Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-19 / 142. szám
Három kereszt a bérjegyzéken Csökönyös ragaszkodás Kovács Katalin, a bélfel- dolgozó üzemrész tiatal betanított munkása alig néhány évvel van túl a tinédzserkoron. Munkahelyi főnöke csupa jót, mond róla: okos, értelmes, minden munkát rá lehet bízni. Több mint két éve náluk dolgozik, semmi baj sincs vele, csak hát... a neve helyére ő is három keresztet rajzol. — Beszélhetnék vele? Behíyjuk, kezet fogunk, bemutatkozom. Kétes tisztaságú fehér köpeny, vastag harisnya, nagyokat cuppanó gumicsizma az öltözéke. Egyik térdét hatalmas fásli- val bugyolálta, tenyerét recésre szívta a sós lé. — Nehéz munkája lehet. — Nem könnyű. A műszak végére elfáradok. — Ha tanult volna, most könnyebbet is végezhetne — kanyarodom vissza a témához. — öreg vagyok már ahhoz. — Hogy mondhat ilyet, hiszen nemrég múlt húszéves ! Gyerekkorában miért nem járt iskolába? — A szüleim nem engedtek. A többi testvéremet ki- taníttatták, engem nem. — Hányán vannak testvérek? — Miért fontos ez? — Hirtelen, mintha gyanút fogna, megkérdezi: — Az újságba akarja betenni? Mert azt nem szeretném. — Miért? Szégyellne? Gondolja, hogy lenézik magát ezért? — Nem — mondja bizonytalanul. Többé egy szót sem lehet kihúzni belőle. Egy asszony, aki végighallgatta a beszélgetésünket, i ndulatosan megjegyzi : — Imi-olvasni nem tudnak, de a pénzt meg tudják számolni,' ne féljen! Tíz fillérrel sem lehet becsapni őket. Pápai Istvánt, a húsraktár középkorú segédmunkását . jó kedélyű embernek ismerik munkatársai. Egy 'hajdan volt vándorköszörűsnek és bádogosnak értenie. kellett a szócsavaráshoz, ha azt akarta, hogy menjen az üzlet. Bonyolult fejtegetésbe kezd arról, miért hagyott fel a jól fizető iparággal. Kihámozva a lényeget: a magas jövedelem mellett sok gyerek után sok tartásdíjat kellett volna fizetnie. Inkább eljött segédmunkásnak. — Miért nem tudta megtanulni a betűvetést? — Egészen kicsi voltam, amikor az apám elesett a fronton. Szolgagyereknek szegődtem egy gazdához, neki pedig igazán nem az volt a fontos, hogy »-lejárjam az egyetemet«. — Később sem lett volna alkalma rá? — Valamikor megvolt a hajlandóság, de nem volt lehetőség. Most megvan a lehetőség, de nincs hajlandóság. — Ha felnőnek a gyerekei, és megkérik, segítsen nekik a tanulásban, nem fogja röstellni magát? — Röstellem. nem rostáiéin, ez van. Sajnos, ez nagy baj, de elsősorban nekem — sóhajt egy kissé színpadiasán. Mint aki úgy érzi, hogy valami biztatót azért még •kell mondania, közli, hogy az adminisztrátor hölgyek voltak olyan kedvesek, és megtanították leírni a nevét. — Megtalálná ezen a listán ? Ujjaival kétszer is végigpásztázza a névsort, aztán diadalmas mosollyal az arcán rám tekint — Itt van ! — bök rá a nevére. — A legutolsó. Úgy beszéltük meg az osztályvezetővel. ha szót váltottam néhány emberrel, visszamegyek hozzá, és ösz- szevetjúk a tapasztalatainkat. —Sok fejtoxést okoz nekünk ezeknek az embereknek a sorsa. Már nem is tudom, mit találhatnánk ki? Megtehetnénk, hogy ígérünk fűt-fát nekik, jobb beosztást, magasabb fizetést — ha hajlandók tanulni. Aztán beültetjük őket az iskolapadba, fizetjük az ötezer forintos átlagbért a kiesett munkaidőre. Dé ki fog akkor dolgozni helyettük, amikor úgyis szűkében vagyunk a munkáskéznek? Az a véleményem, hogy nem az üzem feladata az alapfokú ismeretek elsajátíttatása. Iskolaköteles korban kellene jobban megkövetelni a törvény megtartását. — A helyzet viszont adott. Ügy fest, hogy az analfabétákkal jó ideig találkozhatunk még. Mi a legnagyobb gondjuk velük az üzemben? — Látszólag nem adok egyenes választ, de azért teszem, mert amit mondani akarok, az nemcsak az írni- olvasnd nem tudókra vonatkozik. Amikor elkezdtük építeni az új sonkakonzervüzemet, tudtuk, hogy szakmai szempontból nem lesznek gondjaink, hiszen képezték már a szakmunkásokat Pápán és másutt. Sokkal inkább aggasztott bennünket a kérdés emberi oldala. Vagyis: mennyire tartják be dolgozóink a higiéniai előírásokat, a munka- fegyelmet. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nem volt alaptalan az aggodalmunk. Egy iskolázatlan ember nem könnyen látja be, hogy piszkos kötényével,' egv cigarettacsikkel népgazdaság érdekeket veszélyeztet. Visszatérve az analfabétákhoz: mi is készíthettünk volna olyan kimutatást, amelyben egyetlen írástudatlan ember sem szerepel. De mivel léteznek, számolunk velük. Szívesen segítenénk rajtuk, csökönyösségük azonban olyan vastag falat állít közénk, amelyet csak két oldalról lehetne lerombolni. Lendvai József védelem A kiültetett paprika, paradicsom egyik veszedelmes kártevője a vetési bagolylepke. Ennek hernyója (a mőcskospajor) a növények gyökérnyaki részét körülrag- .ia vagy kiocjvasítja, és a növények elpusztulnak. A káposztaféléket többnyire a fejesedés időszakában károsítják a leggyakrabban zöldes színű, nagy testű, lombszinten élő bagolylepkehernyók. A kártevő lepkék később jelentek meg az idén, a rajzásuk időszakában uralkodó, gyakran csapadékos időjárás, az elgyomosodott területek a lepkék táplálkozásának és tojásrakásának kedvező feltételeket biztosított akr" A lárvák kelése a szokatlanul hideg május miatt igen későn kezdődött meg. Az első hernyók kelését a múlt héten figyeltük meg Kaposvár körzetében, a fő lárvatömeg megjelenése a hóngp utolsó harmadában várható. Különösen erős fertőzések kialakulására az elgyomosodott területeken kell felkészülni. A paprika, paradicsom, gyökérzöldségek, esetenként a fiatal kukorica, káposztafélék károsodása, a káposztafejek. karfiolrózsák stb. szennyeződése előzhető meg a most esedékes védekezéssel. A védekezést június 20—• 24-e kozott javasoljuk megkezdeni megyénk minden részén a Ditrifon 50 WP 0,2, az Unitron 40 EC 0,2, a Fiiból E 0,2, a Sevin 85 WP Veszélyes kártevő a bagolylepke 0.2 vagy a Satox 20 WSC 0.5 százalékos rovarölő szer valamelyikével (a káposzta- félék védelménél a permet- léhez Nonit nedvesitöszer hozzáadása is szükséges). Eredményesen védekezhetünk a kártevő hernyók ellen a Ditrifon 5 porozóval száz négyzetméterre 20—25 dkg-os adagot kijuttatva. A védekezést 7—10 nap múlva szükséges megismételni. A jelenleg felső talajrétegben károsító mocskospajorok ellen a paprika, paradicsom, gyökérzöldség stb. kultúrában, ha a kártételt már észleljük, eredményesen használható a fiatal nernyók ellen a Basudin 5 G talajfertőtlenítő granulátum, folyóméterenként 1,5—2 g adagolásban és a kiszórást követően sekélyen bekapálva a talajba. Ha a zöldségnöve- nyeken levéltetű-fertőzést is tapasztalunk, akkor a védekezésre az Anthio 33 EC 0,15 0.2 vagy a Bi—58 EC 0,1 százalékos rovarölő szer valamelyikét, használjuk. A védekezésre javasolt rovarölő szerek és a Basudin talajfer- lőtlenítő szer élelmezésegészségügyi várakozási ideje 14 nap. Ha ezt az időt a várható szedések miatt nem lehet betartani, akkor a 7 nap várakozási idejű Uni fősz 50 EC 0,1 százalékos oldatával permetezzünk. összkomfort Egyszer eszembe jutott a három év előtti nyár, az iskolai \ tábor, az almaszürettel, és vad vágyam támadt, hogy Ákossal elutazzunk valahova vidékre. Egyik este azt mondom neki »■Te, Mákos! Olyan jó volna elmenni egy pár napra, nyaralni !«-Az bizony jó lenne! — nccentett. — Például a Balcsira. De miből?« »Hogyhogy miből ? Nem kerül az olyan sokba! Én kapltam anyámtól az érettségire egy ezrest, te meg, ha le vagy égve, legfeljebb előleget kérsz a gyárban!« Furcsán mosolygott. »Nem úgy értem ... Pénzem volna éppen. De időm nincs ...« »Hát a szabadságod ? 1« »Izé — mondta, s a földet nézte. — Nem is mondtam még? A két hetemet elviszi a tanfolyam ...« »Miféle tanfolyam?« »A lovaglóiskola. Igazán nem mondtam még? Két hét Nagyvázsony ban. A felét én fizetem, a felét az egyesület.« »Miféle egyesület?« — meredtem rá. »A gyári sportklub. Az atlétikai meg a vívóeredme- nyeim alapján elhatározták, hogy ráállítanak az öttusára ...« Darabig nem feleltem, azután bólintottam. »Gratulálok! Hát akkor sok sikert a lovagláshoz!« Többé nem beszéltünk orrai, de aekem majd az Római kori edények mai másai A Herendi Porcelángyár városlődi majolikagyárában megkezdték az áj üzemcsarnok modern gépein a világszerte népszerűvé vált római edények hazai gyártását. A 'arm* agyagedényekből, amelyekben ősi módon süthető a pecsenye, az idén harmincezer darabot gyártanak. Országos koncepció készült A környezetvédelem egyenjogúsítása Kis füzetben lapozok. Hétoldalnyi szöveg mindösz- sze, jelentősége azonban jóval nagyobb, mint ami a szerény terjedelemből következnék. A füzet az országos környezetvédelmi koncepciót és követelményrendszert tartalmazza. Az idén februárban hagyta jóvá a Minisztertanács, és meghatározza a következő évek környezetvédelmi munkájának alapjait. » A környezetvédelem — szögezi le a dokifittentum — mint elsőrendű társadalmi érdek, része az állami politikának.« A föltételek osz- szetettsége és a kölcsönhatások szükségessé teszi, hogy a népgazdaság egyes ágazatai között széles körű feladat- és felelősségmegosztás érvényesüljön, föltételezve a szoros együttműködést. E politika egyik legfontosabb eleme az a magatartás, mely a veszélyek megelőzésében jut kifejezésre. A fő figyelemnek nemcsak a káros hatások kiküszöbölésére kell irányulnia, hanem ennél is fontosabb azok megelőzése. Nagyon fontos ennek az elvnek a leszögezése. Az ember tudatos lény, tudatosan tervezi ,és alakítja saját sorsát, környezetét. Ezért kell a megelőzésnek a környezetvédelem legfontosabb pontjává válnia. Az emberi környezet védelméről alkotott törvény megjelölte a környezet alko"j. uvivv/i nuci 1/ nom " A nap felé fordította arcát, hunyt szemmel itta a fényt. S csak nagysokára válaszolt. »Mert nem ‘ akarlak téged itthagyni.« A* a tapló... 0. m « top tóelemeit és azokat vedelem alá helyezte. A védelem maga azonban szerteágazó, bonyolult folyamat. Mindezeket áttekiiti és részletezi az országos koncepció. Részletezi a föld (termőföld, alapkőzet, ásványi anyagok), a víz, a levegő, az élővilág (növény- és állatvilág), a táj es a települési környezet védelmét. Ezek megóvása érdekében — olvashatjuk az országos koncepcióban — »szabályozni kell azokat a tevékenységeket, amelyek káros ’ hatást gyakorolhatnak az ‘ emberi környezetre«. E hatások kivédése azonban csak úgy lehetséges, ha tudományos alapon meghatározzák a hatások emberre veszélytelen, megengedhető mértékét, illetve az egyedi és a kombinált hatások közvetlen és távoli következményeit. Mitől károsodik az emberi környezet? A koncepció szerint ezt nagyrészt a szennyeződés okozza. Továbbá a műszaki fejlettség mai szintjén az ember olyan anyagokat (mezőgazdasági vegyszerek, gyógyszerek) és eszközöket, létesítményeket (gépkocsi, traktor, tározó, autópálya) alkalmaz, amelyek rendeltetésszerű használatukkal is zavarhatják a különféle természeti folyamatokat. Rombolódik a talajszerkezet, eutrofizálódnak élővizeink, fokozódik a zajártalom stb. S a környezetet károsíthatják még az egyéb, a természet számára kedvebat, a fürdőszobáért újabb hat évig — ám ugyan, mit részletezzem? (Folytatják) I zőllenül végzett emberi cselekedetek is (indokolatlan tarvágás, helytelen öntözés miatt származó talajpusztulás). A védelmet számos területen kell folytatni. Olyan komplex rendszer kialakítására van szükség, mely a környezetvédelem gazdasági, műszaki és jogi vonatkozásait egyaránt felöleli. A gazdasági szabályozásról szólva az országos koncepció leszögezi: »A gazdasági fejlődés irányának kijelöli sénél, valamint a termelési szerkezet továbbfejlesztésénél a környezetvédelem követelményeire is figyelemmel kell lenni.« Ez a megállapítás mintegy egyenjogú- sitja a környezetvédelmi munkát. S ha az intézkedések fedezete helyi forrásokból csak részben teremthető meg, a költségek egy részét a társadalom, illetve az állami költségvetés viselje. A hatékony környezetvédelmi munkához el Kell .mélyíteni és fejleszteni a különböző tudományos kutatásokat. Fontos a széttagolt és elszigetelt kutatómunka számbavétele és koordinálása, valamint a környezetvédelmi és gazdasági érdekeket egyaránt szolgáló kutatások elsőbbségének biztosítása. Az eredményeket a gyakorlati fejlesztésben kell hasznosítani. A koncepció szól még a környezetvédelmi tevékenységhez szükséges ipari és építőipari háttér megteremtéséről, a hatékony információs és statisztikai rendszer kiépítéséről, a szemléletformálásról (oktatásban, nevelésben és az ismeretterjesztésben), s végül, de nem utolsó helyen a nemzetközi együttműködés fontosságát húzza alá. Mivel a környezeti károsodásokat egyidejűleg megszüntetni sem gazdasági, sem műszaki-tudományos szempontból nem lehet,, fontossági sorrendet állapít meg a koncepció. Eszerint a kritikusan szennyezett térségekben előnyben részesítik az ember életére, egészségére közvetlenül káros hatások fölszámolását, továbbá a halasztás esetén helyrehozhatatlan, vagy csak lényegesen nagyobb költséggel helyrehozható károsodások elleni íoilépést. Az országos koncepció alapján megyénkben is megkezdődött a környezetvedei- rnt terv kidolgozása. Ez a munka jelenleg is tart, és a scmogyi koncepciót hamarosan megvitatja a megyei környezet- és termeszetvédelmi bizottság. €■, X. epém pattant meg. Nyaralni velem? Föl se merül... Másodállást vállalni valahol, fusizni, ahogy mások csinálják, hogy összejöjjön valami pénz a fészekrakáshoz? Hol se merül! Bezzeg lovagolni tanulni, mint régen az urak! Erre van kedve, ideje, és pénze a fiatalúrnak ! Másnap azt mondom a strandon Bélának: »Te nem mégy sehová nyaralni?« »Nem — azt mondja —, nem megyek.« »A szüleid?« »ök lemennek a jugoszláv tengerpartra.« »És te ?« »Én nem megyek.« »Nem akarnak magukkal vinni ?« »Dehogynem. Anyám még könyörgött is.« ló. , Amaz a lovaival törődik, emez velem. Amannak a sportkarrier, mégis; emennek a tussal megrajzolt útja, amelyen csak végig kell mennie, tehát a legfőbb gondja én lehetek ... Amannak az a konyhaszagú fél-» szobája, emennek évek óta a két. berendezett szoba, a hall, a gardrób a beépített szekrényekkel... Mesélt eleget róluk! Viszont a vasárnap délutánok ... Azok a csodálatos vasárnap délutánok! Istenem, de nehéz is egy nőnek ! . Ha az ember számolgatni kezd, néha félelmetes eredmények jönnek ki. Például? Hát például az, hogy egy öröklakás egyetlen négyzet- méterének ára: a félévi fizetése. Vagyis kerek év alatt — ha nem eszik, nem lakik, nem öltözködik, nem közlekedik! — megkeresi a jövendő lakása vécéjét... A konyháért tiat évig dolgoz-