Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-21 / 144. szám
Bérletek és szervezők Siker a próza is Nemcsak épületnek lehet városképi jelentősége. Embereknek is; olyanoknak, akik valahogy mindnyájunk ismerősei — ha csak látásból is — anélkül, hogy bemutatkoztunk volna egymásnak, elkezdünk köszön- getni nekik. Ilyen kaposvári alapember, még ismeretlenül is ismerős a rendezvényirodán belül működő színházi jegyiroda vezetője. Peaig nem kaposvári »tüke« ... S mégis: a nevét alig néhány tucatnyian tudjuk. Kiben gyújt kis égőt, ha azt írom, hogy Nincsevics Janos? De, ha »Titának« említem, mindenki bólint: hogyne ismerném! Tizenöt éve dolgozik a színházért, előbb szervező titkárként toborozva közönséget, majd jegyiroda-vezetőként. Gazdasági igazgatók mentek — hatan is —, színházigazgatók változtak — az ötödikkel dolgozik jelenleg — ő maradt. Ügye a kaposvári színház. — Kezdetben 800 forintos bevételért is tájoltunk — meséli. — Emlékszem; olyan talpakban jártunk, ahol nem volt kút, a színészek öltöző- jeként az autóbusz szolgált. De például Dunaújváros háromezer helyes szabadtéri színpada sem »eredményezett-» akkoriban nyolcszáz forintnál nagyobb bevételt. Az volt a színházi, szervezői hőskor. A hónap felét vidéken töltöttük. Most a kultúr- központok már egy fél évre előre lekötik előadásainkat. Mi ellátjuk őket plakátokkal, szórólapokkal, a befog»-' dást megkönnyítő egyeb reklámanyaggal. Munkatársaival — négyen vannak — a közművelődés céljainak szolgálatában állnak. Általában július közepén kezdik a szervező munkát, de előzetes beszélgetésekre már korábban sort kerítenek. Jó partnereik közé tartozik a húskombinát, az Egyesült Izzó kaposvári gyára, a VBKM, a KISZÖV, az oktatási intézmények, így a csurgói gimnázium, a kaposvári közgazdasági technikum, a szakmunkásképző, a kollégium, a kereskedelmi szakközépiskola, a tanítóképző főiskola, já kaposvári gimnáziumok ... — Kiss Dénes, Fábián Enikő, Temesi László, Pintér József, Pintér Kálmán, Both Ernő, Pápay József és más tanárok sokat segítenek nekünk. A csurgói gimnázium például teljes bérletet vásárol már 12—13 év óta. A kollégisták nyolcszázan vesznek bérletet. A tanítóképző főiskolából négyszázhatva- nan vannak ott előadásainkon. — Ez azt jelenti-e tapasztalata szerint hogy kikerülve új pedagógusként terjeszteni kezdik ezt a »jó ragályt«? — Sajnos nincs így. Ök maguk sem járnak színházba, tisztelet a kivételnek. Azt is mondhatnám, hogy a pe- dagogusréteghez viszonyítva elenyésző a színházba járók száma. — Egy legendával tehát kevesebb tfan-e eí?e« gyár, üzem Kaposváron, melyből az átlagnál kevesebben tátogatják a színházat? — Többet várnánk a pa- mutfonó-ipari vállalatiaktól, hiszen az amatőr művészeti tevékenységben jelent- tős szerepet játszik a Fonó- munkás Kisszínpad. Megkönnyíti munkájukat* hogy bérletszüneti előadásokat olyan produkciókból nem keii szervezniük, melyeknek bérletes előadásai nem voltak sikeresek. Ugyanakkor azonban az igazi nagy művészi sikerekből több telt házat képesek toborozni. — Kétségtelen, hogy létezik egy vékony réteg, amely talán sznobságból azt állítja, hogy Kaposvár átlag közönsége nevelhetetlen, nem képes befogadni az igazi értékeket. Hogy ez mennyire hamis beállítás, mi sem igazolja beszédesebben, mint éppen ezeknek az igazi értékeknek a magas nézőszáma. — Hallhatnánk néhány bizonyító erejű adatot? — Csehov Ivanovját 10 402 ember látta Kaposváron. Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című drámáját 10 998-an tekintették meg. Bulgakov Bíbor szigetét 11 250-en! Ezek a művek legalább annyi, vagy több nézőt vonzottak, mint az operettek, melyek közül egyébként a Csárdáskirálynőé a pálma, mely a tájelőadásokkal együtt egymillión felüli bevételt eredményezett. Nyolcezer ember vált bérr letet évente. Évadonként nyolcezer-hétszáz gyereknézővel is számolnak. Ezekben az eredményekben a színházi társulat munkájával együtt Nincsevics Jánosé is benne foglaltatik. L. L. Zene és nyelv Gondolatok Leonard Bernstein könyve nyomán A kíméletlen versenyszellem, a kötelező specializálódás következtében századinkban ■ mintha kihaltak volna a sokoldalú művész- '“TgyéniségelC-így a szellemük teljes kibontakoztatására hajlamos muzsikusok is. Száz esztendeje még nem ment ritkaságszámba az olyan zeneszerző és hangszeres művész, aki az oktatást, az írást is hivatásának tekintette, sőt filozófiai; irodalmi vagy akar politikai kérdésekben is »labdába rúgott«, manapság pedig szinté különcnek számit az a Dietrich Fischer—Dieskau, aki Wagnerről és Nietzschéről irt zseniális könyvet, s az a Szvjatoszlav Richter, aki nemcsak zongoraművészként ébreszt csodálatot, hanem festőművészként is. S megfejthetetlen rejtély Leonard Bernstein. Honnan merített időt, energiát arra, hogy komponistaként, pianistaként és karmesterként egyaránt a legnagyobbak sor rába emelkedjék, honnan merít erőt ahhoz, hogy előadásokat tartson, maradandó értékű esszéket írjon, publicisztikával és zenei ismeret- terjesztéssel is foglalkozzék? A jelenség zavarba ejt, az olvasó szédelegve kapkodja a fejét Bernstein legújabb könyvének, A megválaszolatlan kérdés címűnek a tanulmányozásakor, a pedagógiai ügyekben elkötelezett újságíró szomorú, amiért az előadások szövegének * magyar fordítását csaknem fél évtizeddel az amerikai megjelenés után vehettük kézbe, s szomorú mindenekelőtt azért, mert a nélkülözhetetlen alapmunka — melynek közrebocsátásáért a Zeneműkiadónak, s kiváltképpen á ragyogóan ötletes magyarítás készítőjének, Révész Dorritnak lehetünk hálásak — csaknem visszhang nélkül rríaradt sajtónkban és oktatási közéletünkben. A kérdés, melyre a neves muzsikus választ keres, így hangzik: léteznek-e közös vonások az élőbeszédben és a zenében, bukkanhaturtk-e azonos kifejezési módokra a prózában és a költészetben, illetve a legelvontabb művészetben? S a válaszok nyomán egy új tudományág jön létre, melyet Bernstein mu- ziko-lingvisztikának nevez, vagy —- a nálunk is jól ismert amerikai nyelvtudóstól, Noam Chomskytól kölcsönzött, még ijesztőbb kifejezéssel : transzformációs mu- ziko-ligvisztikának. Szerencsére maga az elv jóval egyszerűbb, mint az elnevezés. Mi is hát az elméiét — az úgynevezett zenei hangtan, mondattan, jelentéstan — lényege? Bernstein szerint a nyelvi és a zenei kifejezés- módnak közös gyökerei vannak, a nyelv és a muzsika ugyanazokkal a módszerekkel építi fel, tagolja, transzformálja, hangsúlyozza a tartalmakat. A nyelvi fonéma megfelel a zenei hangnak', a morféma a motívumnak. Egy szó értéke azonos egy fráziséval, a mellékmondat szerepe a szakaszéval. A mondat, mint befejezett egység, ugyanazt fejezi ki, amit a tétel. Egy akkordot, egy harmóniai egységet melléknévnek tekinthetünk, mert színezéssel változtatja meg a főnév .— a téma — jelentését, hangulatát. Az ige — a ritmus, mely állandó lüktetésével, lassulásával vagy gyorsulásával hozza mozgásba a .»névszókat". A költői alakzatok és a zene kompozíciós elvei közt is számos hasonlóságot fedez föl Leonard Bernstein. Egyik is, másik is tartalmát veszítené a felsorolások, fokozások, ismétlések, kiazmusok, allegóriák és szimbólumok, általában a metaforikus kifejezésmód nélkül. E megoldások hiánya az irodalmat és a muzsikát egyaránt megfosztaná attól, ami pedig bennük a leggyönyörűbb: a kétértelműségtől, még szerencsésebb esetben a sokértelműségtől. S e kényes téma elemzésekor válnak az előadások jóval izgalmasabbakká rideg strukturalista eszmefuttatásoknál. Az amerikai zenei élet nagyszerű mindenese mindenkor kapcsolatot talál a szerkezet és az esztétikum között, bontsa bár aprócska részeire a biblia egy mondatát vagy Mozart »nagy« g-moll szimfóniájának bevezető ütemeit, a Rómeó és Júlia egy bekezdését vagy a Pastorale szimfónia viharjelenetét, Sztravinszkij Petruska-balettjé- nek részletét vagy egy Dylan Thomas-verset. Hatalmas műveltsége, nyelvészeti, irodalmi. filozófiai tájékozottsága, ervgiesenek higgadtsága, rögtönzéseinek elképesztő és kacagtató szellemessége, általában lebilincselő egyénisége azokat az 'olvasókat is hozzásegíti a számos kottapéldával, kitűnő fényképekkel, feanglemezmellékletek- kel 'kiegészített könyv élvezetéhez, akik a nyelvtudományban és a partitúra-ol- vasasban egyelőre nem túlságosán jártasak. A mű mégis összehasonlíthatatlanul több. mint egy oncéiu tudományos és esztétikai élvezet forrása. Bern- stein remek oktatási-ismeret - teijesztési módszert is ad a zene és a nyelv interdiszciplináris megközelítésével. A muziko-lingvisztika új tudománya és a feldolgozás módja remélhetőleg nemcsak a kutatókban és az olvasókban ébreszt majd lelkesedést, hanem a megnyerő eljárásokra törekvő, kísérletező kedvű magyartanárokban, ének- és zenepedagógusokban is. L. A. H 004 jelentkezik Bajtársnak szólítják egymást A mentősök bajtársnak szólítják egymást. .Bajtárs indul a segítségnyújtásra, és bajtárs szól be a központba a másik bajtársnak, hogy merre jár. Az Országos Mentőszolgálatnál nagyobb kiterjedésű és összefogottsá- gú szervezetet keveset lehet találni. Elsődleges feladatuk az életmentés. — Ha a mentős kimegy egy esethez, mindig úgv menjen, mintha a saját rokonán, hozzátartozóján kellene segítenie — mondja Pájtli József, aki kilenc éve dolgozik mentőápolóként a marcali állomáson. A molnárszakmát hagyta ott sokévi szolgálat után a mentős- ség kedvéért. — Magamat érzem a sérült vagy beteg ember helyébe, s ennek megfelelően cselekszem. Nincs »elveszett« eset. Nemrég egy olyan szívbeteghez hívták a kocsit, akiben már alig-alig volt élet, a szívműködése szinte teljesen leállt. Az , orvos tehetetlen volt, valóban úgy látszott, itt már nincs segítség, nem éri meg a kórházba érkezést. Azt mondtam, lesz ami lesz, megpróbálom . .. Egy hét múlva megkeresett a beteg fia. hogy megköszönje az édesapja életét. Mondtam, nincs mit köszönni, kötelességem volt. , Somogybán kilenc mentő- állomás működik, harminc- nyolc kocsival, mely ellátásra és szállításra egyaránt alkalmas. Ahogy dr. Jandó Ferenc, a megyei mentő- szervezet vezető főorvosa elmondta, feladatukat két részre lehet osztani. A sürgősségi betegellátás során a betegnek a legrövidebb időn belül mindent meg kell kapnia, amit jelenleg az orvostudomány adhat. A megye két rohamkocsija kö2ül az egyik Kaposváron orvosokkal, a másik — csak a nyári időszakban — Siófokon a budapesti mentőszervezet dolgozóival látja el feladatát. A másik tennivaló a betegszállítás. Somogybán évente kétmillió kilométert futnak a mentőautók, s több mint hatvanezer embert szállítanak. Ha a 004-et tárcsázzuk, a gépi központ jelentkezik, s adja tovább a hívást a megfelelő helyre. A rádió- hálózat, amelybe egyaránt bekapcsolták a központokat és a kocsikat, 1962 óta működik. A hírközlés további korszerűsítését tervezik. Somogybán kétszázharmincan dolgoznak a mentőszolgálatAz eredményért tenni kell Tavaly novemberben pályázatot írt ki a Mezőgazdasági Múzeum »A magyar mezőgazdaság diákszemmel" címmel, középiskolások számára. Mint már tudósítottunk róla, a pályázaton igen szépen szerepeltek a Kaposvári _ Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai. Az első díjasok közé tartozik a harmadikos Nagy Róbert is, aki arról írt, miért szeretne baromfitenyésztő lenni. Magas, szóke fiú, szerény, halkan válaszolgat. A szak- középiskola igazgatónője csak jót mond róla. — Miért szeretne baromfitenyésztő lenni? Kiskorom óta vannak otthon galambok, ez édesapám hobbija. Régebben postagalambokkal foglalkoztunk, most már húsgalambok is vannak. Megszerettem őket... A gyerekkori élmények miatt választottam a mező- gazdasági szakközépiskolát, ez tetszett a legjobban. — Idevalósi? Mivel foglalkoznak a szülei? — Székesfehérváron lakunk. Édesanyám óvónő, édesapám ellenőr a beruházási vállalatnál. Otthon azonban szívvel-lélekkel galambász. Télen az anyag- gyűjtésben is nagy segítségemre volt, ugyanis elmentünk tíz nagyüzembe, kel- tetőüzemekbe, baromfi- és galambtenyésztő telepekre, . így élőben is láthattam a kisállattenyésztési munkát. — Szépek a tanulmányi eredményei. Vannak további tervei ? — A Gödöllői Agrártudományi Egyetemre szeretnék menni, ha sikerül — persze ehhez még nagyon sokat kell tanulni, nem könnyű a felvételi. — Ügy hallottam, nemsokára Moszkvába utazik, jutalomból. — Igen, ugyanis másodszor nyertem el iskolánkban a »Jó tanuló, jó sportoló« vándorserleget, s ezért kaptam a jutalomutat az olimpiára. — Milyen sportot űz? — Súlylökéssel foglalkozom. Korábban az iskolához tartoztam. most a Rákóczi SE-be járok edzeni. A meV gyei és a területi versenyt is megnyertem. Az országos verseny június végén lesz Szegeden. — Szóval hétközben tanul, edzésekre jár, a hét végén jönnek a versenyek, a téli szünetben pedig pályázatot ír. Hogyan csinálja? — Az órák befejeztével edzésre megyek, majd vacsoráig tanulás, néha utána is. Aki eredményt akar, mind ezt teszi, nem őlyan kivételes dolog — a fontos az, hogy szeresse, amit csinál. A dolgozat megírása sem volt »áldozat«, még ha a szünidőt fordítottam is rá. Szívesen csináltam, s az üzemekben annyi újat, érdekeset láttam! Megérte. — Barátai vannak? Jut rájuk ideje? — Persze hogy vannak, itt a kollégiumban nagyon osz- szetartunk. A hét vegén bemegyünk a városba, esténként pedig beszélgetünk vagy lemegyünk kosarazni a srácokkal. Együtt járunk mindenhova. M E ban. közülük Kaposváron ötvenen. Kevés azonban a mentöorvos: a megyeszékhelyen mindössze hárman vannak a vezető főorvossal együtt. — A mentöorvos később teheti le a szakvizsgáját, mint a többi, s hosszabb a munkaideje, ezért kevesen jelentkeznek ide. Most lehetővé tették az úgynevezett oxyológiai szakvizsgát, mely kifejezetten mentős, sürgősségi jellegű, így vonzóbb lett a pálya. A mentőtiszt új beosztást jelent szervezetünkben. Négyéves mentőtiszti főiskola szükséges hozzá, előtte pedig két év gyakorlat, amely után mi javasoljuk főiskolára a jelentkezőt. A mentőtisztek hasonló képzést kapnak; mint az orvosok, csak rövidebb idő alatt, és .kiemelten foglalkoznak a hirtelen lezajló esetekkel, rosszullétekkel, balesetekkel. A mentősök között igen sok a fiatal. Mi hozza őket erre a nehéz pályára? — Főleg mentőtisztnek jelentkeznek, mivel hasonlít az orvosi pályához. De jönnek olyanok is, akik egészségügyi szakközépiskolát végeztek, % közelebb kerültek a munkánkhoz. Aki orvosi egyetemre készül, az itt megtanulhatja az alapokat. Tapasztalatokat szereznek, ügyesek, érdeklődőek, szívesen vesznek részt minden akcióban. — A gépkocsivezetők mennyit értenek a mentéshez? — Mentőautó vezetőjének lenni különleges feladatot jelent. Az éves továbbképzési anyagunkban mindig szerepel olyan tanfolyam, melyet a gépkocsivezetőknek szervezünk. Megtanítjuk a mentési munka alapjait, a sérülések ellátásához szükséges legfontosabb tudnivalókat. Néhány régi gépkocsi- vezető az évek során olyan gyakorlatra tett szert, hogy a fiatalabb mentősöket melléjük osztjuk be gyakorlatra. Szeretnek itt dolgozni, hiszen változatos, érdekes munkát végeznek. — A megye legfiatalabb mentőállomása Marcaliban található. Hogyan vált be az új létesítmény? — Marcaliban a mentésnek »történelme" van. Az első dokumentum 1901-re vezet vissza, amely szerint abban az évben alakult a városban az önkéntes men- tőegyesület. A felszabadulás után egy kastélyba költöztek a kórházzal együtt, az épület azonban az évek múltával korszerűtlenné vált. Az új állomást éppen két éve, 1978 júniusában adtuk át. Az ötmillió forint értékű épületben megtalálható minden, ami a legmodernebb mentőállomáshoz szükséges. A szociális helyiségeken kívül építettünk külön műszaki blokkot, melyben szervizműhely is található. A garázs mellé fertőtlenítőhelyiség került. Az úgynevezett első soros tartózkodóból a hívás után egy percen belül indulnak a kocsik, teljes készültséggel. — A közúti balesetek száma nyáron megnövekszik. Különösen a Balaton környékén történik sok szerencsétlenség ... — A hetes és a hatvannyolcas út kereszteződése Balatonszentgyörgynél szinte állandó helyszínünk. Tavaly nyáron is volt ott olyan karambol, amelynél nyolcán súlyosan megsérültek, és egy ember meghalt. A nyári idény a mentősök legnehezebb időszaka. Több a közúti baleset, s előjönnek bizonyos nyári betegségek, mint amilyen a szívbetegeknél a meleg miatt keletkező rosszullét, vagy a táborokban, kempingekben ’az étel- mérgezés, de gyakoriak a vízparti sérülések is. Több figyelmességre, fegyelmezettségre lenne szükség, és a mi munkánk is könnyebbé válna... Ambrus Ágnes 1
