Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-03 / 128. szám

Hegyei labdarúgó-bajnokság (folytatás a 4. oldalról) bőd! Pető, Fülöp, Varga, Ko- vács, Bcbics, Csabi, Horváth, Li­ber, Miklós, Lebár, Dorogi. Ed­ző: Tálos József. Két gyors góllal kezdett a vendégcsapat, s ez alaposan megzavarta a hazaiakat. 3:2- re ugyan még feljött a Lá- bod, de indiszponált kapu­sának hibái következtében újra összeroppant. Góllö­vők: Izsák (3), Kozma, Lu­ka, Kovács, illetve Lebár (2), Miklós. Jók: Izsák, Kozma, Rácz, illetve Miklós, Lebár. Marcali ifi—habod, ifi 2:1 Tóth Sándor BOGLÁRLELLE—KARÁD 3:1 (2:0) Boglárlelle, Vágóhíd a., 700 nézâ V.: Auman. Boglárlelle : Takács J. — Ri­ba, Szilágyi J., Nagy, Gara, Szi­lágyi Cs., Soós (Pintér), Ko­szics (Osvátb), Takács Gy., Pusztai, Takács B. Edző: Papp Gyula. K.-irád: Keresztes —Szá­lai, Lepenye, Pusztai, Barabás, Komáromi, Ellenberger, Bara­nyai, Kovács, Szabó, Hoppár. Edző: Stamler László. A végig igen lelkesen és helyenként jól játszó vendé­gek ellen a Balaton-partiak csak annyit nyújtottak, amennyi a győzelemhez szükséges volt. Mindkét csa­pat két-két kapufát lőtt. Gól­lövők: Takács Gy. (2), Ta­kács B., illetve Lepenye. Jók: Takács J., Szilágyi J., Szilágyi Cs., Takács Gy., il- Jetve Ellenberger, Kovács, Szabó, Hoppár. Boglárlelle ifi—Korád ifi 2:0 Hajas Gyula KISS J SE—KADARKÚT 4:1 (2:0) Kapoly, 200 néző. V.: Ker- cza. Kiss J. SE: Edőcs (Kiss) — Sza­káll, Vámos, Répás, Monoki, Prancz, Dobos, Bódis, Horváth L., Kovács, Máié (Görbe). Edző: Két­szeri Ferenc. Kadarkút: Tráj — Púpos, Miovecz, Lóki, Hosszú, Matán, Szigeti, Harczos, Ernyes, Bakonyi (Jakab), Mészáros (Nagy). Edző: Matán József. A mindjein csapatrészében jobb hazaiak helyzeteik alap­ján akár nagyobb arányban is nyerhettek volna a végig védekező taktikát alkalmazó vendégek ellen. Góllövők: Bódis (3), Dobos (11-esből), illetve Hosszú. Jók: Répás, Prancz, Bódis, Kovács, il­letve Tráj, Harczos: Kálmán Ferenc VBKM VASAS—BARCS 3:1 (0:0) Barcs, 300 néző. V.: Pa- zaurek. Vasas: Kutasi — Lázár (Mali), Pataki, Laczkovics, Szabó, Fá­bián (Csonka), Pető. Horváth I., Horváth J., Pável, Kiss A. Ed­ző: Fülöp János. Barcs: Kólái — Horváth, Erdelecz, Fodor, Dóczi, Pintér, Kovács, Karsai, Gulyás, Kozma (Payer), Borbély. Edző: Karsai Tibor. Mindvégig jó iramú, sport­szerű mérkőzésen a barcsiak szerelték meg a vezető gólt. A második félidő vége felé elfáradt a hazai csapat, és a vendégek kihasználták a kínálkozó lehetőségeket. Gőllövők: Pável, Horváth I., Horváth J. (11-esből), illet­ve Gulyás. Jók: Pável, Hor­váth I., Horváth J., illetve Fodor, Gulyás, Borbély. Barcs ifi—Vasas ifi 1:1 ifj. Pandúr Ferenc L ATINCA SE—TÁNCSICS SE 1:1 (1:0) Marcali, 200 néző. V.: Ke­lemen. Latinra: Müllner — Kovács, Till, Fitt, Péntek, Födi (Guri- cza), Czuczka, Pintér, Szarka, Bosnyák, Veress. Edzős Borsfái Géza. Táncsics: Ágoston — Csábrák, őri, Treszler, Orsós, Kiss (Ferkó), Vitális, Hódosi, Czauner (Alt), Meskó, Magyar. Edző: Zsoldos László. Jó iramú mérkőzést hozott a két honvédcsapat találko­zója. A Latinca szerezte meg a vezetést. A Táncsics a második félidőben többet tá­madott, s a 75. percben egy jól eltalált lövéssel egyenlí­tett. A látottak alapjan igaz­ságos döntetlen eredmény született. Góllövők: Szarka, illetve Treszler. Jók: Müll­ner, Kovács, Till, Czuczka, Péntek, illetve Őri, Treszler, Hódosi, Orsós. Rákóczi 111. ifi—Rákóczi 11. ifi 3:1 Giber Károly CSURGÓ—NAGYATÁD 4:2 (3:0) Nagyatád, 200 néző. Csurgó: Jancsi — Kovács, Kis- géczi, Kiss L., Horváth, Hosszú, Külsőn, Polgár, C. Kovács, Im­rei, Eleki. Edző: Külsőn László. Nagyatád: Zsobrák (Kutnyák) — Szentesi, Czár, Birkás, Czimba- lek, Simon, Kovács II. (Pápics), Vidálc, Lakatos, Mohácsi, Ko­vács I. Edző: Oláh Béla. A kiesőhelyen tanyázó két csapat találkozója alacsony színvonalú mérkőzést hozott. A lelkesebb és valamivel jobb csapatjátékot nyújtó Csurgó megérdemelten győ­zött. A találkozón két kiál­lítás, két sárga lap és há­rom 11-es is született. Kiál­lítva: Hosszú, illetve Vidák. Góllövők: Eleki, Imrei, Pol­gár (11-esből), Kovács (11- esből), illetve Mohácsi, Ko­vács I. (11-esből). Jók: Kis- géczi, Polgár, C. Kovács, Imrei, illetve a hazaiaktól senki sem nyújtott átlagon felüli teljesítményt. Nagyatádi ifi—Csurgó ifi 1:0 Harsányi Zoltán A forduló válogatottja: Müllner (Latinca) — Izsák (Marcali), Űri (Táncsics), Takács (Siófok), Prancz (Kiss J. SE), Szilágyi J. (Boglár­lelle), Pintér (Latinca), Bó­dis (Kiss J. SE), Kovács (Tab), Imrei (Csurgó), Túli (Siófok). A bajnokság állása: 1. Siófok 29 27 1 1 106-22 55 2. Kiss J. SE 28 19 6 3 75-25 44 3. Táncsics 29 19 5 5 87-33 43 4. B.-lelle 29 16 3 10 74-41 35 5. Latinca 29 12 10 7 47-30 34 fi. VBKM V. 29. 13 6 10 48-37 32 7. Tab 29 10 9 10 37-37 29 8. Barcs 29 9 11 9 33-39 29 9. Kadarkút 29 9 6 14 39-65 24 10. Marcali 29 9 5 15 44-66 23 11. Csurgó 29 7 8 14 29-49 22 12. Karád 29 9 4 16 27-65 22 13. Fonyód 29 7 .7 15 47-69 21 14. Mernye 29 7 4 15 23-75 18 15. Nagyatád 29 5 7 16 45-58 17 16. Lábod 28 5 4 19 23-73 14 A győztes csapat játszik Ausztria ellen (Folytatás a 4. oldalról) A magyar labdarúgó válo­gatott az előzetes terveknek megfelelően folytatja előké­születeit. Hétfőn délelőtt egyórás edizést tartottak, kiadós já­tékra is sor került. Mind a 18 kerettag részvételével — vagyis nincs sérült. Délután a Fáy utcai Vasas-stadiom- ban gyakoroltak mintegy másfél órán át. A szerdai, 541. országok közötti mérkőzés előtt Mé­szöly Kálmán a következő­ket mondotta: — Mindenekelőtt egy csak­nem 10 évvel ezelőtti válo­gatott mérkőzés jut az eszembe, 1971. április 4-én, Becsben, amikor 2:0-ra le­győztük Ausztriát, utoljára játszottam a magyar váloga­tottban. Szerdán egészen más szerepkörben szeretnék ismét a győztes csapat olda­lán lenni. Anélkül, hogy Ausztriát nem tartanám nagy ellenfélnek, kimondom, győzelmet várok. Alapozha­tok a szombati siker adta önbizalomra, a csapat Skó­cia elleni csupaszív, harcos és helyenként jó játékára. Ügy érzem, a Skócia elleni 3:1 után a magyar szurkoló­sereg az ősrégi vetélytárs legyőzését is elvárja a gár­dától. Ausztria ellen min­denképpen nehezebb dol­gunk lesz, de a magyar vá­logatottban még sok a lehe­tőség, a harci szellem meg­maradása mellett a játékban további javulást várok. Milyen lesz az összeállítás Ausztria ellen? — Eredetileg arra gondol­tam, hogy más összetételű gárda lép pályára, de az­után döntöttem, marad a Skócia elleni kezdő csapat. A szerdai találkozó távolab­bi célokat is szolgál, egy lépcső ahhoz, hogy összeko- vácsolódjon a gárda. Termé­szetesen a mérkőzés folya­mán lesz majd csere, örül­nék, ha játéklehetőséget ad­hatnék a keretben lévő to­vábbi újoncokénak is. Mit tart az osztrák válo­gatottról? — Egytől egyik kitűnő labdarúgókból áll, olyanok­ból, akiket nemcsak Auszt­riában, hanem egész Európá­ban előkelő helyen jegyez­nek, Kitűnő együttes, biztos, hogy nagy játékra képesek, mindent összevetve, kitűnő mérkőzésre van kilátás szer­dán eitle. A Dnyeper partján épült Üj-Kahovka városa. A Forradalom 50 éve nevű villamosgép­gyár néhány dolgozója saját építésű vitorláson akar Moszkvába hajózni az olimpiai játé­kokra. Ehhez csaknem háromezer km-t kell vitorlázniuk a Dnyeperen, a Fekete- és az Azovi-tengeren, a Donon, a Volga—Don csatornán, a Volgán és a Moszkva folyón. un "*C < t­>­2: '< oc eo Másfé 1 szoba összkoml őrt »■Igazán megtenned? — nézett rám Miklós felderülő arccal. — Pedig ismerem az elveidet... « »De a te munkád mégsem mehet rá az ő megoldatlan lakásügyére! — ráztam fe­jem. — Amellett a szociális körülmények, a gyerek !... « Miklós sóhajtott. »Erre nem is mertem vol­na gondolni! Hogy te, aki soha semmi ilyesmit... aki mindig minden illetéktelen beavatkozásnak ellenálltál, aki annyira gyűlölöd a pro­tekcionizmust, hogy éppen le .. . és éppen egy közeli munkatársamat... Nem is tudom, szabad-e elfogad- * nom ?« Meghatva néztem; ez a szerénység, ez az aggályos­kodás annyira reá vallott! De én már elszántam ' ma­gam, hogy mindenképp se­gítek rajta. »Szép, hogy lelkiismereti kérdést csinálsz belőle, szí­vem. De ez az én dolgom Légy nyugodt, pontosan tu dom, ^meddig etikus valami és hol kezdődik a korrup­ció! Itt egy gyermekét egye­dül nevelő anyáról van szó, akit a törvény is támogat!* Miklós gott. most már ragvo­»Erre nem * is mertem volna gondolni ! — Odile­pett hozzám, átölelt. — Iga­zán tündér vagy, szíven! Isteni lenne, ha ez sikerül­ne! Mindjárt másképp men­ne odabent a munka! De rám is férne, a teremtésit neki! Mert így előbb-utóbb megvonják tőlem a bizal­mat, és mehetek vissza szappant főzni... — ösz­szevissza csókolt. — Es ho­gyan gondolod?« »Egyik estére meghívod ezt a szerencsétlen terem­tést. Aztán közösed kisü tünk valamit!« »Aranyos vagy! — mondta Miklós és ölelt, és csókolt. — Aranyos vagy !« 11. A következő szombaton már itt is ült nálunk a szomorú kis kolleganő. Ki­csípte magát alaposan, a csinos kis pofiját kifestette, szeme fölé vastagon kente a kéket — remekül mutatott, amellett még szolidan is. Meg tudtam érteni a labor közvéleményét, hogy annyi­ra melléje állt. ..' Először kiálmélkodta magát a la­tsunkon, a fekvésén, a Beosztásán, a berendezésén, aztán hellyel kínáltam és kitöltöttem a teát. Még mindig a látványban gyö­nyörködött. »Igazán nem szeretem a nagy szavakat, tessék elhin­ni — mondta, s nem vette le szemét az egyik falon függő színes kerámiáról — de ilyen -szép lakást én még életemben nem láttam!« »Hát nem mondom — mo­solyogtam —, benne van a szívünk, a lelkünk ... « »A verítékünk!« — vá­gott közbe az én Miklósom. »... de hogy a legszebb lakás volna ... Kedves, lak­ható. Es szeretjük.« Megint körülnézett. »Hát ezt lehet is. Es mió­ta tetszenek itt lakni?« »Három esztendeje« — mondta Miklós. »Akkor mar tulajdon­Vízminőség, környezetvédelem, munkaerő Ülésezett a Balatoni Intéző Bizottság Balatoníűzfőn, a Nitroké- miai Ipartelepek tanácster­mében ülésezett tegnap dél­előtt a Balatoni Intéző Bi­zottság, és öt témáról tanács­kozott. Dr. Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfej­lesztési miniszter, a BIB elnöke köszöntötte az intéző bizottság régi és új tagjait, majd az első napirendi pont előterjesztőjeként szóbeli kiegészítést fűzött A balato­ni üdülőkörzet fejlesztési koncepciója a VI. öteves tervben című írásbeli tájé­koztatóhoz. E koncepció ki­alakításakor a Miniszterta­nács Balatonnal kapcsolatos határozatai, 'a Balaton üdülő­körzet regionális rendezési tervének Végrehajtására vo­natkozó intézkedési program, az V. ötéves tervben meg­valósított fejlesztések, illetve a tó vizének és környezeté­nek állapota szolgáltak kiin­dulási alapul. Az említett tervidőszak­ban a fejlesztés céljára ren­delkezésre álló anyagi forrá­sokból, elsősorban a Balaton vízminőségének védelmét közvetlenül és közvetve szol­gáló beruházásokat kell megvalósítani. A szakmai, a műszaki gazdasági eróK koncentrálására van szükség ahhoz, hogy a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerét, a Za­la tározó és a Berek, vala­mint a Tapolcai-medence tisztító rendszerét a VI. öt­éves terv időszakában meg­építhessék. A part menti te­lepüléseken gyorsítani kell a szennyvíztisztító telepek kapacitásának növelését, a szennyvízcsatorna-rendsze­rek kiépítését, a tó iszapjá­nak kiemelését, a hínárir­tást és a strandok előtti te­rületek kotrását. A környe­zetvédelem megköveteli, hogy megakadályozzák az új . károsító források kelet­kezését, s hogy elősegítsék a meglevők fokozatos meg­szüntetését. A talajvédelem és a terület úgynevezett vízháztartásának javítása indokolja a park- és pihenő­erdők bővítését. Az infrastruktúra külön­böző elemeivel és az ellátást szolgáló létesítményekkel kapcsolatos fejlesztéseket az üdülőterület középtávú és távlati fejlesztési célkitűzé­seivel összhangban valósít­ják meg, s ezek is a vízmi­nőség javítását és a környe­zet védelmét szolgálják. Ja­vítani szükséges a közleke­dés feltételeit a települések belső úthálózatának kiépí­tése és a meglevők korsze­rűsítése révén.. Parkolók, forgalommentes övezetek lé­tesítésével és a' települések üdülőterületeit elkerülő utak építésével csökkenteni lehet a zajt és a légszennyezést. Érdemes megvizsgálni a kör­nyezetvédelmi szempontból ideális trolibusz alkalmazá­sának lehetőségét. Bővítésre szorul a hajópark, a kikö­tők, a hajóállomások kor­szerűsítésére is szükség van. A bolti kiskereskede­lem és vendéglátás fejlesz­tését elsősorban a kiemelt településeken érdemes szor­galmazni. A szolgáltatások bővítése az említett tervidő­szakban ugyancsak fontos feladat lesz. Meg kell kez­deni azoknak a létesítmé­nyeknek az előkészítését is, amelyek rossz idő esetén lehetővé teszik az üdülők szórakozását, és hozzájárul­nak a devizabevétel növelé­séhez. Mint ismeretes, a Bala- ton-parti idény munkaerő­gondja egyre súlyosabb. 1979-ben a munkaerőhiány miatt az üdülők egy részé­ben, valamint a kiskereske­delmi bolthálózatban és a vendéglátóiparban a szo'- gáltatas, illetve a kiszolgálás színvonala hanyatlott Né­mely területen a kiskeres­kedelmi egységek csökken­tett nyitvatartással üzemel­tek, vagy zárva tartottak. Erről beszélt többek között dr. Trethon Ferenc munka­ügyi miniszter, aki a mi­nisztériumnak azt a javas­latát terjesztette elő, mely az üdülési idény munkaerő­gazdálkodási gondjának vizsgálatával foglalkozik. 1979 szeptemberében ugyan­is a minisztérium képviselői és a Balaton-parti megyék szakemberei tanácskoztak e problémáról, s többek kö­zött abban állapodtak meg, hogy az idényjelleggel je­lentkező munkaerő-keresle­tet és annak kielégítési le­hetőségeit mérlegszerűen kell vizsgálni. Eddig még sohasem végeztek ezzel kapcsolatban felmérést, amelynek módszertanát most a Munkaügyi Minisz­térium területi főosztálya a Balaton-parti megyék taná­csainak munkaügyi szak- igazgatási szerveivel közösen dolgozza ki. Harsányi Imre vezérigaz­gató a Nitrokémiai Iparte­lepek környezetvédelmi te­vékenységéről számolt be, majd a BIB szervezeti és működési szabályzatát mó­dosító tervezetet vitattak meg. Végül az intéző bizott­ság 1979. évi munkáját érté­kelték. Sz. A. képpen öreg házasoknak ■ számítottunk, amikor végié meglett ez a lakás... « let­tem hozzá én. »Hét éve járunk együtt!« — mondta Miklós. Rámosolyogtam, hálásan. »Most lesz a tízéves jubi­leumunk. Es ebből hét tel­jes év — fordultam megint a kis nőhöz — képzelje, la­kás nélkül!« »Rettenetes... — sóhaj­totta. — Borzasztó lehet az ilyen hosszú várakozás! Ne­künk könnyebb ' volt... A férjem szülei már vagy tíz éve fölépítettek egy családi házat, s benne a férjemnek egy önálló lakást, hegy ha majd nősül, legyen hova...« Tétován bólintottam. »Az én szüleim is felaján­lották, hogy költözzünk hozzájuk, de erről hallani sem akart a férjem ... « »Nem hagyhattam magára az özvegy édesanyámat« — vágott közbe sietve Miklós. »O — mondta kedves mo­sollyal a fiatalasszony —, erről ráismerek a főosztály- vezető úrra... Neki ilyen szíve van!« Igen, mondtam magam­ban. A szíve. Meg meg az is hozzá, hogy anyáék egy szobát kínáltak, de a íőofcz tályvezető úr kettő alat: nem volt hajlandó ... Amint ez a lakas meglett, egysze­riben nem volt érdekes a mama magánya ! Miklós mosolygott. »Hét évig éltük a mln- denünnét kivert kutyák ke­serves életét, képzelje, Ju­ditka ... Kölcsönlakás, sur- ranások, néha egy-egy ví- kend vidéken ... « »Rettenetes lehetett— sóhajtotta együttérzően a kis nő. — Te jóságos ég! En be- leórültem volna! Hét év!« Megveregettem a karját. »Ezért is értem meg én a maga nagy baját, kedvesem Nem is fordulhatott volna jobbhoz! A bajt csak az ér­zi át, aki maga is járt ha­sonló cipőben! — S most én sóhajtottam mélyről, mert eszembe jutott e hét év minden gyötrelme. — A leg­szebb éveim mentek el így! Én harmincból harminchét lettem, a férjem negyven­ből negyvenhét... « A kis kolleganő meglepet­ten pillantott Miklósra. »Szalók elvtárs már öt­venéves ?« (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom