Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-08 / 133. szám

bssü:-----------------------------­l as^magaziri Két újdonság meglepetésekkel A Lada és a Zaporozsec konstrukciós változtatásai Vadászat Svédországban Svédországban a fajdfélék igen elterjedtek. Hogyan va­dásznak fajdokra ebben az északi országban? A siket- fajdot a hagyományos be- cserkészési ' módszeren kívül újabban vadászkutyák se­gítségével is vadásszák. A felkeltett, fájd a kutyát fi­gyeli, így elejthető. Siketfajdból az évi teríték 19 900 db, nyírfajdból 24 000. míg a császármadárból 32 000. Igén kedvelik a ludak es vadkacsák vadászatát is. ^Yican csak su ország déli harmadában található, évi terítéke 42 ezer kakas. Nép­szerű még a tengeri szár­nyasvadak vadászata — ezt műanyag csalimadarak fői- használásával végzik. Elterjedt a jávorszarvas. A svéd társadalmi élet rit­musa néhány napra átalakul a jávorszarvas-vadászat ide­ién; ezt az állatot minden évben 2—4 napon keresztül lehet csak lőni. Akkor ejtik el a zsákmány 2/3-át. Más­kor külön engedélyt kell kérni kilövéséhez. A szuperszonikus repülés­sel kapcsolatban sokat em­legetett Mach-szám — M- mel jelölik — a hang ter­jedési sebessége és a repü­lőgép haladási sebessége közötti arányt jelzi. Ernst Mach osztrák fizikus az el­sők közt állapította meg a hang terjedési sebességét és tárta föl, hogy annak eléré­sekor a levegő áramlási tu­lajdonságai jelentősen meg­változnak. Ez a sebesség normális körülmények kö­zött a tengerszinten 1240 km/óra. A hőmérséklet vál­tozásával és a magasság nö­vekedésével — azaz a le­vegő ritkulásával — ará­nyosan csökken. A hangsebesség körüli se­bességi tartományokban a repülőgép légellenállása ug­rásszerűen fokozódik, le­küzdéséhez hatalmas ener­gia kell. M 2,35-nél nagyobb sebesség esetén a repülőgép felületén súrlódó levegőtől a borítás lemezei 150 Crfok- nál jobban felhevülnek, ami az anyagukat alkotó alumí­nium szilárdságának számot­tevő csökkenésével jár. Az M 2,35 tehát egyfajta »bű­vös határ«, ameddig a re-. „Csináld magad“ Terhesség­megszakítás Az Egészségügyi Világ szervezet megbízásából ki dolgozott új terhességmeg- szakitó eljárásról számoltak be az angliai John Radcliff Kórház kutatói. A mellék­hatásokról (hányás, hasme­nés, görcsök) mentes prosz- tagladin-származékot hü­velykúp alakjában maguk a nők alkalmazhatják, ha menstruációjuk elmarad. A több száz személyen végzett vizsgálat szerint a kúp egyszeri alkalmazása az esetek 83 százalékában elő­idézi a korai terhesség elve­télését, s a tünetek nem sú­lyosabbak a menstruáció szokásos kísérő jelenségei­nél. A kutatók véleménye szerint ez a módszer humá­nusabb (nincs kínos diag­nosztizálás, bizottságosdi, családi jelenetek, kórházba vonulás, munkahelyi hiány­zás), és veszélytelenebb (műtéti sérülés kizárva) a jelenleg alkalmazott köret­nél. Az egyetlen szövődmény az elhúzódó utóvérzés lehet — ez azonban orvosi be­avatkozással könnyen .le­küzdhető Az a hír járja, hogy, Tog­liattiban a Volga-parti autó­gyár szakemberei már javá­ban dolgoznak egy teljesen új konstrukció, a Lada— 2107-es típusú gépkocsi ki­alakításán. Eltelik néhány év, míg ez az újdonság be­mutatásra, majd sorozat- gyártásra kerül. Néhány meglepetést azonban még addig is tartogat a szovjet autóipar. A folyamatos gyártásra készen álló Lada—2105-ös (Váz 2105) ezúttal nem az alaptípus és a későbbi 1500 és 1600 köbcentis változatok -összeházasítása« révén szü­letett: sok egyéni jellemvo­nása is van. E típusnál már nem lesz föllelhető a jól is­mert »Zsiga-betegség«, a vezérműlánc gyakori megia- zulása és csattogása, ugya­nis fogazott vezérműszíj lé­tesít kapcsolatot a főtengely és a vezérműtengely között. Üj, az eddiginél tökéletesebb karburátort terveztek a La­da—2105-ösnek és megbízha­tóbb gyújtási rendszert. Ez­zel magyarázható, hogy az új típus téli hidegben, váro­si közlekedésben mért átlag- fogyasztása 93-as oktánszá­mú benzinből 9,5—10,00 li­ter között van száz kilomé­teren (1300 köbcentis mo­torja van). Egy másik pa­naszt is orvosoltak akkor, amikor ezen a típuson már automatikussá tették a hátsó fékek beállítását. A Lada—2105-ös utastere jobban hangszigetelt. így Jóval túl a hanghatáron pülőépítés hagyományos anyagai még megfelelnek. A különleges harci gépek azért persze M 3—3,5 se­bességgel is repülnek — ilyenkor előállításuknál je­lentős mennyiségű rozsda- mentes acélt és elég sok ti­tánt használnak föl. A szu­per- és hiperszonikus gépek jellegzetessége, hogy úgyne­vezett gótikus-delta szar- nyúak (azaz nincs farkuk, s felülnézetben karcsú egyen­lőszárú háromszögre emlé­keztetnek). Ma már egyre gyakorib­bak a változtatható szárny­helyzetű (variaszárnyú) gé­pek, ezek lassúbb repülés­nél kiterjesztett, nagyobb sebességnél behúzott szárny­nyal (delta-szárnnyal) repül­nek. A félig hátrahajtott szárnnyal való repülés a leggazdaságosabb : azonos mennyiségű üzemanyaggal így teheti meg a legna­gyobb távolságot a repülő­gép. Képünkön a francia repü­lőipar egyik újdonsága, a “Mirage 2000« típusú va­dászgép, amelyet 1982-ben állítanak a légierő szolgála­tába. Szélenergia-kutatások A Szovjetunióban a har­mincas években indultak meg a szél-villanyerőművel kapcsolatos kísérletek. A ba- laklawai szélerőmű 1933-ban kezdte meg üzemét. Ezt ' az erőművet évi 280 000 kilo­wattóra teljesítményre ter­vezték. A Szovjetunióban folyó szélenergia-hasznosítással kapcsolatos kutatások ered­ményeként 1990-re 150 000 db szélturbina-egység fog üzemelni, mintegy 4500 MW összteljesítménnyel. Egy- egv egység üzembe helyezé­se a tervek szerint 4500 mil­lió kilowattóra energia ter­melésre ad lehetőséget éven­te és így 9 millió tonna fo­lyékony üzemanyag megta­karítására nyílik lehetőség. lilincstől a béklyóig nem lehet panasz az erős motorzajra. A kagylószerűen mélyített ülések és az ajtó­kon levő könyöktámaszok fokozott kényelmet nyújta­nak. Az első ajtókon egyébként megszűntek a kis három­szögletű »elefántfülek«: a teljes ablak leereszthető. A fűtő- és hűtőnyilások itt most nem középen találha­tók, hanem az eddiginél könnyedebb vonalvezetésű műszerfal és a kesztyűtartó mellett, kétoldalt. Szabályoz­ható erősségű fűtést is ka­pott. A négyszögletes , for­májú fényszórókat, belülről; működésbe töSi&ata ! lemosó­karokkal látták el; a hátsó lámpatömb formája igen em­lékeztet az 1600-as modellé- re. A konstruktőrök alaposan »megújították« a Zaporozse- cet is. Süllyesztetten elhe­lyezett reflektoraival a Zaz— 968—M elölnézetben a Sko­da S—100-as típusra emlé­keztet. Kétoldalt eltűntek ró­la a régebbi típusokra oly­annyira jellemző »fülek«. A bokszerelrendezésű farmo­tor léghűtését most a hátsó karosszériaelemben levő sza­bályozható nyílások biztosít­ják. Javították a kocsi hang- szigetelését, így az eddig za­varóan erős motorhangot »száműzték« az utastérből. A csomagtartóban eddig sok helyet elfoglaló pótkereket most a farmotor mellett he­lyezték el. Háromféle változatbem — Vonós hangszereket nem­csak egyedi darabokként, ki­váló művészek számára ké­szítenek, hanem kisebb-na- gyobb sorozatban másoknak is elérhető áron. A hangsze­rek két alapanyaga a jávor- és a fenyőfa, emellett ma­hagóni-, ében- és paliszan­derfát is fölhasználnak. A hangszerkészítésre meg­felelőnek ítélt fa előkészíté­se valóságos »alkímia«. A méretre vágott faanyag há­rom évig érik (a valódi mes­terhegedűnek valók akár húsz esztendeig is). A sajá­tos módon fölszeletelt fa raktárba kerül, s ott addig szárad, míg víztartalma 18 százalékra nem csökken. Ez­után mesterséges szárítás Harkány 30, 40 és 50 lóerő teljesítmé­nyű motorral — készül a Zaz—968—M, fűtését egy tö­kéletesített kivitelű benzines fűtőberendezéssel oldották meg. Ez mínusz 20—30 C- foknál is kellemes meleget biztosít az utastérben. Az ablakok befagyását újfajta páramentesítőkkel akadá­lyozzák meg az új típuson. Bizonyára kevesen tudják, hogy a Zaporozsec kocsik­nak ma már automata ten- gelykapcsolós változatuk is van — ezt a rokkantak ré­szére konstruálták. A fél lábbal és fél kézzel, vala­mint csak kézzel kezelhető elektromos vezérlésű ten­gelykapcsoló működtetése a sebességváltó karra szerelt mikrokapcsoló segítségével történik. B. I Hangszerek születése következik, hogy még keve­sebb, csupán nyolc százalék­nyi legyen a víztartalom. A gyártási folyamat kezdetét a faanyagok durva megmun­kálása jelenti. Ezt követően úgyszólván minden kézi erő, illetve szerszámok segítségével tör­ténik. Amint elkészül a vö­rösfenyőből levő fedő- és jávorfából kialakított hátlap (az előbbi a hangminőség egyik legfontosabb meghatá­rozója), az oldallap villamos berendezésében való meg- hajlítása, majd behelyezése következik. Először a hát­laphoz enyvezik, azután er­re a »dobozra« erősítik rá a fedőlapot, és máris kész a »korpusz«, a vonóshangszer »teste«. Ügyes kezek for­málják és szerelik rá a töb­bi alkatelemet is, míg végül megszületik a hangszer, amely muzsikálni fog. A vonók vesszőjét gáz­láng fölött kézzel formálják, nincs az a gép, amely a kel­lő hajlást és rugalmasságot jobban meg tudná adni. A vesszőre kerülő hosszú ló­szőrszálak Mongóliából vagy Argentínából származnak. A hegedűk esetében nincs mód sok újításra; négy alaptípus van, azokat keresik és gyárt­ják világszerte. Történelmi emlékek tanú­sítják, hogy a kovácsmes­terséget már az ókorban is űzték. Ismerték az ősi — és mindmáig használatban levő — eszközöket: a kohót, az üllőt, a kalapácsot, a fogót A vas három fajtája — a kovácsvas, az acél, az ön­töttvas — sem mai talál­mány: a görögök már tud­ták edzeni, sőt »megeresz­teni« is. A rómaiaknál a kovács munkáját törvény szabályozta. Ez időben kez- iödött a mesterség szakoso­dása . . . Az egykori kovácsok a különféle agyafúrt és egy­szerű zárszerkezetek készí­tésével is szívesen foglal­koztak. A rablánc kovácso­lása már kevésbé szívderítő munka lehetett, meg a bi­lincseké is. A leghasznosabb háziállat, a ló rablánca ré­gebben a béklyó volt; a legelő állat lábára csatolták, hogy el ne kószáljon... A kovácsok egyik legspeciáli­sabb feladata , bizonyára az erényövek zárjainak és kul­csainak az elkészítése volt. A XIX. századtól a régi kovácsműhelyeket fokoza­tosan fölváltották az ipari üzemek, az öreg szerszámo­kat a korszerű gépek. Nap­jainkban még a patkókat is többnyire gyárilag készítik. A kovácsmesterség ma ipar­művészet, a szép kovácsolt­vas tárgyak pedig becses iparművészeti termékek. Egy amerikai férfi ková­csolt tárgyakból álló gyűjte­ménye: bilincsek, rabláncok, különleges zárszerkezetek... Kénes vizű amely igen gyorsan felszívó­dik a bőrön át, és hatásos egész sor betegség gyógyítá­sában. Egyebek közt a re­uma, az Izületi gyulladás, a csúz, a törések utókezelésé­ben, bőrbántalmak, máj- és lépmegbetegedések, anyag- csere-bántalmak ellensze­re. A Zsigmondy-féle kút- ból csobogó melegvíz-ivó­kúra és belélegzés formájá­ban garat-, gége- és légcső­hurut, gyomor- és bélhurut kezelésére alkalmas. Az újabb vizsgálatok meg­erősítették a régi gyakorla­ti tapasztalatot, hogy az ízü­letek legjellegzetesebb alko­tórészében, a porcban mi­lyen fontos a kén szerepe. A harkányi víz gyógyhatá­sút hőmérséklete és kéntar­talma szabja meg. Ennek megfelelően itt jó eredmény érhető el mindazoknak a be­tegségeknek a kezelésénél, amelyek ezekre a tényezők­re reagálnak. Amikor 1824 tavaszán első vendégeit fogadta Harkány- fürdő, tizenkét fából készült fürdőkáddal kezdték a szol­gáltatást. Hat fakabin volt az akkori fürdő első épületé­ben. Azóta az ötvenholdas parkban 7800 négyzetméter­nyi víztükör — 40,38 és 36 fokos meleg, valamint hi­degvizes medencével — vár­ja a gyógyulásra, felüdülés­re érkező hazai és külföldi vendégeket. Az egyik neves NDK-beli hangszergyárban a markneukirche- niben három évszázada készítenek zeneszerszámokat. Harkány, a gyógyvizéről messze földön híres telepü­lés, Pécstől az 58. úton, alig 26 kilométerre délre fekszik. Közel a déli országhatár is: érthető, ha télen-nyáron sok a pécsi és a jugoszláv ven­dég. A harkányi gyógyvizet több mint 150 éve ismerik, a települést 1323 óta, amikor is egy Anjou-kori okmány­ban említik. A gyógyvíz — amelyet csaknem véletlenül fedeztek föl —, kénes. Legjellemzőbb alkotórésze a gáz formájá­ban qjdott szénoxiszulfid, SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom