Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-20 / 143. szám
SZEMBENÉZÜNK AZ -ENERGIAHIHÍVáSSOL” <, f 1 i B*w*vába» a közel rmBtban tartotta 95. ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága, s — a többi között — áttekintette a tagállamok hosz- szú távú együttműködési célprogramjait Közülük most az energia- és fűtőanyagterveket vesszük szemügyre. A KGST-országok energiaszükséglete — a Szovjetuniót nem számítva — az évtized végére körülbelül egymilliárd tonna tüzelőanyag lesz. Ennék a felét tudják saját maguk megtermelni. Miután gazdaságuk fejlődik, mind több energiára, fűtőanyagra lesz szükségük. Természetesen, továbbra is elsősorban a Szovjetunióból importálnak kőolajat, földgázt, villamos energiát. Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk, hogy a szovjet fűtőanyagforrások ugyan tekintélyesek, a szovjet szállítások további emelése mégis korlátokba ütközik. A Szovjetunió európai területén már most kevesebb a fűtőanyag, Szibéria természeti kincseinek kiaknázása pedig — bár az ottani kitermelés figye- lemreméltóan nő — jelentős kiadással jár. A Szovjetunió mellett van lehetőség a fejlődő, illetve a tőkésországokból való behozatalra is, bár ez — egyebek között — devizaszűke miatt nem jelent igazi megoldást. Ennek nem mond ellent, hogy hosszabb távon szélesebb körű kapA KGST összekapcsolt elektromos hálózatának központi áramelosztója, Prágában. csőlátókat igyekszünk kiépíteni az exportkészletekkel rendelkező fejlődő államokkal. Mindennek fölmérése arra késztette a KGST-orszá- gokat, hogy az »energiakihi- vással« közösen szembenézzenek. Ezért született meg a KGST-országok energia- és fűtőanyag-célprogramja a nyolcvanas évekre. A dokumentum elsőrendű feladatnak jelöli meg a belföldi energiakészletek lehető legteljesebb kiaknázását. Ide számítják a gyengébb minőségű szén vagy olaj nagy teljesítményű gépekkel törtünő gazdaságos, kitermelését A következő fejezet az atomerőművekkel foglalkozik. A program szerint a kö- ' étkező évtized vegéig a gazaasági integrációhoz tartozó országokban 37 nü'lió kilowatt teljesítményű atomerőmüvet építenek. Nálunk a paksi atomerőmű 440 ezer kilowattos első egysége várhatóan az év végén indul; teljesítő képessége — további reaktorral — 19íl4-re egymillió 760 ezer kilowattra fokozható. A közös atomerőművek közül kiemelésre méltó a Szovjetunió terüleVendéglői árak A tavaly júliusi áremelés után döbbentén néztük a vendéglői étlapokat : már az egyszerű menü is megfizet- hetetlénnek látszott. Az azóta eltelt tíz hónapban sűrűn változott az étlap, mó- 1 dosult a választék, és sok helyütt mérséklődtek' az árak is. Már-kkad tisztességes kisvendéglő' is. ahol 20 —30 fontáért léhet ebédelni — 'másutt úgyszólván ugyanolyan ebédet 100—150 forintért szolgálnak föl. Bár az ármozgásokhoz lassan hozzászokunk, olyan áringadozások, mint a vendéglátásban, sehol sem voltak, és nincsenek ma sem. Mert az éttermi árak napjainkban is mozognak. Riasztó étlapok Má az oka ennek a sok ingadozásnak? Tavaly júliusban emelkedtek az élelmiszerárak, s ez már önmagában is magával hozta volna az éttermi árak növekedését. Csakhogy a vendéglátás irányítói úgy gondolkodtak: hamarosan drágább lesz az energia, növekszik a vállalatok sokféle költsége, ne legyen hát kétszeri áremelés, júliusban emeljék meg a haszonkulcsokat is, amely majd fedezetet nyújt a későbbi — - idei januári — költsegnövekedésekre. Ugyan akkor a II. osztályú éttermektől megvonták az állami ártámogatást, amelyet addig az ételforgalosn után kaptak. Mindennek következtében egyszeriben 80—120 százalékkal drágult szinte minden étel. Bár az idegenforgalmi főszezon derekán jártunk, az éttermek elnéptelenedtek, jobb. esetben elvesztették vendégkörük egy részét. Ez senkinek nem kedvezett, legkevésbé a felszolgálóknak — mind a jutalékuk, mind a borravalójuk alaposan megcsappant. A vendéglátó vállalatok úgy igyekeztek segíteni magukon — és a kosztjukra éhes vendegen —, ahogy tudtak: megjelentek az olcsóbb főzelékek, a zómaételek, a tojásból, gombából, csirkéből készült fogások. Am a vendégek már az éttermek környékére sem merészkedtek: elriasztották őkel a július végi- étlapok. , Mostanában a vendéglátás megpróbált meg jobban alkalmazkodni az igényekhez, megtalálni azt a határt, ahol meg a vállalat is jól jár. és a v énéig sem marad távol— Végül is milyen áron étkezhetünk ma? A munkahelyeken, az oktatási és a gyermekintézményekben' tavaly sem emelkedtek jobban az árak az alapanyagokénál. Az ilyen előfizetéses étkezés ugyanis szociálpolitikai támogatást élvez. „ Haszon és ártámogatás Más a helyzet az úgynevezett kereskedelmi vendéglátásban: a vállalatoknak el kell tartaniuk önmagukat. A 111. és IV. osztályú melegkonyhás helyek ugyan ma is kapnak ártámogatást az étel- forgalmuk után, de az nem hoz többet, mint amennyit az italforgalom után be kell fizetniük az államkasszába. Mindenesetre: ezekben még viszonylag olcsón lehet étkezni. Sokan kérdezik: mi az oka, hogy sok helyütt igen magasak az árak, a tömegellátást szolgáló önkiszolgáló éttermekben is? Néhol az ilyen éttermeket is 11. osztályba sorolták, így megesik, - hogy az önkiszolgálóban drágább az ebéd, mint a III. osztályú kisvendéglőben, ahol pincér szolgál ki. A II., az X. osztályú és az osztályon felüli éttermekben ma lényegében szabadon állapíthatják meg az árakat. Élve ezzel a lehetőséggel alacsonyabb haszon- kulccsal számolnak például a lakótelepi éttermekben, mint a belvárosiakban. Az előbbiek ugyanis eleve kevésbé látogatottak, mint az utóbbiak; a vállalatok alkalmazkodnak a kereslethez. Legalábbis: igyekeznek alkalmazkodni. Mert a nyersanyagot, a rezsit meg kell fizettetniük a vendéggel, sőt, még a nyereségre is szert kell tenniük, hacsak nem akarják lehúzná a redőnyt Olcsón étkezni Hol ehet, mai ehet vegühn az átlag jövedelmű ember’ — Mindenekelőtt reszt vehet az elófizeteses etkezesben. A helyi tanácsok kereskedelmi osztályai kijelölték azokat a vendéglátóhelyeket, amelyek kötelesek előfizetéses menüt kiszolgálni, 's azt kivételesen alacsony haszonkulccsal keli kalkulálniuk. Ettől függetlenül: tartanak az ettermek úgynevezett sápi menüt is, amit az étlapon is szerepeltetnek. A járatlanabb vendégek úgy vélik: itt az adagok kisebbek, ezért alacsonyabbak az árak. Holott másról van szó: az úgynevezett napi menüt a II. osztályú éttermek 15, a III. osztályúak ' tíz ' Százalékkal alacsonyabb haszonkulccsai kalkulálják, mint az étlapon szereplő fogásokat. A vendéglátók tehát kereskedni kezdtek: ahol lehet, ott megfizettetik a magas árakat, ahol viszont a lanyha forgalom megköveteli, ott különféle engedményeket tesznek. Mit tehetünk mi? Leleményesnek kell lennünk ! Bár a tisztességes vendéglős magatartáshoz talán az is hozzá tartozna, hogy az ételek ára mellett az egy adagra jutó hús súlyát is feltüntessék. (Egyébként akad már ilyen étlap is.) És ha a vendéglátóipar számára ez a nyár sem hoz föllendülést, akkor talán rákényszerül, hogy a magas árért legalább magas színvonalú szolgáltatást nyújtson. G. Zs. té<n építendő két — egyenként négymillió kilowattos — erőmű. Tőlük a villanyáram felét — a közös beruházásban való részvételük arányában — az európai KGST-országok kapják, így viliamosenergia-importjuk megnaladhatja az 1480-aj szintet. A villamos energia továbbítására szolgál az európai KGST-ál)amok egyesített v.l- lamosenergia-rendszere. _ Ez lehetővé teszi a gazdaságos energiacserét, zavar esetía a segítségnyújtást, a villamos- energia-szállítás növelését. »Ütőere« az a hatalmas 750 kV-os feszültségű hálózat, amely Vinnyica és Albertir- sa között már elkészült és kontinensünk valamennyi KGST-országát egybefűzi majd. A KGST-államokban kitermelt kőolajnak mintegy 97 százaléka, a földgáznak hozzávetőleg 85 százaleua származik a Szovjetunióból. A Pravda minapi híre szerint tavaly 604 millió tonna olajat és 460 milliárd köbméter földgázt exportáltak a KGST-országokba. A KGST- országok tehát — Románia kivételivel — a Szovjetunióból fedezik- olaj- és földgáz- szükségletük nagyobb részét. A két számból látszik, hogy a »fékete arany« kitermelése a Szovjetunióban magas szintet ért el. Fenntartását célozza az intenzív kutatás, s az új lelőhelyek föltárása. Tudnunk kell azonban, hogy ez az eddiginél nehezebb természeti és geológiai feltételek mellett folyik. A világ új energiahelyzetében, amikor az olaj világpiaci ára tolyamatosan kúszik fölfelé, újra fölfedezték a »fekete gyémántot«, a szenet, A KGST-államok viszonylag bőséges készletekkel rendelkeznek, amelyek a távolabbi jövőre is elégségesnek ígérkeznek. Következésképpen a célprogram előirányozza szilárd tüzelőanyaggal üzemelő új- hőerőművek építését is. A tájékozódás kedvéért megemlítjük, hogy jelenleg a KÇ1ST- országokra jut a világ szén- termelésének körülbelül áö százaléka. A fűtőanyaggal és az energiával való legteljesebb takarékosság és ésszerű gazdálkodás — így lehetne egy mondatba foglalni a következő fő célt. Eléréséhez korszerű berendezésekkel fölváltani a jelenlegi, jóval energiaéhesebb fölszereléseket. Az ENSZ egyik statisztikai jelentése szerint a következő mástét évtizedben — megfelelő intézkedésekkel — a fűtőanyag- és energiaigény mintegy 30 százalékkal csökkenthető. A célprogram készen áll. Must a testvérorszagok dolga a teljes és következetes megvalósítás. J. Gy. Integrált áramkör Mesterek, mesterfogások ‘I \z Egyesült Izzó Gyöngyösi Félvezető- és Gépgyárában 1977 óta gyártják az integrált áramköröket, a modem ipar nélkülözhetetlen kellékeit. A korszerű technológiával készülő integrált áramkörökből az idén már tizenötmillió darabot gyártanak. Képünkön: mikroáramkörök forrasztás* mikroszkóp segítségeiéi. (MTI-totó — -Hadat Jánoé lelt. — K.3) A mesterlevél bizonyítvány arról, hogy tulajdonosa magas tokon ismeri a szakma fogásait, és erről bizottság előtt számot is adott. A szolgáltatóipar öreg mestereinek a bizonyítványa — legyen bármilyen kicsi is a műhely — mindig a főhelyet foglalta el. A mai mesterlevelek sem kevésbé díszesek, de a tulajdonosok közül senki sem teszi ki a falra munkahelyén a bizonyítványt. A közelmúltban tizenhárom víz-, gáz- és készülékszerelő; tizenhat szobafestőmázoló, tapétázó; tizenöt központifűtés- és csőhálózat- szerelő szakmunkás kapott mesterlevelet a megyei építőipari oktatási központban. A munkához szokott kezek nehezen forgatták a tankönyveket, de mindenki, aki jelentkezett a vizsgára felkészítő tanfolyamra, derekasan készült. A többet akarás, az új ismeretek iránti kíváncsiság mellett volt ebben egy, kis szakmai virtus is: aki beült az iskolapadba, nem akart szégyent vallani, csak azért is többet akart megtudni a tanfolyam anyagából, mint padszomszéda. A vizsga sikerült, az okleveleket átadták, az- új mesterek visszatértek a munkahelyükre, a brigádjukba. Béremelést kaptak és bonyolultabb feladatot. A vállalatnál ők az »aranytartalékok«, akiket mindig elő lehet szedni, ha valami váratlan, a szokottól elütő feladat adódik. De nemcsak ezért vállalta a közösség a tanfolyam költségeit, hanem azért is, hogy hozzáértőbb munkások kerüljenek az építkezésekre. A bizonyítvány számukra tulajdonképpen nem az okirat, amelyet ünnepélyesen átadtak mindenkinek, hanem a munka: az, hogy miként végeztéket Nemegyszer sürgető határidő mellett is jegyzőkönyvi dicséretet kaptak a mesterek a munkáért. A vállalat haszna ebből a minőség javulása és az, hogy számíthat az átlagon felül képzett és nagy tapasztalatú szakembereire akkor is, ha a megszokottól eltérő feladatot kínálnak, ha a szériamunkába — melyben az egyenletes és jó minőség fontos — közbeiktatnak nagy szakértelmet, különleges felkészültséget kívánó feladatot is. A vállalatok — ebben az esetben az építők — ezért áldoztak a munkások továbbképzésére. Másutt mások voltak az indítóokok. A Kaposvári Mezőgép Vállalat lengyeltóti gyáregységében például új feladatot kaptak: a magasraktári berendezések szerelését és építését. A munkásgárda korábban ilyen feladattal nem foglalkozott, a termékváltás kényszerítette a gyáregységet arra, hogy megváltoztassa munkásainak képzettségét. Ebben a nagy feladatban a fonyódi szakmunkásképző jó partner: vállalta, hogy a lengyeltóti munkásokat, nem tizet vagy tizenötöt, hanem egy egész gyáregységet átképeznek az új feladatnak megfelelően. A vállalkozás sikerét jelzi, hogy Lengyeltótiban nincs .már szabad kapacitás: a magasraktárak iránt egyre nagyobb a kereslet. És ebben a korszerűség mellett része van g vállalkozó szellemű, új ismeretekkel rendelkező munkásgárdának is. Ezek a termékek is a mesterlevélről, az alapos szakmai ismeretekről tanúskodnak. Dr K. I. Rekordforgalom a mezőgazdasági boltban Már a szüretre készülnek Két teherautó egyszerre érkezett: az egyik a Titán nagykereskedelmi vállalat áruját hozta Zalaegerszegről, a másik ugyancsak mezőgazdasági cikkeket a kaposvári Agrokertől. Jóllehet a bolt dolgozóinak megsokasodott a tennivalója a rakodással, a pultok . mögött is maradtak eladók — ők a vevőkkel foglalkozhattak. Marcali asz- szony hajtogatta kitartóan: — Kisebb csomag kellene nekem a krumpli bogarak eilen, nem kilós Ditrifon vagy literes Uni trón... — Reggel még volt kétde- cis Unitronunk, meg egykilós Safidon is; mostanra elfogyott... Gyakori vásárló lehet, az asszony boltban, mert az eladók ismerik. Ugratták is, hogy ha gombát szed, egykettőre együtt van a vegyszer ára, ami nem csekélység, hiszen a nagy tétel miatt kifogásolt Ditrifonnak kilója 120 forint, az Uni trónnak pedig literje 85,50 forint. — A fő gond ezekben a napokban a különböző vegyszerekkel van — mondja Magyar József, a marcali mezőgazdasági bolt vezetője. — A kistermelők hiába keresik — pedig a védekezés igencsak sürget a kiskertek rovarkártevői és gombabetegségei ellen — például a Sevint, az Orthocidot, a Fii- bolt, a szőlőcombit; nem adhatunk belőle. Az Ortho- cid és »társai« hónapok óta hiányoznak, szőlőcombink tíz napja nincs, s úgy látszik, ebből a néhány szerből mostanában nem is várhatunk újabb tételeket. Ajánlunk viszont más, hasonló hatásfokú szereket.., Augusztusban lesz két éve hogy megnyílt a városban a marcali afesz-nek ez az igencsak ' népszerű, a környező falvakban — sőt a járáshatárokon túl is — jól ismert boltja. Az idén a múlt évinél jóval nagyobb forgalmat bonyolítanak le, szinte minden áruféléből. A tavaszi vetőmagvakból például — pedig ez sok ezer kis csomagból tevődött össze — mintegy másfél millió forint értéket vásároltak a boltban; ez húsz százalékkal több a tavalyinál. Ebben a hónapban 2—2,2 milliós forgalomra számítanak. — Az akadozó vegyszerellátás ellenére lényegesen többet adhatunk a vevőknek, mint a megye más, hasonló jellegű üzletei — mondta a boltvezető. (Ezt tapasztalatból tudom, hiszen én is megfordulok a boltokban.) — A kombinált szerek közül nálunk például csak a szőlőcombi hiányzik. A hiánykönyvet folyamatosan vezetjük: naponta bejegyezzük, mire van szükségünk __ — A szállításokhoz vain-e járművük vagy mástól bérelnek? — Az áfész támogatását élvezzük, hiszen saját boltjáról van szó. Visszíuvarban használhatjuk a járműveit. Ha például mézet vagy dióbelet szállítanák valahová, visszafelé a mi áruinkat hozza a gépkocsi. A raktárak tágasak, az üzletteret viszont már »kinőtték« — a forgalom növekedése következtében. A folyosón több tucatnyi hordó áll — hiába mutat júniust a naptár, időben föl kell készülni a szüretre. Érkeznek már a prések, a szőlődarálók is. — Most kell beszereznünk mindent, nem várhatunk augusztusig. Akkor már aligha kapnánk például boroshordókat. Ezek itt — mutatott körbe a boltvezető — az Alföldről valók. Így fordulhat elő a marcali mezőgazdasági boltban, hogy a gazda együtt veszi meg a permetezőgépet — a szőlő kártevői elleni védetce- zeshez — és a hordót a must, a bor majdani' tárolásához. Az egyik most, a másik majd kell, de egyik sem hiányozhat. Hemesz Ferenc SOMOGYI NÉPLAP
