Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-19 / 142. szám

Három kereszt a bérjegyzéken Csökönyös ragaszkodás Kovács Katalin, a bélfel- dolgozó üzemrész tiatal be­tanított munkása alig né­hány évvel van túl a tinéd­zserkoron. Munkahelyi fő­nöke csupa jót, mond róla: okos, értelmes, minden mun­kát rá lehet bízni. Több mint két éve náluk dolgo­zik, semmi baj sincs vele, csak hát... a neve helyére ő is három keresztet rajzol. — Beszélhetnék vele? Behíyjuk, kezet fogunk, bemutatkozom. Kétes tiszta­ságú fehér köpeny, vastag harisnya, nagyokat cuppanó gumicsizma az öltözéke. Egyik térdét hatalmas fásli- val bugyolálta, tenyerét re­césre szívta a sós lé. — Nehéz munkája lehet. — Nem könnyű. A mű­szak végére elfáradok. — Ha tanult volna, most könnyebbet is végezhetne — kanyarodom vissza a témá­hoz. — öreg vagyok már ah­hoz. — Hogy mondhat ilyet, hiszen nemrég múlt húsz­éves ! Gyerekkorában miért nem járt iskolába? — A szüleim nem enged­tek. A többi testvéremet ki- taníttatták, engem nem. — Hányán vannak test­vérek? — Miért fontos ez? — Hirtelen, mintha gyanút fogna, megkérdezi: — Az új­ságba akarja betenni? Mert azt nem szeretném. — Miért? Szégyellne? Gondolja, hogy lenézik ma­gát ezért? — Nem — mondja bizony­talanul. Többé egy szót sem lehet kihúzni belőle. Egy asszony, aki végig­hallgatta a beszélgetésünket, i ndulatosan megjegyzi : — Imi-olvasni nem tud­nak, de a pénzt meg tud­ják számolni,' ne féljen! Tíz fillérrel sem lehet becsapni őket. Pápai Istvánt, a húsrak­tár középkorú segédmunká­sát . jó kedélyű embernek is­merik munkatársai. Egy 'hajdan volt vándorköszö­rűsnek és bádogosnak érte­nie. kellett a szócsavaráshoz, ha azt akarta, hogy men­jen az üzlet. Bonyolult fej­tegetésbe kezd arról, miért hagyott fel a jól fizető ipar­ággal. Kihámozva a lénye­get: a magas jövedelem mel­lett sok gyerek után sok tartásdíjat kellett volna fi­zetnie. Inkább eljött segéd­munkásnak. — Miért nem tudta meg­tanulni a betűvetést? — Egészen kicsi voltam, amikor az apám elesett a fronton. Szolgagyereknek szegődtem egy gazdához, ne­ki pedig igazán nem az volt a fontos, hogy »-lejárjam az egyetemet«. — Később sem lett volna alkalma rá? — Valamikor megvolt a hajlandóság, de nem volt le­hetőség. Most megvan a le­hetőség, de nincs hajlandó­ság. — Ha felnőnek a gyere­kei, és megkérik, segítsen nekik a tanulásban, nem fogja röstellni magát? — Röstellem. nem rostá­iéin, ez van. Sajnos, ez nagy baj, de elsősorban nekem — sóhajt egy kissé színpadia­sán. Mint aki úgy érzi, hogy valami biztatót azért még •kell mondania, közli, hogy az adminisztrátor hölgyek voltak olyan kedvesek, és megtanították leírni a nevét. — Megtalálná ezen a lis­tán ? Ujjaival kétszer is végig­pásztázza a névsort, aztán diadalmas mosollyal az ar­cán rám tekint — Itt van ! — bök rá a nevére. — A legutolsó. Úgy beszéltük meg az osz­tályvezetővel. ha szót vál­tottam néhány emberrel, visszamegyek hozzá, és ösz- szevetjúk a tapasztalatain­kat. —Sok fejtoxést okoz ne­künk ezeknek az emberek­nek a sorsa. Már nem is tu­dom, mit találhatnánk ki? Megtehetnénk, hogy ígérünk fűt-fát nekik, jobb beosz­tást, magasabb fizetést — ha hajlandók tanulni. Aztán beültetjük őket az iskola­padba, fizetjük az ötezer fo­rintos átlagbért a kiesett munkaidőre. Dé ki fog ak­kor dolgozni helyettük, ami­kor úgyis szűkében vagyunk a munkáskéznek? Az a vé­leményem, hogy nem az üzem feladata az alapfokú ismeretek elsajátíttatása. Is­kolaköteles korban kellene jobban megkövetelni a tör­vény megtartását. — A helyzet viszont adott. Ügy fest, hogy az analfabé­tákkal jó ideig találkozha­tunk még. Mi a legnagyobb gondjuk velük az üzemben? — Látszólag nem adok egyenes választ, de azért te­szem, mert amit mondani akarok, az nemcsak az írni- olvasnd nem tudókra vonat­kozik. Amikor elkezdtük építeni az új sonkakonzerv­üzemet, tudtuk, hogy szak­mai szempontból nem lesz­nek gondjaink, hiszen ké­pezték már a szakmunkáso­kat Pápán és másutt. Sok­kal inkább aggasztott ben­nünket a kérdés emberi ol­dala. Vagyis: mennyire tart­ják be dolgozóink a higié­niai előírásokat, a munka- fegyelmet. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nem volt alaptalan az aggodal­munk. Egy iskolázatlan em­ber nem könnyen látja be, hogy piszkos kötényével,' egv cigarettacsikkel népgaz­daság érdekeket veszélyez­tet. Visszatérve az analfabé­tákhoz: mi is készíthettünk volna olyan kimutatást, amelyben egyetlen írástu­datlan ember sem szerepel. De mivel léteznek, számo­lunk velük. Szívesen segíte­nénk rajtuk, csökönyösségük azonban olyan vastag falat állít közénk, amelyet csak két oldalról lehetne lerom­bolni. Lendvai József védelem A kiültetett paprika, pa­radicsom egyik veszedelmes kártevője a vetési bagoly­lepke. Ennek hernyója (a mőcskospajor) a növények gyökérnyaki részét körülrag- .ia vagy kiocjvasítja, és a növények elpusztulnak. A káposztaféléket többnyire a fejesedés időszakában káro­sítják a leggyakrabban zöl­des színű, nagy testű, lomb­szinten élő bagolylepkeher­nyók. A kártevő lepkék ké­sőbb jelentek meg az idén, a rajzásuk időszakában ural­kodó, gyakran csapadékos időjárás, az elgyomosodott területek a lepkék táplálko­zásának és tojásrakásának kedvező feltételeket biztosí­tott akr" A lárvák kelése a szokatlanul hideg május miatt igen későn kezdődött meg. Az első hernyók kelését a múlt héten figyeltük meg Kaposvár körzetében, a fő lárvatömeg megjelenése a hóngp utolsó harmadában várható. Különösen erős fer­tőzések kialakulására az el­gyomosodott területeken kell felkészülni. A paprika, pa­radicsom, gyökérzöldségek, esetenként a fiatal kukorica, káposztafélék károsodása, a káposztafejek. karfiolrózsák stb. szennyeződése előzhető meg a most esedékes véde­kezéssel. A védekezést június 20—• 24-e kozott javasoljuk meg­kezdeni megyénk minden részén a Ditrifon 50 WP 0,2, az Unitron 40 EC 0,2, a Fiiból E 0,2, a Sevin 85 WP Veszélyes kártevő a bagolylepke 0.2 vagy a Satox 20 WSC 0.5 százalékos rovarölő szer valamelyikével (a káposzta- félék védelménél a permet- léhez Nonit nedvesitöszer hozzáadása is szükséges). Eredményesen védekezhe­tünk a kártevő hernyók el­len a Ditrifon 5 porozóval száz négyzetméterre 20—25 dkg-os adagot kijuttatva. A védekezést 7—10 nap múlva szükséges megismételni. A jelenleg felső talajré­tegben károsító mocskospa­jorok ellen a paprika, pa­radicsom, gyökérzöldség stb. kultúrában, ha a kártételt már észleljük, eredményesen használható a fiatal nernyók ellen a Basudin 5 G talaj­fertőtlenítő granulátum, fo­lyóméterenként 1,5—2 g ada­golásban és a kiszórást kö­vetően sekélyen bekapálva a talajba. Ha a zöldségnöve- nyeken levéltetű-fertőzést is tapasztalunk, akkor a véde­kezésre az Anthio 33 EC 0,15 0.2 vagy a Bi—58 EC 0,1 százalékos rovarölő szer va­lamelyikét, használjuk. A vé­dekezésre javasolt rovarölő szerek és a Basudin talajfer- lőtlenítő szer élelmezés­egészségügyi várakozási ide­je 14 nap. Ha ezt az időt a várható szedések miatt nem lehet betartani, akkor a 7 nap várakozási idejű Uni fősz 50 EC 0,1 százalékos oldatá­val permetezzünk. összkomfort Egyszer eszembe jutott a három év előtti nyár, az is­kolai \ tábor, az almaszüret­tel, és vad vágyam támadt, hogy Ákossal elutazzunk va­lahova vidékre. Egyik este azt mondom neki »■Te, Mákos! Olyan jó volna elmenni egy pár nap­ra, nyaralni !«-Az bizony jó lenne! — nccentett. — Például a Balcsira. De miből?« »Hogyhogy miből ? Nem kerül az olyan sokba! Én kapltam anyámtól az érett­ségire egy ezrest, te meg, ha le vagy égve, legfeljebb elő­leget kérsz a gyárban!« Furcsán mosolygott. »Nem úgy értem ... Pén­zem volna éppen. De időm nincs ...« »Hát a szabadságod ? 1« »Izé — mondta, s a földet nézte. — Nem is mondtam még? A két hetemet elviszi a tanfolyam ...« »Miféle tanfolyam?« »A lovaglóiskola. Igazán nem mondtam még? Két hét Nagyvázsony ban. A felét én fizetem, a felét az egyesü­let.« »Miféle egyesület?« — me­redtem rá. »A gyári sportklub. Az atlétikai meg a vívóeredme- nyeim alapján elhatározták, hogy ráállítanak az öttusá­ra ...« Darabig nem feleltem, az­után bólintottam. »Gratulálok! Hát akkor sok sikert a lovagláshoz!« Többé nem beszéltünk orrai, de aekem majd az Római kori edények mai másai A Herendi Porcelángyár városlődi majolikagyárában megkezdték az áj üzemcsarnok mo­dern gépein a világszerte népszerűvé vált római edények hazai gyártását. A 'arm* agyagedényekből, amelyekben ősi módon süthető a pecsenye, az idén harmincezer darabot gyártanak. Országos koncepció készült A környezetvédelem egyenjogúsítása Kis füzetben lapozok. Hétoldalnyi szöveg mindösz- sze, jelentősége azonban jó­val nagyobb, mint ami a szerény terjedelemből követ­keznék. A füzet az országos környezetvédelmi koncep­ciót és követelményrendszert tartalmazza. Az idén feb­ruárban hagyta jóvá a Mi­nisztertanács, és meghatároz­za a következő évek környe­zetvédelmi munkájának alapjait. » A környezetvédelem — szögezi le a dokifittentum — mint elsőrendű társadalmi érdek, része az állami poli­tikának.« A föltételek osz- szetettsége és a kölcsönhatá­sok szükségessé teszi, hogy a népgazdaság egyes ágazatai között széles körű feladat- és felelősségmegosztás érvénye­süljön, föltételezve a szoros együttműködést. E politika egyik legfontosabb eleme az a magatartás, mely a veszé­lyek megelőzésében jut ki­fejezésre. A fő figyelemnek nemcsak a káros hatások ki­küszöbölésére kell irányul­nia, hanem ennél is fonto­sabb azok megelőzése. Nagyon fontos ennek az elvnek a leszögezése. Az em­ber tudatos lény, tudatosan tervezi ,és alakítja saját sor­sát, környezetét. Ezért kell a megelőzésnek a környezetvé­delem legfontosabb pontjává válnia. Az emberi környezet vé­delméről alkotott törvény megjelölte a környezet alko­"j. uvivv/i nuci 1/ nom " A nap felé fordította ar­cát, hunyt szemmel itta a fényt. S csak nagysokára vá­laszolt. »Mert nem ‘ akarlak téged itthagyni.« A* a tapló... 0. m « top tóelemeit és azokat vedelem alá helyezte. A védelem ma­ga azonban szerteágazó, bo­nyolult folyamat. Mindezeket áttekiiti és részletezi az or­szágos koncepció. Részletezi a föld (termőföld, alapkőzet, ásványi anyagok), a víz, a levegő, az élővilág (növény- és állatvilág), a táj es a te­lepülési környezet védelmét. Ezek megóvása érdekében — olvashatjuk az országos kon­cepcióban — »szabályozni kell azokat a tevékenysége­ket, amelyek káros ’ hatást gyakorolhatnak az ‘ emberi környezetre«. E hatások ki­védése azonban csak úgy le­hetséges, ha tudományos alapon meghatározzák a ha­tások emberre veszélytelen, megengedhető mértékét, il­letve az egyedi és a kombi­nált hatások közvetlen és tá­voli következményeit. Mitől károsodik az embe­ri környezet? A koncepció szerint ezt nagyrészt a szennyeződés okozza. Továb­bá a műszaki fejlettség mai szintjén az ember olyan anyagokat (mezőgazdasági vegyszerek, gyógyszerek) és eszközöket, létesítményeket (gépkocsi, traktor, tározó, autópálya) alkalmaz, ame­lyek rendeltetésszerű hasz­nálatukkal is zavarhatják a különféle természeti folya­matokat. Rombolódik a ta­lajszerkezet, eutrofizálódnak élővizeink, fokozódik a zaj­ártalom stb. S a környezetet károsíthatják még az egyéb, a természet számára kedve­bat, a fürdőszobáért újabb hat évig — ám ugyan, mit részletezzem? (Folytatják) I zőllenül végzett emberi cse­lekedetek is (indokolatlan tarvágás, helytelen öntözés miatt származó talajpusztu­lás). A védelmet számos terü­leten kell folytatni. Olyan komplex rendszer kialakítá­sára van szükség, mely a környezetvédelem gazdasá­gi, műszaki és jogi vonatko­zásait egyaránt felöleli. A gazdasági szabályozásról szólva az országos koncep­ció leszögezi: »A gazdasági fejlődés irányának kijelöli sénél, valamint a termelési szerkezet továbbfejlesztésé­nél a környezetvédelem kö­vetelményeire is figyelem­mel kell lenni.« Ez a meg­állapítás mintegy egyenjogú- sitja a környezetvédelmi munkát. S ha az intézkedé­sek fedezete helyi források­ból csak részben teremthető meg, a költségek egy részét a társadalom, illetve az álla­mi költségvetés viselje. A hatékony környezet­védelmi munkához el Kell .mélyíteni és fejleszteni a különböző tudományos kuta­tásokat. Fontos a széttagolt és elszigetelt kutatómunka számbavétele és koordinálása, valamint a környezetvédelmi és gazdasági érdekeket egy­aránt szolgáló kutatások el­sőbbségének biztosítása. Az eredményeket a gyakorlati fejlesztésben kell hasznosíta­ni. A koncepció szól még a környezetvédelmi tevékeny­séghez szükséges ipari és építőipari háttér megterem­téséről, a hatékony informá­ciós és statisztikai rendszer kiépítéséről, a szemléletfor­málásról (oktatásban, neve­lésben és az ismeretterjesz­tésben), s végül, de nem utolsó helyen a nemzetközi együttműködés fontosságát húzza alá. Mivel a környezeti károso­dásokat egyidejűleg meg­szüntetni sem gazdasági, sem műszaki-tudományos szem­pontból nem lehet,, fontossá­gi sorrendet állapít meg a koncepció. Eszerint a kriti­kusan szennyezett térségek­ben előnyben részesítik az ember életére, egészségére közvetlenül káros hatások fölszámolását, továbbá a ha­lasztás esetén helyrehozha­tatlan, vagy csak lényegesen nagyobb költséggel helyre­hozható károsodások elleni íoilépést. Az országos koncepció alapján megyénkben is meg­kezdődött a környezetvedei- rnt terv kidolgozása. Ez a munka jelenleg is tart, és a scmogyi koncepciót hamaro­san megvitatja a megyei kör­nyezet- és termeszetvédelmi bizottság. €■, X. epém pattant meg. Nyaralni velem? Föl se merül... Másodállást vállalni vala­hol, fusizni, ahogy mások csinálják, hogy összejöjjön valami pénz a fészekrakás­hoz? Hol se merül! Bezzeg lovagolni tanulni, mint ré­gen az urak! Erre van ked­ve, ideje, és pénze a fiatal­úrnak ! Másnap azt mondom a strandon Bélának: »Te nem mégy sehová nyaralni?« »Nem — azt mondja —, nem megyek.« »A szüleid?« »ök lemennek a jugoszláv tengerpartra.« »És te ?« »Én nem megyek.« »Nem akarnak magukkal vinni ?« »Dehogynem. Anyám még könyörgött is.« ló. , Amaz a lovaival törő­dik, emez velem. Amannak a sportkarrier, mégis; emen­nek a tussal megrajzolt út­ja, amelyen csak végig kell mennie, tehát a legfőbb gondja én lehetek ... Aman­nak az a konyhaszagú fél-» szobája, emennek évek óta a két. berendezett szoba, a hall, a gardrób a beépített szekrényekkel... Mesélt ele­get róluk! Viszont a vasárnap dél­utánok ... Azok a csodálatos vasárnap délutánok! Istenem, de nehéz is egy nőnek ! . Ha az ember számolgatni kezd, néha félelmetes ered­mények jönnek ki. Például? Hát például az, hogy egy öröklakás egyetlen négyzet- méterének ára: a félévi fi­zetése. Vagyis kerek év alatt — ha nem eszik, nem lakik, nem öltözködik, nem közle­kedik! — megkeresi a jö­vendő lakása vécéjét... A konyháért tiat évig dolgoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom