányzat — úgy tűnik — eltávolodott a kezdeti kemény állásponttól, a kilátásba helyezett börtön- büntetés és pénzbírság végrehajtásától. A delegáció már otthon tartózkodó tagjait a hatóságok csak kikérdeztek, de nem tartják őrizetben. Muskie külügyminiszter vasárnapi nyilatkozatában pedig kijelentette, hogy a State Department szívesen fogadná Clarkot és küldöttségét, ha »hasznos információkat« szereztek Teheránban. A választási eredmény tanúsága szerint az állampol- gárilag felnőtt magyarországi lakosok elsöprő többsége a népfront színeit viselő programra és annak képviselőire szavazott. Ellene és ellenük kevesen. Mindez nem a régi horthysta viszonyok között honos, kényszerítő rendszabály között történt, hanem a személyiség véleményét messzemenően tisztelő titkosság feltételei között: sok helyen, aki nem akart belépni a szavazófülke függönyei mögé, udvariasan megkérték, ne kerülje azt ki. Majdnem hogy észre sem vettük, az idő múlásával kialakult valami sajátos, vitatkozó egyetértés. Ezt a kívülállók talán meg sem tudják érteni. Valami nagyon trükkös manipulációt, gondolatbefolyásoló ravaszdi- ságot szimatolnak mögötte határainkon túli ellendrukkereink, és mondják is hangosan. A kívülállók azt is nehezen értik, hogy ez a nagyvonalú és bennsőséges egyetértés nem jelenti a gondolkodás és cselekvés szürke monolitját, hanem ellenkezőleg: feltételezi, sőt valósággal követeli a mind színesebb személyiségekből, karakteres egyéniségekből álló társadalom létezését és fejlődését. Aki nem ismer jól bennünket, úgy képzeli el a magyar társadalom nemzeti egységét, mint a formaruhás diákok szervezett vonulását — kirándulásra, iskolai ünnepségre. Mi viszont tudjuk, hogy mennyire felnőtt emberekből álló lett nemzeti közösségünk. Nincs ebben semmi rafinált titokzatosság. Ez a történelmileg még fiatal, önmaga gondjaival is viaskodó, szüntelenül saját tapasztalataiból okuló társadalom a maga friss erejével és soha nem volt lehetőségeivel nyit utat ahhoz a fejlettségi szinthez, ahol létrejön a közösség és az egyén érdekeinek összhangja. Ahol mindenkinek kiküzdhetöen kibontakozhatnak a képességei, ahol mindenki megtalálhatja azt a társadalmi szerepet, amely az egyén számára joggal tűnik főszerepnek. Ahol senki sem érzi és tekinti magát mellőzött és oktalanul háttérbe szorított statisztának. Ez olyan történelmi lehetőség az ember számára, hogy érte érdemes harcba szállni, küzdeni. Vagyis cselekedni és tenni a szocializmusért. Ez a személyiségért való küzdelem nem önös könyöklés többé, nem kíméletlen tiprása másoknak a vagyonok erejével — hanem közös, társadalmi cselekvés a szocializmus tökéletesítéséért. Felismerése és alkalmazása annak a törvényszerűségnek: akkor lesz jobb nekem is, ha jobb, gazdagabb, erősebb lesz maga a társadalom is. A szocializmus. Valahogy így találkozik az egyén és a társadalom olyan színes, vitatkozó egységben, amelyről a vasárnapi választások is tanúskodnak. Mi a legfontosabb programunk, melyet a párt lenini politikája fogalmaz meg egy egész nemzet számára? Sűrítsük mindezt egy fókuszba: fel kell szabadítani ,minden alkotó emberi energiát annak érdekében, hogy minden jobb és gazdagabb legyen az eddiginél, a voltnál. Ma már világos: olyan időszakban élünk, amikor az eredményességhez nem elég a föllángolás, a hirteleh jött és hamar kihunyó nekibuzdulás. Következetes, állhatatos és egyben bátor, változtatni tudó munkára van szükség, megértve újfajta dilemmáinkat,- újfajta valóságunkat. Azt már kezdjük megtanulni, hogyan lehet az embert kiszolgáló termelő gépeket és berendezéseket úgy használni, hogy ezek képességeinek legjavát gyümöl- csöztessük. Apránként azt is kezdjük. megtanulni már, hogyan kell gazdálkodni a javakkal, amelyeknek forrása a természet, tehát az anyaggal, az energiával, a vízzel, a tiszta levegővel. Tovább nem halogatható tennivalónk, hogy elméletben és gyakorlatban elsajátítsuk, megvalósítsuk, hogyan lehet az ember alkotó energiáit felszabadítani! Nemcsak önmagunkra, az új generációkra is gondolva, oly nemzedékeket nevelni, amelyeknek természetes lét- eleme a közösségi cselekvés. Békés jövőnkre, szocialista rendszerünkre szavaztunk június nyolcadikén. A cselekvés örömével és reményével tettük ezt. S I. A Vörös Zenekar Hitler ellen ÚJ antifasiszta dokumentumok Új dokumentumokat hoztak nyilvánosságra »A Vörös Zenekar Hitler ellen« címmel Berlinben azokról az antifasiszta hírszerző csoportokról — köztük a dr. Radó Sándor professzor vezette legendás Dóra-csoportról —, amelyek a II. világháborúban a Hitler-rezsim féltett hadititkainak megszerzésével és Moszkvába juttatásával jelentős mértékben hozzájárultak a III. birodalom világuralmi terveinek szétzúzásához. Az NDK-ban most megjelent terjedelmes könyv ösz- •szeállítója és szerzője az isiiért okmányfeldolgozó: Julius Mader. Annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a lehető legteljesebb képet, adja a náciellenes hírszerzésről, a Gestapo által »Vörös Zenekarnak« (Rote Kapelle) elnevezett csoportok egymással szorosan összefüggő tevékenységéről, a kötet tartalmazza Alekszandr Blank szovjet történész 1974-ben nyilvánosságra hozott dokumentum-anyagát is. A Mader által készített összeállításból többek között fény derült arra, hogy a Berlinben, Brüsszelben, Párizsban, Genfben és másutt működő csoportokban mintegy 20 nemzet antifasiszta ellenállói vettek részt. A kötet első ízben ad összefüggő képet a II. világháború titkos frontjának sajátos hőseiről, vagyis a láthatatlan front mesterlövészeiről, a rádiósok tevékenységéről. A kötet számos érdekes magyar vonatkozást tartalmaz. Kiderül, hogy a Hor- thy-kormányzat már 1938- ban — az utolsó békeévben — hozzájárult egy náci rádiós kémhálózat működéséhez. Az új dokumentumkötet egy teljes fejezetet — 50 nyomtatott oldalt — szentel »a négy betű titkának«, a Dóra-csoportnak, s Radó Sándornak, »ki a II. világháborúban a Vörös Hadsereg egyik legeredményesebb hírszerzőjének számított.« Árengedményes kiárusítás A MARCALI ÁFÉSZ LAKBERENDEZÉSI ÁRUHÁZÁBAN Június 10-től 14-ig, AMÍG A KÉSZLET TART! (54875) A BALATONSZÁRSZÓI ÁFÉSZ FELVÉTELT HIRDET pavilonvezetői és bolti eladói munkakör betöltésére Jelentkezés személyesen vagy írásban, Balatonszárszó, Rózsa u. 1. sz. alatt. (038459)
