Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-22 / 145. szám

MÉLYPONTON Szeretnék segíteni régi is­merősömön. Becsületes, sza­vahihető embernek tartom, így vélekednek róla munka­társai és felettesei is. Diplo­más ember, szereti és érti a munkáját, elegedett a beosz­tásával. Idegei mégis fölmondták a szolgálatot. Kétségtelen: túl- érzékeny alkat, s a kedve­zőtlen hatások, melyek más­nál talán egy cifra károm­kodást váltanak- ki, nála hosszan tartó vívódást, neki- keseredést okoznak. Nem képes nagyvonalúan napi­rendre térni erkölcsi érzékét sértő esetek fölött. Jórészt ennek köszönheti, hogy he­tek óta táppénzes állomány­ban sétálgat az utcán. Export Csepelről A Pannónia Szőrmekikészítő és Szörniekoníekció-vállalat csepeli gyáregységében 1980- ban több mint 13 ezer szőr­mebundát és 160 ezer pár kesztyűt készítenek. Termé­keiket Moszkvától Montrealig ismerik. Képünkön: szabás­hoz készítik elő a szőrmét. De hogyan jutott el addig, hogy teljesen kilátástalannak lássa helyzetét, jövőjét? Jelenlegi beosztásába ke­rülve alig egy év után ész­revette, hogy közvetlen fő­nöke különböző szabályta­lanságokat követ el, még­pedig minden kétséget kizá­róan saját javára. Szóvá is tette ezt az illetékes gazda­sági ügyintézőnek. A nyug­díj előtt álló szakember fá­sultan legyintett: nyugodj meg, a könyvelésben minden rendben van. És itt kellett volna fegyelmeznie önma­gát, mondván: nem az én ügyem, végzem a dolgomat, mintha semmit sem vettem volna észre. Hasztalan biz­tatta erre a felesége is. Hosz- szú vívódás után / fölkereste főnöke felettesét, és feltárta észrevételeit. Szívélyes kö­szönetét kapott — és ígére­tet gyors intézkedésre. Hosszú hónapok teltek el válasz, illetve a vizsgálat leg­csekélyebb jele nélkül. Fő­nökével változatlanul szigo­rúan hivatalos volt az érint­kezés hangneme, hiába für­készte tekintetét, fülelt hang­súlyára, nem észlelte, hogy tudomást szerzett volna a bejelentésről. Teljes bizony­talanságban élt. Vajon in- dult-e vizsgálat? Ha igen, milyen formában? Kik kap­tak rá megbízást? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoz­tatták, okoztak állandó fe­szültséget. álmatlanságot és szívtáji panaszokat. Végképp azonban akkor esett kétség­be, amikor főnöke fölöttesét váratlanul áthelyezték. Mit tegyen? Újra kezdje? Híre járt, hogy az új vezető ba­ráti kapcsolatban van az ő főnökével. A föltevést arra alapozták, hogy azonos üdü­lőhelyen, sőt egy utcában építettek nyaralót. Nem lépett tovább, össze­roppant. Nem fűznek hozzá baráti szálak. Csupán munkakap­csolatban voltunk rövid ideig. De nagyon szeretnék segíteni neki, hogy elkerülje a rettegett állapotot: a rok­kantsági nyugdíjazást. Be­vallom, egyelőre tanácstalan vagyok a módszer megvá­lasztásában. Keressem föl a főnöke új fölöttesét és tár­jam föl az esetet? Tartok tő­le: ha nyomban meg is ígér­né a gyors kivizsgálást, fo- gadatlan prókátornak minő­sítene. De ha nem is ... Mi­lyen tapintattal végzik a tájékozódást? Föltárják-e a bejelentő személyét? Nem ártok-e többet, mint haszná­lok ismerősömnek a közbelé­pésemmel? De arra is gon­dolnom kell: egyáltalán nem biztos, hogy a legcsekélyebb szabálytalanságot is elkövet­te a gyanúsított vezető. Félre is érthette, el is néz­hetett valamit a beosztottja. Erre legalább akkora a lehe­tőség, mint az ellenkezőjére. Igaz, ebben az esetben is tisztázni kellene az ügyet. Pillanatnyilag tehát nem látom a megoldás legveszély­telenebb útját. Miért osztot­tam meg mégis aggódó töp­rengésemet az olvasókkal? Hiszen még azt sem lehet mondani, hogy az eset álta­lános és így széles körben megszívlelendő tanulsággal jár. Ebben a konkrét formá­ban is szélsőséges ügyről van szó. Úgy érzem, mégis jó szolgálatot teszek közre­adásával. Ismerősömhöz ha­sonló helyzetbe ugyanis so­kan kerültek — és kerülhet­nek —, ha nem érzékenyek, is ennyire főnökük vagy tár­saik rendellenes magatartá­sára, tetteire. A legfontosauo ok általában közös: a mun­kahelyi »nyitottság« hiánya. A légkör olyan fokú szeny- nyezettsége, amely kedvez a feltételezéseknek, a mende­mondáknak, illetve a nem éppen tiszta ügyleteknek; lehetőséget ad megalapozat­lan vádaskodásokra csakúgy, mint szabálytalanságok elkö­vetésére. Sajnos, az együtt dolgozók munkakapcsolataiban — akár gyár, akár intézmény, akár szolgáltatási egység — szá­mos olyan káros elem talál­ható, amely feszültségeket, gyanakvást szült. E kóroko­zók ellen ma még nehezen tudják fölvenni a harcot a közösségek, a politikai, tár­sadalmi szervezetek, mozgal­mak. Elsősorban pedig tőlük várható, hogy őrei legyenek a légkör átlátszó tisztasága­p alr Paál László □ T S SOMOGYI KRÓNIKÁJA Még ha viharokkal meg- megszakitva is, azért egyre jobban belelendülünk a nyárba. Jelzi ezt, hogy a hé­ten megkezdődött a gyer­meküdültetés; ezernyolcszáz gyermek élvezi a magyar tenger áldásait a balatönsza- badi, a zamárdi, a boglárlel- lei, a íonyódligeti SZOT- üdülőkben. S megnyitotta kaouját a lengyeltóti meg a siófoki önkéntes KlSZ-éoí- tőtábor is. » Az általános választások fontos szakasza zárult le a héten : megalakult Somogy ói városi, nyolc nagyközségi, ötvenhét községi tanácsa. A választók bizalmából június 8-án megválasztott tanács­tagok első tevékenysége volt, hogy megteremtették a tes­tületek ötéves munkájának szervezeti és tartalmi fölté­teleit. Az alakuló öleseken mindenhol megválasztottak a tanács tisztségviselőit, a vég­rehajtó bizottság tagjait, a munkabizottságokat, a népi ülnököket. A helyi tanácsok megala­kulása egyben megteremtet­te annak a feltételét is, hogy megalakulhasson a megyei tanács július 1-én. A válasz­tási törvény értelmében ugyanis közvetetten választ­ják a megye parlamentjé­nek tagjait. Mindenhol jól éltek azzal a lehetőséggel, hogy a helyi tanácsok a tag­jaikon kívül más, választásra jogosult állampolgárokat is delegálhatnak a megyei ta­nácsba. A népfrontbizottsá­gok képviselői mindenhol a legalkalmasabbakat ajánlot­tak c, felelőssegteljes tiszt­ségbe. A tanácstagok szava­zatai a bizalmat is előlegez­ték a megyei testület nyolc­vanhat tagjának, hogy öt évig képviseljék az őket megbízó helyi testületet So­mogy hamarosan megalakuló parlamentjében. A megvá­lasztás egyben azt a kötele­zettséget rótta rájuk, hogy munkájukról ' rendszeresen be kell számolniuk e testü­leteknek. Szinte mindegyik alakuló ülésen megköszönték azok­nak a munkáját, akik most' nem lettek tanácstagok. So- mogyra az a jellemző — ez egy rádióműsorban is el­hangzott —, hogy a volt ta­nácstagok közül sokan föl­ajánlják további közéleti te­vékenységüket. Négyéves múltja van im­már a tervezés és az értéke­lés egységei rendszerének a KISZ-ben. Az alapszerveze­tek, a munkahelyek, a tan­intézetek küldöttgyűlései minden tavasszal mérlegre teszik, miként oldották meg feladataikat, majd meghatá­rozzák a következő mozgalmi év közösségi és egyéni fel­adatait. A KISZ megyei bi­zottsága épp e héten össze­gezte a tapasztalatokat nagy körültekintéssel, pon­tos elemzéssel. Szép ered­ménykent könyvelték el, hogy az alapszervezetek jól előkészítettek a taggyűlése­ket. Jó az a módszer, hogy a vezetőségek véleményt kér­nek a tagoktól, s a hallotta­kat. fölhasználják a beszámo­láskor. A XII. kongresszus szellemében kiemelten fog­lalkoznak például a munká­ban, a tanulásban való helytállással. Sajnos, a terve­ző taggyűlések előkészítésére már nem mindenhol futotta az erőből. A szakmai, a politikai ve­télkedők előkészítésére a jö­vőben nagyobb figyelmet fordítanak, s jobban kiak­názzák az alkotó ifjúság pá­lyázatban rejlő nagyobb le­hetőségeket is. A KISZ-tago­kat a társadalmi munkára a legkönnyebb mozgósítani a fiatalok büszkék arra, amit két kezükkel készítenek, épí­tenek. Nem kevesebb, mint száz­harmincezer ember jobb el­látását szorgalmazták a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának e heti ülésén. Eddig is szép eredmények születtek a megyei tanács határozata alapján a közsé­gek és a városi peremkerü­letek kereskedelmi ellátásá­ban. Ezt tudják, elismerik a nepfrontaktívák. ugyanak­kor ismerik a néhol bizony feszítő gondokat. A Hazafias Népfront, az SZMT eddig is sokat tett különféle fórumok, viták szervezésével. A véle­mények, a jelzések össze­gyűjtésére ezután is szük­ség van. Néha fölfelé mutogatnak ott is, ahol lent intézkedhet­nének. Ezért kaptak bátorí­tást a helyi népfrontbizott- sagok, hugy sokkal hataro- zottabban képviseljék az el­látás, a szolgáltatás ügyeben a lakosságot. S legyenek mo­torjai az összefogásnak, hi­szen a jövőben ott kap zöld utat a beruházás, ahol a köz­ség is leteszi a maga forint­jait. latjos Géza Rosetta, Claudia és társaik Nyár a tabi kempingcikkgyárban Nyár — napsütés, friss le­vegő. Tündöklő víztükör, vi­torlások ... Táborozás ! Sát­rak piros, kék, narancssárga, tarka sokaság, némelyiknél terasz is van a bejárat előtt, a másikban épp csak kétem- bernyi hely. Nem olyan, mint a megszokott, zárt lakás : nincs benne se folyóvíz, se villany. Csigaház: .akár a hátunkon is elvihetjük több- személyes sátrunkat... Erős vászonból készítették — nem árt neki sem a szél, sem a víz. Egyiknek a szü­lőhazája Tabon van, a Len­fonó kempingcikkgyárában. — A sátorgyártás mindig szezonjellegű volt — mond­ja Nagy Lajos, a gyár igaz­gatója. — Tavasszal kezdő­dik és általában június vé­géig tart; ennek megfele­lően a fölkészülést a negye­dik negyedévben kezdjük. A köztudatban a sátrak közé sorolnak minden olyan ter­méket, amely a speciális alapanyag fölhasználásával készül, pedig ez korántsem helytálló: a ponyva például nem sátor, hanem különböző tárgyak, például gépkocsik védelmét szolgáló alkalma­tosság. Ezt is mi készítjük, itt, a tabi gyárban, bár a kempingcikk szó hallatán sátrak ötlenek föl az ember képzeletében ... És nem is akármilyenek! Nagy Lajos színes prospek­tust mutat: tele szebbnél szebb sátrakkal. ' Nemhiába érdeklődnek egyre-másra a külföldi cégek, mirtden igényt kielégítő árut kapnak. — Rekord év az idei a gyár történetében: exportter­melésünk meghaladta az egvmillió dollárt. Ehhez azonban gyártmányfejlesz­tésre és háromévi előkészítő munkára volt szükség. Min­den év szeptemberében el­megyünk a »spógára«, a nemzetközi sátorkiállításra, ott megismerkedünk az új sátordivattal, a legcélsze­rűbb kidolgozással, formá- kal, s aszerint alakítjuk ter­mékeinket. A legnagyobb té­teleket Olaszországba visz- szük. A múlt év végén kezd­tük a szállítást, s ebben a hónapban indul az utolsó kamion Itália felé. Tizenöt­ezer túrasátrrt. ezer lakósát­rat, kétezer lakókocsiveran- da-sátrat kaptak az olaszok, de szállítunk Angliába is több mint ezer darabot, s termékeink eljutnak az NSZK-ba, Dániába. Hollan­diába ... A gyár meglepetést is tar­togat a nyárra a vízi sportot kedvelőknek: fejlesztés ered­ménye a széllovasvitorla. Ehhez a hajótestet a Győri Műanyagipari Szövetkezet készíti. Az éves terv hétszáz­ötven széllovas; júniusban még ötven kerül a Trial üz­leteibe. Egy ilyen vízi alkal­matossághoz való'vitorla ter­vezése és elkészítése nem egyszerű dolog, a tabiaknak azonban sikerült a konstruk­ció. olyannyira, hogy a vi­torlásszövetség vizsgáló bi­zottsága a nemzetközi ver­senyek szabványa szerinti­nek fogadta el. Alapanyagát a Lenfonó csillaghegyi szö­vőgyára készíti. — Ezenkívül milyen ter­mékek kerülnek' még a bel­földi forgalomba? — Sajnos, a belföldi for- ■ galom az exportnak mind­össze huszonöt százaléka. Az árut a Triálnak szállítjuk. A külföldi partnerek előbb je­lentkeznek szerződéskötésre, mint a hazai nagykereske­delmi vállalat. így ennek igényeit nem tudjuk min­dig kielégíteni. Célunk azon­ban elsősorban a magyaror­szági forgalmazás. Harminc­féle sátrat készítünk, s kö­zöttük vannak olyanok, -ame­lyeket csak külföldre, illetve csak belföldre szállítunk, de a többség eleget tesz mind­két igénynek. Nincs olyan év, hogy ne jelentkeznének új típusok­kal. Az idén először kerül­nek az üzletekbe a Rimini, a Junior és a Claudia fan­tázianevű sátrak — ezekből összesen ezret szállítanak. A Rosetta is újdonság: az ol­csó, kényelmes sátor terve­zésénei elsősorban a fiata­lokra gondoltak. A múlt év utolsó, negyedé­ben ezerháromszáz termékük került a Trialhoz. Ez a mennyiség a fölkészülést je­lentene. Az idei év első fe­lében 2400 sátor belföldi for­galmazását tervezik. Ezekkel még az idén találkozhatunk a Balaton partján, a hegyék­ben — esetleg a tengerpar­ton. Ambrus Agnes Uborkaszezon Érik az uborka a nagybajomi Lenin Tsz fóliasátra! alatt. Szorgos asszonyok gondozzák, s így nemsokára útnak in­díthatják az első szállítmányt. 16 százalékkal több hitel Adva van a fejlesztés lehetősége A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek zöme — a jelek szerint — alkalmazko­dott az új feltételrendszer­hez. A múlt évben keletke­zett, de az idei évre is ki­ható pénzügyi egyensúlyza­varokat csupán — első pil­lantásra talán különös ez — a jó eredményekkel számoló tervek jelzik. A tavaly elért 340 millió forint után ez év­re 740 milliós nyereséget ter­veztek a gazdaságok. E két szám összevetése mutatja, hogy az ez évi tervek nagy erőfeszítéseket kívánnak: a lehetőségek maximális ki­használását, a termelés szer­kezetének módosítását. A megvalósítás legfonto­sabb pénzügyi feltételei meg­vannak. A lehetőségek ugyan korlátozottak, a megye szö­vetkezetei a tavalyinál még­is 16 százalékkal több — ösz- szesen 934 millió forintnyi — termelési hitelt vettek igény­be. Kétszeresére emelkedett — a múlt év azonos idősza­kához képest — az év első öt hónapjában kölcsön vett rövid távú beruházási ősz- szeg. Csupán gépek vásárlá- ' sára ötvenmillió forintot kap­tak a szövetkezetek. Az ál­lami gazdaságoknál 38-ról 118 millióra nőtt az ilyen hitelek összege. A bank — s ez a gazdasá­gok nehézségeinek megérté­séről és minden korábbinál nagyobb segítőkészségéről tanúskodik — a megye vala­mennyi gazdaságát hitelké­pesnek ismerte el. A 82 kö­zül 18 tsz-ben azonban ha­vonként elemzik a gazdálko­dást, vagyis a hitelek meg­térülésének esélyeit. A fentebbi szám azt is bi­zonyítja, hogy nem csökkent a gazdaságok vállalkozó — és ami ezzel szorosan össze­függ — termelési kedve. Országosan az idén 34 mil­liárd forint értékű mezőgaz­dasági beruházásra van le­hetőség. Ennek arányos ré­szét már fölhasználták a so­mogyi gazdaságok, így az úgynevezett automatikus be­ruházási támogatások ez év­re megszűntek. Nem vonat­kozik azonban a korlátozás az ex portárualapokat növelő hitelekre. Valamennyi olyan fejlesztési elképzelés, amely minden, piacon értékesíthető többlet terméket eredmé­nyez, »zöld utat kap.« A leg­fontosabb követelmény: a beruházás összege lehetőleg három-négy év alatt megté­rüljön. a dollarkitermelés mutatója a mindenkori dol­lárárfolyamon belül alakul­jon (jelenleg ez a határérték 32 forint 24 fillér), s az esz­közarányos nyereség érje el a nyolc százalékot. A megye mezőgazdasági termékei kö­zül elsősorban a búza es ku­korica exportképes, valamint az olajos növényeit meg a hús. Általánosan tapasztalható, hogy a nagyüzemek a koráb­binál sokkal rugalmasabban alkalmazkodnak a piac igé- nveihez, és javult a beruhá­zások megalapozottsága. Ke­vesebb a látványos fejlesz­tés, annál több az ésszerű, olcsó megoldás. A termelési szerkezetváltás fő meghatá­rozója a nyereségesség lehet. A jó példáknak is élére kívánkoznak a Viticoop sző­lőtermesztési társulás által előkészített telepítések. Ész­szerű beruházási szemlélet érvényesült a homokszent- györgyi tsz bordásmajori — nemrég befejezett — sertés­telep-rekonstrukciójánál vagy a vései tsz-ben a gyü­mölcstermesztési ágazat fej­lesztésénél. Jelentős exportnyereséget ígér a Balatonnagybereki Állami Gazdaság épülő vad- feldolgozó létesítménye (eh­hez a bank 50 millió hitelt adott) vagy a Böhönyei Ál­lami Gazdaság sertéstelepe. Összesen mintegy 600 mil­lió forintnyi beruházás való­sul meg az idén Somogybán. B. F. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom