Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

A hét három kérdése ESEMÉNYEK CÍMSZAVUKBAN Hétfő': Moszkvai bejelentés az Afganisztánból történő részleges csapatkivonás- — Az SZKP Közpon­ti Bizottsága jövő febru­árra összehívja a 26. part­kongresszust. — A kor­mánypárt megerősödése a japan választásokon. — Befejeződik a hét fejlett tőkés ország velencei csúcstalálkozója. — Meg­hiúsított puccskísérlet Ja­maicában. Kedd : összeül a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa. — Car­ter európai körútja: bel­grádi, madridi és lissza- bon megállókkal. — Pe­king elutasítja a tárgyalá­sokat Vietnammal. — Ko­reai tárgyalások Pan- mindzsonban. Szerda: a NATO miniszteri ta­nácsának ankarai ülése. — Lengyel—osztrák kor­mányfői megbeszélések Becsben. — Altalanos sztrájk Salvadorban. Csütörtök: A francia elnök sajtóér­tekezlete. — NDK párt- es allami küldöttség Bu­karestben. — Asean-kon- fereneia Kuala Lumpur­ban. — Haceok LiDanon- ban. Péntek : Hanoiban eáfolják a Thaiföldre történt állító­lagos vietnami betörés hí­rét és részletes jelentést tesznek közzé, a Kambod­zsa elleni provokációkról. — A Biztonsági Tanács az Angolával szemben végre­hajtott dél-afrikai agres­szióról tárgyal. Szombat : Moszkvában megnyílik az olimpiai falu. — Nyilat­kozatok Schmidt kancel­lár hétfői, moszkvai lá­togatása előtt. — Vita In­diában Szandzsaj Gandhi halaidnak körülményeiről. I , Milyen íj események » zajlottak az Afganisz­tán körüli válságban? Világszerte megkülönbözte­tett figyelem kísérte azt a moszkvai bejelentést, hogy — Kabullal egyetértésben — részleges csapatkivonást haj­tanak végre Afganisztánból. Logikusan következett ez a lépés a korábban többször is elhangzott, legfelsőbb szinten ugyancsak megerősített állás- foglalásokból: a szovjet csa­patok addig és olyan mérték­ben maradnak Afganisztán területén, ameddig és aho­gyan a helyzet megkívánja azt. Washingtonban és a NATO köreiben azonban furcsa ma­gatartást tanúsítottak. Mi­közben azt követelték, hogy a szovjet csapatok azonnal tá­vozzanak Afganisztánból, s az Afganisztán körüli válsá­got ürügyként használták a A SÖRÖSÜVEGBEN PÉNZ VAN. Csak vissza kell váltani Beteti díj 2 Ft A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülésé­nek megnyitója Moszkvában. feszültség kiélezésére — min­dent megtettek azért, hogy a helyzet ne juthasson nyugvó­pontra. Amerikai—kínai össz- játék kezdődött az afgán al- lenforradalmárok felfegyver­zésére, s különösképpen jó behatolási terepnek tekintet­ték a hosszú pakisztáni—af­gán határt. Közben a rémhí­rek özönét zúdították a világ­ra, a hónap elején olyan híre­ket terjesztettek, hogy geril­lák tízezrei fogták gyűrűbe Kabult. A hazugság-léggöm­bök azonban szétpattantak, s éppen a lehetségessé vált, részleges csapatkivonás bizo­nyítja, hogy a feltételek ugyan továbbra sem köny- nyűek, de Afganisztánban előrehaladt a konszolidáció folyamata, erősödött a rend és a biztonság. A moszkvai hír tehát min­denképpen kellemetlenül érinthette az amerikai fe­szültség-keltőket, de különö­sen kinqs volt, hogy időben egybeesett a hét fejlett tőkés ország velencei csúcstalálko­zójával. Amely hivatalosan gazdasági jellegű, de mivel a gazdasági problémák manap­ság nem sok sikerélménnyel kecsegtetnek, a téma — te­kintettel a közelgő amerikai választásokra is — erőtelje­sen áttolódott a világpolitiká­ra. A nyugati szövetségesek egy része, főként Párizs és Bonn, jóllehet nem értett egyet az Afganisztán megse­gítésére irányuló szovjet lé­péssel, józanabb magatartást tanúsít és politikai kibonta­kozást keres. A szovjet be­jelentés, érthetően, megerősí­tette őket e szándékukban. Annál inkább, hiszen a fran­cia elnök nemrég tárgyalt Varsóban Leonyid Brezsnyev- vei, Schmidt kancellár pedig holnap készül Moszkvába. Ilyen körülmények között az Egyesült Államok elnöke sem játszhatja egyszerűen a „mister no”, a midenre nem­et mondó szerepet. Carter olyan kijelentést tett, hogy Washington hajlandó lenne közreműködni egy átmeneti szakaszban, a válság rende­zése során. Csakhogy hama­rosan kitűnt, mit kell gyakor­latilag érteni e javaslat alatt. Washington valamiféle isz­lám békefenntartó erő Afga­nisztánba küldeset szeretné (nyilván pakisztáni és egyeb egységekre gondolnak), hogy annak védelme alatt jobbol­dali fordulatot hajtsanak vég­re Kabulban, s ennek megfe­lelő kormány vegye at az ügyek intézését. Ezek az in­dítványok természetesen elfo­gadhatatlanok. A rendezés alapját változatlanul a kabu- li kormány közismert három- lépcsős terve jelentheti: 1. Szűnjék meg minden külső beavatkozás. 2. Szülessenek megfelelő nemzetközi garan­ciák a Szovjetunió és az Egyesült Államok részvételé­vel. 3. E kibontakozás lehető­séget nyújt a szovjet csapat­kontingens visszavonására irányuló tárgyalásokra is. A nagy élénkség ellenére —' az amerikai álláspont merev­sége miatt — egyelőre nem történt közeledés. Az esemé­nyek tükrében azonban a vi­lág jobban felmérheti a kü­lönböző szándékokat és véle­ményeket, saját közvetlen ta­pasztalatai alapján alkothat ítéletet: ki akarja a kibonta­kozást és ki állít akadályokat annak útjába. 2 Mi történik a thaiföldi • —kambodzsai határon? Lehet, hogy vannak cso­dák a világpolitikában, de alighanem hiba lenné túlzot­tan hinni bennük. Minden­esetre, szinte abban a pilla­natban, hogy az amerikai fe­szül iségkeltés nehézségekbe ütközött Afganisztán körül, egyszerre kiéleződött a hely­zet a thaiföldi—kambodzsai határon. Az előzményekhez tarto­zik, hogy Bangkokban né­hány napja közölték: meg­kezdik a kambodzsai mene­kültek »önkéntes-“ hazatele- pítését a két ország határán elhelyezkedő menekült-tá­borokból. A hír feltűnést keltett, hiszen a nyugati pro­paganda korábban azt igye­kezett kihasználni, hogy a harcok és az éhség követ­keztében Kambodzsából tö­megesen menekültek el az emberek. Egy visszatelepítés nyilván ennek az irányzat­nak a fordulását mutatta volna. Valójában arról volt szó: a thai tertületen, köz­vetlenül egy 2—5 kilométeres övezetben lévő kiképzőtábo- rokbol a kínaiak áltál támo­gatott »vörös khmer-“, s a szélsőjobboldali »szabad khmer-“ (khmer serei) fegy­veres gerillaegysegeket dob­nának vissza Kambodzsába, hogy az esős évszak termé­szeti viszonyait felhasználva merényleteket, provokáció­kat kövessenek el. A kambodzsai kormányzat tiltakozott az ilyen visszate­lepítési tervek ellen, mire thai területről több betörés történt Kambodzsába, bele­értve néhány légitámadást is a határmenti körzetekben. A propagandakampány sem maradt él, Thaiföld a Kam­bodzsát segítő Vietnamot vá­dolta, hogy csapatai átlépték a thai hatart. Hanoi hatá­rozottan cáfolta a hamis hí­reket és bizonyítékokat ter­jesztett elő a thai földről megindított akcióról. (A viet­SPANYOLORSZÁG Újabb pokolgép robbant Üjabb pokolgép robbant a spanyol tengerparton, ezen a héten már hatodik alka­lommal. A Costa del Sol egyik üdülőhelyen, Estepo- naban egy luxusszálloda be­járatánál robbantották fel a szerkezetet az ETA baszk szeparatista szervezet tagjai. Személyi sérülés nem tör­tént, mivel az ETA, amely akciósorozatával 19 bebör­tönzött tarsa szabadon bocsá­tását akarja kikényszeríteni, előre értesítette a rendőrsé­get a merénylet nyolc le­hetséges célpontjáról, SiGYjet vélemény Carter kínai „kártyája" nami külügyminiszter a hé­ten eppen Indonéziában tár­gyalt, amely Thaifölddel együtt az ötös ASEAN szö­vetség tagja.) Minden jel arra mutat, hogy afféle »tartalék«-val- ságkeltés zajlott, ha az egyik ponton rémény csillan a feszültség csökkentésére — Ázsia egy másik pontján sürgősen gondoskodni kell az utánpótlásról... 3 Mit hozott az ankarai • NATO-tanáesülés? ismét időszerű a bölcs mondás: néha az az újság, hogy nincs újság. A bizony­talansággal és terrorizmussal hadakozó török főváros Kül­ső képe csupán annyiban változott, hogy még több volt a rendőr, katona, biz­tonsági ember a NATO an­karai tanácsülése kapcsán. Ami pedig a tárgyalótermet illeti: érvényesült az atlanti papírforma. Egységnyilat­kozatok, halvány tárgyalási készség hangoztatása, mi­közben megerősítették a decemberi brüsszeli határo­zatokat. Márpedig az eurora- kéták telepítéséről szóló dön­tés lehetetlenné tes'zi, hogy továbbhaladjanak megbe­szélések eddigi vágányán. A legérdekesebb Ankará­ban is az a tényező volt, amelyről hivatalosan nem ej­tettek szót. A nyugati ta­nácskozások egész vonulata, a két Velence, Ankara, a kétoldalú eszmecserék, az el­lentmondó nyilatkozatok és a kevéssé udvarias levélváltá­sok bizonyíthatják, hogy nincs teljes szinkron az Egyesült Államok, s több fontos szövetségese között. Az ellentéteket nem szabad túlértékelni, miután létezik egy alapvető atlanti és tőkés szolidaritás, de az eltérő hangsúlyok azért lényeges nézeteltéréseket mutatnak a jelenlegi helyzet értékelését, valamint az enyhülés jóvő- íét illetően. Washington, különböző esz­közökkel, szűkíteni szeretné a szakadékot — maga mögött akarja tudni szövetségeseit, minden esetben. Ezt azon­ban két dolog nehezíti: az amerikai külpolitika és az amerikai belpolitika. S az elnökválasztási harc finise méginkább bonyolulttá és ki­számíthatatlanná teszi Wa­shington magatartását., Réti Ervin Az Egyesült Államokban befejeződött a választási kampány első fordulója. Győztese a Demokrata Párt­nál a jelenlegi elnök, Jimmy Carter, a Köztársasági Párt­nál Ronald Reagan lett. A Washingtoű Post című ameri­kai lap az első fordulót érté­kelve megállapította, hogy Carter sikerét a belpolitikai kérdések tudatos háttérbe szorítása és a külpolitikai problémák előtérbe tolása biztosította. A Fehér Ház külpolitikai tevékenységének feltűnően fontos részévé léptek elő a Kínával fenntartott kapcso­latok. Pekinget az utóbbi időben egymás után keres­ték fel az amerikai admi­nisztráció különböző képvise­lői. Brzezinski, nemzetbizton­sági főtanácsadó ellátogatott még a Nagy Falhoz is. Ha­told Brown,, az USA hadügy­minisztere pedig széles kör­ben reklámozott utazást tett a kínai hegyek között, mi­közben amerikai hadfelsze­relések esetleges eladásáról tárgyalj. Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyet­tes tavaly Washingtonban egyenesen királyi fogadta­tásban részesült, tüzérségi diszsortüzzel és pezsgővel. Mindezzel egyidőben mind­két irányba szinte özönlöttek a különböző alacsonyabb szintű küldöttségek. Ami a gazdasági kapcso­latokat illeti, az amerikai adminisztráció e téren is számos lépést tett. Washing­tonban bejelentették, hogy a jövőben Pekingnek biztosit ják a legnagyobb kedvez­mény elvét, hiteleket és Köl csönöket bocsátanak az or­szág rendelkezésére. Kínát felvették a Nemzetközi Va­lutaalapba is. A kínai veze­tők a maguk részéről külön­böző törvényeket kezdtek ki­dolgozni és életbeléptetni a külföldi részesedéssel induló vállalkozásokról. A beruhá­zási társaság elnöke, aki 1949-ig egyébként a kínai malom- és textilipar kizáró­lagos tulajdonosa veit, lel­kendezve jelentette ki: »A külföldi beruházások maxi­muma nincs megállapítva; 100 százalékos külföldi tő­keberuházásokról is szó le­het.« A »kínai kártya“ kijátszá­sa ideológiai * téren egyene­sen groteszk formákat ölt. Az amerikai hírközlő eszkö­zök minden lehetséges mó­don dicsérik az úgynevezett »kínai modellt«, a Kínai Népköztársaságot gondosan kihagyják a szocialista orszá­gok ellen folytatott kam­pányból. Szóljunk végül röviden a »kínai kártya“ katonai vo­natkozásairól. Az amerikai­ak növekvő erőfeszítéseket tesznek, hogy Kínát nyuga­ti fegyverekkel lássák el. Hua Kuo-feng nemrég Ja­pánban és Teng Piao Ame­rikában tett látogatása után Washington úgy döntött: Kí­nának minden korlátozás nélkül el lehet adni úgyne­vezett »kettős rendeltetésű" berendezéseket, azaz olyan technikai eszközöket, melyek mind polgári, mind katonai célra felhasználhatók. (Szak­értők számításai szerint a kí­nai hadsereg korszerűsítése 41—H2 milliárd dollár értékű nyugati haditechnika meg­vásárlását teszi szükségessé.1 Számos nyugati megfigye­lő szerint, azonban Carter próbálkozásai nem hozzák meg a várt sikert. A proto- koll-diplomáciai paraván nem mindig tudja elrejteni a két partner — és egyben velélytárs — sokszor eltérő célját. Carter joggal érezhet kétségeket a_ Pekinggel íenn- ‘tartott kapcsolatok miatt, hi­szen Kína valójában túlságo­sén bonyolult »lap« ahhoz, hogy egyszerűen »ki lehessen játszani«. A szovjet- és ha­ladásellenes politika, amely­ben a -Carter-adminisztráció és a jelenlegi kínai vezetői» egymásra talaltak, visszájá­ra is fordulhat az őszi ame­rikai választásokon, O. Salto v Feszült a helyzet Salvadorban Változatlanul feszült a helyzet a közép-amerikai Salvadorban. Képünkön: a rendőrséggel tör­tént egyik összecsapás után három halott maradt a főváros utcáin. A KEFE­A VBKM KAPOSVÁRI ÊS MŰANYAGIPARI VILLAMOSSÁGI GYÁRA VÁLLALAT azonnali belépéssé! felvételre keres 1 géplakatos 2 ESZTERGÁLYOS SZAKMUNKÁST, szakmunkást 4 BETANÍTOTT MUNKÁST, tmk munkakörbe fölvesz W Jelentkezni lehet a gyár Jelentkezés szentélye*«! m . munkaügyi osztályán, a vallalat munkaügyi ff Kaposvár, Mező Imre u. osztályán ÍKvjdTjp (038150) (043319)

Next

/
Oldalképek
Tartalom